Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-06 / 90. szám

MAGYARORSZÁG 3 2004. május 6., csütörtök • HÍDLAP • Nem fedi fel kilétét a nemzeti jelképek eltűntető)e Visszakerül a magyar trikolór a Mária Valéria hídra — csak napok kérdése 'S i (/} OL ö o O Az Állami Közútkezelő Kht meg­rendelésre cserélte le a nemzeti jelképeket uniósra a határátkelők­nél, így a Mária Valéria hídon lé­vőn is, ám a megrendelő kilétét nem árulta el a nyilatkozó. Lapunk úgy tudja, hogy már folynak a tár­gyalások a nemzeti jelképek újbóli kihelyezéséről. Május l-jétől külső képükben is megváltoztak a magyarországi határ­átkelők - a közúti, a vasúti, a vízi és a légi átkelők egyaránt -, el kell helyez­ni az Európai Unió által kötelezően előírt határjelző táblát. Néhány nap­pal a táblák kicserélése után azonban máris problémák vannak. Határállo­másaink többségén az európai uniós csatlakozáskor egyszerűen lematricáz- ták a régi piros-fehér-zöld nemzeti színű táblákat az unió kék alapon sár­ga csillagos jelképével. Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd közepén egyszerűen leszedték a nem­zeti táblákat. A szomszédos országok közül például Ausztriában vagy Szlo­vákiában szinte mindenütt meghagy­ták a nemzeti színeket és címert is. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, mint üzemeltető, rövid időn belül intézkedik, hogy a Az elhíresült művelet határállomásokon az uniós jelzőtáb­lák mellé a nemzeti színűek is vissza­kerüljenek. Ezt a Krónikának mondta Sípos Jenő, a VPOP szóvivője. Sípos Jenő elmondta, hogy az uniós szabá­lyok szerint az utóbbiakat természe­tesen már május elsején ki kellett ten­ni, rajtuk egyébként a Magyar Köz­társaság fölirat is szerepel. Arra nincs egységes előírás, hogy az eredeti táb­lákkal az uniós országok mit tegye­nek. A gyakorlat az, hogy a legtöbb országban a nemzeti színekkel ellá­tott jelzőtáblák is megmaradtak. A VPOP szóvivője ezt itthon is köve­tendőnek tartja, és elmondta, a tech­nikai hibát egy-két napon belül kija­vítják. Lányi Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályve­zetője elmondta, hogy van egy uniós határozat, hogy az ország jelzésére szolgál a csillagok közé beírt Magyar Köztársaság szöveg. Lányi elmondta, hogy utánanéztek és az európai or­szágok határain is legnagyobb részt ezt a gyakorlatot folytatják. Ausztriá­ban különböző a gyakorlat, kint hagyták még a piros-fehér-piros zász­lót is, de az uniós irányelv egyértel­műen arra utal, hogy közösségre uta­ló egységet ezzel próbálják szimboli­zálni, és közúti jelzésen nem kívánják megjeleníteni a zászló színét. Ez nem zárja ki azt, hogy természetesen bár­milyen zászlót kitegyünk, de közúti jelzésekre vonatkozólag ez az uniós elképzelés - fejtegette. A Mária Valéria hídon lecserélt táblák ügyében a határőrség elmon­dása szerint ők nem illetékesek. Az Állami Közútkezelő Kht. végezte el a munkát, de ők sem saját szakállukra, hanem megrendelésre dolgoztak. Ar­ról, hogy ki adta a megrendelést, nem kaptunk információt, annyit azonban megtudtunk, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a táblák vissza- cseréléséről, illetve a nemzeti színű táblák újbóli kihelyezéséről. • ÁK (info: MR) Önállóan legyen jelen a turiszti­kai piacon a Dunakanyar régió (folytatás az 1. oldalról) Felvetődött az is, hogy a Budapest Guide mintájára Dunakanyar Guide készüljön a térség vezetői és idegen­forgalmi szakembereinek közreműkö­désével. Dr.Bóth János, Vác polgár- mestere beszámolójában arról szólt, hogy a Duna bal partján lévő város helyzeténél fogva nem kötődik szoro­san az idegenforgalmi útvonalakhoz. A város önkormányzata mindent megtesz azért, hogy a Dunán híd épüljön, amely nagyon hiányzik a tér­ség közlekedésében. Miakich Gábor, Szentendre polgármestere hangsú­lyozta, hogy fontos a lakosság aktív és jó szándékú közreműködése az ide­genforgalom szempontjából. Olyan programokkal várják a látogatókat, amelyekbe a város lakói is bekapcso­lódhatnak. A tanácskozáson elhang­zott hozzászólásokról holnapi szá­munkban olvashatnak. • MUZSLAI Bizalmat kér a bíráknak Lomnici Zoltán Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tegnap elfogadta a hat évre szóló cselekvési programot, jelen­tette be tájékoztatóján Lomnici Zol­tán, az Országos Igazságszolgálta­tási Tanács elnöke. Elmondta: alap­vető cél, hogy a bíróságok műkö­dése európai színvonalú legyen. Ennek érdekében a három legfonto­sabb feladat a bíróságok iránti biza­lom, és az igazságszolgáltatás, vala­mint a bírók tekintélyének helyreállí­tása, az ítélkezés színvonalának növe­lése, és időtartamának csökkentése, valamint a működési feltételek javítá­sa. Lomnici Zoltán elmondta, ellen­őrizni szeretnék az eljárások időtarta­mát, hogy egy-egy per ne húzódjon akár nyolc-tíz évig is. Hozzátette azonban, hogy a perek csak mintegy három százaléka tart egy évnél tovább. Elemezni fogják a jelentős ügyhátralé- kú megyék helyzetét is. A legleterhel- tebb bíróság a Pest megyei és a főváro­si, itt gyorsítani szeretnék az eljáráso­kat. Fontos feladatnak nevezte a bírói életpályamodell kidolgozását, és ezzel összefüggésben egy etikai kódex meg­alkotását. Mindehhez azonban a mű­ködési feltételeken kell javítani - hangsúlyozta Lomnici Zoltán. Majd Lomnici Zoltán így érvelt: - Azoknál az ügyeknél, ahol hoszszabb ügyintézési idő van, szinte minden esetben nyomon követhető a bíró esetleges tévedése, erélytelensége mellett a feltétel rendszer hiánya is. Most is van nagyon sok olyan bíró, akinek 4-500 folyó ügye van. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Leg­felsőbb Bíróságon már van olyan kollé­gium, amelyik három hónapon belül be tud egy ügyet fejezni. Az év végére szeretnék elérni, hogy legkésőbb fél év alatt megszülessenek a döntések. • MR Hamisítják a Kádár­személyit Fülön csípett moldávok Még a magyar határőrök csak hagyján, ők felismerik a személyi igazolványokat, de vajon mit szól egy szlovák, egy osztrák, isten ne adja, egy francia határőr, ha a négyféle, most használatos magyar személyi­vel találkozik. Vicces kedvű magya­rok próbálkoznak mással is. Próbálkoztak már jogosítvánnyal, di­ákigazolvánnyal, Taj-kártyával, és sze­mélyi igazolványkérő lappal is - tájé­koztatott Fehér Imre őrnagy. A győri határőrség szóvivője elmondta, hogy akadt olyan ügyfelük, aki felháborodott azon, hogy még mindig megállítják őt, márpedig tudomásul kell venni, hogy egyelőre csak a kijelölt határátkelőkön, érvényes okmánnyal lehet átmenni, a schengeni határőrizettel járó még na­gyobb szabadságra pár évet várni kell. Egyébként - közölte Fehér Imre - el­fogták az első személyi igazolványt ha­misítókat is. Hegyeshalomnál jelentke­zett kilépésre gyalogosan az a két moldáv állampolgár, aki fényképcserét hajtott végre a régebbi típusú magyar személyikben, de sikertelenül. A szlo­vák határőrök viszont szigorúbbak, méghozzá a május végén Pozsonyban megrendezendő NATO-csúcs miatt, ezért már most is regisztrálják a belé­pőket akkor is, ha személyi igazolvány­nyal mennek, csak akkor tovább tart, hiszen a leolvasó berendezések ezeket az okmányokat nem ismerik fel. • MR Tasnádi nem volt jófiú a börtönben Gyors döntést vár az ügyészség a bíróságtól Az ügyészség szerint Tasnádi Pé­ter nem viselkedett kellőképpen kifo­gástalanul a börtönben ahhoz, hogy feltételes szabadlábra helyezzék. A Fővárosi Főügyészség fellebbezésé­ről Dobos Gabriella szóvivő nyilat­kozott a Magyar Rádiónak Az ügyészség úgy ítélte meg, hogy a feltételes szabadságra bocsátás törvényi feltételei nem állnak fenn Tasnádi Péter esetében, és ezért indokoltnak tartja a feltételes szabadság mellőzését, ezért megfellebbezték a bíró döntését. Az ügyészi indokok között szerepel: a felté­teles szabadságra bocsátás feltételei közé tartozik az, hogy az elítélt a fogvatartása során kifogástalan magatartást tanúsít­son. Az ügyészség álláspontja szerint ez Tasnádi Péter elítélt esetében nem való­sult meg. Az tény, hogy több jutalma­zásban is részesült fogvatartása során, ugyanakkor különböző fegyelmi vétsé­gek miatt őt több esetben fegyelmi fele­lősségre is vonta a Büntetésvégrehajtási Intézet. A feltételes szabadságra bocsá­tásnak az egyik feltétele, hogy a börtön­lakó jó magaviseletét tanúsítson. A bíró­ság a végzését a jutalmazásokra alapoz­ta. Túlságosan nagy hangsúlyt helye­zett arra, hogy bizonyos magatartásai, cselekedetei miatt Tasnádi a börtönben jutalmat kapott. Am az ügyészség sze­rint nem kellő súllyal vette figyelembe azt, hogy fegyelmezetlensége miatt fe­gyelmi felelősségre vonta őt a BV inté­zet parancsnoka. A fellebbezést az illetékes bíróság­nak haladéktalanul el kell bírálnia. Schmitt Pál: a munka, ott­hon, biztonság Európája a cél Olyan Európához akarunk köze­ledni, ahol garanciája van a mögöt­tem látható feliratnak: „Munka, Ott­hon, Biztonság” - mondta a polgári­kor.hu tanúsága szerint Schmitt Pál, a Fidesz európai parlamenti listájá­nak vezetője. A szövetség alelnöke Budapesten, a pestszentlőrinci Pol­gárok házában megtartott kedd esti fórumán hozzátette: eddig 710 ezer aláírást gyűjtöttek a szövetség költ­ségvetés-módosítást sürgető Nemze­ti Petíciójára, és biztos abban, hogy több aláírás lesz, mint az előirány­zott egymillió. Az uniós parlamenti választási kampány fideszes listave­zetője szerint a petíció olyan célokat fogalmaz meg, hogy mindenki ré­szese lehessen Európának. Lakásépítési trend: előtér­ben a vállalkozások Közel 7000 lakást vettek használatba az év első három hónapjában, ami több mint másfélszerese az egy évvel ezelőt­tinek - írja a KSH legújabb jelentése. A hivatal honlapján olvasható beszá­moló felemás eredményről tanúskodik: a lakásépítésben 2001-ben megindult szerkezeti változás tovább folytatódik; a vállalkozások értékesítésre szánt, többszintes, többlakásos épületeinek térnyerésével, a lakossági építkezések, a családi házak és főleg a házilagos kivi­telezés visszaszorulásával. Az első ne­gyedévben kiadott építési engedélyek (a 11 és fél ezer új lakás építésére szóló irat 6%-kal több mint egy évvel koráb­ban) közel felét három és többlakásos lakóépületbe tervezték. A fővárosban és a gyorsabban fejlődő régiókban a többlakásos épületek használatba véte­lével megtöbbszöröződött az épített la­kások száma, az ország több (kevésbé „szerencsés”) megyéjében stagnálás vagy visszaesés következett be e téren. Turistaszezon előtt - elkellene egy Országimázs Központ A szaktárca egy igen nagyigényű, kötetnyi terjedelmű elképzelést dol­gozott ki a hazai turizmus fejlesztésé­re - hangzott el a Krónika Háttér cí­mű műsorában. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa a té­mával kapcsolatban kifejtette: a követ­kező periódusban az idegenforgalom láthatóan inkább az uniós forrásokra akar támaszkodni, kevésbé az állami elosztó mechanizmusokra. Sajnálatos­nak nevezte, hogy a tervezet nem szándékozik kialakítani Magyaror­szágról egy olyan markáns képet, ami egyértelműen minket jellemez, és megkülönbözteti országunkat szom­szédaitól. A műsorban megszólaló Lasztovicza Jenő, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának fideszes elnöke úgy fogalmazott: szükség len­ne egy, a volt Országimázs Központ­hoz hasonló, pr-tevékenységet folyta­tó intézményre, ami az országképet alakítani is tudja. Uniós aggályok a költség- vetési hiány miatt A tíz új uniós tagállam közül hat­nak, köztük Magyarországnak maga­sabb a költségvetési hiánya a megen­gedett 3 százalékos maximumnál - ol­vasható a magyarorszag.hu internetes portálon. Ezek az országok brüsszeli szankciókra számíthatnak. A maas- trichti EMU konvergencia kritériu­mok szerint egy tagállam költségveté­si hiánya nem haladhatja meg nemze­ti összterméke 3 százalékát. Az újak közül Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ciprus és Mál­ta képtelen erre, rajtuk kívül pedig legalább öt régi tagállam „van piros­ban”. A költségvetési szabály egyszeri megsértése figyelmeztetéssel, három­szori áthágása viszont akár pénzbün­tetéssel és más szankciókkal is járhat. • Kovács Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents