Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-14 / 74. szám

Ftfdlap RÉGIÓ 2004. április 14., szerda 5 Hol kamatozik a tudás A tudás felgyorsítja a fejlődést, hozzájárul az innovációhoz. Közgazdászok felismerték az emberi tudásba történő be­ruházás szükségességét. Hazánkban is egyre többet hallani az információs vagy tudás alapú társadalom megteremté­sére tett erőfeszítésekről. Tényleg ekkora szerepe van, illetve lesz a tudásnak a jövőben, az integráció keretén belül? Diána (főszerkesztő) A tudásnak mindig nagy sze­rep volt és ma is van. A ma­gyarok, magyar származású tudósok sok mindent feltalál­tak már. A kiemelkedő ké­pességű és tudású személyek eleinte biztos, hogy külföldön tudnak majd érvényesülni. Elsősorban az orvosok és a mérnökök, mert nagyobb a lehetőségük nyugaton. J V Zsolt (grafikus) Magyarország ezer éve Euró­pában van, tehát igazából mi nem most csatlakozunk hoz­zá. Azt szeretném, hogy az ország megbecsülje az igazi emberi értékeket, hogy a tu­dás itthon kamatozzon, ne pedig külföldön. Sándor (gépkocsivezető) A tudás szerepe mindenkép­pen fel fog értékelődni. Mivel az Európai Unió bizonyos or­szágaiba úgysem fogják been­gedni a magyar munkaválla­lókat, a különböző megköté­sek miatt, így az unión belül nem tudjuk majd kamatoztat­ni a megszerzett tudást. Leg­alábbis eleinte nem. László (földmérő) A végzettség és a tudás min­denképpen számítani fog, akárhol vagyunk. Hazánkban is az állam bizonyos szakmai tudáshoz, ezt igazoló papír­hoz köti a tisztségek betölté­sét. A magyar oktatást-ismer­ve szerintem a magyarok lab­dába tudnak rúgni külföldön is. Nem féltem a magyarokat. Közlekedés, árvízvédelem és tájvédelem Ülésezett az Esztergom-Nyergesújfalui Kistérség (folytatás az 1. oldalról) A másik elképzelés szerint a Duna bal partja lenne az 5/C nyomvonala. Szántó Katalin és Bakos Tamás, a megyei terület- rendezési terv készítői szerint az 5/C nyomvonalát a térségben együttesen kell felvállalni. A közlekedéssel és az árvízvé­delemmel kapcsolatosan felme­rült egy másik probléma is. Nyergesújfalu, Lábatlan, Tát és tulajdonképpen a teljes régiós Duna-hosszon nem megoldott az árvízvédelem. Ezzel kapcso­latban Szenes Lajos, Tát polgár- mestere elmondta, hogy Táton a 10-es út megmagasítva megol­daná az árvízvédelem gondját is. Szántó Katalin kiemelte, hogy a 10-es út fejlesztésével szemben a tervben inkább a vasúti közle­kedés fejlesztését preferálják, de árvízvédelmi szempontból meg fogják vizsgálni a lehetőségeket. Szóba került a hulladéklerakók kialakításának a kérdése is. Ezzel kapcsolatban Szántó Katalin el­mondta, hogy a terv a helyeket biztosítja, és fontos a gazdasá­gosság kérdése is. Tatabányán és Oroszlányban működik regioná­lis hulladéklerakó. Az esztergomi üzemnek 2009-ig van működési engedélye. Várhatóan ez az idő­pont után válhat regionálissá. Az ipari parkok létrehozásá­nak és fejlesztésének kérdését több oldalról megvizsgálták. Bakos Tamás kihangsúlyozta, hogy nem lehet minden telepü­lésen ipari park, mert a ver­senyhelyzet az egyes parkok működését lehetetlenítené el. Török István, Lábatlan és Nagy Endre, Süttő polgármes­tere kifogásolta, hogy a megyei tervben az egyes természetvé­delmi területek beleesnek a te­lepülések által elfogadott rende­zési terv által lakóövezetté ala­kítandó területekkel. Mivel több Duna melletti település csak a dombok felé tud terjeszkedni, így az azokon lévő és az unió­ban amúgy sem támogatott sző­lők egy részének a felszámolá­sát hagyták jóvá a település ter­veiben. A megyei rendezési terv ezzel szemben a Duna melletti domboldalakat mint a tájvéde­lem szempontjából értékes terü­leteket jelölte meg. Szántó Ka­talin kérte a települések vezető­it, hogy minél hamarabb juttas­sák el hozzájuk az egyes terület- rendezési terveket, és így alakít­sanak ki ezekre a területekre egy közös álláspontot. A testület a továbbiakban zárt ülés kereteiben tárgyalt tovább. akaree Magyarország és Szlovákia ugyanazon az oldalon foglal helyet (folytatás az 1. oldalról) A közös gazdasági fejleszté­sekkel kapcsolatban Knapp Já­nos Pál, Esztergom alpolgár­mestere a miniszter szavaihoz kapcsolódóan a sajtótájékozta­tón elmondta, hogy a térség ipari, logisztikai fejlesztéséhez, valamint egy teherkomp létesí­téséhez a szándék már megvan, de a politikusok támogatását is kérik a tervek megvalósításához. A konferencián fontos szem­pontként fogalmazódott meg, hogy a multinacionális cégektől érkező befektetések bármelyik országban is történnek, a másik Knapp János Pál ország munkaerőpiacát is ked­vezően érintheti. Ha például a Suzuki bővít Esztergomban, az a szlovák munkaerőpiac szá­mára is jó. Ján Oravec, Pár­kány polgármestere és Knapp János Pál, Esztergom alpolgár­mestere a fejlesztés és együtt­működés lehetőségeiről, a megoldási javaslatokról és el­várásokról tartott beszédet. A régió vállalkozási feltétele­iről és lehetőségeiről Lubos Lopatka, a Kappa Stúrovo ve­zérigazgatója és Fórián István, a Suzuki Rt. vezérigazgató-he­lyettese számolt be, aki el­mondta, hogy a Suzuki egy újabb bővítést tervez, ami a jö­vőben 700 munkalehetőséget hoz létre. Jelenleg több mint ötszázan vállalnak munkát a Suzukinál. Magyarország vi­szont a Hyundai-beruházások- hoz fűz reményeket Zsolna tér­ségében, ami beszállítási lehe­tőségeket biztosíthat több ma­gyarországi cég számára. Himmler György, a „Párkány és Vidéke Kultúregylet” elnöke és Meszes Balázs, az „Esztergo­mi Civil Kerekasztal” szóvivője a civil szervezetek szerepét bon­colgatta a társadalom fejleszté­sének folyamatában a csatlako­zást követően. -erM­Budapestről futnak Brüsszelbe Az európai uniós csatlakozás alkalmával a magyar és a többi társuló ország kultúrájának, egészségnevelésének és sportjának gyakorlati megjelenítése, az Európához való kapcsolódás elmélyítése, emlékezetes élménnyé tétele a jövő generációjának mind Magyarország, mind a velünk együtt most csatlakozó országok és az európai tagállamok számára egy jelentős cél. A magyar kezdeményező szellemiség a kapcsolatteremtő szerep hangsúlyozása miatt egy Európán átívelő stafétafutás so­rán kívánja ezt véghezvinni. A sport egészségfejlesztő, sze­mélyiségnevelő szerepének gya­korlati megjelenítése a célja a „2004 a sporttal nevelés éve eln­evezésű programnak”. A Buda- pest-Brüsszel staféta országos, il­letve nemzetközi szintű megva­lósítása fontos a magyaroknak és a most együtt csatlakozó eu­rópai nemzeteknek, fontos a brüsszeli csatlakozási ünnepi programnak a „Sporttal nevelés évének” eseményeihez kötésé­vel, az ünnep színesítésével. Az ünnepélyes 2004. május elsejei rendezvényre indul egyetemi, főiskolai hallgatók és középiskolások válogatott dele­gációja Brüsszelbe, a „Buda- pest-Brüsszel EU-Csatlakozási Zászló-Stafétafutás” alkalmá­val; hogy futva vigye „a magyar zászlót” az újonnan belépő tag­államok lobogóival kiegészülve az ünnepélyes zászlófelvonás­hoz. A staféta útvonala szimbo­likus: népünk európai történel­mének kiemelkedő színhelyein halad, hogy a múlt emlékeit idézve erősítse csatlakozásun­kat. Budapest, Visegrád, Eszter­gom, Pozsony, Bécs, Passau, Bad Abbach, Augsburg, Donauechingen, Strassbourg, Maastricht. Brüsszelben a dele­gáció bekapcsolódik a május 1- jét körülfogó kulturális esemé­nyekbe, erősítve a nemzeti csat­lakozási kulturális programokat. A téren, ahol Európa országai­nak egésznapos mezőgazdasági árubemutatós, kóstolós „vásá­ra” lesz - külön standon mutat­ják be a staféta alatt készült fel­vételeket „Európai Unió: a be­fogadás ünnepe - városok és arcok” címmel, az „1000 év magyar kultúráját”, és az elkö­vetkező időszak kulturális ese­ményeinek anyagát is. A futók április 15-én, csütör­tökön 15.48 órakor érkeznek Esztergomba. A Regionális Ifjú­sági Tanács képviselője fogadja őket és az előzetes szervezések szerint a főiskolán néhány ér­deklődő diákkal részt vesznek a futók egy beszélgetésen, ahol bemutatják a futásuk célját és lényegét. A futás fővédnöke Hiller István miniszter és a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma. akaree Bukovics Krisztián írása A felvilágosításról Hadd szögezzem le: e rövid eszmejuttatásban nem a szexuális, még csak nem is kábítószerekkel kapcsolatos felvilágosításról, hanem az uniós csatlakozással kapcsolatos felvilágosításról, illetve annak hiányá­ról szeretnénk néhány kósza gondolatot papára vetni. Mert ugye hiány ezen a téren van bőven (bár egyesek szerint nincs, mint ahogyan az in­zulin esetében sincs), és nem valószínű, hogy a következő néhány röp­ke napban ez pótolható. Ma már leszögezhető: Magyarország polgárait nem készítették fel a csatlakozásra, minimális információ jutott el a fá­radalom tagjainak túlnyomó többségéhez az Európai Unióról. Csekély vigasz, hogy Szlovákiában vagy éppen Csehországban ugyanez a hely­zet. Ami a köztudatban az unióval kapcsolatban az egyszeri ember eszébe jut, az az euró, a Legfelsőbb Bíróság és talán a schengeni hatá­rok - mind megannyi fogalom, amelyeket talán egy mondattal sem tud­nák jellemezni. A változásokra oly érzékeny média szintén mélyen hall­gatott ezekről a dolgokról - talán leginkább azért, mert nekik is csak vajmi kevés pontos értesülés voltlvan a birtokukban. Elvétve akadtak olyan műsorok, írások, amelyek a témakörrel foglalkoztak, ezek is el­sősorban csak felületesen mutatták be az unió egy-egy apró részét - ki­zárólag elméleti síkon. A Miniszterelnöki Hivatal az idei év elejére kiírt, az uniós csatlakozással kapcsolatos pályázatával próbálta menteni a menthetetlent: több hazai médium számára nyújtott anyagi hozzájáru­lást a felvilágosítást célzó rovatok készítéséhez. Az aktíó az idejemúlt- ságán kívül azonban olyan visszásságokat is eredményezett, mint pél­I dául a kereskedelmi televíziók több tízmilliós támogatása. Persze hon­nan is tudnám én, az is elképzelhető, hogy egy valóságshow-n keresztül hasznos információk tömkelegének birtokába jutunk... A lényeg: alig több, mint két hét múlva a gyakorlatban szembesülünk felkészültségi hiányosságainkkal, és az előzmények ismeretében érnek majd minket meglepetések bőven. Valószínűleg inkább kellemetlenek. Ha a csatla­kozásra nem is sikerült, erre tessék felkészülni. Ruhagyűjtési akció Ruhagyűjtési akciót szervez Tokodaltárón a Magyar Vöröskereszt he­lyi alapszervezete. Az akció szervezői várják mindazokat a feleslegessé vált gyermek-, férfi-, és női ruhákat, cipőket, melyeket a lakosság fel­ajánlana a rászorulóknak. A szervezők ezen kívül átveszik azokat a használati tárgyakat, berendezéseket, melyek feleslegessé váltak. A fel­ajánlott ruhákat és tárgyakat hétfő és szerdai napokon reggel nyolc és délelőtt 11 óra között a Sallai úti gondozóközpontban veszik át. Hajómodelleket restaurálnak Esztergom Város Önkormányzata is indult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt Múzeumpártoló önkormányzat - 2004 című pályázaton. Esztergom már korábban eljutatta a Magyar Államkincstárhoz a Balassa Bálint Múzeum felújításával és bővítésé­vel kapcsolatos pályázatát előbírálatra. Ehhez a pályázathoz a város 50 millió forint önrészt ajánlott föl. A Múzeumpártoló önkormányzat - 2004 pályázaton ezt a rekonstrukciós pályázathoz ajánlott, a város költségvetésében biztosított összeget és a felújítási-bővítési programot mutatja be az önkormányzat. A programban elnyerhető legmagasabb támogatási összeg egymillió-háromszázezer forint, és sikeres pályázat esetén a nyereményösszeget a Balassa múzeumban található, idáig ki nem állított ötvennyolc darabos hajómodell-gyűjtemény és további százhét, hajózással kapcsolatos tárgy restaurálására fordítják. A gyűjte­mény Nagy Sándor esztergomi polgár hagyatéka, és egyike azon együtteseknek, amelyeket Szent István városának elkötelezett lakói kiállítási kötelezettség kikötésével hagytak a múzeumra. akaree Gazdasági kapcsolatok kialakítása Kínában A megyei önkormányzat Agócs István, az önkormányzat elnökének vezetésével lehetőséget kapott kínai testvérme­gyéjétől - Henantól -, hogy annak fővárosában megren­dezésre kerülő nemzetközi vásáron önálló standdal mutat­kozzon be. Emellett a III. Kínai-henani Nemzetközi Keres­kedelmi és Szakmai Vásárhoz kapcsolódóan a megyei köz­gyűlés elnöke két témában előadást tarthat, egyrészt sző­kébb hazánk gazdasági életéről, másrészt Magyarország és benne régiónk idegenforgalmi látványosságairól. A szakmai vásár alkalmából, il­letve gazdasági kapcsolatok ki­építése céljából tizenkét fős dele­gáció látogatott Kínába múlt hé­ten, pénteken. A küldöttség öt tagja az önkormányzat, hét pedig a megye gazdasági életének kép­viselője, akik közösen próbálnak meg lehetőségeket feltárni Henan és Komárom-Esztergom megye szorosabb gazdasági kap­csolatainak kialakítása érdeké­ben. A kint tartózkodás ideje alatt több alkalommal tartanak meg­beszéléseket a kínai féllel, hogy megyénk ipari, mezőgazdasági adottságait bemutassák, valamint hogy az exportlehetőségeket, pia­cokat kihasználhassák. Tervezett témák között szerepel a „durizol” technológia bemutatása az építő­iparban, a vetőmag-nemesítés, a burgonya-feldolgozás és- ter­mesztés, a zöldség-gyümölcs tar­tósítás és konzerválás, a tejfeldol­gozás, a gyümölcslepárlás és a pálinkafőzés. A látogatás további célja, hogy meghonosítsa a mo­torkerékpár-gyártást is. Ez a kínai motorok hazai összeszerelését je­lentené, illetve testvérvárosi kap­csolat kialakítása a térség főváro­sa -Zenghzhou - és Tatabánya között. Az egyhetes látogatás alatt a „Henani Hagyományos Gyógyászat Főiskoláján” konkre­tizálják a kínai hagyományos gyógyászat bevezetésének Ko­márom-Esztergom megyei lehe­tőségeit is. Az idegenforgalmi be­mutató célja, hogy a turisták szá­mára vonzóvá tegye hazánkat. A prezentációk kínai feliratokkal készültek el, amelyeket szinkron- tolmácsolással hallgathatnak meg a kínai partnerek. ák

Next

/
Thumbnails
Contents