Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-20 / 100. szám
RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. május 20., csütörtök MAI TÉMA Egy és oszthatatlan a nemzet A Magyar közösségek Európája című konferencia egyik társszervezője a Magyar Koalíció Pártja volt Kedden Duray Miklós, az MKP ügyvezető' al- elnöke szólalt fel a kisebbségek jövőbeli helyzetének javítása mellett, a tegnapi konferencián pedig Bugár Béla, az MKP elnöke szól a más, többségi nemzetek államhatárain belül élő magyarok újraegyesítéséről. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Trianon sebei 2004. május 1-jén tíz ország lett tagja az újraegyesülő Európának. Mikor ezek az országok elkezdtek betagozódódni az Európai Unióba, akkor a politikai vezetők, társadalomtudósok azt fontolgatták, hogy az egységesítés folyamatának mik lesznek az előnyei és hátrányai. A magyarok is feltették ezt a kérdést, a mérlegelés után a válasz egyértelmű volt: az uniós csatlakozás az egyetlen lehetséges és békés módja, hogy a természetesen összetartozó nemzetrészek között újra szerves kapcsolat jöjjön létre. Trianon után tudomásul kellett venni azt a tényt, hogy egy másik állam polgárai lettek az elcsatolt részeken élő magyarok. Megpróbáltak együttműködni az egyes országok többségi nemzetével. Az elmúlt nyolcvanöt év nagyon nehéz volt, erős asszimilációs törekvésnek voltak kitéve a határon túli magyar közösségek. Nagy erőfeszítésbe került, hogy megőrizzék kultúrájukat, iskoláikat, anyanyelvűket. A második világháború után a szlovákiai magyarok elszenvedték a jogfosztottság éveit. Nem volt állampolgárságuk, megpróbálták őket reszlovakizálni. Háborús bűnösnek nyilvánították a magyarságot, és voltak, akiket kitelepítettek, elszakítva őket szülőföldjüktől és családjuktól. De ez az időszak elmúlt. Leomlott a berlini fal, a II. világháború élő mementója. Az 1989-es rendszerváltást követően a posztkommunista országok számára is megnyílt a kapu, valósággá vált az európai integráció. A gazdasági együttműködésre alapozva az európai nemzetek megfogalmazták azokat az érdekeket, amelyek egy politikai szövetség összetartó erejévé váltak: a szolidaritás, a demokrácia, az együttműködés és az önkormányzatiság elvét. Ezeket az elveket vallják a csatlakozott országok, és ezeket kell megerősíteniük az uniós tagságuk során. Nagy jelentőségű ez az értékközpontú gondolkodás a kisebbségek számára is, hiszen az önrendelkezés alapköve az önkormányzatiság. Ugyanehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a szubszidiaritás elve, amely alapja a határon átnyúló együttműködésnek, a kapcsolatok fejlődésének, a természetes régiók működésének. A Kárpát-medence mint térség az uniós csatlakozással újra a gazdasági egységesülés irányába tart. Egységesülés Az emberi természet alapvető sajátossága az egységre való törekvés. Nemzetrészeink kulturálisan és nyelvileg egységet képeztek még akkor is, ha államhatárok választották el őket egymástól. A nemzet fogalma is ezt takarja: egy nyelvet beszélő egy kultúrához és hagyományvilághoz tartozó emberek közösségét, egységét. A nemzet egy és oszthatatlan. A határon túli magyar közösségek talán éppen azért, mert egyfajta izoláltságban éltek, meg tudták őrizni azt a magyar hagyományt, ami Magyarországon erejét vesztette. Ennek az egységnek nem kell létrejönnie, mert létezik. A természetes vérkeringésnek, kapcsolattartásnak, együttműködésnek kell újraindulnia nyolcvanöt év után. Az európai csatlakozással, a XXI. század elején esélyt kaptunk az egyesült nemzet szerepének újragondolására, esélyt kaptunk az új nemzetstratégia kialakítására. Mik legyenek a stratégia pillérei? Az első pillérben az együvé tartozást kell megerősíteni és intézmény- rendszerrel alátámasztani. Szükség van színvonalas magyar iskolákra, egyetemekre, magyar nyelvű médiára, kulturális szövetségekre. A stratégia második pillére lenne egy, a határon túliakra is kiterjesztett Szé- chenyi-terv, amely egységes, átgondolt stratégiával megerősített programként működhetne. A nemzetstratégia harmadik erős pillére lenne, hogy kiaknázzuk a peremvidék magyarságának előnyét, a bennünket körülvevő nemzetekkel való kapcsolattartás és együttműködés lehetőségét. Olyan tőke ez, amely Magyarországnak mind megbecsülésben, mind anyagi gyarapodásban sokat jelentene. A stratégia negyedik pillére az európai szinten való közös politizálás. Fontos stratégiai kérdés a kisebbségek politikai jogainak biztosítása, hiszen e téren még hiányos az európai törvénykezés. Akik még kívül vannak Óriási felelősség terheli az unióhoz csatlakozott Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát. Ugyanis nemcsak az országot, hanem egy egész nemzetet kell képviselniük az unióban. Mindent el kell követniük annak érdekében, hogy azok az államok, ahol őshonos magyar közösség él, tagjaivá váljanak az Európai Uniónak. • GK Támogatja-e a kettős állam pogárságot? Németh Zsolt (a Külügyi Bizottság elnöke) A határon túli magyarságnak a stratégiai víziói sorában három meghatározó elképzelés fogalmazódott meg az elmúlt években. A státusztörvény, a kettős állampolgárság, illetve az autonómia. A cél nyilvánvalóan az, hogy a szülőföldön maradjanak a határon túli magyar közösségek, hogy gyarapodjanak, és ott teljesedhessen ki a szabadságuk. Ennek a célnak az elérése érdekében különféle eszközök, különféle viszonylatban, különféle időszakban eltérő mértékben felelnek meg, de ez a fő cél. Meggyőződésem szerint az, ami tartósan garantálhatja a szülőföldön való megmaradását a Kárpát-medencei magyarságnak, az autonómia. Ezért az autonómiát kiemelten kell kezelni. Természetesen a kettős állampolgárságnak és a státusztörvénynek is lehet szerepe mindebben, de meggyőződésem szerint amitől igazán a szülőföldön való megmaradás várható, az az autonómia. Schöpflin György (politológus, egyetemi tanár) Ami a szlovákiai magyar társadalmat illeti, a kettős állampolgárság igazából elveszítette jelentőségét. Alapvetően arra gondolok, hogy Szlovákia és Magyarország között nem lesz schengeni határ. Ha Szlovákiából valaki Magyarországon akar tanulni, az különösebb nehézségeket nem okoz. Ha azonban a szerbiai, illetve az ukrajnai magyar kisebbségre gondolunk, akkor egészen másképp néz ki a helyzet. Tehát e pillanatban itt van fontossága a kettős állampolgárságnak. E mellett a kettős állampolgárságnak szimbolikus jelentősége is van, hogy akármi történik, valamilyen kapcsolódás mindig lesz. Véleményem szerint ezt a kapcsolódást jobb szabályozni, mint nem szabályozni. Összefogás a kisebbségben élő magyarokért (folytatás az 1. oldalról) Az, hogy ez a történet hogyan fog alakulni, hogy valóban meg tudjuk-e teremteni a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését az unió adta új keretben, rajtunk múlik - szólt Martonyi a konferencia feladatáról. Elsőként Bugár Béla, az MKP elnöke szólalt fel, majd Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott történelmi visszaemlékezést a magyarság sorsáról.-Alighogy csadakozott Magyarország az Európai Unióhoz, máris itt vagyunk, és kezet nyújtunk egymásnak, éppen Esztergomban, a magyar államiság egyik bölcsőjében. A határon átívelő nemzetegyesítés politikája megtorpanhatott ugyan, de immár visszafordítha- tatlan - vetítette előre Tőkés László az optimista jövőképet. Szent István-i örökségünket feldúlta Mohács, és azóta számtalan kísérlet történt az ország és a nemzet elveszett egységének helyreállítására - utalt szabadságharcainkra beszédében a püspök úr. Antall József híres, a tizenötmillió magyarra vonatkozó kijelentése már megadta az alaphangját ennek a politikai irányvételnek. Majd Orbán Viktor és kormánya nemzetpolitikai rangra emelte ezt a több évszázados politikai törekvést - utalt az Duray Miklós aláírja a nyilatkozatot előadó a megfigyelhető egyesítési törekvésekre, amelyek most révbe érni látszanak. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint egy közösség attól nemzet, hogy kollektív politikai szereplésre képes - Én nem azáltal tartozom a magyar nemzethez, hogy át tudom-e lépni vízum nélkül a határt, vagy sem. Hanem azáltal, hogy mi vagy az általam vezetett politikai erő helyt áll értelmezte a jelen kisebbségi helyzet lényegét Kovács Miklós. Az konferencia záró és összegző előadását Orbán Viktor, Magyarország volt miniszter- elnöke tartotta. Orbán Viktor utalva Bugár Béla nemzetstratégiai pilléreire, kijelentette: reméli, azok további közös munkának jelentik majd alapját. Szemléletes hasonlattal reagált Bugár Béla azon szavaira, amelyben a határon túli magyarság kultúra- és hagyomány-megőrző szerepét méltatta.- Valóban úgy van ez a magyarországi magyarok és a határon túli magyarok viszonyában, ahogyan a kenyér héjával és belével állunk. Mert az igaz, hogy a kés mindig a kenyér héját éri el, de ha a kenyeret hagyják, akkor a bele indul romlásnak először. El is juthatunk abba az állapotba, mikor már csak a héja tartja össze, de még nem tartunk itt. Remélem, a héj ennek a próbának nem is lesz kitéve az előttünk álló esztendőkben. Az Európai Unió a kisebbségek ügyében elég tartózkodónak mutatkozik, ám ez Orbán Viktor szerint hamarosan meg fog változni.- Lehet, hogy nem tudták az Európai Unió állami, mikor minket fölvettek, hogy ez meg fog változni (...) miután az Európai Unió mi is vagyunk, innentől kezdve az unió nem kerülheti el, hogy talán a legfontosabb kérdések közül is az első helyre, mondhatnám demokráciái kérdéssé tegye a kisebbségek jövőjével kapcsolatos ösz- szes dilemmát - adta meg európai stratégiájának lényegét az Fidesz elnöke. A konferencia záróakkordjaként aláírták a résztvevők a Magyar Szövetség nyilatkozatot. „Mi, tizenöt millióan magyarok, az ezeréves államalapító nemzet tagjai, Szent István MaKovács Miklós gyarországának örökösei 2004-ben csatlakozva az Esztergomi nyilatkozathoz szövetséget kötünk, hogy egymást el ne hagyjuk, hogy hitünket, lelki és szellemi javainkat, nyelvünket, kultúránkat megőrizzük, kialakítjuk, fiainknak és az ő fiaiknak továbbadjuk, így gazdagítva nemzeti közösségünket, Európát és a világot.” A nyilatkozatot aláírta többek között Orbán Viktor, Tőkés László és Bugár Béla, de mindazok elláthatták kézjegyükkel, akik felelősséget éreznek a kisebbségi közösségek iránt. • GK