Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-16 / 119. szám

4 HÍDLAP • 2004. június 16., szerda RÉGIÓ INTERJÚ Nagyobb szerepet vállalnak a régió munkájában Immár tíz város van Komárom-Esztergom megyében Újabb város a régióban. Újabb lehetőség egy településnek, hogy bebizonyítsa, méltó a városi rang­ra. A köztársasági elnök 2004. júli­us i-jei hatállyal adományozza a nagyközségnek a címet. Tegnap délután a Belügyminisztériumban Török István polgármesternek Lamperth Mónika belügyminiszter gratulált Lábatlan várossá válásá­hoz. Ebből az alkalomból kérdez­tük céljairól, terveiről Török Ist­vánt, Lábatlan polgármesterét.- Hogyjutott a község vezetősége arra a döntésre, hogy megpályázza a városi címet?- Már évek óta megfogalmazódott bennem és természetesen a képvise­lőkben is, hogy Lábatlan egyre in­kább alkalmassá válik arra, hogy vá­rosként funkcionáljon. Idén január­ban adtuk be a pályázatot, és szeren­csére kedvező elbírálást kaptunk. Vannak települések, amelyek már öt­ször, hatszor is megpróbálták, de nem sikerült nekik. Örülök, hogy Lábatlan elsőre vette az akadályt.- A lakosság is támogatta a tervet?- Maximálisan. Évek óta téma a községben, hogy a fejlesztések, felújí­tások mind azt a célt szolgálják, hogy a település ne csak szépüljön, hanem korszerűbbé, modernebbé váljon. Az urbanizáció jelei már jó pár éve érzé­kelhetők itt. Persze ebből a szem­pontból szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel tudok olyan Buda­pest körnvéki településről, ahol a ve­zetőség hiába akarta a városi rangot, a polgárok nem akarták a változást.- Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy városnak? Mikor közel 15 éve a szomszédos Nyergesújfalu várossá vált, a feltételek között szerepelt többek között, hogy legyen a településen középiskola, megfelelő egészségügyi ellátás, stb.- Napjainkban már más a törvényi szabályozás. Részletes előírás van mindenre, statisztikai adatokkal kell alátámasztani jogosultságunkat. Meg­felelő intézményhálózattal kell rendel­kezni, a gazdaságnak is stabilan kell működnie. Fontos, hogy bizonyos mértékig munkáltatási központként funkcionáljon a térségben, valamint fi­gyelembe veszik az elbírálásnál Lábat­lan kistérségi szerepét is. Ez bizonyos mértékig ellentmondást is hordoz ma­gában, hisz egy város vezető és szol­gáltató szerepet kell, hogy ellásson, va­gyis a kistérségben bizonyos centrali­zációt fog eredményezni egy újabb vá­ros. Ezen információk alapján mérle­gelik a döntéshozók, hogy melyik tele­pülés tudja biztosítani azt, amit egy várostól elvárhatnak az emberek.- Hány község pályázhat egyszerre?-Velünk együtt 25-en próbálkoz­tak idén januárban, ebből 18-an nyer­ték el a városi rangot. — Véleménye szerint milyen feladato­kat ad ez a változás Lábatlannak?- Elsősorban több felelőssége és több kötelezettsége lesz a település­nek. Persze ezt nem negatív érte­lemben mondom. De meg kell dol­gozni azért, hogy a fejlesztések fo­lyamatosak legyenek, ne álljanak le, ' lehetőségeink bővüljenek, a lakosság helyzete javuljon.-Munkaadói szempontból hogy áll a település? — Szerencsésnek mondhatjuk ma­gunkat, mivel a lábal latnak többsége helyben dolgozik. Ez persze annak köszönhető, hogy több üzem, vállal­kozás is a település területén műkö­dik. A Pfleiderer Lábatlani Vasbe­tonipari Rt., a Piszke Papír Rt., a Holcim Hungária Rt. és a Forest Pa­pírfeldolgozó és Nagykereskedés ad munkát a legtöbb helybélinek. Per­sze, a környező településekről is van­nak bejáró dolgozóink, például a Du­na szlovákiai oldaláról, Karvárói is.- Tervezik esetleg egy átkelő létesítését a Dunán, ezzel is erősítve az uniós és regioná­lis kapcsolataikat a szlovákiai településsel?- Szó volt egy kompjárat létrehozá­sáról, de egyelőre a vízügy elutasítot­ta kérelmünket. Pedig a karvaiaknak, főleg a nálunk dolgozónknak nem mindegy, hogy 70-80 km-t autóznak a párkányi hídon keresztül naponta, vagy néhány perc alatt átkelhetnének a Dunán. Neszmély a közelmúltban megkapta a kompjárat engedélyét, így valószínű, hogy a szakemberek egyelőre sűrűnek tartanák a vízi köz­lekedési lehetőségeket, ha nálunk is lehetőség lenne erre. Természetesen nem adjuk fel a kezdeményezést, leg­alább egy kishajó-kikötőt szeretnénk létrehozni. Május 1-jén, az uniós csat­lakozás napján közös ünnepséget tar­tottunk Karvával, ami nagyon jól sike­rült. Azóta a lábatlani hagyományőr­ző civil szervezetek is átlátogattak a szlovákiai településre, és jó hangulatú programokat szerveztek a helyiekkel.- Más külföldi településekkel is tarta­nak fenn kapcsolatot?- A burgenlandi Rechnitzcel a lábatlani Arany János Általános Isko­la már évek óta felvette a kapcsolatot, és a diákok nyelvtanulás céljából ki is utazhattak a városba. Az egyre gya­koribb kölcsönös látogatások alkal­mával lassan kialakult az igény arra, hogy a két település szorosabbra fűz­ze a szálakat egymás között. 2003-ban írtuk alá a testvérvárosi szerződést.- Köztudott, hogy Lábatlan területén'ko­rábban két falu, Piszke és Lábatlan helyez­kedett el. Napjainkra már teljesen egybeol­vadt a két település, vagy történnek nézetbe­li összeütközések a két községrész között?- Piszke 1950-től tartozik Lábatlan­hoz. A polgárok az elmúlt 50 év alatt hozzászoktak, hogy egy településen laknak, ennek előnyeit is érzékelik már. Fejlesztések az egész község te­rületén folytak, így senki nem vádol­hatta azzal az önkormányzatot, hogy háttérbe szorítja valamelyik területet.- Intézményrendszerét, infrastruktú­ráját tekintve Lábatlan felkészült, bogy városi feladatokat lásson el?- Véleményem szerint igen. Két is­kolánk van és két óvodánk. Modern Egészségházunkat 2000-ben avattuk fel a főút mellett. Itt nemcsak az alap­ellátást biztosíthatjuk a helyieknek, hanem szakrendelőket is működte­tünk, ahol esztergomi, dorogi, nyerge- si szakorvosok látják el a betegeket. A Gerenday Közösségi Ház több évi fel­újítás után tavaly került átadásra és tö­kéletes helyszínül szolgál a település kulturális rendezvényeinek. Egyre na­gyobb szerepet szeretnénk vállalni az Ister-Granum Eurorégió és az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás munkájá­ban. Bízunk benne, hogy ezáltal a kör­nyező települések is méltónak tartják majd Lábatlant a városi rangra. • MAGYAR Eszi-e, szedi-e a gombát? Rózsi néni (nyugdíjas) Általában csiperkét sze­dek, az üzleti gomba nem jó. A kertvárosi repülőté­ren rengeteg csiperke van, de találni ott szegfűgom­bát és championt is. A kesztölci erdőben pedig rettenetesen sok a sárga rókagomba. A Búbánatban, Dobogókő alatt is szépek a vargá­nyák. Sajnos a piacon 3-4 éve nincs ellenőr, ezért nem árulhat­nak itt gombát. Ronald (basszusgitáros) Bár nagyon szeretem a gombát, jómagam nem szoktam gombászni. A piacon vett áru minősé­gében pedig maximálisan megbízom, mivel általánosságban az ott kapható fajták tenyésztettek és nem vadon termettek. Kedven­cem a gazdaságos gombakonzerv. Miki (tanító szakos hallgató) Enni és szedni is szoktam a gombát, általában egy­félét, amit édesapám vagy a nagyapám megmutat. Nem félek attól, hogy mérgezőt ennék, mert ismerem azokat a fajtákat, amelyeket bizton­ságban leszedhetek. Jótanács: olyan gombát kell gyűjteni, amit megrá­gott valami, mert az állat nem olyan, buta, mint az ember, nem eszik mérges gombát. Mária (nyugdíjas) Nálunk az egész család nagyon szereti a gombát. Én a piacon veszem, álta­lában a championt. Töl­teléknek, sütve, rántva vagy pörköltnek készítjük el. Egészséges és finom, ezért szeret­jük. Mi nem megyünk az erdőbe gombászni, sőt természetben sze­dett árut nem is veszünk. Ami a pincékben megterem, az a biztos, abban meg lehet bízni. A hagyományteremtéshez táptalaj kell Séta a lábatlani Gerenday kertben Már korábban is jártam Lábatla­non polgári esküvőn, így egyértel­műnek tartottam, hogy a Polgár- mesteri Hivatal felé vegyem az irányt Aztán láttam, hogy a tömeg, a násznép, a hivatal mellett cso­portosul, eszük ágában sincs arra jönni, amerre én mennék. A gyönyörű, faszerkezetes épület homlokzatán ez áll: Gerenday Kö­zösségi Ház. Megfelelő helyszíne egy esküvőnek, de valójában az iga­zi előnye az, hogy tökéletes kikap­csolódást nyújt az ide látogatónak. Mint megtudtam, az épület és a há­zat körülölelő park 1847-től volt a Gerenday család tulajdonában. Gerenday Antal, aki Piszkét válasz­totta családja lakóhelyéül, kőfara­gótelepet létesített a településen. A Gerenday-féle emlékmű és építési anyag rt. vezető vállalkozássá nőtte ki magát, és a későbbiekben Pestre települt át. Náluk készült Kisfaludy Károly, Vörösmarty és Kölcsey sír­emléke is. Az egyre gyarapodó csa­lád számára épületegyüttes nőtt ki a falu közepén, melyet Gerenday- kúriának neveztek a polgárok. A Gerendayak tevékenyen kivették ré­szüket a falu kulturális életéből, kál­váriát építtettek, és 1868-ban meg­alakították a Piszke-Karva Olvasó­kört, ami az úrikaszinó szerepét is betöltötte a II. világháború végéig. 1990-ig a család tulajdona volt az épület, majd a Gép- és Alkatrész- gyár vásárolta meg a tulajdonjogot. 1999 májusában az önkormányzat ünnepélyes keretek között vette át a jelképes kulcsokat a család örökösé­től. A megmaradt ingóságokat resta- uráltatta a község. Többek között a család bútorait, festményeit, melyek felújított állapotukban megtekinthe­tők a házban. A kúria szépsége abban nyilvánul meg, hogy nem hivalkodó. Inkább jó­módú polgári családot képzel a falai közé az ide látogató, semmint gaz­dagságukat túllihegő arisztokratákat. A jelenleg elsősorban házasságkötő­ként funkcionáló nagyterem meleg hangulatot áraszt, mivel a fa tetőszer- kezet és a hatalmas falfestmény szin­te körülöleli a benne állókat. Fecske Orsolya festménye a földeken dolgo­zó embereket, az aratás és vetés fo­lyamatát mint életünk állandóan visszatérő fordulópontjait ábrázolja, középpontjában egy lágyan össze­ölelkező fiatal párral. Az örök újjá­születés jelképei mindezek, szimboli­zálva egyben a ház újjáépülését is. A szertartás után a násznép elvo­nult, és néhányan sétáltunk egyet a parkban. Az arborétum megszűri a zajt, a fák nyugalmat árasztanak. Rengeteg a fenyő. Ez nem véletlen, hisz a Gerenday fiúk fenyőkertésze­tet alapítottak, amelynek egyik fájá­val a párizsi világkiállításon aranyér­met is nyertek. Az 1890-ben létesí­tett park európai hírűvé vált, de a háború után csak 1977-ben nyilvání­totta védetté a megyei tanács. A rendszerváltás után folyamatosan megindult az értékes növényfajok je­lölése, megtisztították a területet, megvilágították a kert bizonyos ré­szeit. Gyönyörű a hatalmas fák közt megbúvó tavacska, a szabadtéri szín­pad pedig egyre több rendezvény­nek ad otthont. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, aki kikapcso­lódásra vagy egy szép sétára vágyik. • Magyar Szedhető a gomba a környékbeli erdőkben A gomba erénye, hogy könnyen elkészíthető és még könnyebben emészthető. Olcsóbb, mint a hús, az ínyencek szerint finomabb is. Gom­bakörképünk arról tudósít, hogy mi­lyen gombát kaphatunk az eszter­gomi piacon, és mikor, hol gyűjthe­tünk, ha ahhoz van kedvünk. Az esztergomi piacon egy kedves hölgy árulja azt a portékát, amelyről biológiából jól tudjuk: kategóriája „meghatározhatatlan”, átmeneti szubjektum állat és növény között. A laikus elsőre annyit lát, hogy kicsi és nagyobb fajta gomba kapható a Piliscsévről idejáró őstermelőnél. So­kan járnak hozzá, mert ismerik és tudják, hogy mindig friss árut hoz. Champion - más néven csiperke - gomba kapható nála. Saját termesztés, négy kis pince mélyén szaporodnak.- Én nem szoktam erdőben gom­bászni, nem ismerem az erdei gom­bákat - vallja be a kalapos finomság terjesztője. Régebben sokszor hoztak a piacra erdei gombát, de mostaná­ban ez nem jellemző, úgy fest, kiha­lófélben van a faj. Probléma nálunk is van bőven: jön a gombaszúnyog, meleg van, nem megfelelő az időjá­rás, ha túllocsoljuk, kevesebb terem. A forgalom szempontjából télen van az igazi szezon, majd húsvétkor, nagypénteken visznek sok gombát a böjtölők. A piaci gomba ideje június hónappal lejár. A környék egyik legnagyobb gom­barajongóját, Hártó Bélát a tanító­képző főiskola portásaként ismerik a legtöbben. Gombászati tudománya, az apáról fiúra szálló, generációkon keresztül átadott szaktudása lenyű­göző. Lakóhelyén, a pilismaród er­dőben szüretel előszeretettel, első­sorban vargányát, rókagombát, piru­ló galócát és galambgombát.- Gomba csak akkor terem, ha a nappali hőmérséklet nem megy 28-30 fok fölé, az éjjeli pedig 12 fok alá, ha esik az eső és vizes a föld. Ha ez a há­rom feltétel adott, beindul a növekedé­se, és egész nyáron szedhető, ami nem elhanyagolható, hiszen a gomba egész­séges, finom, fehérjedús táplálék. • Kertész Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents