Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-14 / 74. szám
Wdlap JOBB PART 2004. április 14., szerda Az MDF kifogásolja az agrártársaságok privatizációját MAGYARORSZÁG Az MDF kifogásolja a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. tervezett privatizációját - közölte Medgyasszay László MDF-es képviselő keddi sajtótájékoztatóján. „Újabb merénylet készül az ésszerűség és a törvényesség ellen” - mondta a politikus. A kormány március 24-én határozott az állami tulajdonban lévő agrártársaságok, köztük a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációs koncepciójáról. Ennek értelmében az ÁPV Rt. úgy értékesíti a birtokot, hogy a lótenyésztési üzletágra és az ehhez kapcsolódó vagyonelemekre 2005. végéig tartó vételi opciót tart fenn - közölte Medgyasszay. Az ÁPV Rt. megítélése szerint a privatizáció megindítására azért kerülhet sor, mert az agrárpolitikai feladatok a magángazdasági viszonyok között hatékonyabban valósulhatnak meg. Az APV Rt. elvárásai szerint a társaságok tőkehelyzete a privatizációs eljárás során és azt követően jelentősen megerősödik, valamint a magán- társaságok jelentős pályázati forrásokhoz is kedvezőbb feltételekkel juthatnak hozzá. A majdani vevőknek tőkét kell emelniük, ajánlataikat sokoldalú garancia- és szankciórendszerrel kell alátámasztaniuk. Az ÁPV Rt. a privatizációs törvény rendelkezéseinek megfelelően az egyes társaságok 15 százalékos részvénycsomagját a társaságok dolgozóinak ajánlja fel megvételre. Lapunk kérdésére Medgyasz- szay László elmondta, hogy maga a privatizáció módszere egy olyan tőkeemeléses előkötelezett- séggel jár, amely - valószínűleg- a vételárat csökkenti. Ezek az állami gazdaságok az elmúlt 6-8 évben mintegy 15-17 milliárd forint tőkejuttatást kaptak az államtól, hogy talpon maradjanak. A tőkeemeléses privatizáció a vevő javára szolgál, mert a saját vagyonát gyarapítja a saját tőkéjével, vagy a hitellel, amit beletesz a gazdaságba. A mezőhegyesi ménes kapcsán fennáll a korrupció veszélye, hiszen a ménest a privatizáció előtt le kellett volna választani a gazdaságról. Ezzel szemben a kormány 2005-ig opciót kíván kikötni saját magának, hogy élve opciós lehetőségével, a ménest visszavásárolja az új tulajdonostól - tette hozzá Medgyasszay. „Aki megveszi a ménesbirtokot, az kötelezi magát arra, hogy visszaadja az államnak ezt az értéket, csak jó pénzt fog érte kapni az államtól.” Epress Csődbe mehet a MÁV Rt. Állami segítség nélkül 2006-ra csődbe mehet a kormányváltáskor még nagyszabású reformot tervező MÁV Rt. Bár a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) már tavaly felállította sztrájkbizottságát, egyelőre halogatja a nyomásgyakorlás alkalmazását. Tavalyi hatvanmilliárdos vesztesége, valamint idei - állami garancia mellett - ötvenkilenc milliárd forintos hitelfelvételi lehetőségével együtt százhúsz milliárd forintra duzzadhat a MÁV Rt. adóssága. Mivel a vállalat januárban véglegesített „reformjából” furcsa módon kimaradt a társaság uniós normák szerinti támogatása, szakértők szerint 2005- ben újabb ötven-, 2006-ban pedig további ötvenöt milliárd forint hitel felvételére kényszerülhet a cég. Állami beavatkozás nélkül előbb-utóbb csődbe megy a vasúttársaság - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Simon Dezső. A VSZ elnöke szerint a kabinetnek még május elseje előtt döntenie kellene az ügyben, a csatlakozás után ugyanis jóval nehezebb feltételek mellett nyújthatnak majd támogatást. A kormányzati segítségnek azonban semmiféle jele nincs, sőt a Pénzügyminisztérium újabb megszorító csomagja szerint egy- milliárd forintot zárolnak a személyszállítás területéről. A döntés - hangsúlyozta Simon - ellentétes az unós normákkal, mivel azok szerint az államnak támogatnia kellene a környezet- barát vasúti személyszállítást. Noha tizenegyezer vasutas 2006-ig történő elbocsátása, valamint a MÁV több ezer kilométernyi vasútvonal fenntartásából tervezett kivonulás miatt a VSZ már tavaly felállította sztrájkbizottságát, az egyre romló helyzet ellenére sem döntött a nyomásgyakorlás alkalmazásáról. Az idén tervezett 3700 fős leépítés és a privatizáció felfüggesztése érdekében húszezer aláírást gyűjtöttünk össze - mondta el Simon Dezső. Cáfolta, hogy a MÁV és a reprezentatív vasutas szakszervezetek között 2002-ben létrejött megállapodásban - eszerint a társaság közel hétszázezer forintos havibért biztosít az első számú érdekvédelmi vezetőknek - lemondtak volna sztrájkjogukról. Simon kijelentette: ha szükségessé válik, készek az erő alkalmazására. n no Ismét tárgyalnak a bős-nagymarosi vízlépcsőről A HM nem hívná vissza a katonákat Irakból Több mint kétéves szünet után Pozsonyban folytatódnak a bős-nagymarosi vízlépcső rendszer ügyében 1997-ben hozott hágai döntés végrehajtását szorgalmazó tárgyalások. Az új összetételű magyar küldöttséget Persányi Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter vezeti. A szlovák felet az a szakértőkből álló bizottság képviseli, amelynek összetétel időközben nem változott, és élén Dominik Kocinger áll, aki több mint másfél évtizede látja el a bősnagymarosi vízlépcső kormánybiztosának feladatait. A mai tárgyalások előtt Kocinger határozottan visszautasította, hogy ismertesse a szlovák álláspontot, hangsúlyozta azonban, hogy a probléma összetett, ami azt jelenti, a tárgyalások kitérnek a vízgazdálkodási és árvízvédelmi kérdésekre, a villamos áram termelésre, a Duna hajózhatóságának problémáira és természetesen a környezetvédelem idevágó kérdéseire is. Nyomon követhető egyfajta hangsúlyeltolódás a magyar és a szlovák álláspontban. Addig, amíg a magyar fél - Persányi miniszter megfogalmazása szerint bízik abban, hogy Magyarország és Szlovákia közelgő uniós tagsága hozzájárul majd az egyezség létrejöttéhez, hiszen nem lehet megkerülni az Európai Uniónak az élővizekre és a természet megóvására vonatkozó szigorú előírásait, addig a szlovák küldöttségvezető a vízlépcsővita technikai kérdéseit hangsúlyozta, miközben a legnagyobb problémát okozó vízmegosztás ügyét nem is említette. (A több mint két évvel ezelőtt megszakadt tárgyalások idején Szlovákia követelte az alsó lépcső megépítését, vagy egy olyan megoldást, amelynek eredményeként javulna a Duna hajózhatósága Szob és Budapest között, és lehetőséget biztosítana a bősi erőmű csúcsra járatására.) A magyar fél azt kifogásolta, hogy Szlovákia elrekesztette a Dunát, és a folyó vizének 80 százalékát mesterséges mederbe terelte, így a régi Duna medrébe és a Szigetközbe a korábbinál lényegesen kevesebb víz jut. Persányi a mai tárgyalások előtt megerősítette, hogy a magyar fél értelmezése szerint a hágai döntés nem kötelezi Magyarországot az alsó vízlépcső megépítésére, ugyanakkor a szlovák felet sem kötelezi a dunacsúnyi mű lebontására. (Magyar Rádió) A honvédelmi tárca nem tartja indokoltnak a magyar katonák visszahívását Irakból. Az MDF szerint a béke- fenntartásra kiképzett katonákat rendkívül súlyos szolgálatra kényszeríti az Irakban kialakult helyzet, ezért kezdeményezték a szakbizottság rendkívüli ülésének összehívását. A Honvédelmi Minisztérium továbbra sem látja indokoltnak a katonák hazahívását - jelentette ki Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgató-helyettese. Az Országgyűlés kétszer is megerősítette a szállítóalakulat mandátumát - tette hozzá Bocskai, aki szerint az alakulat hazahívása egyértelműen azt jelentené, hogy az eddigi munka hiábavaló volt. A főigazgató-helyettes hangsúlyozta: mindent megtesznek a kontingens biztonságáért. A külügyi szóvivő mai közleményében szintén arra emlékeztet: az iraki magyar kontingens mandátumának meghosszabbítását nagy többséggel fogadta el annak idején az Országgyűlés. Jóllehet Irakban aggasztó a helyzet, meggyőződésünk, hogy a koalíció céljai fokozatosan megvalósulnak - állítja a Külügyminisztérium. Az MDF azonban úgy véli: az iraki háborúban való magyar katonai részvétel ellentétes az Országgyűlés által elfogadott határozattal - a béke- fenntartásra kiképzett katonákat rendkívül súlyos szolgálatra kényszeríti a kialakult helyzet. Ezért az MDF a honvédelmi bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi. Keleti György, a bizottság szocialista elnöke - aki, tegnap kapta meg az MDF ezirányú levelét - úgy nyilatkozott: délután, a frakciók véleményének kikérése után dönt arról, hogy összehívja-e a bizottságot. MNO Makovecz-interjú a Hír TV-n „A művészet nem arról szól, hogy szépelgünk és szépet akarunk létrehozni. A nyavalya akar szépet létrehozni. Meg kell fogni az Isten lábát, és nem szabad elereszteni” - hangoztatta Makovecz Imre, a Hír TV-nek adott minapi interjújában. A világhírű építész szerint vannak olyan kivételes pillanatok egy nemzet történelmében, amikor a művészeknek ott a helye az első sorban. Ilyennek nevezte 1848 márciusát, valamint az 56-os forradalmi eseményeket. Újságírói kérdésre Makovecz hozzátette: legutoljára a Kossuth téren történt meg ez, amikor másfélmillió ember ott volt. Majd így folytatta: „a Kossuth térnek volt számomra egy történelmi pikantériája. Tudniillik az a bizonyos tömeggyilkosság, amit 1956-ban elkövettek onnan a Földművelés- ügyi Minisztérium tetejéről... amikor ott ültem ezen a vasból készített dobogón, akkor egyszer csak egy időszakadék keletkezett, és beállt - mint egy montázs - az a pillanat, az akkori, ugyanebbe. És láttam, hogy ugyanaz van a levegőben. Ugyanaz van az emberek szemében. Ugyanaz a szellem volt jelen.” A jövővel kapcsolatban Makovecz kijelentette: a vidék emberének hamarosan leesik a tantusz, hogy a magyar lakosságot potenciális cselédnek szánják. Még ez nem esett le önvédelemből, ám ha rájönnek az emberek, akkor baj lesz. „És én ezt még megérem!” - tette hozzá az építész. GKI-felmérés: javuló üzleti, romló fogyasztói várakozások Márciusban kissé emelkedett a GK1 Gazdaságkutató Rt. szezonális hatásoktól megtisztított konjunktúraindexe - adta hírül a Magyar Nemzet. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint a jobb eredmény az üzleti várakozások javulásának köszönhető, ugyanakkor a fogyasztói várakozások folyamatos romlásában nem következett be fordulat. A kedvezőbb számadatok mögött főleg az ipari cégek javuló helyzetértékelése áll. Az építőiparban például különösen az elmúlt időszak termelésének és a foglalkoztatási lehetőségeknek a megítélése javult, a rendelésállomány tekintetében azonban nincs változás. A lakosság borúlátása (bizalmi indexe a februári 34,9-ről márciusban 35,3-ra csökkent) több okra vezethető vissza, melyek sorából kiemelkedik a háztartási kiadások kényszerű emelkedése. Az elmúlt hónapban a fogyasztók az előző időknél lényegesen magasabb ütemű áremelkedést érzékeltek, amelynek következtében romlottak a várakozások, és csökkent a vásárlási kedv. A felmérés szerint legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúl és Közép- Magyarország lakosainak véleménye lett pesszimistább, (forrás: mno.hu) Romano Prodi Magyarországról A brüsszeli EU-bizottság elnöke optimista, különösen Magyarországot illetően, mert „ez egy okos ország” - hangzott el a Magyar Rádió 16 óra című műsorában. Az olasz nemzetiségű politikus a közelmúltban Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is tárgyalt, így tudatában van azoknak a félelmeknek, amelyek a csat- J lakozókban, így Magyarországban is élnek. Prodi a műsornak adott I interjújában elismerte, hogy a belépő országok szegényebbek, mint ' a jelenlegi tagállamok, ám hozzátette: van valamijük, ami talán az egyetlen jó öröksége a kommunista időknek, nevezetesen a szakképzés és a felsőoktatás magas színvonala. A bizottság elnöke úgy véli: ha ezt jól használják ki ebben az átmeneti időszakban, akkor Magyarország fantasztikus haladást érhet el, mert élni tud az emberek fejében meglévő előnyökkel. (forrás. kossuth.radio.hu) Nyulakkal a parlagfű ellen? Egy érsekcsanádi természetvédelmi őr szerint megoldható a parlagfű-probléma, ha nyulakat táplálunk az allergén gyomnövényekkel - derült ki a Magyar Rádió Oxigén című ökológiai magazinjából. Az őr szerint eltűnt a kertjében található vadkender, se- lyemkóró és parlagfű, amióta az általa tenyésztett 50-60 nyulat kizárólag e gyomnövényekkel eteti. Noha a szakirodalom szerint nyersen nem ehetik a nyulak a selyemkórót, mert elpusztulnak tőle, a valóságban ennek semmi jelét nem adták: élnek és virulnak, ugyanakkor a környék megtisztult a káros pollenektől. A műsor szerint a gyommentesítés másik módszere lehet, ha lucernával vetik be a parlagon hagyott területeket. A lucerna ugyanis erősebb, mint a gyomnövények, elnyomja azokat. Ráadásul bírja a rendszeres kaszálást, aminek következtében folyamatosan karban lehetne tartani a területeket. A vidéki ember pedig örülne az állandó lucernatermésnek, hiszen az állatok egyik kedvence ez a növény. Aki nem hiszi, járjon utána - fejeződött be a kiváló ötletekkel szolgáló magazin. (forrás: kossuth.radio.hu) Romló utak a fővárosban Ebben az évben csaknem 53 ezer úthibát vett nyilvántartásba a Fővárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság (FKF Rt.), amelyből 51 ezret véglegesen vagy ideiglenesen már kijavítottak - tájékoztatta a Világgazdaságot a cég közútfenntartási igazgatója. Csanádi Csaba a hír tanúsága szerint elmondta: általában korábban el tudják kezdeni a javítási munkálatokat, de ebben az évben még március második felében is esett a hó, ezért az idei tavaszi munkálatokban van némi csúszás. Egy legutóbbi felmérés szerint a fővárosi fenntartású utaknak 371 százaléka elfogadhatatlan, vagy nem megfelelő állapotban van. Ezek általában 20-25 évvel ezelőtt épültek, és élettartamukat a nem megfelelő karbantartás is jelentősen lerövidíti. A megnyirbált keretből azonban mindenre nem juthat pénz. Idén a fővárosban hét helyszínen mintegy 80 ezer négyzetméternyi útfelület újjáburkolására kerülhet sor. Emellett teljesen felújítják az Orczy utat és a Vaspálya utcát. (forrás: viiaggazdasag.hu) Kovács Árpád
