Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-05 / 89. szám
4 HÍDLAP • 2004. május 5., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA Folytatódik a lekéri templom kálváriája A lekéri templom a műemlékvédelmi hivatal értékelése alapján egyedülálló típusúnak számít a torony és a harmadik boltív elveszítése után is. A ma látható templom csak torz mása az eredeti háromhajós bazilikának, amelynek alapjai még ma is láthatók a templomkertben. Méltó arculatát csak költséges és időigényes munkálatok után kaphatja vissza, de sajnos azok egyre inkább eltolódnak. A középkorban Lekéren két templom is állt, de a török hódítások következtében teljesen tönkrementek. A jelenlegi templom eredetileg kolostortemplom volt, amely az 1220- 1240-es években épült, és a bencés apátság tulajdonát képezte. Villám sújtotta A 16. században az erősen megrongálódott templom teljesen elhagyatott volt. 1727-ben felújították, de 1731-ben biztonsági okok miatt ismét be kellett zárni. 1757-1759 között Galgóczy János apát átépíttette és kiegészítette új toronnyal. 1777-ben a templom tornyát és a falakat erősen megrongálta egy villámcsapás. 1834-ben a templom teteje teljesen új gerendázatot kapott. A tervet az Esterházy-hercegek építésze, Echmann építőmester készítette, és ő vezette a munkálatokat is. A munka befejezése után villám csapott a toronyba. A torony leégett, a harangok megolvadtak, és a templom tetőzete is a lángok martaléka lett. A tönkrement tetőzetet és a tornyot adományokból még ugyanabban az évben újjáépítették. 1886 júliusában ismét villámcsapás sújtotta a templomot. Az idősek szerint azon az éjszakán a tűz csak lappangott a tetőzet alatt, másnap azonban a torony teteje teljesen leégett. Az új tetőzet csak a következő év elején készült el. 1923 áprilisában a sojj értékes kegytárggyal rendelkező templomot kifosztották. Ezek eg)' része ugyan előkerült, de hasznavehetetlen állapotban. A hívek adományainak köszönhetően a törmelékekből új kegytárgyakat készítettek. A templom mindkét világháború viszontagságait szerencsésen átvészelte, de 1945 márciusában a visszavonuló német csapatok a levegőbe röpítették. Romjaiból kicsinyített formában, torony nélkül, a hívek helyreállították az Isten házát. A templom-ma Jelentősebb tatarozások csak a rendszerváltást követően, Durco Zoltán esperes-plébános és Nagy Pál plébános idejében történtek. Mivel a templom folyamatosan beázott az esőzések alkalmával, Nagy Pál teljesen felújíttatta a tetőzetet. Ám a munkálatokat végző vállalat nem végzett alapos munkát. Pár nappal elkészülése után egy nagyobb erejű szél a földre sodorta az egész tetőzetet. Még mindig várat magára a tetőzet felújításra és a templom külső és belső tatarozása. Németh Rezső, jelenlegi plébános szerint szükséges lenne a templom statikáját megvizsgálni. A tervek között szerepelt a feltárt román-kori ablakok restaurálása, valamint új vízelvezető csatorna készítése. 2001 decemberében Németh Rezső azt nyilatkozta a Reménynek, hogy még abban az évben el kellett volna kezdeni a munkálatokat, de az adminisztratív előkészületek elhúzódtak. A műemlékvédelmi hivatal anyagiakkal nem támogatja a munkálatokat, de díjmentesen kidolgozta a terveket. Azóta viszont semmilyen változás nem történt az épületen. Miért várnak a munkálatokkal? A plébános szerint van pénz a püspökségen, de sok utánjárást igényelne, hogy ezt megkapják. „Amikor rákérdeztem az összegre, hogy tudjam, mire számíthatok, azt mondták, ne tervezzek nagy dolgokat. Két évvel ezelőtt azt mondták, hogy lehet kezdeni a javítást. Tavaly kétmillió koronát kértem a munkálatokra. Erre nem jött visszajelzés, más forrás viszont nincs. Igaz, hogy a földekből bejön 120 ezer korona, de évente csak a villanyáram számlája 70 ezer koronát tesz ki”- mondta. A plébánián többször ki volt kapcsolva a villany, sőt a telefon is, javítani kellett a fűtést is. Németh Rezső szerint most nincs pénz a számlán, a villanyszámlát a plébános állítólag saját fizetéséből állja. A polgármester szerint a napokban is megszüntették a templomban az áramszolgáltatást. Előfordult, hogy a villanyt saját zsebből kapcsoltatták vissza a plébánián. Nemrégiben tanács alakult az egyházközségben, ők szerették volna kezükbe venni a javítással és pénzügyekkel kapcsolatos teendőket. Béres Lajos polgármester, a tanács tagja elmondta, hogy felkereste a püspökséget, de elutasították, mondván: a tanács csak a pénzügyi kérdésben segíthet a lelkipásztornak, de a döntő szó a helyi plébánosé. így semmilyen segítséget nem várhatnak a püspökségtől. A lekéri templom kálváriája tehát tovább folytatódik. Pályázatok útján is pénzhez juthatnának, de ehhez együttműködésre lenne szükség. A templom méltó arculatát csakis a hívek összefogásával kaphatja vissza, ám kritika akkor is éri a tanácsot, ha nem tesz semmit, és akkor is, ha próbál valamit tenni az ügy érdekében. • Czigler Mónika Jó ötletnek tartja-e az „iskolatej akciót”? Emese (ápolónő) Jó az ötlet, de egy kicsit kötekednék. Miért nem adnak hozzá kiflit is? Két deci tejjel nem lakik jól egy gyerek, és az a 10 forint már nem oszt, nem szoroz. Probléma, hogy az egészet az ön- kormányzatoknak kell finanszírozniuk. Sok helyen arra sincs pénz, hogy az infrastruktúrát fejlesszék, a vizet bevezessék, járdát betonozzanak. Edit (munkanélküli pék) A gyerekkoromat idézi vissza ez a kezdeményezés. Bár ma már a tej sem olyan, mint régen. Tetszik az ötlet, mert a gyerekek fejlődésben lévő szervezetének nagy szüksége van a tejre. Magam is tudom, milyen a nélkülözés. Sok a hátrányos helyzetű gyerek, akiken talán így tud egy kicsit segíteni az iskola. Marika (gyermekjóléti szolgálat igazgatója) Nagyon jónak találom azt az ötletet, hogy ismét kapjanak tejet a gyermekek. Mindez persze akkor lenne igazán jó, ha a mi- um a forrásokat is biztosítaná, teljes mértékben és előre. Verő (fó'iskolai hallgató) ■PE"§H| Hallottam az iskolatej-ak- cióról, a tévében láttam a napokban. 1 la jól emlék- szem, az általános iskolá- * * kát érinti, ott sem mindegyiket, hiszen pénz híján nem mindenhol sikerült még bevezetni. Jónak és fontosnak tartom, hogy a gyerekek tejhez jussanak, mert nagyon egészséges, jót tesz a szervezetüknek, lényeges a csontok fejlődésében. Élményekre alapozott óvodai nevelés Forró helyzetekre készülve Bemutatkozik Esztergom Város Erzsébet királyné úti Óvodája A négy csoporttal működő, 96 férőhelyes intézmény Esztergom déli részén, a közeli dombok, hegyek tövében helyezkedik el. A pedagógiai munkát csoportonként két szakképzett óvodapedagógus végzi, őket segítik a dajkák. A gyermekek fejlesztését külső munkatársak is segítik: hetente egyszer gyógytestnevelő, 2-2 alkalommal pedig logopédus illetve fejlesztőpedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A helyi nevelési program fő jellegzetessége, hogy tiszteletben tartja a gyermekek személyiségét, egyéni fejlettségét. A nyugodt, biztonságot adó, pozitív légkörben mindenkit önmagához mérten fejlesztenek. Az óvoda a gyermekek érdekeit szolgáló családi nevelésre épít, szükség esetén segíti, kiegészíti, korrigálja azt. A pedagógusok alapvető célja a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése, amelyhez igyekeznek szeretetteljes, érzelemgazdag légkört biztosítani. Az óvónők élménynyújtással, változatos tevékenységek biztosításával próbálnak olyan óvodai életet teremteni, amely által a gyerekek képességei fejlődnek, személyiségük gazdagodik. A nevelési program az élményekre alapozott óvodai nevelésre épít, s kiemelten kezeli a világ életközeli megismerését. A természetes helyzetekben rejlő lehetőségek tárháza végtelen: a gyermekek a szabadban kipróbálhatják erejüket, ügyességüket, bátorságukat, változatos mozgásokat végezhetnek. A szerzett élmények újabb ötletet adnak játékukhoz, színesítik annak tartalmát. A sokszínű, élményszerű óvodai életet kreatív, nyitott szemmel járó, jó szervezőképességű óvónők biztosítják. Az ide járó óvodások 4 éves kortól havi rendszerességgel tesznek hosz- szabb-rövidebb gyalogos túrákat a közeli hegyekbe, a nagycsoportosok pedig évszakonként kirándulnak Pilisszentlé- lekre. A szeptemberben felvett gyerekek egy csoportba kerülnek, noha életkoruk között 10-12 hónap eltérés is lehet. Mivel az óvodai élet egyik alappillére az érzelmi biztonság, a személyhez kötöttség, a későbbiekben sem bontják meg a csoportokat. A nevelés fő szempontjai a folyamatosság és a rugalmasság. Az egyes tevékenységeknek nem szabnak merev időhatárokat, a nap nagy részét a játék tölti ki. Kötött időpontja csak az ebédnek és a délutáni pihenés megkezdésének van. Az óvoda életében egyre népszerűbbek a szülői délutánok, ahol a szülők kötedenül beszélgethetnek, jobban megismerhetik egymást. A szülők és a gyermekek közös részvételével rendszeresen szerveznek gyalogos túrákat, sportdélutánokat, farsangi bált, gyermeknapot. Az 1660 négyzetméteres, árnyas udvar felszereltsége jó, a repertoárt Rotikom csúszda színesíti. A fürdőmedence és kerámiaégető kemence egyedi hangulatot kölcsönöz az intézménynek. • SEM Sok érdeklődő és még több versenyző gyűlt össze Nagyölveden, ahol kilenc csapat részvételével Körzeti Diák Tűzoltóversenyt rendeztek. A legnagyobb számmal a nagysallóiak képviseltették magukat, ők ugyanis öt csapatot állítottak ki a megmérettetésre. Kálnát kettő és az ölvedieket is két csapat képviselte. A résztvevők először Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének közbenjárását kérték, majd megkoszorúzták szobrát, miközben a Rozmaring éneklőcsoport énekelt. Az erő és ügyességi próbák a futballpályán zajlottak. A fiatalok számára szervezett verseny jó alakalom volt arra, hogy felmérjék a csapatok felkészültségét, ki hogyan tud bánni a technikával és az eszközökkel, ki milyen gyorsan tud helyesen dönteni a „forró” helyzetekben. A résztvevők között két lánycsapat is képviseltette magát, és bátorságban, kitartásban, technika használatában semmivel sem maradnak el fiú társaiktól. A verseny végeztével Stefan Báran járási instruktor a látottak alapján kifejtette: „Jó volt látni, hogy szent Flórián halálának 1700. évfordulóján milyen lelkesek ezek a fiatalok. Elégedettséggel tölt el a tudat, hogy van felkészült utánpótlás, lesz aki átvegye a stafétabotot.” Kutla Lajos már negyven éve elnöke a jól működő, 70 tagot számláló helyi önkéntes tűzoltószervezetnek. Elmondta, a tűzoltókocsi és az egyéb technika kitűnő állapotban van, mivel minden hónapban nagy gondot fordítanak a karbantartásukra. Szerencsére nem túl gyakori a tűzesetek száma a községben, legutóbb négy éve hívták ki őket. Az aratás ideje alatt is ők biztosítják a tűzvédelmet. Vavreczky József polgármester, aki maga is tagja a szervezetnek elégedett a tűzoltók munkájával, hiszen amellett, hogy a tagok önkéntes alapon, ingyen végzik ezt a tevékenységet, más társadalmi munkából is kiveszik részüket. Ezért aztán 2-3 évente kirándulást szervez számukra az önkormányzat. A fiúk közül a nagyölvedi tűzoltószervezet mellett működő diákcsapat nyerte a versenyt, a lányok közül pedig Nag) salló csapata. • -BÖK-
