Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-06-16 / 119. szám
3 MAGYARORSZÁG ___________2004. június Sz ili Katalin EP-képviselőket fogadott Bizottsági „igen” Kutrucz kinevezésére Szili Katalin az Országházban mandátumot szerzett magyar európai parlamenti képviselőket fogadott kedden. A Fidesz nem vett részt teljes létszámban a találkozón. Az Országgyűlés elnöke elmondta: reméli, hogy a különböző politikai családokban helyet foglaló magyár politikusok egymással együttműködve, Magyarország érdekeit minél jobban érvényesítve dolgoznak majd. „Biztos vagyok benne, hogy a gyakorlat alapja az együttműködés lesz” - hangsúlyozta Szili Katalin. Közölte, augusztusra ismét találkozóra hívja a megválasztott képviselőket, hogy a munka kezdete előtt is konzultáljanak. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: az együttműködés „főpróbáját” az EP-megfigyelők az elmúlt egy évben megtartották, és ebből a szempontból kiválóan szerepeltek. Közölte: figyelembe véve a többi párt javaslatait, az MSZP készített egy 12 pontból álló tervezetet, amellyel a pártok az együttműködés alapjait teremtik meg. Barsiné Pataky Etelka fideszes képviselő elmondta, hogy a házelnök meghívásának nagyon örült a frakció, ám „az kicsit hirtelen jött”, ezért nem tudtak teljes létszámban részt venni a találkozón. „Ám mi, akik itt vagyunk, azért is vagyunk itt, hogy jelezzük, hogy mennyire fontos számunkra az együttműködés” - közölte. Előzőleg a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség közleményben tudatta, hogy az esemény ideje alatt elnökségi ülést tartanak. „A köszöntésre való meghívót a szövetség képviselői egy órával az esemény előtt kapták meg, így nem tudnak eleget tenni a meghívásnak” - áll a közleményben. • (SZEREDAI BOTOND) A Fidesz egyeztetne az uniós tisztségviselők személyéről Hörcsik Richárd, az Országgyűlés integrációs bizottságának fideszes al- elnöke a keddi ülésen arra emlékeztetett, hogy a külügyminiszter korábban érdemi egyeztetést ígért a pártokkal az uniós tisztségekre jelölt személyekről, ám ez nem történt meg. „A Fidesz ezt nemzetstratégiai kérdésnek tartja, ezért fontos az érdemi egyeztetés” - fogalmazott Hörcsik Richárd. Az uniós tisztségekre történő jelölés gyakorlata kapcsán bírálta a kormányt a Fidesz az integrációs bizottság keddi budapesti ülésén; Bársony András külügyi államtitkár azt mondta, továbbra sem kívánnak társadalmi vitát generálni a kérdésről. Bársony András külügyi államtitkár közölte: nincs lista arról, hogy kiket és milyen pozícióba ajánlanak, a felső- és középvezetők jelölése tárcánként és intézményenként külön-külön alakul ki. Hörcsik Richárd ugyanakkor kiemelte: nincs garancia arra, hogy pártatlan lesz az EU-ba delegálandó felső- és középvezetők kiválasztása. • (fideszfrakcio.hu) Nyelvvizsga-díjak: június 22-ig kell az igényléseket a fenntartóknak megküldeni Az iskoláknak június 22-ig kell a fenntartókhoz a nyelvvizsga-díjak visszatérítésére vonatkozó igényeket eljutatni, amelyek ezt követően június végéig továbbítják az adatlapokat az oktatási tárcához - tartalmazza a minisztérium honlapján közzétett tájékoztató. A program eddigi két ciklusában közel 900 intézmény és 12.500 tanuló igényelte a visszatérítést, több mint 120 millió forint értékben - közölte a minisztérium. A második - márciusi - beadási határidőre beérkezett igénylések kifizetése folyamatban van - tájékoztatott a tárca. Az egy intézménynek kifizetett összegek általában 9.500 forint és 47.500 forint, illetve 180.000 forint és 475.000 forint közé estek. Az adatlapok többségét Budapestről, illetve a kisebb vidéki településekről küldték be. Az Oktatási Minisztérium diákonként legfeljebb 9.500 forintot utal át a vonatkozó kormányrendelet értelmében. A rendelet szerint a fenntartóknak június 30-ig kell megküldeniük az összegyűjtött igényeket a minisztérium alapkezelő igazgatóságának, amely 60 napon belül utalja át számukra a visszatérítéseket. Az iskola az átutalást követően a vizsgadíjat 30 napon belül fizeti ki a diákoknak. A visszatérített összeg adómentes. A tanulók akkor számíthatnak 9.500 forintra, ha nyelvvizsga-bizonyítványukon 2000. október 6. vagy annál későbbi dátum szerepel. Ha a tanulók 1998. május 8. és 2000. október 5. között szerezték meg a nyelvtudást igazoló dokumentumot, akkor 9 ezer forintra, ha 1997. június 12. és 1998. május 7. között, akkor 6.800 forintra számíthatnak a rendelet értelmében. Az Oktatási Minisztérium az államilag elismert egy-, illetve kétnyelvű, legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsga árát téríti vissza. • (SZEREDAI BOTOND) Magyar önkéntes orvosok utaztak Iránba Magyar önkéntes orvosok indultak a földrengéssel sújtott iráni Bám városába - közölte kedden Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője. Ismertetése szerint a következő fél év során összesen 12 orvos és 6 ápoló dolgozik majd Iránban, turnusonként két orvos és egy ápoló utazik ki. Közölte, hogy kedden négyen utaztak el Bám városába, Isztanbulon, Teheránon és Kermánon keresztül. A most elutazók között van Kovács Ildikó, az orvoscsoport vezetője, a program koordinálásáért felelős személy, egy tolmács és a szeretetszolgálat pénzügyekért felelős igazgatója is. Az orvosok és ápolók első turnusa a hét végén indul majd Iránba. Szenczy Sándor ismertetése szerint az önkéntes orvosok fizetséget nem kérnek munkájukért, a szeretetszolgálat a kiutazás költségeit és a szállást finanszírozza. Szenczy Sándor elmondta, hogy a szakemberek munkájuk során egy mentőautót és egy terepjárót is használnak majd, amelyet a program végén Bám városának ajándékoznak. Közlése szerint a 200 ezer dollár értékű programot egy genfi székhelyű, ökumenikus egyházi segélyszervezet támogatja. • (L.J.) Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az MSZP-s, a fideszes és az MDF-es képviselők szavazatával támogatta Kutrucz Katalin kinevezését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ASZTL) főigazgató-helyettesi posztjára. Az SZDSZ-es képviselők nem vettek részt az ülésen. Kutrucz Katalin meghallgatásán elmondta, a titkos- szolgálati tevékenység feltárásáról szóló törvényben vannak olyan pontok, amelyeket az egyéni betekintők és a kutatók érdekében is módosítani kell. Kutrucz Katalin terveiről szólva azt mondta, felhasználóbarátabbá szeretné tenni a törvényt annak érdekében, hogy az áldozatok, a törvénytelenül elítéltek és a megfigyeltek, valamint a kutatók minél több anyaghoz jussanak hozzá. Elmondta, a felhasználóbarát működés technikai feltételeinek megvalósításához mindenképpen több munkatársra lesz szükség. Az Országgyűlés kulturális bizottsága is támogatta Kutrucz Katalin kinevezését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára. A napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt Pető Iván (SZDSZ) bizottsági elnök átadta az ülés vezetését Halász János (Fidesz) alelnöknek, és távozott az ülésteremből, majd a döntéshozatal után tért vissza. Szili Katalin 2003. április 1-jei hatállyal nevezte ki Gyarmati Györgyöt a levéltár főigazgatójának, s a házelnök a törvényben megállapított határidőn belül pályázatot írt ki a főigazgató-helyettesi poszt betöltésére is, amelynek eredményeként Gyekiczki Andrást jelölte a posztra. A parlament kulturális és sajtóbizottsága, valamint a nemzetbiztonsági bizottság támogatta a kinevezést, a levéltár főigazgatója azonban arról tájékoztatta a házelnököt, hogy nem támogatja Gyekiczki András kinevezését. A tavaly június végi kulturális bizottsági ülésen a Fidesz képviselői „SZDSZ-es pártkatonának” nevezték Gyekiczki Andrást, aki korábban Kuncze Gábor belügyminiszter kabinetfőnöke volt. • (lugosi) Előzetes szakmai megállapodás a tokajiról Uniós közreműködéssel előzetes szakmai megállapodás született a magyar és a szlovák fél között a tokaji bor ügyében - jelentette ki Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára keddi sajtótájékoztatóján. A magyar és a szlovák szakértők az EU megbízottainak közreműködésével állapodtak meg arról: milyen szakmai ügyeket kell még rendezni ahhoz, hogy a tokaji borról kormányközi megállapodás születhessen augusztusban vagy szeptemberben - közölte az államtitkár. Szanyi Tibor szerint a Tokajról szóló megállapodás alapján a jövőben egységes szőlőtermelő és borelőállító területként lehet majd kezelni e térséget. Az államtitkár szerint ésszerű kompromisszum körvonalazódik a két ország között a tokaji bor ügyében, amely lehetővé teszi, hogy védett eredetű, magas minőségi színvonalú borokat lehessen e termőtájon előállítani. Magyar részről a megállapodás alapfeltétele az volt, hogy a tokaji történelmi borvidéken egységes legyen a termelés, a minőségellenőrzés, valamint az eredetvédelem szabályozása. „Ez azt jelenti, hogy a Szlovákiához tartozó tokaji termőhelyeken is a magyar szabályozást kell majd alkalmazni az egységes eredet- és piacvédelem megteremtése érdekében” - tette hozzá. Szanyi Tibor közölte azt is, hogy a szlovákok 565, 2 hektáron termeszthetnek majd tokaji szőlőt a megállapodás értelmében. A borelőállítás az államtitkár szerint ennél valamivel kisebb területre korlátozódik majd. A politikai államtitkár beszélt arról is, hogy körvonalazódni látszik az egyetértés a pálinka ügyében is Romániával. A magyar fél hajlik arra, hogy elismerje azt a tényt, hogy Romániában is állítanak elő pálinkát saját törvényi szabályozásuk alapján, ám az írásmód, amellyel ezt az italt forgalomba hozzák, eltér a magyarétól. Szanyi jelezte ugyanakkor azt is, hogy Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy minden, a pálinka névhasználatát szabályozó kérdésben kinyilvánítsa véleményét, és ha esetleg érdekei sérülnének, úgy azt szóvá tegye. Az államtitkár szavai szerint a pálinka Kárpát-medencei ital, amelyet elsősorban magyarok állítanak elő. • Epress József Járóka Lívia az egyetlen roma képviselő az EP-ben járóka Lívia az első és egyetlen roma EP-képviselő az Európai Parlamentben. A fideszes képviselőnő szeretné a romaság marginalizálódási folyamatát megállítani Európában, valamint a diszkriminációt megszüntetni. A cigányoknak azzal a szomorú ténnyel kell szembesülniük, hogy a Fidesz az egyetlen olyan párt, amely biztos befutó romát juttat az Európai Unióba, ezáltal a problémáikat is csak egy ember tudja majd képviselni - nyilatkozta Járóka Lívia. A fideszes európai képviselőnő szeretné a romaság marginalizálódási folyamatát megállítani Európában, valamint az általánosan tapasztalható diszkriminációt megszüntetni. Egyenlő esélyeket szeretnék teremteni a romák számára mind a munkavállalás, mind az oktatás tekintetében - mondta Járóka Lívia, aki korábban rádióbemondóként is dolgozott, és antropológus végzettséggel is rendelkezik. Becslések szerint a magyar lakosság öt százaléka roma származású, körükben a legmagasabbak, mintegy ötven százalékosak a munkanélküliségi mutatók a teljes népesség viszonylatában. (MNO) Leértékelés Vác, virágüzlet előtti hirdetőtábla. Krétával írt öles betűk: „Szegfű diszkontáron 15 Ft, eladó!" Sic transit gloria mundi. 16., szerda • HÍDLAP • Szájer József nem mond le parlamenti mandátumáról Szájer József fideszes országgyűlési és megválasztott EP-képviselő úgy véli, nincs egyértelmű szabály, amely lemondására kötelezné hazai mandátumáról, ezért nem mond le - nyilatkozta kedden a politikus. Mint jelezte, akkor mond le, ha erre törvény kötelezi. Szájer József szerint nincs egyértelmű szabály, amely hazai mandátumáról lemondásra kötelezné. Amennyiben választania kell, az európai parlamenti mandátumát tartja meg. • (MNO) Volt kormányfó'k Irakról Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnökök Orbán Viktor kezdeményezésére kedden Budapesten találkoztak, hogy az iraki magyar szerepvállalásról beszéljenek. Orbán Viktor és Boross Péter az Irakban szolgáló alakulat mielőbbi hazahozatala mellett érvelt, míg Horn Gyula szerint a magyar katonák ottléte elősegíti a politikai rendezést. Hatósági áras lehet a taxizás Hatósági áras lehet a taxizás: az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága általános vitára alkalmasnak találta azt a kormányjavaslatot, amely hatósági árassá tenné a személy taxi-szolgáltatást. Az indítvány szerint a helyi önkormányzatok, a szakmai szervezetek véleményének figyelembe vételével rendeletben határozhatnák meg a területükön érvényes taxitarifákat. • (MR) Jogbizonytalanság az egészségügyben Az Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal résztvevői szerint törvényben kell szabályozni az egészségügyre vonatkozó társadalmi egyeztetés folyamatát. A kormány és a kormánypártok képviselői nélkül tartott tanácskozáson elhangzott: az ágazatban mára jogbizonytalanság alakult ki és a kormányok gyakran rendeletek útján szűkítik az állampolgári alapjogokat. Cser Ágnes ; szakszervezeti vezető utalt arra, hogy a kórháztörvényt az alkotmánybírósági határozat után nem ! lehetne alkalmazni, ennek ellenére a miniszter szorgalmazza a regionális egészségügyi tanácsok létrehozását. • (MR) A folyó fizetési mérleghiánya az egyik oka az uniós csatlakozás A Caib alapkezelő elemzője szerint a vártnál nagyobb, az áprilisi folyó fizetési mérleg hiánya az egyik oka az uniós csatlakozás. A magyar cégek ugyanis még a belépés, vagyis a szabályok megváltozása előtt sok terméket hoztak be az országba, így lett deficit az áruforgalomban. A magyar adósságállomány növekedésén a költségvetési politika szigorodása változtathat. A gazdasági növekedés szerkezete már egészségesebb a tavalyinál, az egyensúlyi mutatókban azonban nincs javulás.
