Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-06 / 90. szám
4 HÍDLAP • 2004. május 6., csütörtök RÉGIÓ MAI TÉMA Szerencse fel! - Lezárult egy korszak Több mint két évszázadon keresztül meghatározó tényező volt Dorogon és környékén, így Kesztölc életében is a bányászat. Családok, generációk töltötték napjaikat a föld alatt, naponta vállalva a kockázatos és megterhelő munkát a bányákban. 2003-ban azonban megszüntették a termelést, lezárták az aknákat, lezárult tehát egy jelentős korszak. A késő középkor és kora újkorban a szőlészet-borászat (Kesztölc), juhászat (Piliscsév, Leányvár), a makkolta- tó sertéstartás, az erdőhasználat nyújtott szerény megélhetést a környék falvaiban élők számára. A dombokon, a hegyek tövében megbúvó falvak a háborúk idején bizonyos védettséget élveztek, viszont hátrányt jelentettek ezek a település-földrajzi tényezők gazdasági szempontból, hiszen a kereskedelmi, szolgáltató jellegű gazdasági tevékenységektől nagyrészt elestek. Ezen a sanyarú helyzeten sokat javított az egész térségben a szénbányászat megindulása. A történet Csolnokon kezdődött a Rückschuss- fivérek megjelenésével. Az első hivatalos bányászati szerződés megkötésének napját, 1781. január 27-ét tekintjük a medencében a szénbányászat születésnapjának. A „fekete gyémánt” A Kesztölcön felavatott emléktábla megváltoztatta az egész térség arculatát. Aknatornyok magasodtak, új településrészek, kolóniák alakultak, hirtelen megnőtt a forgalom a poros utakon, hangos nyüzsgés verte fel az Isten háta mögötti csendet. Kultúra jelent meg a vidéken, ipari-műszaki kultúra. A szakképzettség, a specializálódás, a hivatástudat új értelmet nyert. Jelentős, korábban elképzelhetetlen országos ívű szakmai pályafutások kiindulópontja lett a bányavidék. Leghíresebb példa Zsigmondy Vilmosé, a tündökletes tudományos és közéleti pályát befutó bányamérnöké, aki Annavölgy és az egész medence bányatörténetének talán legnagyobb alakja. Új munkásréteg érkezett és telepedett le a térségben, akik között ismét sok a nemzetiségi szakember. Ekkor már nem beszélhetünk betelepítésről, hanem a munkaerőpiac logikája alapján működő letelepedés új hullámáról. Az őslakosságra pedig a bányászat közelsége folytán valamennyi településen kialakult a nagyon sokáig jellemző kétlakiság (a családfő bányász, de földjük is van, amit főleg az asszony művel), amely egy sajátos életmód- és szemléletváltást jelentett. Kesztölc határában 1972-ben nyitották meg a Lencsehegyi bányát, ahol egyes időszakokban hétszáz ember is dolgozott a faluból. Már csak emlék (hely) A térség bányáit, így a kesztölcit is bezárták 2003-ban, már csak a rekultivációs munkálatok folynak. Azért hogy ne tűnjön el nyomtalanul ez a korszak, valamint hogy a jövő generációja őrizze és tiszteleje a hagyományokat, Bányász Emlékhelyet avattak Kesztölcön. Az ünnepség Radnóti Miklós Nem tudhatom című versével kezdődött, melyet a Kesztölci Általános Iskola diákjai szavaltak el, majd a Pávakör nyújtott át bányászdalokból álló dalcsokrot. Kara Lajos, a Nyugdíjas Klub és a Kesztölci Bányászok képviselője köszöntötte az avatáson szép számmal megjelent falubelieket. A bányászat az emberiség legősibb foglalkozásai közé tartozik, hiszen az életben maradáshoz elengedhetetlen volt, hogy a föld kincséből eszközöket készítsen magának. Magyarországon rendkívüli fontossággal bírt az ásványi anyagok felszínre hozatala. Sokan nem tudják, hogy hazánk azért lehetett a középkorban és az újkor elején Európa egyik nagyhatalma, mert az 1400-as és 1700-as évek között rendkívül sok ércet, aranyat és ezüstöt bányásztak. A második világháború után a szénbányászatot helyezték előtérbe és a bányászok megfeszített munkával termelték ki a szenet. Ezért tisztelettel kell megemlékeznünk azokról a bányásztársainkról, akik életüket áldozták a természettel való küzdelem során. Dorog és környékén 223 éven keresztül folyt a bányászat, de lezárult ez a korszak - adott rövid történelmi áttekintést a bányászatról Kara Lajos. Méltatta tovább a falubeli bányászok társadalmi munkáját is. Azért hogy ne csak egy utca és emlékhely adjon hírt a bányászmúltról, létrehozták a Bányász Emlékhelyet, melynek megvalósulásához a kesztölci iskola alapítványa jelentősen hozzájárult. Az emléktáblát Radovics Vilmos 90 éves és Radovics István 87 éves volt bányászok leplezték le. A jövő nemzedéke nevében Radovics Istvánná, az iskola igazgatója vette át az emlékhelyet, hogy a bányász ősök emléke soha ne merüljön feledésbe. • GK Boldog, vidám gyermekkor Bemutatkozik Esztergom Város Belvárosi Óvodája Az 1863-ban alapított 70 férőhelyes, három csoporttal működő Belvárosi Óvoda Esztergom szívében, a Bottyán utcában található. Az egyedi tervezésű, természetes anyagokból készült bútorok, a csoport- szobákban található galéria, a világos pasztellszínek, a természetes fényhatások, a zöld növények dominanciája mind-mind az ízlésformálást, az igényességre nevelést szolgálják. Az udvar alapjátékait úgy alakítják, hogy azok biztonságosak, vonzóak és esztétikusak legyenek. A homokozó árnyékolása pergolával történik, ez függő és mászó lehetőséget kínál a gyerekek számára. Az óvoda emlékfalán minden óvodás kéznyomatát őrzik, művészi megformálásban. Ez a képzőművészeti alkotás egy háromévente gyarapodó „hegyvonulatot” ábrázol, amelyet Babits Mihály Epilógjának sorai ékesítenek. Az intézmény dolgozóinak fő törekvése, hogy a gyermeki személyiséget tiszteletben tartva neveljék a gyerekeket. A körzetből és a városból érkező gyermekeknek és szüleiknek gyermekközpontú nevelési programot kínálnak. A nevelési programban kiemelt szerepet kap a gyermekek szocializálódásának elősegítése, a helyes viselkedéskultúra átadása. A fő cél a városukat és környezetüket szerető és tisztelő gyermekek nevelése, amelynek alappillérei az óvodás évek során szerzett élmények, tapasztalatok. Kiscsoportban a gyermekek megismerkednek az óvodai élettel, középső- és nagycsoportban pedig a szocializáció során megszerzett képességeket gyakorolják. A helyi nevelési program sajátosságai a Tesz-vesz-nap, amelynek tevékenysége lehetővé teszi, hogy a gyerekek az óvoda egész területén otthonosan mozogjanak, baráti kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn társaikkal és a felnőttekkel. Mind a szülők, mind a gyermekek számára lehetőséget biztosítanak a városi és a falusi életforma megismerésére. Mivel a fejlődés egyik alapfeltétele az egészséges, a gyermekek igényeit maximálisan kielégíteni tudó táplálkozás, a gyerekeknek svédasztal-típusú reggelit, bőséges ebédet és uzsonnát kínálnak. Az intézményhez tartozó pilis- szentléleki óvoda 1912-ben épült. A tágas előszobával és csoportszobával működő szlovák nemzetiségi csoportban a gyerekek osztatlanul, családias légkörben élik mindennapjaikat. Az itt dolgozók kiemelt feladata a szlovák kisebbség nyelvének ápolása, a kulturális hagyományok átadása. Az intézmény alapelve az elfogadóbefogadó gyermekszeretet biztosítása. A nevelőmunka során az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével biztosítják a harmonikus személyiségfejlődést. A fő cél, hogy az ide járó gyermekek boldog, derűs gyermekkort éljenek meg, hiszen ez a kiegyensúlyozott élet alapja. • SEM jelképes összegért kerül a Magyar Posta tulajdonába az a Mária utcai ingatlan, ahol az új postahivatal megépülhet - derült ki a dorogi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Dávid Anna a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE) képviseletében arra hívta fel a figyelmet, a hulladékégető márciusi tájékoztatójában említett kén-dioxid és szálló por esetében ugyan nem történt határérték- túllépés, ám a jelentés a nitrogén-dio- xidból mért adatokra nem tér ki. A háziorvosi, fogászati, védőnői körzetek kialakítását egybehangzó szavazatok támogatták, a Rauscher György-díj adományozásáról szóló rendelet módosításáról is döntött a testület. A Városüzemeltetési Kht. beszámolója kapcsán Dávid Anna arra figyelmeztetett, magas a követelések összege, a kifizeteden lakbérek és bérleti díjak mintegy negyvenötmillió forintra rúgnak. A Szent Borbála Egészségügyi Központ 2003. évi tájékoztatójára vonatkozóan szintén a képviselőnő kérdezett arról, a szakrendelőkben keletkezett veszélyes hulladék kezelését szemben a jóval olcsóbb Zöld Zóna Kft-vei, miért a Relabor Kft. végzi. A Kht. röntgengép-vásárlásra igényelt fejlesztési támogatását a képviselők egyhangúlag elfogadták, csakúgy, mint a különböző közalapítványok és a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tavalyi beszámolóját. Az ÁNTSZ Városi Intézete 2003. évi táMiért fogy a nemzet? Klaudi (főiskolai hallgató) A legfőbb ok, hogy egyre szélesebb körben terjedtek el és könnyen elérhetők a különböző fogamzásgátló eszközök, és az, hogy a fiatalok számára első a karrier, csak második a családalapítás. Ez a közeljövőben nem fog változni. Jómagam két gyermekkel szeretnék hozzájárulni a népességfogyás megállításához. Béla (szabadúszó) ■j&jjb, I Gyakran riogatják az em- Klrtfcy bereket, hogy kihalunk. Szerintem semmi esetre HEsem kell aggódni amiatt, ^****™l hogy egyszer csak elfogyunk. Ez egy ilyen korszak, nem divat a nagycsalád. A legfőbb ok talán a társadalmi beidegződés, a divat. Biztos vagyok benne, hogy jönni fog egy olyan időszak is, amikor újra több gyermeket vállalnak a családok. Andrea (klarinétművész) A népességfogyás oka szerintem az, hogy az emberek inkább karriert építenek, és nem családot vállalnak. Az egygyermekes családmodell dívik, ami nem elég a népességszám szinten tartására sem. Mi hárman vagyunk testvérek. Ha el tudnám tartani, szívesen fölnevelnék akár négy vagy öt gyermeket is. Zsolt (a Malom Művészeti Műhely vezetője) Majd fél évszázadon keresztül arról szólt az életünk, hogy akkor leszünk gazdagabbak, ha kevesen vagyunk. Még mielőtt újra elhitetnék velünk, higgyük el: sokasodásunk záloga hitünkben rejlik. Ahhoz, hogy sokasodjunk, mindenkinek úgy is kell élnie... jékoztatóját is elfogadta a testület, továbbá újabb önkormányzati lakások értékesítéséről, és két utca szennyvíz- csatornázásáról is határozat született. Tízezer forintos jelképes vételárért kerülne 2005. január 31-ig a Magyar Posta tulajdonába a mintegy hárommillió forint értékű, Mária utcai ingatlan. Ezenkívül a város több mint hatmillió forinttal hozzájárul a tervezési költségekhez is 2004. december 31-ig. Amennyiben a beruházás nem valósulna meg, a Magyar Postának 2006. április 30. után tíz nappal kell visszafizetnie a fenti összeget. A kérdésben még nem született határozat. Wágner Zsolt Fidesz-képviselő hiányolta annak indoklását, miért nem kapott támogatást a Polgári Együttműködés Dorogért Egyesület és a Dorogi Fidelitas Csoport közös pályázata. Tittmann János polgármester erre reagálva elmondta, nem azt kifogásolták, hogy a Fidelitas pártszervezet, hanem, hogy nem rendelkezik pályázati múlttal, szemben más rendszeres pályázókkal. Ezt követően a polgármester és az alpolgármester részére négyhavi illetményüknek megfelelő jutalmat szavazott meg a testület, így Tittmann János mintegy kétmillió forintot, Baranyai Lőrinc ennek felét kapja. Végül négy dorogi rendőr jutalmazásáról döntöttek a városatyák, mindegyikük ötvenezer forint jutalomban részesült kiemelkedő munkájuk elismeréseként. • N.M. Az emléktáblát Radovics Vilmos 90 éves és Radovics István 87 éves volt bányászok leplezték le Uj postahivatal épül Dorogon
