Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-01 / 108. szám

KALEIDOSZKÓP 2004. június 1., kedd • HÍDLAP 7 A szexjelkép: Marilyn Monroe Nem értjük az amerikaiakat Nem tudjuk, miért és hogyan gyártanak maguknak isteneket, hogy aztán imádják vagy gyűlöljék őket. Azt képzeljük, tudjuk, hogy az ame­rikaiaknak nincs múltja, nincsenek őse­ik és hőseik, nincsenek Esterházyak, Balassák, ezért véletlenszerűen kivá­lasztanak egy-egy közamerikait, felszö­gezik az égre, aztán nézik ájultan. Mi közép-európaiak nem áhítozunk, ha volna kiért és miért, akkor sem, mert zokon vesszük, ha be vagyunk csapva, kifosztva, karóba húzva. És az istennek se felejtünk. Nem bocsátunk meg. Az amerikai köz-, és pórnép másnemű plazmarendszer. Visszatekintve, az 1926. június 1-jén született Norma Jean Baker éppen megfelelőnek látszott, hogy az égre kerüljön. A családban szá­mos elmebajos akadt, nagyapja Monroe amerikai elnök leszármazottjának tar­totta magát. A kislány nyolcévesen ár­vaházba került, 16 évesen férjhez ment. ’44-ben egy hadiüzemben fedezte fel egy fotós. Norma Jean modellként Dienes András magyar fotóssal bejárta a vadnyugatot. Kivel, ha nem egy ma­gyarral? Címlapra került, szőke lett, le­szerződött a Century Fox-szal, felvette a Marilyn Monroe nevet. Mindent megtett, hogy kikeveredjen a másod­rangú filmek világából: pl. aktnaptár, ami akkoriban nem volt mindennapos a prüdériájáról híres Amerikában, vagy pl. hálóingben masírozott végig a film­gyár főútján. Összejött Joe DiMaggióval, a baseballkirállyal. De összeágyazott volna az ördöggel is, ha népszerűsíti őt. Három filmjén 25 mil­lió dollárt keresett a Fox, míg ő csak he­ti ezret kapott. Harcolt a pénzért és a szerepekért. Marilyn népszerűsége nőttön nőtt. Nagyot alakított a Hét év vágyódásban, itt produkálta híres jele­netét a metrószellőző fölött. Labilis fa­zonja könnyen illeszkedett a szerepek­be, de a mindennapok racionalitásában elveszett a kezdetektől. Marilyn elhaj­totta a férjét és egy évig hajtott Arthur Miller, Amerika akkor legnagyobb drá­maírója után, akit 1956-ban férjül vesz. Ot évet húztak le a legbolondabb körül­mények között. Miller később írt egy színdarabot egykori feleségéről, Marilyn Monroe-ról A bűnbeesés után címmel. Ebben házasságuk öt évét me­séli el (ajánlott olvasmány!). Monroe és Miller meglehetősen furcsa párnak szá­mított, hiszen Hollywood szexbombá­ja korábban egy baseballsztár felesége volt, és sokan kételkedtek benne, hogy Amerika egyik legnagyobb kortárs író­jával hosszú távon boldoggá tudják ten­ni egymást. Monroe kétszer esett te­herbe Millertől, ám mindkétszer elve­télt, és ez nagyon megviselte őket. Vá­lásuk után mindketten új kapcsolatba kezdtek, ám úgy tűnik, sosem szakad­tak el igazán egymástól. Monroe utolsó filmjének, a Kallódó emberek című alko­tásnak Miller írta a forgatókönyvét, így közelről látta, milyen szenvedésen ment keresztül az akkor már súlyosan depressziós színésznő. Mégis csak most, 42 évvel a film forgatása után érett meg arra az idő, hogy a 87 éves író szavakba öntse a tapasztalatait. A befe- jezeden mű - címe: Finishing the Picture, vagyis „befejezni a filmet”, ami valószí­nűleg az egész stáb egyeden célja lehe­tett, látva Monroe állapotát. Szörnyű letargikus, álmatlan, kórházas időszak következett Marilyn életében, amely­ből az emelte ki hangulatilag, hogy fel­kérték: születésnapi partiján köszöntse Kennedy elnököt. Új szerepet is ka­pott, de elvették tőle, amiért beperelte a filmgyárat. New Yorkban A vágy villa­mosát játszotta színpadon, közben nyugtató- és serkentőszereken élt. Utolsó estéjén, 1962. augusztus 5-én Los Angelesben Robert Kennedyvel, az elnök öccsével volt egy összejövete­len. Másnap reggel holtan találták. Ha­lála is olyan talányos, mint egész élete: lehet, hogy a baloldali író volt feleségé­vel akarták hírbe hozni a Kennedy- testvért, vagy egy miatta elkövetett ön- gyilkossággal zsarolni? A vizsgálat sok kérdést nyitva hagyott. Lee Strasberg a sírjánál azt mondta: „Más is akadt, aki gyönyörű szép volt, mint ő, ám benne volt valami más is, amit az emberek megláttak és amivel azonosultak. Sugárzása volt, só­várgás és vágy áradt belőle, ettől volt más, mint a többi ember, ebből a sugárzásból akart részesülni mindenki, aki ismerte, gyermeki naivitásából, amely csupa félénk­ség volt, de csupa elektromos feszültség is”. • ÓZANAGY PROGRAMOK-RENDEZVÉNYEK Esztergom Május 7-június 4. között zajlik a II. Bajóti Zenei Hetek, Bajót, Bajna, Annavölgy, Szomód, Vértesszőlős településeken. A részletes program­ról a hivatalos műsorfüzetből tájé­kozódhatnak az érdeklődők. Június 2-án, 17 órakor közmeghall­gatást tart Esztergom Város Ön­kormányzatának képviselő-testüle- te az esztergomi Bajor Ágost Mű­velődési Ház és Kultúrmozgóban. Téma: az uniós csatlakozás helyi kérdései, lakossági észrevételek. Június 3-án, 16:30-kor Esztergom­ban, a Hősök terén tartja a MlÉP Komárom-Esztergom Megyei és Esztergomi Szervezete, valamint a MIÉP Ifjúsági Tagozat az „Emléke­zés Trianonra” elnevezésű gyász­napi rendezvényét. Beszédet mond: dr. Hegedűs Lóránt refor­mátus püspök, Kovács Géza, MIÉP elnökségi tag. Közreműködik He­gedűs Zsuzsanna énekművész és Gál László. Június 3-án, 18.30-tól a MIÉP Komá­rom-Esztergom Megyei Szervezete és a leányvári MIÉP alapszervezete szeretettel meghív minden érdeklő­dőt a leányvári Művelődési Házban (Erzsébet út 2.) tartandó rendezvé­nyére. Előadást tart dr. Hegedűs Lóránt református püspök. Június 5-én, 10.30-tól Nemzeti Öku­menikus Zarándoklat kezdődik Zebegényben. Június 6-án, 10 órától Budapest Baj­nokság ’04 (nyílt kerékpáros me­zőnyverseny) rendeznek Bajnán. Június 6-án, 15 órától kerül megren­dezésre a III. Duna Menti Fesztivál Köbölkúton. A programok között szerepel táncház a Varjos zenekar­ral, gulyásfőző verseny, borkóstoló, bemutatkoznak régiónk kézműve­sei. 19.30-tól a Fogi Színháza bemu­tatja Huszka Jenő - Szilágyi László: Mária főhadnagy c. operettjét két felvonásban. Közreműködik a Váci Szimfonikus Zenekar. Június 12-én tartják meg Lekéren a hagyományos Lovas Napokat. A délelőtt folyamán parawestern, dél­után pedig western-show kezdődik. Június 16-19. között kerül megren­dezésre a FESZTERGOM 2004 az esztergomi Prímás szigeten. Rész­letes információ a www.feszter- gom.hu weboldalon. Június 19-én kirándulást szervez az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház. Úticél: Celldö- mölk, Sárvár. Buszköltség (lét­számtól függően) 1600 Ft. Választ­ható programok: gyógyfürdő, sár­vári Arborétum, Ság hegyi kirán­dulás, vár megtekintése. Informá­ció: 06-30/522-40-87. KIÁLLÍTÁSOK Esztergom Balassi címmel nyílik kiállítás június 1-én, 11 órakor a Vármúzeum Rondellájában. A tárlatot Hiller Ist­ván, a nemzeti kulturális örökség minisztere nyitja meg Ottmár Sándor képzőművész kama­rakiállítása nyílt meg a Műhely- Hidak (a Párkány-Esztergom Baráti Egyesület találkozó-sorozata) kere­tein belül az esztergomi Babits Mi­hály Városi Könyvtárban. Korga György festőművész és Len­gyel Rita grafikusművész közös kiál­lítása nyílt meg a Dobó galériában. Lábatlan Somos Miklós Munkácsy-díjas fes­tőművész kiállítása látható a Gerenday Közösségi Ház kiállító- termében. A festmények egy hóna­pig tekinthetők meg keddtől pénte­kig 10 és 17 óra között, szombaton 13 és 18 óra között. Nyergesújfalu Laczkóczkiné Pánczél Ágnes, a he­lyi Kernstok Művészkör tagjának egyéni kiállítása látható az Ady Endre Művelődési Házban. Párkány Bugyács Sándor kiállítása nyílt meg a Párkányi Városi Galériában. A tárlatot június közepéig tekinthetik meg az érdeklődők a galéria nyitva­tartási idejében. Tát Simon M. Veronika Aranyecset és Nívódíjas festőművész kiállítása nyílt meg a Táti Galériában. Pöltl „0xi” Zoltán írásai PRESSO PRESS A deszant Éjfél után volt, amikor felálltam az ötperkettes asztaltól. A plafonra té­vedt a tekintetem, ahol az új kolor- ágyú lövedéknyomai, a színes mars­lakóminták kergetőztek. D, a kanti­nos két homokzsák mögül tüzelt a mennyezetre. A diszkófényeket lövelő reflektor a presszó legújabb szerze­ménye volt és bevált. Amint megro­gyott a hangulat, a kantinos egy új lemezt tett a lejátszóba és pásztázó mozdulatokkal színekkel lőtte teli a presszó plafonját. A bent lévő emberek fajra, nemre, vallási felekezetre, nemi polaritásra való tekintet nélkül kergültek meg. Hirtelen egy tizenkét főből álló osztag ereszkedett alá Egom City éjsza­kai egének ózondús szférájából. A deszant, ejtőernyőit díszzsebkendő­nek álcázva férkőzött a pulthoz, hogy legalább két körrel ráverjen a bá­zist uraló törzsközönségre. A feltehetőleg napokig sós kekszen edződött ellenséges különítmény túlteljesítette a tervet, és szárazra itta a kantin teljes sörkészletét és a felső polcról jónéhány jelentős erővel bíró már­kafajtát. A Petőfi presszó honi légvédelmi ütegének teljes legénysége Chuck Norris filmekből elcsent testcselekkel próbálta hárítani a káro­kat, de túl sok volt a sebesült és a rendelés, a pult percek alatt elvérzeni látszott. A túlvilági hatalommal felruházott italok hiánya elviselhetet­lenné vált. A dohányárut percek alatt szippantották ki a pult neondísz- szel tarkított tartójából és a presszó légteréből. A káosz betetőzött. A totális pánik elkerülése végett, minden előzetes bejelentést nélkülözve a latrina előtti alaki pályán érdemérmeket, „Ramones” és „Sex Pistols” jelvényeket tűztem a leghősiesebben bulizó fogyasztók zubbonyára. A kitüntettek között volt fiatal anya, zátonyon veszteglő világjáró és Bruce Willis imitátor. Másnap T.P tizedessel kétfős kommandót alkotva kitekertünk a végekre, hogy megnézzük, a biciklis utat még mi tartjuk-e az ellenőrzésünk alatt. Május 30-a volt, a tavasz utolsó előtti pillanata, Stirlitz már túl volt a távírólánykán, mi meg a Búbánatvölgyön, amikor megérkeztünk az utolsó előretolt helyőrséghez, az Egom City fennhatósága alá tartozó legkülső söntésbe. A biciklis út stílusának megfelelő rusztikus jellegű túrázók, csepp alakú sportkerékpározók és a nyárfák suhogását idéző melegítőbe göngyölt hiperbiciklis új sznobok falták a frissen sült hekket és itták a csapolt sört. Már majdnem megnyugodtunk, amikor N. őrmes­ter sercegő rádiójelentése riasztotta TP-tP-t és engem, hogy vissza kell tér­nünk a bázisra, mert baj van. Újabb deszant ért földet a Petőfinél és ez az új csapat nem támolyog. Ezek vedelni fognak. Egy utolsó recsegő vételminő­ségben hallható mondatból még annyi derült ki, hogy az őrmester háttal a lövészárok falának dőlve küzd. A háttérből egy Junoszty típusú kistévén le­adott salakmotor-bajnokság repeszeinek vinnyogó hangjai hallatszottak. Vé­gül az éteren át a játékgép félelmetes jackpot dübörgését észleltük, ahogy a főnyeremény beteríti a kocsma padlóját. VÁROSI NEXUS Rajzás és nexus a városban Az elmúlt hetekben többször is úgy volt al­kalmunk felnézni az esztergomi Aranyhegy környékén az égre, hogy ott szürke kis fel­hőket láttunk. Ä jelenséget zúgó hang kísér­te, majd néhány másodperc múlva rá kellett jöj­jünk, hogy ez nem egy X-akta epizód, hanem méhek, illetve darazsak rajzása. Az élmény félelmetesnek tűnt. Kollégáimmal azon­nal berohantunk a legközelebbi épület­be, ajtót és ablakot zártunk be, embe­reket és azok gyerekeit riasztottuk. A döbbenetes rajzási fejlemény ellenére, az ijedségen kívül más baj nem történt. A méhek hamarosan továbbálltak. Néhány nappal később volt szerencsém egy helyi méhész fiával értekez­ni a dologról. Tőle tudtam meg, hogy városi létbe kényszerült, állati szinten élő társaink, a méhek (és darazsak) a rajzás alkalmával semmi ördögit nem művelnek. Ha megtámadják őket, akkor ők is viszonozzák a maguk módján a csapást. Köztudott, hogy a méhhierarchia élén a királynő, az anyaméh áll. Va- é gyis fekszik, mert a szaporításon kívül más különösebb dolga nincs. A raj létezésének egyetlen záloga az anyaméh, így ha ő hirtelen megsérül, vagy elpusztul, a többiek életük értelmét vesztik. Ekkor már tényleg baj van, a méhek egyszerűen nem tudják, hogy mi tévők legyenek, szétszó­ródnak, hogy új, másik zümmögő családokhoz csatlakozzanak, ha lehet­séges. A hírhedt herék élete a legköltőibb. Az ő feladatuk a szaporítás nemes munkája. Dolgozniuk nem kell, csak szexelni. Az orgiának ára van, ugyanis a nemzést követő időszakban minden addigi juttatásból ki­maradnak és a herék egész egyszerűen éhen halnak. Ezután jön a több­ség, a dolgozók népe. Ha a méhek megneszelik, hogy baj van, körbeve­szik az anyaméhet és ekkor nem kapunk mást, mint egy jókora fut- ballabdára hasonlító zümmögő, nyüzsgő védelmi rendszert. A dolgozó­val szoktunk mi emberek a leggyakrabban találkozni. Ha a találkozás el­fajul, a méh megcsíp, fullánkját bőrünk alá mélyeszti, önmagát elpusz­títva ezzel. Egy felnőtt ember cirka 350 méhcsípést bír elviselni egy­szerre anélkül, hogy életét vesztené. Feltéve, ha nem pont a méhcsípés- re allergiás. Akit zavar a közelébe letelepült méhcsalád, az hívjon mé­hészt, aki szakszerűen begyűjti a famíliát. 4

Next

/
Thumbnails
Contents