Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-10 / 72. szám
\ 2004. április 10., szombat RÉGIÓ frfdlap INTERJÚ Egy püspöknek találkoznia kell a hívekkel Interjú Orosch János segédpüspökkel II. János Pál pápa miután elfogadta Tóth Domonkos és Stefan Vrablec lemondását, két új segédpüspököt nevezett ki Stanislav Zvolensky és Orosch János személyében a Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye segédpüspöki posztjára. Orosch János párkányi esperes-plébános feladata elsősorban a magyar ajkú hívek pasztorációja lesz. Azt szeretné elérni, hogy a két nemzetiség közötti viszony javuljon.- Püspök úr, melyek voltak a meghatározó pontok az életében?- 1953-ban születtem Pozsonyban, ahol mindig egymás mellett éltek szlovákok, magyarok, németek. Családunkban az édesapám részéről a nagyapám német, nagyanyám magyar, édesanyám pedig szlovák nemzetiségű volt. A családon belül soha nem alakult ki feszültség a nemzetiségi kérdésben. Alapiskolába Dénesden jártam. Nagyon boldog gyermekkorom volt, szívesen jártam a nagyszüleimhez. Középiskolámat Somorján végeztem. 1971-ben jelentkeztem a papi szemináriumba Pozsonyba. Itt találkoztam magyar kispapokkal, ők segítettek nekem a magyar nyelv gyakorlásában. 1976-ban szenteltek pappá. Először Komáromban működtem káplánként, azután Losonc mellé, Busára kerültem. Ekkor még, a múlt rendszerben, Magyarországra jártunk könyveket vásárolni, mert vallásos jellegű magyar könyveket itt nem lehetett kapni. Sok nehézségem akadt ezekben az években. Mivel sokat foglalkoztam a fiatalokkal, több alkalommal meg akarták tőlem vonni a működési engedélyt. Ezt később sikerült is elérniük. Másfél évre Ekecsre kerültem, ahol ismét akadt nézeteltérésem. Egy magyar papnak, aki Amerikából jött meglátogatni a rokonait, megengedtem, hogy szülőfalujában először koncelebráljon szentmisét. Emiatt elvették tőlem a működési engedélyt. Akkoriban ezért csak egy-két magyar pap állt mellém, bár előzőleg azt hangoztatták, hogy nemcsak magyarul kell tudni beszélni, hanem érezni is tudni kell magyarul. Elhelyeztek Hodrusbányára, és bár működhettem, de nem kaptam fizetést. Édesanyám segített ki nyugdíjából, de az ekecsiek is meglátogattak és elhalmoztak minden jóval. Nagyon jó kapcsolat alakult ki akkor a szlovákok és a magyarok között, és ott jöttem rá, hogy ennek így kell működnie. Krisztus a híd és a kapocs, aki összehozhatja a nemzeteket. Ezután Ipolyvisken működtem, majd Újvárban, Pozsonyban, 1993- tól pedig Párkányban vagyok.- Hogy fogadta a kinevezését?- Nagyon meglepődtem, mert vannak olyan papok, akik tudatosan készülnek erre a pályára. Gyümölcsoltó Boldogasz- szony ünnepére meghívott Henryk Jozef Nowacki apostoli nuncius úr Pozsonyba. Én akkor azt gondoltam, hogy valamilyen szervezési kérdésben hívatnak be. Teljesen váratlanul ért, amikor felolvasta a kinevezésemről szóló dekrétumot. Nem tudtam ezt a döntést azonnal elfogadni, próbáltam megmagyarázni, hogy nem érzem magamat méltónak a tisztségre. 0 ezen csak mosolygott, és mindössze annyit mondott, hogy ez a Szentatya akarata. Szinte biztos vagyok abban, hogy a döntés kompromisszum szintjén történt, hiszen ha szlovák nemzetiségű papot neveztek volna ki, nem sokat tudott volna tenni a magyarok érdekében. A magyar anyanyelvű pap kinevezésétől pedig valószínűleg tartottak, hiszen ha őszinték akarunk lenni, nálunk a helyzet ilyen téren nem a legideálisabb.- Milyen hatásköre van a segédpüspöknek?-A segédpüspök sok mindenben nem mondhatja ki a végső szót. Respektálni kell az érsek szavát, de a nézetünket és a véleményünket prezentálni kell. Lehetőség van a párbeszédre, de az egyház hierarchikus rendszerben működik, ezért el kell fogadni a felsőbb rendeletet. A reformátusok esetében ez másképp működik, ott a tanács döntését figyelembe kell vennie a lelkésznek. Azt az igényt viszont, hogy legyen a segédpüspökök közt olyan, aki a magyar ajkú hívekkel tudna foglalkozni, az érsek részéről is ki kellett fejezni. Szlovákia ötmillió lakosa közül mintegy ötszázezer magyar nemzetiségű. Ezért feltétlenül szükséges a magyar ajkú hívek pasztorációjával foglalkozni. Óriási előrelépést jelent a rózsahegyi és az esztergomi egyetemek között létrejött megegyezés. Úgy gondolom, hogy ilyen lépésekkel lassan, de biztosan eredményeket érhetünk el. Nuncius úr is kifejezte a Szentatya kívánságát, miszerint fokozottabb figyelmet szenteljek a magyar hívek igényeire. Ez volt a legfőbb ok, amiért engem választottak.- Milyen tervei vannak?- Először is az alapvető feladataimat szeretném teljesíteni. Én fogok bérmálni a magyar falvakban. Ez egy pozitívum, hiszen a püspöknek a hívek közé kell járnia. Ezenkívül van egy olyan elképzelésem, hogy hetente egyszer meglátogatom az egyházközségeket. Hiszen az ünnepnapok alkalmával történő látogatások nem nyújtanak valósághű képet az egyházközségről. Ebben viszont Ján Sokol érsek úr véleményét is ki kell kérni. 28 éves papi szolgálataim alapján tudom, hogy mire van szükség, de mindenképpen szeretném megtartani a személyes kapcsolatokat a papokkal. A Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye túl nagy a többihez viszonyítva, ezért nem igazán tudták ezt eddig a püspökök megvalósítani. Valószínűleg még az idén kettéosztják az egyházmegyét, így még nem tudom biztosan, hogy hol lesz a székhelyem: Pozsonyban vagy Nagyszombatban.- Várható-e egy magyar püspökség létrehozása Szlovákiában?- Ez egy nagyon égető kérdés. Nemcsak az én véleményem, hanem több más józan gondolkodású magyar pap véleménye szerint is nagyon nehéz lenne ezt megvalósítani. A laikusok mindig Összehasonlítják helyzetünket református testvéreinkkel. Szlovákiában a reformátusok 98 százaléka magyar, tehát természetes, hogy van magyar püspökségük. De a katolikusoknál az egyes egyházmegyékben vegyes nemzetiségű hívek vannak. Nem tudom, hogy területileg ezt hogyan lehetne szétosztani, mert nem tudnánk meghatározni, hogy ki tartozzon oda. Itt még erre nem érett meg a helyzet. Sok szlovák nacionalista politikus profitálna ebből. A Szentatya is azt javasolja, hogy más utat válasszunk. Ebben a kérdésben tehát még várni kell. Úgy gondolom, hogy az adott helyzetben kell megtenni mindent a jó érdekében. A jó szándékú embereknek azt tanácsolom, hogy imádkozzanak tovább erre a szándékra. A két új püspök beiktatása május 2-án 15.00 órai kezdettel lesz a nagyszombati székes- egyházban, ahová Orosch János püspök úr szeretettel vár mindenkit. A szentmise egyes részei magyarul is elhangzanak majd. Czígler Mónika V. Sétautunk - 2. rész A véradás életeket menthet A patak közelében állt az 1774-ben felállított kőkereszt, az un. Kusztusi kereszt a következő felirattal: A Főkáptalan és a hívek adakozásából 1874. A kereszt érdekessége, hogy a keresztet és rajta a corpust egy kőtömbből faragta ki a szobrász. A másik érdekessége, hogy a hátsó oldalán található felirat az un. Cronostichon, azaz a latin felirat egyes betűit összeolvasva a felállítás évszámát, az 1774-et kapjuk. DEO TER OPTIMO MAXIMO CRVCIFIXO JESV IN PER- PETVVM GRATITVDINIS MONVMENTVM EREXERAT CRVCIS INSIGNE LAPIDVM FRANC DETARY 1774 2002. október 19-én egy ittas gépkocsivezető a keresztet ledöntötte. A restaurált keresztet 2003. április 26-án ünnepség keretében Beer Miklós püspök szentelte fel, Németh Lajos református esperes áldotta meg. Átlépve a harmadik patak medrén, elhaladunk a Hajabáts villa előtt és elérkezünk az utolsó kiszáradt patak medréhez. Mellette állt egy kőkereszt, melynek feliratát az időjárás teljesen olvashatatlanná tette, de 1997-ben még a helyén volt, azonban 1999-ben már eltűnt, talán egy hétvégi ház megszentelt alapja lett. Ezeknek a vízlevezető erecs- kéknek tavasszal a hóolvadáskor, nyáron a nagyobb zivatarok alkalmával volt szerepük, amikor a dombokról lezúduló vizet levezették. Mielőtt a Kusztusi út végére érnénk, akácfák és bozót takarásában áll egy magas kőkereszt. A homokkő kereszten megmaradt az öntöttvas corpus, valószínű azért, mert nem színesfémből készült. A corpus alatt kis szobortöredék, majd egy Mária-szobor. Az igen megviselt feliratból csak nehezen betűzhető ki: „Verlóczky György 1860 esztendején állíttatta”. Érdekes, hogy nem a keresztet vitték el az úttól, hanem az utat vezették más nyomvonalon. Ezért is vadult el a környezete. Innen a Fári kúthoz érkezünk. Nevéhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a hegyen lakó várúr tudomást szerzett arról, hogy Fári nevű lánya szerelmes egy pásztorfiúba és találkozni szoktak. Haragjában mindkettőjüket megölte, de amikor a gyilkosság helyén fakadt forrásból vér bu- gyogott fel, szörnyethalt. A másik változat szerint itt lett öngyilkos egy török főúr Fári nevű leánya, mert apja nem engedte férjhez menni egy gyaur (magyar) pásztorfiúhoz. A régi időkben a kút környékén kolostor lehetett, bár erre megbízható adatok nincsenek. A múlt század elején ez a forrás sem különbözött a többi elhanyagolt forrástól, míg 1921-ben négy lelkes turista: Fercsel Lajos, Jakobek Jenő, Oltósy Rezső és Varsányi Ignác saját költségén betonfedővel fedték le a forrást. 1932-ben Komán Béla erdőmérnök tervei szerint elkészült a kiépítés és a környék rendezése. A forrás vize már nem a felszínen, hanem az azt övező patkó alakú kőfal oldalából vascsövön csurgóit ki. 1933. július 16-án vasárnap, Glatz Gyula polgármester ünnepélyesen felavatta a kutat. Utána bográcsgulyást fogyasztva, pohárköszöntők hangzottak el. Kedvelt kirándulóhelye volt ez az esztergomiaknak. Az iskolák itt tartották a madarak és fák napját, 1942. július 1-jén a 810- es Vak Bottyán Cserkészcsapat itt rendezte az újoncok felavatását. Napjainkban - sajnos - ismét igen elhanyagolt állapotban van a kút és környéke. Itt ért véget ötödik sétautunk. Bélay Iván (folytatás az 1. oldalról) Velek László búcsi lakos már rutinos véradónak számít. „41 éves koromban kezdtem el az ismerősöm hívására. Gondoltam, ha jó a vérem, akkor megyek. Inkább adok, mint hogy kapjak. Mindegy, hogy idősebb vagy fiatalabb kapja meg, ha jól érzem magam, akkor szívesen adok. Most 31-edszer adtam vért, minden negyedévben részt veszek a véradáson. Sokszor beutazom Komáromba is. Remélem negyvenedszer is tudok majd adni.” A Komáromi Véradóállomás orvosa, dr. Radi Enikő a véradás kizáró okairól tájékoztatta lapunkat. „Minden 18. életévét betöltött egészséges személy adhat vért. Nem lehet antibiotikumokkal, fertőző betegségekkel vért adni, még akkor sem, ha csak a családban van vírusos megbetegedés. Vigyázni kell az oltásokkal is. Vannak azonban bizonyos gyógyszerek, amelyek mellett lehetőség nyílik a véradásra, így például a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek esetében, de csak azzal a kikötéssel, hogy előző este nem vesz be gyógyszert. Nem ajánlatos adni továbbá, ha komoly fogászati kezelésen vagy műtéten esett át valaki, vagy ha balesete volt, amely jelentősebb vérveszteséggel járt. Nőknél terhesség esetén és szülés után sem adhatnak vért, de nem ajánlatos a menstruáció ideje alatt sem vért adni.” Minden véradás előtt ki kell tölteni a donoroknak egy kérdőívet, amelyben általános egészségi állapotáról és szokásairól kérdezik a véradót. „Természetesen ennek ellenére kivizsgáljuk a vért. Odafigyelünk arra is, hogy milyen ellenanyagok vannak benne. Például ha hideg elleni anyagok találhatók benne, akkor vigyázni kell arra, hogy ne legyen nagyon lehűtve, mert a betegnél, aki megkapja, lázas, fulladásos reakciót válthat ki. Veszélyes lehet a véralvadásgátlók, fájdalomcsillapítók szedése is.” Dr. Radi Enikőtől megtudtuk továbbá azt is, hogy a karvai véradás alkalmával csupán egy fiatalembernél adódott gond a magas vérnyomás miatt. „Van egy határ, ami fölött nem megengedett a véradás.” A 22 véradótól mintegy tíz litert sikerült összegyűjteni. Egy vérkonzerv egy hónapig használható fel. Egy embertől a 4 dl vér levétele 15 percet vesz igénybe. A véradókat rendszerint megvendégelik, Karván legtöbbször bográcsgulyást főznek, most viszont készételt kaptak a résztvevők, ráadásul száz korona jutalomdíj is illette őket a helyi Vöröskereszt jóvoltából. -zig-
