Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-19 / 99. szám
3 magyarország/régió 2004. május 19., szerda • HÍDLAP • Megszervezi az MSZP az egészségügyet Az OEP-et sem keresték meg a koncepcióval, amiből egyszerre több is közkézen forog Az MSZP szerint változtatni kell az egészségügyi rendszeren és finanszírozásán, ugyanakkor nem sérülhet a társadalmi szolidaritás, az esélyegyenlőség és a regiona- litás elve, valamint tisztázni kell az ellátásszervezők szerepét is - jelentette ki Kárpáti Zsuzsa, a párt egészségügyi munkacsoportjának vezetője keddi sajtótájékoztatóján. A képviselőasszony elmondása szerint, változtatni kell az egészségügy rendszerén és finanszírozásán, de a társadalmi szolidaritás elve nem sérülhet. Az egészségügy területén új szereplőként megjelenő ellátásszervezők kapcsán megjegyezte, hogy az esélyegyenlőség, az ellátáshoz való hozzáférés és az egészség- ügyi szolgáltatás minősége nem függhet az állampolgár vagyoni helyzetétől és lakóhelyétől. Ragaszkodnak az állampolgárok alkotmányos és törvényben biztosított jogához, a legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz, amit az állampolgárok járulékbefizetéséből az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) garantál - mondta Kárpáti Zsuzsa. Hozzátette: az ellátásszervezés rendszerét kizárólag regionális alapokon, a regionális egészségügyi tanács (RET) irányításával tartják megvalósíthatónak és támogatják, illetve nagyobb adókedvezménnyel ösztönöznék az önkéntes magánbiztosítók bevonását. Mint ismeretes, a Magyar Orvosi Kamara egyik főbb kifogása az egészségügyi ellátás-szervezés bevezetése ellen, hogy ebben nem kapnának szerepet az egészségügy területéről érkezők, csak bankok és biztosítók. Lapunk erre vonatkozó kérdésére Kárpáti Zsuzsa azt válaszolta, hogy az egészségügyi reform koncepciójáról több változat készült, és több javaslatban bizonyos pontok „egymással már köszönő viszonyban sincsenek. Ezért tartjuk fontosnak azt leszögezni, hogy mik azok a sarokpontok, amiknek mentén egy benyújtásra kerülő törvényjavaslatot elképzelhetőnek tartunk” - tette hozzá. Úgy véli, ebben feltétlenül szükséges tisztázni az ellátásszervezők mibenlétét, szerepét, helyét a rendszerben, valamint a betegek és az ellátásszervezők számára nyújtandó garanciákat is. Kitért arra is, hogy az MSZP elfogadhatónak tartja, hogy az OEP megfelelő pénzügyi garanciák esetén, ellátásszervezővel is köthessen szerződést, erről azonban pályáztatás útján a RET-nek kellene döntenie. Kárpáti Zsuzsa kijelentette, hogy az MSZP nem vesz részt a Magyar Orvosi Kamara által kezdeményezett, nemzeti egészségügyi kerékasztal tárgyalásain, mert véleményük szerint a tanácskozás összehívása nem időszerű az EP- választási kampány idején, továbbá azt is elhibá- zottnak tartják, hogy a különböző le- gitimációjú szintek, a szakma, a politika, a kormányzat és a civil szervezetek együtt vennének részt a tárgyaláson. Az EP-választás után tartjuk elképzelhetőnek egy négypárti egyeztetés összehívását - tette hozzá. Idetartozik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) azt az információt kaptuk, hogy az ő megkérdezésük és szakvéleményük nélkül készült az ellátás- szervezésről szóló törvénytervezet. Az OEP szerint, fontos kérdés, hogy az ellátásszervező belépésével hogyan változik a felelősségbiztosítás rendszere, ki viseli a felelősséget, ha a beteg egészségromlása a betegút hibás meghatározása miatt következik be vagy súlyosbodik. • Epress A Munkáspárt szerint fontos a népszavazás A referendum nem lett okafogyott azután sem, hogy az Alkotmánybíróság a közelmúltban megsemmisítette a kórház-privatizációról szóló törvényt - ismételte meg korábbi álláspontját Thürmer Gyula, a Magyar Rádió Itthon című műsorában. A népszavazást kezdeményező Munkáspárt elnöke szerint a kérdés továbbra is jogos, hiszen az alapfelállás nem változott: a jelenlegi kormány továbbra is privatizálni akarja a kórházakat. A kérdés azért vált ismét aktuálissá, mivel a Parlament hétfőn 294 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett áldását adta népszavazás kiírására kórházprivatizációé-ügyben. A T. Ház | RÉGIÓ időpontot nem határozott meg, arról Mádl Ferenc köztársasági elnöknek kell hamarosan döntenie. A referendum jogossága mellett állt ki a rádiónak nyilatkozó Kolláth György alkotmányjogász is, aki kifejtette: nem állítható, hogy a kezdeményezés teljesen értelmét veszítette volna. A népszavazás befolyásolhatja a jövőbeni törvénykezést - tette hozzá Kolláth György - hiszen amennyiben érvényes és eredményes lenne a referendum, akkor az Ország- gyűlés már csak annak keretei között fogadhatna el bármiféle kórháztörvényt a jövőre nézve. • K. Árpád Több támogatást a feltalálóknak! Kezdi felismerni a világ, hogy a feltalálást támogatni és felkarolni kell - hangzott el a Magyar Rádió Háttér című műsorában. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára az adásban kifejtette: minden a mindenkori hatalom innováció-támogatási politikáján múlik. A főtitkár szerint mára felismerte a világ, hogy a szabadalom monopóliuma nem elég, azaz kevés csak biztosítani, hogy egy adott találmányt csak az arra jogosult alkalmazzon. Ennél sokkal több: hatalmas ráfordítás és nagy kockázati tőke kell az elején - vázolta a sikeres jövő felé vezető járható utat Vedres András. Az egyesület vezetője követendő példaként Dél-Koreát hozta fel. A távol-keleti ország 1986-ban mélyen alattunk volt, mind a találmányok száma, mind azok jelentősége tekintetében. A 90-es években aztán fordult a kocka, a találmányok száma Koreában hatalmas mértékben kezdett növekedni, köszönhetően az állami ráfordítások növekedésének, és a megfelelő törvényi háttér megteremtésének, mára Dél-Korea az ázsiai négy tigris egyikévé vált. • (K.Á.) Osamu Suzuki új kitüntetése A legmagasabb magyar kitüntetést kapta Osamu Suzuki, a róla elnevezett japán autógyár elnöke. Suzuki a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal vehette át Medgyessy Péter kormányfőtől a napokban, mely méltó elismerése a neves üzletember magyarországi tevékenységének. Az újabb elismerésre okot adhattak az esztergomi gyárban a közelmúltban foganatosított fejlesztések is. Városunkban különösen közismert, hogy 60 milliárd forint beruházás eredményeként a helyi Suzuki gyár még az idén megkezdi új modelljének sorozatgyártását. A fejlesztéseknek köszönhetően az üzem kapacitása a mostani évi 90 ezer darabról 150 ezerre nő, és 400 új munkahely teremtődik a közeljövőben. Az új autó egyelőre a New Concept Car munkanevet viseli, prototípusa decemberre készül el. (részletes írásunk a 5. oldalon) Csíksomlyói mise Erdő Péterrel Erdő Péter bíboros-prímás, Eszter- gom-budapesti érsek lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka - adta hírül a Marosvásárhelyi Rádió. Magyarország prímása, aki 2003. január 11-én lépett hivatalába, mint Eszter- gom-budapesti érsek, a csíksomlyói ferences rendház meghívottjaként vezeti az ünnepi eseményeket. A jövő hét végén megrendezésre kerülő pünkösdi búcsúra a hagyományok szerint idén is sok tízezer zarándokot várnak az anyaországból. Hamarabb is lesz magyar vonatkozású, jeles esemény a Székelyföldön. Székelyudvarhely központjában, Orbán Viktor volt miniszterelnök Szász Jenő polgármesterrel közösen avatja fel szombaton az Emlékezés Parkjának nevezett új teret, egyben leleplezve a parkba tervezett, tizenhárom mellszoborból álló szoborcsoportot. Mindkét eseményre már javában zajlanak az előkészületek. • ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KOVÁCS ÁRPÁD Jog védi az unióban a nemzeti kisebbségeket Erősödnek a lelki hidak magyar és magyar között Folytatás az 1. oldalról Vannak történelmi pillatatok, mikor az öröm percei után jön a kijózanodás - utalt Magyarország és Szlovákia uniós tagságára az alelnök, ugyanis az integrációnak még nem részese az egész magyarság. Schmitt Pál, a Fidesz - MPSZ alelnöke, aki a párt európai parlamenti listájának vezetője is egyben, mint a konferencia első részének levezető elnöke is köszöntötte és egyben megköszönte a hazai és külföldi előadóknak a részvételt, valamint a két város polgármesterének, Jan Oravecnek és Meggyes Tamásnak, hogy ellátják a házigazda szerepét. „Megszületett az igény, hogy az európai újjászületés és újraegyesülés pillanatában rendezni kell végre nekünk is közös dolgainkat. Vannak, akik már most az Európai Unió polgárainak nevezhetik magukat, és vannak olyan magyarok is, akik néhány éven belül válhatnak csak azzá.” - utalt Schmitt Pál a konferencia központi kérdésére, vagyis arra, hogy mit tehetnek az uniós tagállamok az egyelőre még a határon kívül élő magyar honfitársaikért. A rendezvényen felszólat Gál Kinga a Magyar Tudományos Akadémia főtanácsosa és Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is. „Azzal, hogy a közép-kelet - európai országok nagy része május 1-jével az Európai Unió tagjává vált, szemléletváltásnak kell bekövetkeznie, hiszen az államhatárok szerepe elvesztette korábbi jelentőségét. Sajnos szomszédaink félelme még hosszú ideig élni fog, tudjuk ugyanis, hogy nem nagy kedvvel nyitotta meg Szlovénia határait. Az unió jogrendjével összhangban vannak az etnikai alapokra épülő autonómiák. Sajnos előre látjuk, a többségi nemzet, valamint a politikai pártok ellenállásával számolhatunk” - utalt a kisebbségek érdekérvényesítése terén előttünk álló nagy munkára Tomka György. Deák Ernő utalt arra, hogy a magyarság kultúrája, szellemisége országhatároktól függetlenül létezik, ezért a Kárpát-medencében élő magyarok nem légüres térben, sivatagban léteznek, hanem belenyúlva különböző többségi nemzetek államterületébe. Elsősorban egy ilyen konferencián az egymás közötti összefogást kell megvalósítani, hogy a kisebbségek ne feszültségnövelő, hanem feszültségcsökkentő tényezőkké váljanak, szlovák és magyar ne egymás ellensége legyen - vázolta jövőbeli reményeit Deák Ernő. Míg a délelőtt folyamán az uniós tagállamoké volt a fő szerep, délután a többségben nem uniós tagállamok képviselői szólaltak fel. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság elnöke elmondta: május elsejével megindult társadalom- politikai, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai téren a nemzeti egységesülési folyamat. A magyarországi integráció megvalósulási folyamatában, valamint a három szomszédállam csatlakozásában is fontos szerepe volt a határon túli közösségeknek.- Az ünneplés után méltatlanul kevés figyelmet fordítottak a határon túli magyar közösségekre. Szeretnénk, ha ez a találkozó elvezetne egy dokumentum elfogadásához. Nemzetpolitikai szempontból az unió eszköz, hogy a határon átnyúló nemzeti újraegyesítés folyamata teljes legyen. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyarság szabadságának és gyarapodásának kiterjesztése nem csupán a Kárpát-medencei magyarság érdeke.- Nem önérdekűség rejlik a nemzetstratégia mögött. Bizonyos vagyok benne, hogy csak együtt tudjuk térségünkben és Európában kifejteni azt a gazdasági, politikai, szellemi és kulturális tevékenységet, ami a magyarságtól elvárható.- Három dolog kell ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen - fejtegette Matolcsy György volt gazdasági miniszter: a remény, az önismeret és a nemzeti piacgazdaság magyar modellje. Csak a siker menthet meg minket, csak a siker adhat forrást a fennmaradáshoz. A legjobbaknak kell lenni. A magyar tőke a következő két évtizedben nagyon erőteljesen mozdul a Kárpát-medencei tőkeexpanzió felé. Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke az előző felszólalóval ellentétben pesszimizmusának adott hangot. Egy olyan közösség nevében szólalt fel, amelynek „nem a boldogulás, hanem az elszakadás, nem az öröm, hanem a szorongás, nem a perspektíva, hanem a kilátástalanság jut osztályrészül.” Adaám Jenő a Horvátországi magyarok Demokratikus Közösségének parlamenti képviselője élesen bírálta a romániai RMDSZ működését, beszédében nem kímélte a párt politizálást és a elítélte annak működését, sőt megkérdőjelezte alkotmányosságát. Duray Miklós beszédét a konferencia jelszavára alapozta: megmaradás és jövőkép. Az MKP ügyvezető elnöke szerint amennyiben nincs egységes jövőkép - márpedig nincs - akkor nagyon nehéz előrelépni. A politikus beszédében szólt a magyarságot nyolcvanöt éve sújtó helyzetről, az államhatárok által szétszedett területekről, a magunkra maradottságról. Ez idő alatt sok jó ötlet született ennek megváltoztatásának érdekében, de ezeket megvalósítani, állandósítani nem sikerült. 2004-ben sincs még változás, nem létezik egy társadalmat egységesítő program. Duray kitért a szülőföldön maradás és boldogulás kérdésére, valamint az állampolgárság kérdésének bonyolultságára. Véleménye szerint a kettős állampolgárság a helyes út, mert az állampolgárság-csere csak további bonyodalmakat okozna. Bízik benne, hogy az európai parlamenti választások után az EP-be bejutott elszakított területek képviselői magyar nyelven szólalhatnak majd fel, és az egyes elszakított területek problémái közös magyar üggyé válnak. Ezt követően a megjelentek kérdéseket intézhettek az előadókhoz, illetve az elhangzott témákkal kapcsolatban. A konferencia ma nyilatkozat elfogadásával ér véget Esztergomban. Napjaink másik arcú valóságát jelzi, hogy Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét a szlovák vízum hiányában nem engedték Párkányba a hatóságok. A tudósítást készítette: Gál Kata, Czigler Mónika és Nagy Balázs További információink a 4. oldalon
