Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-14 / 74. szám
4 2004. április 14., szerda RÉGIÓ frídlap ( maT téma ) eEurope - eMagyarország Az elmúlt pár hét folyamán két nyertes e-pont pályázatról is hírt adtunk. A környéken Leányvár és Tokodaltáró is sikeresen szereplelt ilyen pályázaton. Az említett települések számítógépekre és internet-hozzáférés kiépítésére nyertek pénzt az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól. Összesen háromezer közösségi internet-elérési pontot kívánnak kiépíteni Magyarországon az év végéig. Információs társadalom Az információs társadalom a jövő társadalma, amely minden korábbinál nagyobb szabadságot és demokráciát, jólétet és biztonságot nyújt polgárainak. Az információs társadalom alapja a tudás; hajtómotorja a tudományos és technológiai forradalom, különösen a kommunikáció kiteljesedését lehetővé tevő technológiák fejlődése. Utóbbiak között a legfontosabb az internet, amely a gondolatok, információk térbeli és időbeli korlátok nélküli szabad áramlását teszi lehetővé. Az információs társadalom építése hosszú folyamat. eEurope A tudáslétrehozás, az ehhez való hozzáférés és hatékony fel- használásának képessége mint az innováció és a gazdasági versenyképesség növelésének eszköze már régóta ismert és elfogadott. Az elmúlt évek változásai ugrásszerűen megnövelték a tudás társadalmi jelentőségét. A 21. századra a tudás immár a társadalom fejlesztésének is fő hajtóerejévé vált. A tudás alapú társadalom szinte az élet minden területén nagy lehetőségeket nyújt. Az európai politikai döntéshozók az ezredfordulón, 2000-ben ismerték fel a tudás alapú gazdaság mielőbbi és hatékony kihasználásában a rendkívüli előnyöket. Hivatalosan az eEurope 2002 akciótervvel fogalmazódott meg, hogy az EU- nak a fenntartható gazdasági növekedés, a bővülő foglalkoztatás és a társadalmi kohézió mellett a világ legversenyképesebb tudáson alapuló gazdaságává kell válnia 2010-re. Az Európai Unió eEurope-programja 2000-ben arról az elvi alapról indult, hogy az internet nélkülözhetetlen a gazdaság növekedéséhez, új munkahelyek létrehozásához, a mindennapi élet minőségének javításához. A fő cél, hogy az unióban mindenki hozzáférjen az új információs és kommunikációs technológiákhoz és a lehető legjobban ki is tudja ezeket használni. Az eEurope három fő célja elsősorban az olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internet-hozzáférés megteremtése; másodsorban az emberi tudásba való beruházás növelése, végül az internet használatának növelése, mindenek előtt egészség- ügyi, kulturális és kormányzati szolgáltatások révén. Ennek eredményeként az internet-hozzáférés aránya látványosan emelkedett, míg a hagyományos telefonvonal használatának költsége csökkent. Az információs és kommunikációs technológiák és az információs társadalom gyors fejlődése miatt az eredetileg indított közösségi kezdeményezést felül kellett vizsgálni. Míg az eEurope 2002 esetében a kiindulási alapfeltételek megteremtése, fejlesztése volt a fő feladat, az új eEurope 2005 a felhasználót állítja a középpontba. Célja a magánberuházások ösztönzése kedvezőbb üzleti környezet kialakításával, új munkahelyek teremtése és a közszolgáltatások és számítás- technikai oktatás fejlesztése. Az eEurope 2005 legfőbb elérendő célja a háztartások hozzáférési arányának növelése. Az új akcióterv alapján a tagállamoknak a következő területeken kell lépéseket tenniük az eEurope céljainak elérésére:- e-kormányzat: online közszolgáltatások bevezetése (elektronikus ügyintézés)- széles sávú hozzáférés: magáncélú beruházások elősegítése, mivel ezek nagymértékben hozzá tudnak járulni többek között az elmaradott régiók, illetve társadalmi csoportok felzárkóztatásához- digitális tartalom: vonzó és innovatív, a kulturális sajátosságokat figyelembe vevő nemzeti tartalmak létrehozása- hálózati biztonság növelése eMagyarország Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tavaly év végén hirdette meg az eMagyarország-pontok létrehozásáról szóló pályázatát, melynek célja az volt, hogy olyan közösségi internet-hozzáférési pontok alakuljanak országszerte, ahol nyilvánosan közzétett nyitvatartási időben, maximált áron, képzett segítő igénybevételével biztosítva legyen az internetezés lehetősége. Az IHM nemrég tette közzé a nyertesek nevét. E szerint az év végére háromezer közösségi internet-elérési pontot építenek ki Magyarországon. Az EU- csatlakozásra, azaz május elejére 2004 helyen lesz az országban e-pont. A világhálóra ezáltal ingyenesen vagy csekély térítés ellenében lehet csatlakozni, például egyházi intézményekben, plébániákon, kórházakban, könyvtárakban, szociális és ifjúsági intézményekben, közösségi házakban. A program keretén belül hét regionális információs irodát is kialakítanak. A kialakítandó e-pontok- nak a szakmai összefogása jelenti a regionális irodák egyik fő feladatát. Ezen kívül feladatuk az uniós csatlakozásra való felkészülés elősegítése, a tájékoztatás, majd a csatlakozást követően az uniós pályázatokról, ösztöndíjakról, munka- és tanulmányi lehetőségekről szolgálnak majd információkkal az irodák. Hazai kezdeményezésre, a világon először Magyarországon vezetik be azt a közlekedési táblát, amely kék keretben @ jelet ábrázol. Ez jelzi majd az utak mentén és a településeken a közösségi internet- pontokat. Magyarország folyamatosan nyomon követi az EU-ban folyó jogalkotó munkát annak érdekében, hogy az információs társadalom jogszabályi kereteinek kialakítása megfeleljen az európai előírásoknak. A közösségi szabályozás eddig főként ajánlásokat és programokat tartalmazott. Ezek keretében Magyarország az elsők között tűzte ki az eEurope- programban megfogalmazott célokat. A magyar kormány figyelemmel kíséri az EU egyéb kezdeményezéseit is annak érdekében, hogy az információs társadalom jogi kereteinek kialakításában a legjobb nemzetközi gyakorlat érvényesülhessen. Összeállította: nil Helyi szinten - maximumot Interjú Szépvölgyi Zoltánnal A kertvárosi kábeltelevízió az utóbbi néhány hónap alatt figyelemreméltó változásokon ment keresztül. Nézettsége elképesztően megnőtt; új stílusukkal, műsoraikkal megosztották a kertvárosi nézőket. Egyeseknek tetszik, mások elítélik a hirtelen jött megújulást. Az Esztergom-Kertvárosi Strázsa-hegyi Kábeltévé kulturális osztályának vezetőjével, Szépvölgyi Zoltánnal beszélgettünk munkájáról, elképzeléseiről - és nem utolsósorban életéről.- Mikor kezdődött?- Nyolc-tíz évesen szerettem bele a televíziózásba. Annak ellenére, hogy a kezdetekkor nem egyszer vállaltam fel a riporter szerepét, mai napig is a kamera mögött érzem magam igazán jól. Már alsós koromban stúdiótervrajzokat, kamerabeállításokat rajzolgattam. Meg is vannak még ezek a „nagy tervek” - az íróasztal fiókjában...- Az íróasztaltól a stúdióba vezetett az út...- Nem azonnal! Bár úgy lett volna. Az érettségi után megjelentem a magyar televíziónál. Még helyem is lett volna, de mivel akkor még sem katona, sem pesti lakos nem voltam, nem tudtam bekapcsolódni az országos médiába. A katonaság után megpillantottam a képújságban egy felhívást; egy helyi kábeltelevízió elindítására kerestek lelkes, szorgalmas fiatalokat. Már aznap este a szerkesztőbizottság tagja, és így a kertvárosi televízió egyik alapítója lettem.- Az utóbbi néhány hónapban nagy felhajtás volt az SKTv körül. Most miért van és eddig miért nem volt?- Kezdjük azzal, hogy eddig miért nem. Talán azért, mert az elmúlt évek alatt jelentősebb változások nem történtek nálunk. Alig vagy egyáltalán nem szóltunk a gyerekekhez, fiatalokhoz. És hogy most miért igen? Fél évvel ezelőtt néhány olyan új taggal bővült stábunk, akik lendületet és dinamikát hoztak magukkal. Elsőként egy versmondást dobtunk be, amit egészen rendkívüli módon vettünk fel. Egyesek felháborodtak, másoknak tetszett. Egyhónapos forgatást követően vetítettük le a Kísértethistóriát, ami a magyar, de az esztergomi kábeltelevíziózás történetében példátlan módon saját készítésű film volt. Ez keltette a legnagyobb izgalmat. És az eddig nem tapasztalt, kiugróan magas nézettséget.- Az országos kereskedelmi tévékhez hasonló médiumot szeretnétek életre hívni?- Igen. Természetesen helyi szinten. Kihozni a maximumot ebből a műfajból.- Honnan vártok támogatást?- Elsősorban az önkormányzattól. Eddig is kaptunk, de a kertvárosi lakosság létszámának tükrében ez az összeg némiképp aránytalan. Azonban ahhoz, hogy a most elért komoly változásokat életben tartsuk, szponzori segítségre is szükségünk lesz.- A tévé átszervezésének munkálatai mellet filmezel is.- Valóban. De ez korántsem akkora múltra tekint vissza, mint a televíziózás. Érdeklődésemet szerkesztőségünk egyik új tagja, Szalay Almos ébresztette fel a filmezés iránt. Jelenleg második filmünkön dolgozunk, ami a „Megismerés” munkacímet kapta, az előbb említett Kísértethistória című kisfilmünket elsőnként az SKTv vállalta fel, de eddig példátlan módon az Esztergom Tévé is bemutatta március elején.- Az utóbbi néhány hónapban bekapcsolódtál a fél éve működő Féja Géza Diákszínpad munkájába. Milyen együtt dolgozni a gyerekekkel, kamaszokkal és nem utolsósorban a színházzal?- Örömmel vállaltam a színkörben való részvételemet. Megtisztelő, hogy dolgozhatok velük és elfogadtak. A színház fantasztikus világ, aminek eddig kívülállóként nagy tisztelője voltam. A készülő színdarabban elvállaltam egy szerepet. És nagyon izgulok.- Említetted, hogy sok időd elveszi a média. Őszintén: sosem bántad meg?- Ha megbántam volna, abbahagytam volna, mint sokan mások. Azt viszont be kell vallanom magamnak, hogy - ráfoghatom bármire, leginkább erre - sok lehetőséget elszalasztottam.- Ha jönne egy jó tündér és kívánhatnál hármat, mi lenne az?- Az első kívánságom természetesen az lenne, hogy a tévé sikeres legyen. Másrészt - és ez már nem „tündér ügye” - el kell érnem, hogy az utóbbi egyedül eltöltött évek ne gyarapodjanak. A harmadik kívánság pedig valami olyasmi lenne, ami az első kettő problémát kapásból megoldaná: egy lottó ötös! -esszáCsőtörés Esztergomban Kedd reggel több esztergomi lakos telefonált szerkesztőségünkbe jelezvén: számtalan dolgot nem értenek a hétfői, Semmelweis utcai csőtörés kapcsán. Történt ugyanis, hogy az utcában hétfő délelőtt - mint utóbb kiderült, csőtörés miatt - szivárogni kezdett a víz a járda mentén. A lakók azonnal telefonáltak a vízmű ügyeletesének, ám azt a választ kapták, hogy a probléma nem komoly, tehát kedd reggel kerül sor a helyreállításra. A lakók elfogadták a szakértők véleményét, ám este fél nyolc körül a vízmű munkatársai jelezték: hamarosan elzárják a vizet. A környék lakói jogosan tették fel a kérdést: mitől lett ilyen sürgős a dolog, s miért pont tisztálkodási időben zárják el a vizet? Lapunk felkereste a vízmű illetékesét, aki elmondta: az első megtekintés alapján valóban nem tűnt komolynak a probléma, tehát a másnapi hibaelhárítás mellett döntöttek, késő délutánra azonban félő volt, hogy más közművek is veszélybe kerülhetnek, amennyiben nem zárják el a vizet. Kedd délelőtt megtörtént az eredeti állapot visszaállítása, amelynek ideje alatt lajtoskocsi segítségével biztosították a vizet a környék lakóinak. A vízmű munkatársai elmondták: nem lehetett előre kiszámítani, hogy milyen mértékű lesz a szivárgás, s úgy gondolták, ha nem muszáj, nem zavarják munkagépekkel az ünnep nyugalmát. A vízmű illetékese sajnálatát fejezte ki az esetleges kellemetlenségek miatt, ám mint mondta, a kétélű helyzet nem a szakértelem hiányából adódott. sem Felújítási tervek Epölön SAPARD-pályázat kertében kívánja Epöl község önkormányzata a központi helyen lévő Hősök terét felújítani. A képviselő-testület március végi ülésén döntött a Hősök tere felújítására vonatkozó SAPARD-pályázat benyújtásáról. A Hősök terén áll a község 1805-ben épített római katolikus temploma. Tóth Bertalan plébános örömmel közölte a hívekkel, hogy a SAPARD keretében pályázhatnak a templombelső megújítására. A műemléki védettség alatt álló templom belső felújítása előreláthatólag 8 millió forintba kerül majd, amelyhez az Eszter- gom-Budapesti Főegyházmegye segítsége mellett a hívek együttműködésével a plébániának is hozzá kell járulnia a 7-800 ezer forintos önrész előteremtésével. A képviselő-testület februárban szándéknyilatkozattal támogatta dr. Lassú Imre háziorvos új orvosi rendelő építésére irányuló kezdeményezését. Azonban a márciusi testületi ülésen dr. Lassú a háziorvosi szolgálat 2003. évi működéséről szóló beszámolója után tájékoztatta a képviselőket, hogy átmenetileg eláll az új orvosi rendelő építésétől, mert a bankoktól nem kapott kedvezményes hiteltámogatást az építkezéshez. muzslai
