Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-15 / 97. szám
• HÍDLAP • 2004. május 15., szombat Indbpmagazin Belleville randevú Régen volt már a dicső nyolcvanas évek, amikor jobbnál-jobb egészestés magyar rajzfilmek kerültek mozikba. A Vük, Az erdő kapitánya, a Vili, a veréb és a Macskafogó a nagy sikersorozat dicső fejezetei voltak, ám a kilencvenes évekre a magyar animációs film szőrén- szálán eltűnt, és még sorozatok is csak bérmunkában készülnek kishazánkban. Ha mostanában rajzfilm kerül filmforgalmazásba Magyarországon, az az esetek 90%-ában amerikai. Kivételt képez ez alól a csodaszép Chihiro a Szellemországban című anime, mely általános elképedésre, de teljesen megérdemelten elnyerte a legjobb animációs film Oscar-díját, többek között Disney nagyágyúi elől. A francia Belleville randevúnak a bravúr ugyan nem sikerült, jelölését nem tudta Oscar-díjra váltani, de ezzel együtt is nagy sikert ért el jelölésével. Nem éppen hétköznapi rajzfilmről van szó, hiszen egyetlen szó sem hangzik el benne. Dialógusok nélkül nehéz szórakoztató mesét készíteni, gondolnánk, ám itt az élő példa arra, hogy mégiscsak lehet. A mese a beszéd hiányát szürreálisba hajló látványával, a zenével és magával ragadó karaktereivel éri el. A történet eg)’ magányos, identitásválságban szenvedő kisfiúról szól, akit a nagyanyja nevel. A gyerek nem találja helyét korosztályában, így a mama minden lehetőségen kapvakap, amikor unokűjánál az érdeklődés legkisebb szikráját is tapasztalja. Előbb vásárol neki egy kutyát, majd eg)' kerékpárt, melyeket a gyermek ha nem is kitörő örömmel - szélsőséges érzelemnyilvánítások nem igazán jellemzik az alkotást de mindenképpen pozitívan értékel. A nagyinak több sem kell, hajcsárszerűen űzi biciklijén a fiút, majd a következő snittben már azt láthatjuk, hogy felnőve versenyzőként készül sötét hajnalonként az előtte álló feladatra. Ez jelen esetben nem más, mint a Tour de France (és most tekintsünk el attól az apróságtól, hogy egyéniben nem lehet indulni a versenyen, és egyébként is csak meghívásos alapon lehet rajtolni), csak azt nem igazán lehet eldönteni, hogy ezzel a nagyi vagy a srác álma válik valóra (gyaníthatóan inkább előbbi). A verseny azonban megerőltetőbb, mint számítani lehetett rá, így főhősünk a mama lankadó figyelmét kihasználva feladja a kilátástalannak tűnő küzdelmet. Mint utóbb kiderült, a döntés végzetesnek bizonyult, mivel csapdába csalták a gyanútlan szerencsétlent: elrabolják, és az USA-ba viszik. A nagyi a kutya szaglása segítségével az elrablók nyomába ered. A különleges hangulatú és látványvilágú animá• FOTÓ MOVIEWEB.COM ciót legalább annyira szükséges látni, mint egy egyéni hangulatú rendező legújabb produkcióját. A barna, sárga színekkel és árnyalataikkal archív világot teremtő alkotók kreativitását dicséri a temérdek ötlet - melyek bár mesébe illők, de roppant eredetiek és mellyel egyéni hangvételű, furcsa atmoszférájú alkotást teremtettek. Nem is a történet a lényeg, hanem a karakterek (például a kutya magánszáma, ahogy percenként lohol fel a lépcsőn és ugatja az ablak alatt elhaladó vonatokat, vagy a nyurga gyerek a biciklin) és azok elkapott pillanatai. A rajzfilm kétségtelenül nem gyerekeknek szól, ám a felnőtteket egészen biztosan magával ragadja. Apró szépséghiba, hogy a 78 perces, nem túl hosszú játékidő kitöltése nehezen sikerült, így, miután a kezdeti újdonság varázsa elmúlik, a film (az amerikai jeleneteknél) már kissé vontatottá válik. Ennek ellenére a francia rajzfilmgyártás látványos változása követendő példa lehetne a magyar animációipar számára. • Simpson Les Triplettes de Belleville, színes, francia-angol-belga- kanadai film (2003) írta: Sylvain Chomet Rendezte: Sylvain Chomet Hazai bemutató: 2004. május 6. Forgalmazó: SPI International Magyarország Gyártó: BBC Worldwide/Canal+/Téléfilm Canada Játékidő: 78 perc Várd ki ezt az éjszakát! Hatvanegyben került színre az első magyar musical - Egy szerelem három éjszakája címmel. Ránki György zeneszerző, Hubay Miklós drámaíró és Vas István költő remekműve Szinetár Miklós rendezésében. Azt írják a szakemberek, korszakváltást jelentett a zenés színházban. A cím sokat sejtet. Ám ez a szerelem nem olyan szerelem, és ez a három éjszaka, nem az a három éjszaka. Bálint, a költő (Kukola József) igaz szerelemmel szereti feleségét, Júliát (Holocsy Katalin), az előadás első pillanataiban költöznek új lakásba, jönnek a barátok, Viktor, az életművész (Fabó Tibor), Sándor, a szelíd költő (Benkő Géza) és Károly, a szigorú költő (Mokos Attila), a virágáruslány (Pavlovié Petra) virágkosarat hoz, Júlia kávét főz, ugratják egymást, verselnek. Boldogok. De sötét van. Mindenütt. Még öngyújtót sem szabad gyújtani. Ok mégis megteszik. „Várd ki ezt az éjszakát, úgyse tarthat már sokáig!” éneklik, közben pedig a Légós (Németh István) ordít rájuk: „Hallgassanak! Én vagyok itt a parancsnok! Mi ez a kivilágítás?!” Dermesztő finálé. És ez csak az első a három felvonásból. Merthogy közben „az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra.” Hogy Radnótit idézzem. Mert az Egy szerelem három éjszakája fiatal költőjét Radnóti Miklós alakjáról mintázták az alkotók. A darabbeli Bálint és felesége-szerelme olyan a fasiszta pusztítás közepette, mint egy parányi fény a bombázások miatt elsötétített Budapesten. Akadtak, akik emberek tudtak maradni a barbárság közepette. így a darabban is, Melitta, a bohémeket pártoló mű- vészlélek (Varsányi Mari). Érdekes kinézetű férje, dr. Szegilongi Lajos (Pőthe István) a többiek unszolására egy furcsa bírósági pert is levezényel. Aztán jönnek a hatalom emberei. Henker százados (Tóth Tibor), akinek mindig van pisztolya és szeretője - most éppen Csilla (Ágh Erzsébet). Menetelnek a katonák (Nagy László, Jóba István, Hajnes Roland, Nagy Zsolt), és bebicegnek a „háromkirályok” is. Gáspár (Tóth Attila), Menyhért (Bernáth Tamás), Boldizsár (Olasz István) a háborúban megnyomorodott, megőrült, megvakult hadirokkantak szerepében szenzációs alakítást nyújtanak a harmadik felvonásban! Halál a vége. Persze - mint mindennek. Abban a korban pusztulnia kellett a szépnek. A költőnek és a feleségének is. Amikor már úgy tűnt, itt a vége, jöttek a nyilasok. Kegyetlen géppuskazaj figyelmezteti a nézőt, hogy volt ilyen kor is a magyar történelemben. Egy zongoristanő kíséri a dalokat a Komáromi Jókai Színház előadásában, Pálinkás Andrássy Zsuzsanna m.v. Nincs zenekar. Történelem van, érzelem van, szerelem van, háború van, aggódás van, dráma van. Könnyek vannak. Meg kell nézni. • Bárány János, fotó: Dömötör Ede Van Heising • (Van Heising) k Van Heising (Hugh Jackman) a legkegyetlenebb gyilkos, akit a vámpírok ki nem állhatnak. Jelenleg egy küldetés kell véghezvinnie, a cél miatt Erdélybe utazik, hogy megküzdjön minden idők leghatalmasabb gonoszával, Frankenstein szörnyével, a Farkasemberrel. Ha vele végzett, jöhet a következő küldetés, csak a szomszédba kell átugrania, Drakula grófhoz. Van Heising egy titkos rend megbízásából teszi a dolgát, a rend által kijelölt gonoszt kell megtalálnia. A küldetést nehezíti, hogy nemcsak a fő gonosszal, de annak seregével (háremhölgyek és vérfarkasok) is szembe kell néznie. Csak magára számíthat, csak magában bízhat. Minaddig, míg fel nem bukkan a gyönyörű Anna Valerious (Kate Beckinsale), aki segítő jobbot nyújt a vadásznak. A film rendezője, Sommers újra remek filmet forgatott, és remek témához nyúlt (vissza). Memento (Memento) Leonard Shelby (Guy Pearce) olyan, mint minden rendes ember. Öltözködése, dolgokhoz való hozzáállása nem különbözik a többiekétől Ennek ellenére olcsó motelszobákban lakik, állandóan rohan, nincs egy szabad perce. A múlt is kísérti, megerőszakolták és megölték a feleségét. Ő pedig a gyilkos nyomába ered. Shelbynek viszont van eg)' nagyon furcsa betegsége: nem emlékszik semmire, rövid távú memóriazavara van, képtelen megtartani az új emlékekeit. Egyetlen dolog, ami biztos: meg kell találnia felesége gyilkosait. Apró jelekből rakja össze a múlt egyes képeit, felírásokkal, tetoválásokkal teszi könnyebbé, amúgy is káoszközeli életét Van azonban, mikor ez nem elég, másokra kell hagyatkozni, hogy céljait megvalósíthassa. Hol egy nővel, hol eg)' rendőrrel, hol egy portással ismerkedik meg, de öt percre rá azt sem tudja, honnan ismeri őt az az idegen. És ez - érthetően - nem gyorsítja meg a nyomozást. Olasz nyelv kezdőknek (Italian for Beginners) Aranyos történet, aranyos szereplőkkel. Egy pici dániai kisváros lakóinak életét meséli el a történet, akik unalmasan tengetik mindennapjaikat. Egyetlen változást az esti nyelvtanfolyam hoz, ez a menekülés az unalomtól. Öt ember - Andreas, Hal Finn, Karne, Olympia és Jorgen is olaszul tanulnak, de nem ez az egyetlen ok, amiért itt vannak. Ez a hely megváltoztatja a kurzusra járók mindennapjait, megismerik önmagukat, akár párt is találhatnak maguknak. Ők öten erre a pár órára boldogok, elfelejtik a mindennapok unalmasságát. Egyre jobban csapattá alakulnak, ami nem mellékes, mert problémákból van elég. Nem járnak elegen az órára, de ha ez nem lernte elég, a tanár is meghal. Úgy döntenek, nem járnak többet órára, élesben próbálják ki magukat, így a cél Olaszország lesz. Itáliában rájuk köszönt a szerelem, új barátságok alakulnak ki, és nem mellékesen megtanulnak olaszul is. Hatodik érzék RTL Klub - vasárnap, 20.45 Dr. Malcolm Crovve (Bruce Willis) mint gyermekpszichológus dolgozik és jól végzett munkájáért kitüntetést kap. Malcolm nem tudja azon a szinten kezelni az elismerést, ahogy kéne, főleg nem annak tükrében, hogy másnap eg)’ paciense halálos sebet ejt rajta. A tragédia előtt pedig arról beszél a beteg, hogy szellemeket lát! Makóimnak sikerül túltennie magát az eseten, felépül és egy év elteltével újabb beteg kezelésébe kezd, akinek szintén hasonló tünetei vannak, szellemeket lát. Az egyetlen különbség, hogy jelen esetben a páciens egy iskolás kisfiú, Cole (Haley Joel Osment). Ahogy doktorunk egyre jobban megismeri a tüneteket, egyre közelebb kerül a fiúhoz, úgy válik az ügy egyre kibogozhatatlanab- bá. Nincs magyarázat a dolgokra.Fura dolgok történnek, de körvonalazódni látszik a megoldás. Ez egy áldás, mellyel élnie kell Cole-nak, és segítenie kell a gyengébbeken. A rockalbum (válogatás) Nemcsak ennek a lemeznek megjelenése kapcsán, de el kell, hogy áruljam megint feljövőben van a ROCK. A 16 hazai előadótól, zenekartól kiemelt dal a 80-as évek magyar rock termésének legmeghatározóbb 16 szerzeménye. Kis hazánk szűkös lehetőségeihez mérten az egyes bandák között némi átfedés is van, egymásból jöttek létre, illetve a szólisták énekeltek a nagy nevű csapatokban. íme a mindennél beszédesebb tracklista: Deák Bili Gyula & Varga Miklós&Vikidál Gyula:A zöld, a bíbor és a fekete, Beatrice: Nagyvárosi farkas, Lord:Az utca kövén, Moby Dick: Gazember, SzexAction: A szerelem démona, Deák Bili Gyula: Ne szeress engem, PBox: Soha nem elég, Ossian: Acélszív, Bikini: Veri az élet, Hobo Blues Band: Rolling Stones Blues, Pál Utcai Fiúk: A szerelem ára. Pokolgép: Hol van az a szó?, Rolls Frakció: Budapest felett, PMobil: Kétforintos dal, Európa Kiadó: Vigyázz, ha angyal, Beatrice: Nem kell.
