Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-05 / 89. szám

RÉGIÓ 2004. május 5., szerda • HÍDLAP 5 Túl vagyunk az „egyesülés” éj­szakáján (volt olyan - idősebb - ismerősöm, aki a szívét dörzsölte a csatlakozás fenti elnevezésének hallatára), volt nagy dínom- dánom meg miegymás, és egy­előre elkönyvelhetjük: jelentő­sebb változás nem történt. Tagjai lettünk az uniónak, a csillagos táblák, zászlók a mi jelképeink is lettek, személyivel közlekedünk a határon; de mindennapi életün­ket - egyelőre - nem változtatta meg a csatlakozás. Sőt, egyes dolgok esetében sosem látott hagyományőrzési láz uralkodott el az országban: a virslis-vurslis- műanyag tányéros és poharas majálisi hangulat megmaradt, mint ahogyan az ilyen rendezvé­nyeinket rendszerint hűen követő szeméthegyek hátrahagyásának jellegzetesen magyaros hagyomá­nya is. Nem ártott volna, ha több, nagyobb szemetes találha­tó a rendezvények környékén, hi­szen a meglévők kevésnek bizo­nyultak - de ez még a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a ku­kák mellett már akkor is csinos szemétkupacok tornyosultak, amikor azok még szinte teljesen üresek voltak... Hagyományőrző nép vagyunk. Egyelőre tej nélkül a kisiskolások Egyelőre az iskolások tej nélkül maradnak, mivel a felelős Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium csak utólagos finanszí­rozást biztosít Régiónkban több ál­talános iskolában és a helyi önkor­mányzatoknál is érdeklődtünk, mit tudnak a programról. Úgy tűnik, a rendelet nem volt kellőképpen ki­dolgozva, hiszen a megvalósítással problémák vannak. A program szerint az önkormány­zati, egyházi és alapítványi iskolák minden tanulójának naponta egy- egy poharas tejet kell adni. Több ön- kormányzat annyi adóssággal küzd, hogy a törvény által előírt iskolatej- programot nem tudja meghitelezni az oktatási intézményeknek. A letkési általános iskolában még nem hallottak az akcióról, így nem osztottak tejet sem. Bár készült egy felmérés, mely a létszámadatok mel­lett az igényt is felmérte, azonban te­jet még nem kapnak az iskolások. Süttőn az önkormányzat vállalná a finanszírozást, ha a minisztérium pontosítaná a feltételeket és lehetősé­geket. Nagy Endre polgármester el­mondta, hogy a szabályozás néhol pontos adatokat tartalmaz, így példá­ul, hogy hány fokon kell tárolni a te­jet, és, hogy nem vásárolható nagyke­reskedésből. Emellett azonban sok minden más tisztázatlan, elsősorban a finanszírozás formája kérdéses. A helyi iskola örülne a lehetőségnek, de számukra is fontos lenne a pontosabb tájékoztatás. Mint megjegyezték, nem tudják, mi lenne az így keletke­zett hulladékkal (műanyagpoharak!) és a feleslegessé vált tejmaradékkal? A lábatlani iskolában felmérik, van­e igény egyáltalán a tejre, de bizony­talanok, mivel ők sem kaptak felvilá­gosítást. A község aljegyzőasszonya úgy nyilatkozott, próbáltak tájéko­zódni az Államkincstártól, de ott nem is tudtak az iskolatej-akcióról. Várják a fejleményeket, de amíg a finanszí­rozási források bizonytalanok, termé­szetesen nem tudnak dönteni. Szlávik József, a nyergesújfalui Eternit Általános Iskola igazgatója már végzett előzetes számításokat és felmé­réseket az ügyben Benkő Gézával, a helyi Kemstok Károly Általános Isko­la vezetőjével, de mint elmondta, a múlt heti közlönyben megjelent infor­mációkon kívül ők sem tudnak sem­mit. Járt náluk egy minisztériumi tisztviselő, de csak a puszta lehetőség­ről adott tájékoztatást, a részleteket nem ismertette. Az intézményvezetők számára tehát nem tisztázott, hogy mi­ért kell hirtelen és bizonytalan körül­mények között elindítani most az akci­ót, hiszen csupán másfél hónap van hátra a tanévből. A szünidőben tökéle­tesen meg lehetne szervezni a progra­mot, ami szeptembertől működhetne. A táti iskolában szintén tanácstala­nok. Csupán egy prospektus jutott el hozzájuk, amit az önkormányzattól hozzájuk irányított minisztériumi il­letékestől kaptak. A tantestületi érte­kezleten szeretnék megtárgyalni a pedagógusok a kérdést, és bíznak benne, hogy a közeljövőben több in­formációt kapnak az akcióról. Az iskolák és az önkormányzatok egy­aránt mérlegelnek, és pontos informáci­ókat várnak. Bíznak benne, hogy eddig csak a kezdeti nehézségeket tapasztalták, mert a gyerekek érdeke az, hogy a tej va­lóban megérkezzen az intézményekbe. • Arpási, magyar Turizmus a Dunakanyarban A Dunakanyar turizmusa lesz a központi témája a Budapest-Közép- Dunavidék Regionális Idegenfor­galmi Bizottság (RIB) holnapi, vi­segrádi ülésének. A páradan földrajzi adottságokkal, valamint kiemelkedő történeti, művé­szettörténeti értékekkel rendelkező Du­nakanyar Magyarország egyik turiszti­kai szempontból legfontosabb kisrégió­ja több olyan problémával is küzd, ame­lyek gátolják az idegenforgalom minél szélesebb körű kihasználását. A mai ülésre tervezett vitaanyag szerint ezek a problémák többek között a két part fej­lődési eltérései, a kisrégió és a főváros közti közlekedés hiányosságai és az ide­genforgalom gyenge érdekképviselete. A konferencián javaslatok hangzanak el a fenti akadályok elhárításának módjá­ról, a kisrégió versenyképességéről. A témával kapcsolatban vitaindító elő­adást tart Szemrédi József, a RIB által felkért turisztikai szakértő, Bóth János Vác, Hadházy Sándor, Visegrád és Miakich Gábor, Szentendre polgár- mestere, valamint Gauder Péter, az Ecorys Hungary Kft. ügyvezetője. • BK Nem mindegy, hol lesznek periférián A területfejlesztési törvény mó­dosítási javaslata megváltoztatja a régió felállását is - hangzott el teg­nap az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérségi társulás ülésén. Az egyik legfontosabb és legsürge­tőbb kérdéssel, a térségmenedzser állás­ra jelentkezők meghallgatásával kezdték a napot a társulás településeinek polgár­mesterei Majd megvitatták, hogy a le­endő megyék összevonásával kialakuló közigazgatási régiók közül melyikhez kí­vánnak tartozni a kistérség települései. Mindössze konzultációs vita történt, annyi azonban kiderült, hogy az ellenté­tes állásponton lévő polgármesterek egy része a Közép-Magyarországi régióhoz kívánna csatlakozni, míg a másik része a jelenlegi Fejér-, Veszprém-, és Komá- rom-Esztergom megyét összefogó Kö­zép-Dunántúli régiót preferálja. Mind­két oldal mellett számos érv és ellenérv hangzott el. Az egyik álláspont szerint a Budapest 60 kilométeres körzetében élők mindenképpen a főváros vonzás­körét kihasználva tudnának fejlődni. Ezen vélemény szerint a Közép-Du­nántúli régió Becs, Pozsony és Budapest mellett súlytalanná válna. A másik állás­pont szerint a Közép-Dunántúli régiót az uniós források kihasználására találták ki, és jobb támogatási leosztást lehet el­képzelni, mint a főváros köré szervező­dő Közép-Magyarországi régióban. • Arpási Kell a jó pásztor Erdélyi Géza, a szlovák református egyház püspöke beiktatta tisztségé­be Fülöp Sándort, az érsekkétyi gyülekezet lelkészét A templom megtelt az ünneplők se­regével, hogy tanúi legyenek a presbité­rium által meghívott és a gyülekezet ál­tal megválasztott lelkipásztor beiktatá­sának. Nagy szükség van itt a jó pász­torra, hiszen Kéty község kétharmada református vallású. Az ünnepséget a püspökön kívül megtisztelték jelenlét­ükkel: az egyházmegye esperese, főtisz­teletű Kuczy Lajos, a községben eddig szolgálatot teljesítő lelkészek, a környe­ző gyülekezetek lelkipásztorai és kül­döttei, a helyi képviselő-testület tagjai és a református egyház által fenntartott iskola és óvoda pedagógusai. Erdélyi Géza beszédében hangsú­lyozta, egy lelkiekben, szellemiekben és anyagiakban bővelkedő szilárd erkölcsi közösséget kell építem. Az iskola és óvo­da léte arról tanúskodik, hogy a kétyi kö­zösség felismerte az idők jelét, és meg­alapozta a keresztyény és nemzeti jövőt. Ezt követően került sor az új lelki- pásztor fogadalomtételére, majd a püs­pök megáldotta őt, és átadta neki a hiva­tal jelképeit - a templomkulcsot és a pe­cséteket. A gyülekezet által ajándéko­zott palástot a vállára terítve hivatalosan is beiktatta őt tisztségébe. Fülöp Sándor Jeremiás próféta igéjével szólt a gyüle­kezethez, hangsúlyozva, hogy a néppel együtt megy a próféta, vállalva annak sorsát - velük sírva, őket vigasztalva. Lelkészcsaládból származik, ennek elle­nére hiszi, hogy nem az emberi kvalitá­sok emelték erre a helyre, hanem a ki­választó, küldő Isten. • -BOK­Huszonöt hársfa is a földbe került Európa-parkot létesítettek a Lekérhez tartozó régi damásdi teme­tőben, a kápolna mellett. Május 3-án ültették itt el az Ister-Granum Eurorégiótól kapott tölgyfát, amely köré 25 hársfa került a földbe, ame­lyek az uniós tagállamokat jelképe­zik. A fákat a helyi szlovák és magyar iskolák tanulói ültették el, majd Bé­res Lajos polgármester beszédében jó tanácsokkal látta el a tanulókat, és ar­ra buzdította őket, hogy igyekezze­nek megfelelni az elvárásoknak. Táti fúvósok és mazsorettek sikere Déltirolban A Táti Német Nemzetiségi Fú­vószenekar és a Kultúrház Mazsorett Csoportja sikeresen sze­repelt a déltiroli St. Leonhard tele­pülésen megrendezett II. Fúvósze­nekari Grand Prix versenyen. Az „Üdvözlet Magyarországról zenével, tánccal” című műsorukban Erkel Ferenc: Palotás, J. Brams: V Magyar tánc és Borsay Samu: Katonavér- Induló című művek szerepeltek. A zenei élményt a kiválóan táncoló mazsorett lányok közreműködése fokozta. Az öttagú nemzetközi zsűri a tátiak produkcióját III. díjjal jutal­mazta. A díszes kupa mellé 1000 Euro összegű csekk is járt. A ver­seny előtti estén Eppan város pol­gármesterének meghívására nagy si­kerű önálló hangversenyt adtak a helyi zenepavilonban a Zagyi István által vezényelt Táti Német Nemze­tiségi Fúvószenekar tagjai. A zene­kar műsorát itt is színesítette Schalk Tímea irányításával a Táti Kultúr­ház Mazsorett Csoportja. A zené­szek és táncosok Kátai Ferencné ze­nekari elnök, kultúrház igazgató ve­zetésével elismerést szereztek nem­csak önmaguknak, hanem Tátnak és Magyarországnak is. • Rózsavölgyi Károly Turisztikai információs iroda nyílt Párkányban Gyetven Miklós, a Vadas igazgatója ünnepélyes külsőségek között átadta rendeltetésének az új turisztikai infor­mációs irodát Párkányban. A város központjában, a Fő utca 139/23-as szá­mú épületében lévő kétszobás helyisé­get a városi fürdőt üzemeltető Vadas mintegy 360 ezer koronáért újította fel. A falakon és a nagyobbik helyiség asztalán már helyet kaptak a városról és a környék településeinek neveze­tességeiről szóló legfontosabb infor­mációk. Az iroda létrehozásának öt­letgazdája Gyetven Miklós, aki abból a tényből kiindulva, hogy minden va­lamirevaló turistaközpontnak számí­tó városban működik turisztikai in­formációs iroda, még tavaly felvetette egv ilyen tájékoztató jellegű intéz­mény üzemeltetésének gondolatát. Mivel ebben az ügyben a városi hiva­tal éveken keresztül nem kezdemé­nyezett, felajánlotta a városvezetés­nek, hogy megfelelő helyiség esetén a Vadas létrehozná és működtetné ezt az irodát. Ősszel a képviselő-testület jóváhagyta az ötletet, a termet bérbe adta a Vadasnak, a megnyitás idő­pontját május elejére tűzték ki. Az iroda legfőbb feladata a turisz­tikailag érdekes információk gyűjté­se és szolgáltatása, szállásközvetítés, Párkány és a városhoz kötődő sző­kébb térség propagálása. Ezenkívül számos más kiegészítő szolgáltatás is az érdeklődők rendelkezésére áll. • (zc)

Next

/
Thumbnails
Contents