Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-19 / 99. szám
4 • HÍDLAP • 2004. május 19., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA ________"___________ A kisebbségek definiálása érzékeny probléma A Magyar közösségek Európája elnevezésű kétnapos konferencián a Kárpát-medencében élő magyarság számos prominens képviselője volt jelen. Az előadók természetesen az integráción belüli és kívüli kisebbségek lehetőségeivel foglalkoztak. Gál Kinga, nemzetközi jogász, a Magyar Tudományos Akadémia főtanácsosa a jogi keretek adta lehetőségeket ismertette. Gál Kinga, a Magyar Tudományos Akadémia főtanácsadója A lehetőségek-Mindenkiben felmerül a kérdés, hogy milyen változást hoz a kisebbségi kérdésben a határon túli magyarok helyzetét illetően, hogy országunk és a velünk szomszédos országok együtt csadakoztak, illetve várhatóan csatlakozni fognak az unióhoz. Akkor várhatunk komoly változásokat - hangsúlyozta előadásában Gál Kinga - ha a csatlakozást nem Kánaánként értelmezzük, hanem valamiféle keretnek, ahol a lehetőségekkel tudni kell élni. Más uniós országokban élő kisebbségek helyzete azt bizonyítja, hogy azok a társadalmak, azok a közösségek, amelyek élni tudtak az önszerveződés lehetőségével, mind egyéni, mind pedig közösségi szinten, az Európai Unió alapelvei és támogatási rendszere révén komoly hátteret kaptak az uniós tagsággal. Kétfajta kissebbég A kisebbségek definiálása nagyon érzékeny probléma az unióban. Megkülönbözteti a hagyományos, adott területen élő kisebbségi közösséget, mellettük említve azokat a közösségeket, amelyek nem rendelkeznek anyaállammal, gondolunk itt a romákra. Ugyanakkor megkülönbözteti az utóbbi évtizedekben Európában megjelenő etnikumot. Az ő esetükben az uniós országok az adott országban élő társadalomba történő integrációjukat tűzték ki. Ezekre a különbségekre oda kell figyelni, főleg az érdekérvényesítés folyamatában és a különbségek mentén kell kialakítani a közösségi kisebbségi politikát. A kérdésszabályozás Elvileg a kisebbségek kérdése az unióban nemzeti hatáskörben marad, tehát a tagállamok szabályozzák legjobb belátásuk szerint. Kis elmozdulás figyelhető meg ebben a kérdésben, ugyanis a kisebbségek jogait sikerül becsempészni a készülő új alkotmányba. Amennyiben megtörténik az utalás erre az alkotmányban, érdemes küzdeni, hogy további másodlagos uniós szabályozásként, meglegyen ennek az utalásnak a kibontott formája. Ez a közösségek számára komoly alapot jelentene az érdekérvényesítésre. Az unió a kisebbségi kérdés jogalkotását elsősorban tagállami szinten hagyta. Ugyanakkor léteznek bizonyos alapelvek, amelyek segítenek abban, hogy a mi kisebbségi közösségeink további elismertetést élvezzenek. Az alapelvekben jelen van a szubszidiaritás, az önkormányzatiság és a regiona- lizmus elve. Ezeket az elveket alapul véve komoly előrelépés várható. Hogy került előtérbe az unióban a kisebbségek helyzete? Ebben nagy szerepe volt Magyarországnak és a határain kívül élő magyarok felvetéseinek. Amikor elindultak a csatlakozási tárgyalások, kiderült, hogy szükséges bizonyos normák számonkérése a kisebbségi területen is. így került be 1993-ban a koppenhágai kritériumok közé a kisebbségek tiszteletének és védelmének az elve. Egy másik intézmény, amely közösségi szintről nőtte ki magát, tagállami és regionális hatással, az eurorégiók, amely különösen ebben a térségben nagy jövő elé néz. Létezik tehát egy alap, amelyből kiindulva építkezhetünk, mint az említett önkormányzatiság, amely az autonómia egyik eszköze. A tagsággal a magyar nyelv hivatalosan is uniós nyelv lett. Kézzel fogható hozadéka nemcsak az, hogy az unió hivatalos dokumentumai magyar nyelven is megjelennek és az európai intézményekhez lehet magyar nyelven fordulni, hanem valósággá válik közös magyar-magyar pályázatok beadása. A közös jogi-gazdasági és nyelvi-kulturális környezet előnyeivel együtt egy tartósan fejlődő nyelvi belső piac kialakulása várható, amelyből a magyar vállalkozásoknak komoly előnyei származhatnak. Az a tény, hogy „önmagunkkal” vagyunk határosak az uniós határmenti együttműködési programnak más dimenziót adhat. Növekedni fognak a lehetőségek ezzel együtt természetesen a kihívások is. • Gál Kata Mi a véleménye a kettős állampolgárságról? Dániel Erzsébet (Járási Csemadok elnök) Természetesen támoga- tom a kettős állampolgárát * M ságot. Elsősorban abból a I m szempontból, mert általa * '-*1 lehetőség lenne arra, hogy a kárpát-medencei magyarság újra együvé tartozhatna. Másodsorban pedig azért, mert egyértelmű kapocs lenne az anyaországgal, ami azt gondolom, minden határon túl élő magyarnak jelentős előrelépést jelentene. Szigeti László (Szlovák Oktatási Minisztérium államtitkára) ■hmm A kettős állampolgárság nagyon jó dolog, függet- -X* AJ lenül attól, hol élünk a vi- tágban. Úgy gondolom, B" mindenképpen támogatni kellene ezt a kezdeményezést, és mielőbb érdemi tárgyalásokat kellene erről kezdeményezni, hiszen nagyban megkönnyítené azoknak az életét, akiket ez érint. Schmitt Pál (Fidesz - MPSZ alelnöke) A kettős állampolgárságot nagyon fontosnak tartom, különösen addig, amíg a magyarokat szétválasztó határok most már az Európai Unión belül el nem tűnnek véglegesen. Addig nem szabad, hogy megnehezítsük az Európai Unióból kívül maradó országokban élő magyarok mozgását. Az unió felé vagy az anyaország felé átmeneti megoldás lehet a magyar állampolgárság, és én ezt a magam részéről maximálisan támogatom. Nem ítélik meg negatívan külföldön Magyarországot Cél: a nemzet újraegyesítése A tegnapi nagyszabású konferencián a politikusok mellett tudósok is felszólaltak kisebbségi kérdésekben. Schöpflin György neve bizonyára ismerősen cseng sokak számára. A politológus, egyetemi tanár, aki ötvennégy éve él Londonban, rövid interjút adott lapunknak.- Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat megelőzően negatív „hírverést ” kapott hazánk a külföldi sajtóban. Valóban ez az általános nézet Magyarországról?- Ez csak a sajtó „műve”. A brit médiával nagyon kell vigyázni, mert az elmúlt tíz-tizenöt év során a médiumokat Angliában ellepte egy mindenen túlmutató populizmus és xenofóbia. Ha ilyen módon nyilatkoznának a magyar lapok nem magyarokról, már régen kitört volna a botrány. De az angolok ezt megengedhetik maguknak. Tulajdonképpen ez nem a magyarok ellen irányul, hanem sajnálatos, de a romák ellen. Tehát azon romák ellen, akik esetleg most be akarnak vándorolni az angolok által szentté avatott brit földre. Ez egyfajta nyugat-európai kór, hogy a kelettől semmi jó nem várható. El egy félelem a köztudatukban arról, hogy a keletről jövők elözönlik Nyugat-Európát. Elsősorban a lengyeleket értik alatta. Tudjuk, hogy például a magyar és a cseh munkaerő nem nagyon mobilis. A lengyelek azonban igen.- Ön a negyedik a Fidesz-MPSZ európai parlamenti listáján. Hogyan, milyen módon akarnak segíteni a kisebbségek helyzetén? — Igazából erre nem tudok becsületes választ adni, mert még nem tudom, hogyan fog működni a rendszer. Lesznek különféle bizottságok, ahol szóvá lehet majd tenni különféle kérdéseket. Feltételezem, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői és mi együtt fogunk dolgozni ezeknek a kérdéseknek a kidolgozásában. A kisebbségvédelem hozzátartozik az európai gondolkodáshoz. Abból indulok ki, hogy egy demokráciában minden állampolgárnak egyenrangú jogokkal kell rendelkeznie. Ez számomra azt jelenti, hogy egyenlő alapon részesüljön az állam javaiból. Tudjuk, hogy ez nagyon sok tekintetben és nagyon sok helyen nem így történik. Azt hiszem Szlovákiát is joggal ide helyezhetem.- Az Ister-Granum Eurorégió egy fiatal kezdeményezés. Mit mutatnak a külföldi tapasztalatok, van jövője a régióknak?- Teljesen attól függ, hogy az ott élők mit akarnak. Az Európai Unió egyáltalán nem olyan, mint a Szovjetunió. Ellenkezőleg, itt vannak cselekvési lehetőségek és térségek, amelyeken belül lehet mozogni. A regionalizmus egy elfogadott folyamat az unión belül. Ha megvan a megfelelő odaadás, energia, távlat, akkor ebből a régióból valóban nagyon sok mindent ki lehet hozni. Ez döntően az itt élő emberektől függ, nem lehet rájuk erőszakolni semmit. • GK Németh Zsolt, a Fidesz-kormány ideje alatt külügyminiszterként sokat tett a Magyarország határain kívül élő magyarságéit Egyik nagy eredményként a Magyar Igazolványok létrehozását könyvelheti el. A képviselő a kormányváltás után sem szakadt el e tevékenységétől, jelenleg ugyanis a külügyi bizottság elnöke.- Az Európai Unió elutasít mindenfajta deviancát. A Benes-dekrétumok azonban mindmáig életben vannak. Várható, hogy összefogva olyan érintett nemzetekkel, mint például a németek sikerül elérni a dekrétumok törlését?- Bízom abban, hogy a Benes- dekrétumokat hatályon kívül fogják helyezni. Nagyon fontos ennek a szimbolikus hatása is, hiszen a kollektív bűnösség elve, nem lehet része a jövő Európájának. Arról szól, hogy I egyenlők vagyunk-e vagy vannak ! megkülönböztetett nációk az unió- j ban. Ezen túlmenően pedig léteznek a teljesen nyilvánvaló egyéni jogkövetkezmények, amelyek szemben állnak az unió diszkrimináció-men- j tességről vallott nézeteivel. Tehát egy súlyos politikai és elvi természetű problémát kell megoldanunk, de ezenkívül egészen világos indokai is vannak annak, hogy a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyeztesse- j nek az elkövetkezendőkben.- Milyen átfogó koncepció szerint fognak cselekedni a Fidesz listájáról az Európai Parlamentbe kerülő képviselők a kisebbségek helyzetének elismertetése érdekében?- A Fidesz listáján a kisebbségpolitika nagyon meghatározó szelekciós szempont volt. A listán olyan szakértők szerepelnek, akiktől megalapozottan várható, hogy fel tudnak lépni a kisebbségek védelme ügyében. Gál Kinga tevékenykedik majd abban a bel- és igazságügyi bizottságban, amely az unión belül a kisebbségekért viseli a felelősséget. Járóka Lívia roma képviselőasszony pedig a kulturális bizottságban fogja képviselni elsősorban a roma közösségek érdekeit. Minden valószínűség szerint az Európai Parlament 732 képviselője közül ő lesz az egyedüli roma származású képviselő. Az unióhoz történt csatlakozásunk óta a Kárpát-medencében kétfajta magyarság él. De attól függetlenül, hogy az integráción belül vagy kívül él, a magyarságnak közös nemzetpolitikai céljai vannak, ez pedig a határokat átívelő nemzeti újraegyesítés célkitűzése. Mi az unióra úgy tekintünk, mint eszközre, amely elősegíti ezt a folyamatot. • NIL
