Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-06-12 / 117. szám
HÍDLAP • 2004. június 12., szombat imagazin Euro 2004 Az idei év legnagyobb megmérettetésére készülnek a labdarúgók — 2. rész Ma este 18 órakor a Portugália - Görögország nyitómérkőzéssel kezdetét veszi a 2004-es labdarúgó Európa-bajnokság. Huszonkét nappal később fény derül arra is, melyik két csapat lép pályára a lisszaboni Luz stadionban, hogy megküzdjön a győztesnek járó Henri Delaunay kupáért. Európa-bajnoki kitekintőnk második részében bemutatjuk, ki hogyan jutott ki a kontinensviadalra, hogyan alakultak ki a csoportok, milyen út vezet a döntő felé. Tizenhat csapat, tizenhat esélyes. Az EB selejtezőt, és a pótselejtezőket követően Európa tizenhat legerősebb (ez nem biztos) csapata ad egymásnak randevút Portugáliában. Vegyük sorra a kontinensviadal egyes csoportjainak együtteseit, esélyeiket. A-csoport: Portugália: a hazai pálya előnye nagyon sokat számíthat, s nem mellékesen a portugál kispadon egy világbajnok edző foglal helyet, a brazilokat mennybe repítő Luiz Felipe Scolari. EB eredményeik nagyon szerények, 1960-ban a negyeddöntőig jutottak, legnagyobb sikerük az 1984- es kontinensviadal volt, ahol bronzérem járt a remek teljesítményért. Görögország: fantasztikus eredménynek számít, hogy a német szakvezető Rehhagell segítségével kijutottak az EB-re, a selejtezőkben mutatott teljesítmény (két vereség, a többi győzelem, sőt a spanyolokat idegenben múlták felül) bizakodóvá teheti a gárdát. Spanyolország: nagy esélyese a viadalnak, szinte hazai pályán meccseinek majd a többiekkel. Voltak már Európa-bajnokok (1964), ezüstérmesek (1984), de az utóbbi években, gyengén muzsikáltak. A legutóbbi két évben a negyeddöntőben búcsúztak, de Inaki Saéz szövetségi kapitány újra remek csapatot rakott össze. Oroszország: Az első EB győztese újra a legjobbak között szerepelhet. Gazzajev edző csapata pótselejtező után jutott ki a 2004-es EB-re, nem lehet leírni őket sem, de ilyen csoportból továbbjutni nem egyszerű. B-csoport: Svájc: Meglepetéscsapatként, másodszor szerepelnek a legjobbak között, nem számítanak esélyesnek, de meglepetést attól még okozhatnak. Horvátország: 1993 választóvonal volt a horvát sport életében, az első nagy megmérettetés a ’96-os EB volt, amin remekül szerepeltek. Két év múlva a világbajnokságon meglepetésre a legjobb négy közé kerültek, sőt a góllövőlista éllovasa Davor Suker lett. A legutóbbi EB-n nem volt ott a csapat, most Otto Baric újra kivezényelte a gárdát. Franciaország: a legnagyobb favoritnak számító gárda, a selejtezőket pontveszteség nélkül záró csapat, Santini vezetésével a végső győzelemre is esélyes. Aktuális világbajnokként, 2000-ben megnyerték az EB-t, címvédőként szeretnék feledtetni a 2002-es VB kudarcot. Anglia: két bronzérmet tudnak felmutatni a szigetországiak, 2004 az áttörés éve lehet, a svéd edző, Eriksson csodát tehet Beckhamékkel. C-csoport: Dánia: Az 1992-es EB meglepetés- csapata, győztese elfogadható csoportba került. A csapat most nem esélyes még a csoportból való továbbjutásra sem, annak ellenére sem, hogy 1994 óta minden nagyobb labdarúgó-eseményen ott volt. Cél a tisztes helytállás. Olaszország: Trapattoni edző hosszú időre tervez, úgy is pakolt, hogy legalább a döntőig eljutnak. A legutóbbi viadal fináléjában mindenki az utolsó percet várta, úgy tűnt, övék lesz az aranyérem, de a gallok hajrája szédítő volt. Most visszavághatnak a sérelmekért, a csoportelsőség borítékolható. Svédország: Két szövetségi kapitány, jó csapat, akár nagy meglepetést is okozhatnak. Eddig egy bronzéremmel büszkélkedhetnek (1992), azóta semmi. Ljunbergék fogadkoz- nak: most összehoznak valami... Bulgária: fiatal, rutintalan csapat lép pályára Portugáliában, nagy bravúr lenne a továbbjutás a csoportból, de nem elképzelhetetlen, hogy képesek rá. A selejtezőkben csoportelsők lettek. D-csoport: Csehország: az utolsó kvartett halálcsoportjának első csapata Csehország, akik aranylabdásuknak köszönhetően esélyesek a végső győzelemre is. Pavel Nedved irányításával hatalmas magasságokba emelkedhet a gárda, jól ismerik Hollandiát, mivel a selejtezők alkalmával kétszer is megmérkőztek. Németország: világbajnoki másodikként vannak jelen a kontinensviadalon, de az utolsó felkészülési meccs (0-2 Magyarországnak) eredménye nem jósol jó szereplést. Völler csapata nem hasonlít igazi gárdára, bár a két évvel ezelőtti VB- n sem volt sok esélyük. Akkor a döntőig meneteltek, csendben, fű alatt. Hollandia: a Van Basten nevével fémjelzett csapat már aranyérmes volt, Ruud van Nistelrooyéknak is sikerülhet. Jó csapat, erős gárda, nagy csata várható, főleg a csehekkel. Lettország: már az is nagy siker, hogy kijutottak, főleg annak tükrében, hogy a pótselejtezők alkalmával Törökországot búcsúztatták. A magyarok csoportjából továbbjutó gárda, ha a végső győzelemre nem is esélyes, meglepetést még okozhat. Nem is kicsit, lehet akkorát, mint Dánia 1992-ben... • Nagy BalAzs A szting... Élménybeszámoló-riport a Sting-koncertről Ki ez a manusz? Milyen szting?! Mé nem a Dzsászting Timberléket vagy a Krisztina Algériát hívták meg? Vagy Ágicát a vallóvillágból? Milyen szting? - kábé ennyire ismeri a pesti túlnyomó a Kapcsolat koncert legújabb világsztárját. Szóval nem ismerik. Hiszed nem hiszed. Előjáték Kezdjük az elején. Épp születésnapom volt június 5-én, amikor nagy nehezen „el lettem csábítva” a fent említett bizonyosra. Már az sem volt egyszerű, hogy az Esztergom, Kazincbarcika, Szombathely és Dunaújváros általános tengelyén szétszéledt, amúgy összetartó haveri kört valahogy Budapestre cibáljuk, különös tekintettel a Felvonulási térre. Első problémánkat az jelentette, hogy megtaláljuk egymást. A nyolc fős társaság mindössze két tagja tudta, hol van az állomás. Aztán egy metróállomás vécéjénél összefutottunk. Mind a nyolcán. Elindultunk a koncertre. Első benyomásom: rohadt sok ember. Mit akarnak ezek itt? Mind Stingre várnak? Később rájöttem, hogy erről szó sincs. Akkor aztán rámjött a vé- cézhetnék, de nem találtam vissza. Értsd: elvesztem. Kilenckor egymásra találtunk. Újra együtt voltunk, mind a nyolcán. És vártunk. Már múlt évben is szörnyű volt, - az akkori kapcsolat-koncerten is áradt a népség, kiüresedett, sivár tekintettel hömpölyögve. Legtöbbjüknek gyakorlatilag fogalmuk sincs, hova tartanak, egyszerűen csak mozognak, kézenfogva barátnővel, gyerekkel, kezükben üdítő, sör, és csípsz. A centrum felé haladva nő a sűrűség. Ezen a ponton Krisz, - a maga tizenhét évével a legfiatalabb közülünk - begurul, és szabályos klausztrofóbiás rohamot kap. Igen, nagyon megsajnáljuk őtet, de nem szállítjuk arrébb, mert a rosszullét negyed óra alatt elmúlik, és újra zavartalanok vagyunk mind. No. Először persze Stingnek nyoma sincs. Valószínűleg jógázik. És itt kell megjegyeznem a legfontosabbat! Arra kértek, írjam le, amit láttam. Üzenem nekik: embereket láttam, sok-sok embert, ezen kívül az égvilágon semmit. Azt se, mert este volt. Az embermassza elősodrának viselkedéséből tájékozódunk. Megszólalnak a tapsok! Oly kitörő erővel, hogy engem is megdönt. Valaki van a színpadon. Sting? Ja nem. Ezek csak a megasztárosok, legyintek, aztán egyre jobban hallgatózom. Az a helyzet haver, hogy tényleg jól csinálják! Énekelnek, mint atom! A megások levonulását követően fellobban az első riadalom-láng. Sting nem is jön el! Sting lemondta a koncertet! Sting nem mondta le a koncertet! De, lemondta, csak a dublőré van itt! Átverés, megint átverés! Aztán Sting a színpadra lép. Hej! Tetőpont Abban a pillanatban, ahogy a Világ Egyik Legnagyobb Sztárja színpadra lép, minden kételyünk elosz- lik. Sting igazi, valódi, karizmatikus. Minden szem a kivetítőkre tapad. Én pedig Ritára. Addigra valahogy ösz- szefonódtak a kezeink, és immár negyedik alkalommal összejöttünk. Rita és én majdnem minden bulin ösz- szejövünk, aztán kölcsönösen elfelejtjük, hogy bármi is történt köztünk. És jól van ez így. A hangulat forró, a zene állat. Tombolunk, és mindannyian igen hálásak vagyunk érte, hogy a szervezők ilyen jól értenek hozzá, hogy drog és pia nélkül is teljesen kikapcsoljunk. Igaz, néhány doboz sör, és satöbbi elfogyott, de nem mondanám, hogy jelentősen süllyedtünk volna. Sting eldalolta régi és új számait, - mi leginkább az Englishman in New York-ra izgultunk, az legifjabbak a Desert Rose időszakára emlékeztek, az új lemezeket a többség alig ismeri. És itt jön a meglepetés! Utójáték Egy mellettem izzadó pajtás azt kérdezte nőjétől döbbent arckifejezéssel orcáján: „Baszki, ez nem az?!” - Ki? - kérdezett vissza a nője - „Hát aizé az a feketeruhás, ilyen nagy állat!” Nemtom mi... mi van? Hát semmi, mondtam magamban, csak nagy- rabecsült ura elméjében igen halo- vány emlékképek derengtek arról, ki- féle-miféle ez a Sting. Aztán a döbbenet az én fejemre is kiült, amikor (csapatomtól nem elszakadva! - ez fontos) elvegyülve a masszába egyre többen és többen nem értették, mi zajlik körülöttük. Mit szólsz hozzá? Nem ismerik Stinget. Nem ismerik! Aztán hazamentünk. Ritával azóta sem találkoztam. • SUNDY
