Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-14 / 74. szám

4 2004. április 14., szerda RÉGIÓ frídlap ( maT téma ) eEurope - eMagyarország Az elmúlt pár hét folyamán két nyertes e-pont pályázat­ról is hírt adtunk. A környéken Leányvár és Tokodaltáró is sikeresen szereplelt ilyen pályázaton. Az említett telepü­lések számítógépekre és internet-hozzáférés kiépítésére nyertek pénzt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium­tól. Összesen háromezer közösségi internet-elérési pontot kívánnak kiépíteni Magyarországon az év végéig. Információs társadalom Az információs társadalom a jövő társadalma, amely minden korábbinál nagyobb szabadsá­got és demokráciát, jólétet és biztonságot nyújt polgárainak. Az információs társadalom alapja a tudás; hajtómotorja a tudományos és technológiai forradalom, különösen a kom­munikáció kiteljesedését lehető­vé tevő technológiák fejlődése. Utóbbiak között a legfontosabb az internet, amely a gondola­tok, információk térbeli és idő­beli korlátok nélküli szabad áramlását teszi lehetővé. Az in­formációs társadalom építése hosszú folyamat. eEurope A tudáslétrehozás, az ehhez való hozzáférés és hatékony fel- használásának képessége mint az innováció és a gazdasági ver­senyképesség növelésének esz­köze már régóta ismert és elfo­gadott. Az elmúlt évek változá­sai ugrásszerűen megnövelték a tudás társadalmi jelentőségét. A 21. századra a tudás immár a társadalom fejlesztésének is fő hajtóerejévé vált. A tudás alapú társadalom szinte az élet min­den területén nagy lehetősége­ket nyújt. Az európai politikai döntéshozók az ezredfordulón, 2000-ben ismerték fel a tudás alapú gazdaság mielőbbi és ha­tékony kihasználásában a rend­kívüli előnyöket. Hivatalosan az eEurope 2002 akciótervvel fo­galmazódott meg, hogy az EU- nak a fenntartható gazdasági növekedés, a bővülő foglalkoz­tatás és a társadalmi kohézió mellett a világ legversenyképe­sebb tudáson alapuló gazdasá­gává kell válnia 2010-re. Az Eu­rópai Unió eEurope-programja 2000-ben arról az elvi alapról indult, hogy az internet nélkü­lözhetetlen a gazdaság növeke­déséhez, új munkahelyek létre­hozásához, a mindennapi élet minőségének javításához. A fő cél, hogy az unióban mindenki hozzáférjen az új információs és kommunikációs technológiák­hoz és a lehető legjobban ki is tudja ezeket használni. Az eEurope három fő célja elsősor­ban az olcsóbb, gyorsabb és biz­tonságosabb internet-hoz­záférés megteremtése; másod­sorban az emberi tudásba való beruházás növelése, végül az internet használatának növelé­se, mindenek előtt egészség- ügyi, kulturális és kormányzati szolgáltatások révén. Ennek eredményeként az internet-hoz­záférés aránya látványosan emelkedett, míg a hagyomá­nyos telefonvonal használatá­nak költsége csökkent. Az infor­mációs és kommunikációs tech­nológiák és az információs tár­sadalom gyors fejlődése miatt az eredetileg indított közösségi kezdeményezést felül kellett vizsgálni. Míg az eEurope 2002 esetében a kiindulási alapfelté­telek megteremtése, fejlesztése volt a fő feladat, az új eEurope 2005 a felhasználót állítja a kö­zéppontba. Célja a magánberu­házások ösztönzése kedvezőbb üzleti környezet kialakításával, új munkahelyek teremtése és a közszolgáltatások és számítás- technikai oktatás fejlesztése. Az eEurope 2005 legfőbb elérendő célja a háztartások hozzáférési arányának növelése. Az új ak­cióterv alapján a tagállamok­nak a következő területeken kell lépéseket tenniük az eEurope céljainak elérésére:- e-kormányzat: online köz­szolgáltatások bevezetése (elektronikus ügyintézés)- széles sávú hozzáférés: ma­gáncélú beruházások elősegíté­se, mivel ezek nagymértékben hozzá tudnak járulni többek kö­zött az elmaradott régiók, illetve társadalmi csoportok felzárkóz­tatásához- digitális tartalom: vonzó és innovatív, a kulturális sajátossá­gokat figyelembe vevő nemzeti tartalmak létrehozása- hálózati biztonság növelése eMagyarország Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tavaly év végén hirdette meg az eMagyarország-pontok létreho­zásáról szóló pályázatát, mely­nek célja az volt, hogy olyan közösségi internet-hozzáférési pontok alakuljanak országszer­te, ahol nyilvánosan közzétett nyitvatartási időben, maximált áron, képzett segítő igénybevé­telével biztosítva legyen az internetezés lehetősége. Az IHM nemrég tette közzé a nyer­tesek nevét. E szerint az év vé­gére háromezer közösségi internet-elérési pontot építenek ki Magyarországon. Az EU- csatlakozásra, azaz május elejé­re 2004 helyen lesz az ország­ban e-pont. A világhálóra ezál­tal ingyenesen vagy csekély té­rítés ellenében lehet csatlakoz­ni, például egyházi intézmé­nyekben, plébániákon, kórhá­zakban, könyvtárakban, szociá­lis és ifjúsági intézményekben, közösségi házakban. A prog­ram keretén belül hét regionális információs irodát is kialakíta­nak. A kialakítandó e-pontok- nak a szakmai összefogása je­lenti a regionális irodák egyik fő feladatát. Ezen kívül felada­tuk az uniós csatlakozásra való felkészülés elősegítése, a tájé­koztatás, majd a csatlakozást követően az uniós pályázatok­ról, ösztöndíjakról, munka- és tanulmányi lehetőségekről szol­gálnak majd információkkal az irodák. Hazai kezdeményezés­re, a világon először Magyaror­szágon vezetik be azt a közleke­dési táblát, amely kék keretben @ jelet ábrázol. Ez jelzi majd az utak mentén és a településeken a közösségi internet- pontokat. Magyarország folyamatosan nyomon követi az EU-ban folyó jogalkotó munkát annak érdeké­ben, hogy az információs társa­dalom jogszabályi kereteinek ki­alakítása megfeleljen az európai előírásoknak. A közösségi szabá­lyozás eddig főként ajánlásokat és programokat tartalmazott. Ezek keretében Magyarország az elsők között tűzte ki az eEurope- programban megfogalmazott cé­lokat. A magyar kormány figye­lemmel kíséri az EU egyéb kez­deményezéseit is annak érdeké­ben, hogy az információs társa­dalom jogi kereteinek kialakítá­sában a legjobb nemzetközi gya­korlat érvényesülhessen. Összeállította: nil Helyi szinten - maximumot Interjú Szépvölgyi Zoltánnal A kertvárosi kábeltelevízió az utóbbi néhány hónap alatt figyelemreméltó változásokon ment keresztül. Nézettsége elképesztően megnőtt; új stílusukkal, műsoraikkal meg­osztották a kertvárosi nézőket. Egyeseknek tetszik, mások elítélik a hirtelen jött megújulást. Az Esztergom-Kertvárosi Strázsa-hegyi Kábeltévé kulturális osztályának vezetőjé­vel, Szépvölgyi Zoltánnal beszélgettünk munkájáról, el­képzeléseiről - és nem utolsósorban életéről.- Mikor kezdődött?- Nyolc-tíz évesen szerettem bele a televíziózásba. Annak el­lenére, hogy a kezdetekkor nem egyszer vállaltam fel a riporter szerepét, mai napig is a kamera mögött érzem magam igazán jól. Már alsós koromban stúdió­tervrajzokat, kamerabeállításo­kat rajzolgattam. Meg is vannak még ezek a „nagy tervek” - az íróasztal fiókjában...- Az íróasztaltól a stúdióba vezetett az út...- Nem azonnal! Bár úgy lett volna. Az érettségi után meg­jelentem a magyar televízió­nál. Még helyem is lett volna, de mivel akkor még sem kato­na, sem pesti lakos nem vol­tam, nem tudtam bekapcso­lódni az országos médiába. A katonaság után megpillantot­tam a képújságban egy felhí­vást; egy helyi kábeltelevízió elindítására kerestek lelkes, szorgalmas fiatalokat. Már az­nap este a szerkesztőbizottság tagja, és így a kertvárosi tele­vízió egyik alapítója lettem.- Az utóbbi néhány hónap­ban nagy felhajtás volt az SKTv körül. Most miért van és eddig miért nem volt?- Kezdjük azzal, hogy eddig miért nem. Talán azért, mert az elmúlt évek alatt jelentősebb változások nem történtek ná­lunk. Alig vagy egyáltalán nem szóltunk a gyerekekhez, fiata­lokhoz. És hogy most miért igen? Fél évvel ezelőtt néhány olyan új taggal bővült stábunk, akik lendületet és dinamikát hoztak magukkal. Elsőként egy versmondást dobtunk be, amit egészen rendkívüli módon vet­tünk fel. Egyesek felháborod­tak, másoknak tetszett. Egyhó­napos forgatást követően vetí­tettük le a Kísértethistóriát, ami a magyar, de az esztergomi ká­beltelevíziózás történetében példátlan módon saját készíté­sű film volt. Ez keltette a legna­gyobb izgalmat. És az eddig nem tapasztalt, kiugróan ma­gas nézettséget.- Az országos kereskedelmi tévékhez hasonló médiumot szeretnétek életre hívni?- Igen. Természetesen helyi szinten. Kihozni a maximumot ebből a műfajból.- Honnan vártok támogatást?- Elsősorban az önkormány­zattól. Eddig is kaptunk, de a kertvárosi lakosság létszámának tükrében ez az összeg némiképp aránytalan. Azonban ahhoz, hogy a most elért komoly válto­zásokat életben tartsuk, szponzo­ri segítségre is szükségünk lesz.- A tévé átszervezésének munkálatai mellet filmezel is.- Valóban. De ez korántsem akkora múltra tekint vissza, mint a televíziózás. Érdeklődé­semet szerkesztőségünk egyik új tagja, Szalay Almos ébresz­tette fel a filmezés iránt. Jelen­leg második filmünkön dolgo­zunk, ami a „Megismerés” munkacímet kapta, az előbb említett Kísértethistória című kisfilmünket elsőnként az SKTv vállalta fel, de eddig példátlan módon az Esztergom Tévé is bemutatta március elején.- Az utóbbi néhány hónap­ban bekapcsolódtál a fél éve működő Féja Géza Diákszín­pad munkájába. Milyen együtt dolgozni a gyerekekkel, kama­szokkal és nem utolsósorban a színházzal?- Örömmel vállaltam a szín­körben való részvételemet. Megtisztelő, hogy dolgozhatok velük és elfogadtak. A színház fantasztikus világ, aminek ed­dig kívülállóként nagy tisztelő­je voltam. A készülő színdarab­ban elvállaltam egy szerepet. És nagyon izgulok.- Említetted, hogy sok időd elveszi a média. Őszintén: so­sem bántad meg?- Ha megbántam volna, ab­bahagytam volna, mint sokan mások. Azt viszont be kell valla­nom magamnak, hogy - ráfog­hatom bármire, leginkább erre - sok lehetőséget elszalasztottam.- Ha jönne egy jó tündér és kí­vánhatnál hármat, mi lenne az?- Az első kívánságom termé­szetesen az lenne, hogy a tévé si­keres legyen. Másrészt - és ez már nem „tündér ügye” - el kell érnem, hogy az utóbbi egyedül eltöltött évek ne gyarapodjanak. A harmadik kívánság pedig vala­mi olyasmi lenne, ami az első kettő problémát kapásból megol­daná: egy lottó ötös! -esszá­Csőtörés Esztergomban Kedd reggel több eszter­gomi lakos telefonált szer­kesztőségünkbe jelezvén: számtalan dolgot nem érte­nek a hétfői, Semmelweis utcai csőtörés kapcsán. Történt ugyanis, hogy az ut­cában hétfő délelőtt - mint utóbb kiderült, csőtörés miatt - szivárogni kezdett a víz a járda mentén. A lakók azonnal tele­fonáltak a vízmű ügyeletesé­nek, ám azt a választ kapták, hogy a probléma nem komoly, tehát kedd reggel kerül sor a helyreállításra. A lakók elfo­gadták a szakértők véleményét, ám este fél nyolc körül a vízmű munkatársai jelezték: hamaro­san elzárják a vizet. A környék lakói jogosan tették fel a kér­dést: mitől lett ilyen sürgős a dolog, s miért pont tisztálkodá­si időben zárják el a vizet? Lapunk felkereste a vízmű ille­tékesét, aki elmondta: az első megtekintés alapján valóban nem tűnt komolynak a problé­ma, tehát a másnapi hibaelhárí­tás mellett döntöttek, késő dél­utánra azonban félő volt, hogy más közművek is veszélybe ke­rülhetnek, amennyiben nem zár­ják el a vizet. Kedd délelőtt meg­történt az eredeti állapot visszaál­lítása, amelynek ideje alatt laj­toskocsi segítségével biztosították a vizet a környék lakóinak. A víz­mű munkatársai elmondták: nem lehetett előre kiszámítani, hogy milyen mértékű lesz a szi­várgás, s úgy gondolták, ha nem muszáj, nem zavarják munkagé­pekkel az ünnep nyugalmát. A vízmű illetékese sajnálatát fejezte ki az esetleges kellemetlenségek miatt, ám mint mondta, a kétélű helyzet nem a szakértelem hiá­nyából adódott. sem Felújítási tervek Epölön SAPARD-pályázat kertében kívánja Epöl község önkor­mányzata a központi helyen lé­vő Hősök terét felújítani. A kép­viselő-testület március végi ülé­sén döntött a Hősök tere felújítá­sára vonatkozó SAPARD-pályá­zat benyújtásáról. A Hősök terén áll a község 1805-ben épített ró­mai katolikus temploma. Tóth Bertalan plébános örömmel kö­zölte a hívekkel, hogy a SAPARD keretében pályázhat­nak a templombelső megújításá­ra. A műemléki védettség alatt álló templom belső felújítása előreláthatólag 8 millió forintba kerül majd, amelyhez az Eszter- gom-Budapesti Főegyházmegye segítsége mellett a hívek együtt­működésével a plébániának is hozzá kell járulnia a 7-800 ezer forintos önrész előteremtésével. A képviselő-testület február­ban szándéknyilatkozattal tá­mogatta dr. Lassú Imre házior­vos új orvosi rendelő építésére irányuló kezdeményezését. Azonban a márciusi testületi ülésen dr. Lassú a háziorvosi szolgálat 2003. évi működéséről szóló beszámolója után tájékoz­tatta a képviselőket, hogy átme­netileg eláll az új orvosi rendelő építésétől, mert a bankoktól nem kapott kedvezményes hi­teltámogatást az építkezéshez. muzslai

Next

/
Thumbnails
Contents