Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-05 / 89. szám
MAGYARORSZAG 3 Rossz kormánypolitika miatt nő a munkanélküliség 2004. máj Közvéleménykutatás: vezet a Fidesz Capital szerint egyformán állnak a nagy pártok A munkanélküliség elérte 6,1 százalékos lélektani határt, ami 250 ezer főt jelent. A munkanélküliségi mutatók romlásának egyik fő oka, hogy a kormány rosszul használja a foglalkoztatáspolitika aktív és pasz- szív eszközeit - jelentette ki Sümeghy Csaba, a Fidesz foglalkoztatási és munkaügyi kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján tegnap. A munkanélküliségi ráta a pályakezdők esetében még rosszabb, 13 százalékos. Az alacsonyan képzett munkanélküliek aránya a 25-30 százalékot is eléri - mondta a fideszes képviselő. Sümeghy Csaba szólt az elmúlt időszak gyárbezárásairól, leépítéseiről, hozzátéve: „fájdalmas elbocsátás” következik a MÁV-nál, ahonnan 10-11 ezer dolgozót akarnak elküldeni. Elmondása szerint a munkanélküliségi mutatók romlásának egyik fő oka, hogy a kormány rosszul használja a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközeit. A képviselő emlékeztetett: az elmúlt kormányzati ciklusban sztrájkra buzdítottak a szakszervezetek, amikor csak kevéssé emelkedett a vasutasok bére, de „Amikor 10-11 ezer fő elbocsátása történik meg, csendben vannak. A szakszervezetek Tömeges elbocsátások várhatók nem képviselik a dolgozók érdekeit, csak saját érdekeiket képviselik” - vonta le a következtetést. Emlékeztetett a Medgyessy-kabinet választási ígéreteire, kiemelve, hogy a kormányfő négyszázezer új munkahely létesítését, valamint a bérek és a nyugdíjak felzárkóztatását ígérte. Mint mondta, a valóságban az új munkahelyek létrehozása messze elmarad a várttól, a bérek és a nyugdíjak felzárkóztatása pedig tárgyalási pontként sem szerepel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. • (ti) Áprilisban is megőrizte a Fidesz fél éve szerzett nagyarányú vezetését a pártok népszerűségi listáján - ez derül ki négy közvélemény-kutató cég múlt havi elemzéséből. Az európai parlamenti választáson ugyanakkor kisebb a különbség a két nagy párt között. Ennek oka, hogy az MSZP- szavazók valamivel nagyobb arányban mozgósíthatók az uniós választásra, mint a Fidesz támogatói. Az Európai Parlament-választáson a Mediánnál a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz és az MSZP támogatottsági aránya 56:36 százalékos, a Tárkinál ugyanez az arány 54:36, míg a Gallupnál 48:36 százalékos. A kisebb pártok közül az SZDSZ-nek van jó esélye mandátumot szerezni júniusban: a Mediánnál 4, a Tárkinál 6, a Gallupnál pedig 9 százalékot kapnának a szabaddemokraták a biztos szavazó pártválasztóktól. * * * Meglepő adatokat tett közzé a minap a Political Capital közvéleménykutató intézete. A politikai pártok népszerűségét vizsgáló felmérés szerint a biztos szavazók körében egyaránt 33 százalékos az MSZP és a Fidesz támogatottsága. Az összes többi intézet eredményeinek szögesen ellentmondó Political Capital helyzetértékelés másik érdekessége, hogy a kis pártok népszerűségének jelentős emelkedéséről számol be: 57 százaléknyi biztos EP- szavazó mellett az MDF és az SZDSZ is 8 egyaránt 8 százalékon áll. Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, telefonon keresztül történt. A teljes minta 1000 főt tett ki - derül ki az intézet honlapjáról. A hazánk sajátos politikai és gazdasági kockázati indexképével áprilisban már némi meglepetést keltő Political Capital most újra beverekedte magát a lapok első oldalaira. Kérdés csak az: mit szól ehhez a többi tisztes intézet, például a Századvég, melynek áprilisi legfrissebb elemzése továbbra is a Fidesz-MPSZ biztos fölényét mutatja - náluk az összes megkérdezett körében 9, a biztos szavazó pártválasztók körében 12 százalékponttal vezet a Szövetség az MSZP előtt. • HIr TV - Kovács Speciális pontrendszer az agrárprivatizációban Befutó lehet a külföldi is - csak pénz kérdése Speciális, versenyre ösztönző pontrendszer alapján bírálja el az Állami Privatizációs és Vagyonügynökség (ÁPV) Rt. a hamarosan értékesítendő agrártársaságok privatizációs pályázatait, ahol az árajánlatot, a kötelező tőkeemelést és a támogatott csoportok tulajdon- szerzését súlyozzák szakemberek. Nyílt a kiírt pályázat, tehát indulhat nemcsak szakmai befektető, hanem pénzügyi csoport is, és bár az ÁPV Rt. az előbbi érdeklődőket preferálja, nem kizárt, hogy külföldi befektetők - vagy olyan konzorciumok, amelyekben külföldiek is szerepelnek - szintén benyújtják pályázatukat. Ebben az esetben a pozitív döntéshez szükséges állami bólintást csak a vételár jelentős felsrófolásával lesznek képesek elérni. A pálvázatoknak június 14-ig kell beérkezniük, az elbírálást és a szerződéskötést követően augusztus 23-ig kell befolynia a privatizációs bevételnek az ÁPV Rt.-hez, s az összesen 4,5 milliárd forintos tőkeemelés első részletét is addig kell végrehajtani ismertette Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Ezzel egy időben a cégek felvehetnek közép- és hosszú lejáratú hiteleket. Az így „keletkező” közel tízmilliárd forint már a szükséges fejlesztéseknek is megteremti az alapját - tette hozzá. A várható privatizációs bevételről nem nyilatkoztak az ÁPV Rt. képviselői, Kamarás Miklós kérdésre any- nyit közölt, hogy a befolyó öszszeg eléri a 15-20 milliárd forintot. Értesüléseink szerint a várható bevételt 17-19 milliárd forintos nagyságrendben határozták meg már korábban. Külön utat jár majd be a magánosítás során a Tokaj Kereskedőház Rt., amelynek bizonyos részeit, így a tar- cali kutatóbázist, a muzeális borkészletet és néhány frekventált dűlőt kincstári tulajdonba helyeznek. Ugyancsak kincstári kezelésbe kerül a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. lótenyésztésének fenntartásához szükséges eszközállomány A Hód Mezőgazda Rt. esetében pedig kötelezettséget kell vállalnia a nyertesnek, hogy az rt. által évente rendezett nemzetközi állattenyésztési napokat legalább három éven keresztül folyamatosan megrendezi. Kamarás Miklós szólt a Bábolna Rt. privatizálásáról is. Elmondta, hogy az ÁPV-nek komoly tőkerendezési feladata van, a társaságban, de az elképzelt konstrukcióban nem szerepel tulajdonosi kölcsön. A Bábolna privatizációs pályázatának kiírására legkorábban a negyedik negyedévben kerülhet sor. Az is elhangzott, hogy a tíz agrártársaság közül tavaly csak kettő, a tokaji és a szerencsi zárta pozitív eredménnyel az évet; a társaságok összes vesztesége 3,6 milliárd forint volt. Információink szerint azonban a cégek az idén - legalábbis üzleti terveik alapján - kivétel nélkül nyereségesek lesznek, az összes nyereség pedig várhatóan eléri a 677 millió forintot. Koleszár István, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, a tíz társaság pénzügyi helyzete rendezett, környezetvédelmi állapotuk elfogadható, az aszály miatt azonban 6-8 százalékos vagyonvesztést szenvedtek el. • Forrás: MNO Szocialista módosítás az ifjúsági törvényhez Maradnak a nemzetállamok az EU-ban Fenntartások a bővítésről a Newsweekban A készülő ifjúsági törvény az európai uniós elveknek megfelelően szabályozza az ifjúsági érdekképviseletet, valamint meghatározza az ifjúságsegítő szakma törvényi kereteit, tudtuk meg Arató Gergelytől, az Országgyűlés szocialista frakciójának ifjúsági és sport munkacsoportjának vezetőjétől. A kormánypárti frakció a törvény- tervezethez előterjesztést nyújtott be, amely a helyi és regionális szinten az ifjúsági tanácsok kialakítását tenné lehetővé. Szándékuk szerint ezzel a korosztály érdekei a politika, a közigazgatás minden szintjén megjelennek - közölte a politikus. Mint mondta, az ifjúsági érdek- egyeztetésre szánt költségek jelentős része már benne van az idei költség- vetésben, de a felálló érdekképviselet arra is lehetőséget biztosít majd, hogy a fiatalok több állami támogatást harcoljanak ki. Arató Gergely közölte: annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények minél hamarabb csatlakozhassanak az európai felsőoktatási térséghez, a bolognai folyamathoz, benyújtott egy önálló indítványt, így az intézmények akár a 2005-2006-os tanévtől csatlakozhatnak a folyamathoz. • E.J. A kibővült unió egyrészt szembehelyezkedhet az Egyesült Államokkal, másrészt önmagán belül is megosztott lesz - jósolja a Newsweek cikke, melyről az Index számol be. A szövetségi állam ábrándja a lap szerint elveszett, helyette egymással marakodó nemzetállamok lesznek majd. A lap szerint minderre remek példa az EU alkotmánya körüli vita. Mikor Tony Blair, brit miniszterelnök áprilisban az alkotmánytervezet népszavazásra bocsátása mellett döntött, gyakorlatilag megvétózta az eddig is bukdácsoló tervet - véli a Newsweek. Óva intik a németeket a magyarországi befektetésektől. Német tanácsadók szerint ugyanis az új tagországok gazdaságát korrupció, pénzmosás, a támogatásokkal való visszaélés és termékhamisítás jellemzi. Egy frankfurti tanácsadó szervezet úgy véli: Magyarország, Lengyelország és Csehország már ma is a kalóztermékek fellegvárának számít, így a csatlakozás után ez a probléma fokozottan érinti a német cégeket is. • Hír TV 5., szerda • HÍDLAP • Terjeszkedik a Magor Mozgalom Az uniós csatlakozás után talán még fontosabb a hazai termékek pátyolgatá- sa, a nemzeti értékek őrzése a gasztronómiában épp úgy, mint az iparban, a mezőgazdaságban vagy a kultúrában - jelentette ki Dömötör Pál közgazdász, a Magor Mozgalom elindítója. A Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában az ötletgazda kifejtette: a jó eg)' esztendeje élelmiszerek készítésével, árusításával indult szervezet szeretne terjeszkedni a jövőben cipőboltok, egyéb ruházati boltok, valamint az építőanyag-ipar termékeinek képviselete is. A műsorban szó esett száz Magor vendéglő esetleges csatasorba állításáról is, melyekben magyar nyersanyagot használnának föl, magyar fűszerekkel, magyar receptek szerint, és természetesen a magyar ízlésnek megfelelő ételeket készítenének. Dömötör Pál szerint egy uniós tagállamban is van, kell lenni lét- jogosultságának a nemzeti termékeknek. Szeretnének a külföldi piac felé, elsősorban az elcsatolt országrészek felé is fordulni, először délvidéki üzlethálózatban gondolkodnak. Magyar EU csatlakozás erdélyi szemmel A romániai magyarok úgy követik figyelemmel Magyarország EU-csat- lakozását, mint a magyar sportolók nemzetközi sikereit — derül ki a kolozsvári Krónika című napilap hétvégi számából. Bár hivatalosan nem róluk szólnak az események, az eredményhirdetéskor felcsendülő Himnusz ugyanazt a büszkeséget eredményezi náluk is. A lap vezércikke sokak reményét fogalmazza meg a tekintetben, hogy Magyarország teljes jogú EU-tagként mindent megtesz Románia mielőbbi felvételéért, valamint képviseli azt az állás- pontot, hogy a közösségi jogszabályok szintjén rögzítsék a nemzeti kisebbségek védelmét. Három évig még mindenképpen elválasztja egymástól a magyarokat az unió és Románia közti magyar-magyar határ, ahol a csatlakozás óta megnehezedett az átlépés. A meghívóval nem rendelkezők számára a korábbi 250 euróval szemben 500 euróval kell rendelkezniük a román állampolgároknak hazánkba látogatásukkor, valamint menettérti jegyet kell felmutatniuk az átlépés engedélyezéséhez. Zengó'i zarándoklat A Zengő sorsáért aggódók május 89-én újra találkozóra hívnak a hegy lábához, hogy közös zarándoklattal hívják fel a nyilvánosság figyelmét, a különleges természeti adottságokkal bíró vidék sorsának mielőbbi megnyugtató rendezése érdekében. A szervezők szerint fontos, hogy az európai értékek védelme áthassa politikusainkat és kedvező döntés szülessen az ügyben. Az érintett szervezetek (akik Civilek a Zengőért Mozgalom néven egységbe tömörültek) ugyanakkor aggódnak, mivel az elhangzott politikai ígéretek megvalósítása nagyon lassú.-Május 8-án, szombaton a pécsváradi református parókiától, illetőleg Hosszúhetényből vezetett túra indul a Zengőre, ahol 15.30 órakor ökumenikus fohászt tartanak az egybegyűltek a történelmi szempontból is jelentős csúcson (Árpád-házi Vak Béla királyunk itt nevelkedett). Este Pécsváradról „Zenélő Zengőcsúcs”-címmel ismételten menet indul a hegyre a Debreceni Szt. László-kör meditációs estjének keretében. Vasárnap a zarándoklat megismétlődik. A programok iránt érdeklődők bővebb információt kaphatnak a naput.hu internetes oldalon.
