Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-08 / 87. szám
__________________________________________________________hídlapmagazin ______2004. május 8., szombat * HÍDLAP * | Ko stas Agryris görög fotóművész kiállítása az Athos-hegyróí 11 Közösségben a szerzetesekkel - Képek az Athos-hegyről (1991-1995) címmel nyílt március végén fotókiállítás a Keresztény Múzeum földszinti kiállítótermeiben. A kiállítás ideje meghosszabbított határidővel május végéig tekinthető meg. Cséfalvay Pál atya kalauzolása révén megismerkedhetünk a művész munkásságával, valamint képet kapunk az Athos-hegyen töltött évek alatt szerzett tapasztalatairól, a szerzetesek életéről, szokásaikról, regulájukról, mindennapjaikról. Kostas Agryris a fiatalabb fotóművész nemzedékhez tartozik, számos kiállítása volt már Görögországban, s legutóbb éppen Pozsonyban láthatták munkáit. Egy Pozsonyhoz fűződő baráti ismeretségnek köszönhetően került kapcsolatba Esztergommal és így született meg az itteni kiállítás ötlete is. Kostas Agryrisnek abban a szerencsében volt része, hogy öt évet tölthetett az Athos-hegyen, megismerve és megörökítve a kolostoregyüttest és szerzetesei életét. Ritka, talán példa nélküli eset, hogy egy civil ennyi időt tölthessen a szerzetesek között. Az Athos-hegyi kolostoregyüttes szinte egy kolostorállam a görög államban, a kolostorok majdnem teljes önállóságot élveznek, kivéve a fennhatóságot, ami természetesen Görögországé. Athos, a Szent Hegy Szűz Mária védelme alatt áll, ezért gyakran nevezik „a Szűzanya kertjének” is. Az első kolostor 963-ban már létezett, amikor egy Szent Athanásziosz nevű szerzetes (aki nem azonos Szent Athanáz keleti egyházatyával) ellátogatott ide és alkalmasnak találta a hegyet kolostorok létesítésére. így megalapította az első nagy kolostort, amit ma Nagy Lavrá- nak neveznek, ebből sarjadt ki a többi, kisebb kolostor az ezredforduló táján. Először csak remetekolostorok voltak, de az egyre több jelentkező számára szerzetesi közösséget hoztak létre. Mára 24 nagy kolostor létezik, ahol közel kétezren élnek. A keleti szerzetesség regulája, szerzetesi rendszabálya teljesen más, mint a nálunk is jól ismert nyugati szerzetesi élet. Az első és talán legfontosabb különbség az, hogy Keleten csak egy szerzetesség létezik, nem úgy mint nyugaton, ahol többféle rend él egymás mellett - mint például a bencések, ciszterciek, karmeliták, pálosok, stb. Itt az Athos-hegyen csak egy, A SZERZETESSÉG létezik. Civil ember számára meghatározhatatlan és megfoghatatlan, hogy miből is áll a szerzetesi élet. Ahogy az egyik Athos-hegyi szerzetes megfogalmazta: „Betöltjük a helyet, betöltjük az időt, vagyunk.” A szerzetes feladata, hogy kifejezze a dolgok egységét, hogy visszavezesse őket a Szentháromsághoz a szertartások, böjtök és litániák segítségével. Csak a legfőbb igúmen-nek - akit a nyugati szerzetesi forma szerint talán perjelnek, priornak vagy apátnak nevezhetnénk - van kapcsolata a külvilággal, ő az, aki kommunikációt folytat a rádióval, televízióval vagy a hatóságokkal. A kolostorállamban szigorú előírások vonatkoznak a turistákra is, nők például egyáltalán nem léphetnek be a sziget területére, és naponta 200 látogatónál többet nem fogadnak. A szigeten idegen két éjszakánál nem tölthet el többet. Tömegközlekedés nem lévén mindenkinek gyalogosan rög ortodox hitélet legfőbb központja. Minden kolostor lényeges része a kolostor közepén álló, egy vagy akár ötkupolás négyzet alapú templom, mindegyik gyönyörű festészeti díszítéssel. Néhány kiemelt kolostorban ikonfestő műhelyek működnek, innen látják el szentképekkel nemcsak a saját félszigetüket, hanem Görögország összes kolostorát, templomát. Az ikonfestés és a szent tárgyak készítése anyagi szempontból is hasznos a közösség számára. A képeket nézve olyan érzése támad az embernek, mintha az Athos- hegyen megállt volna az idő. Talán azért érzékelhető így, mert a szerzetesek az alapítás kori alapregulához szigorúan tartják magukat, és eszerint élnek a mai napig. • Szabó Bernadett kell bejárnia a szigetet vagy kis hajókkal lehet közlekedni a kolostorok között. A Karyes nevű székhelyen a nagy kolostorok Igúmenjei testületet alkotnak és együtt kormányozzák a kolostorállamot. A hegy mezőgazdasági szempontból nehezen kihasználható vidék, nagyon kevés a termőföld, túlnyomórészt hegyes-sziklás terület. A szerzetesek önellátó gazdálkodást folytatnak, maguk termelik meg a fenntartásukhoz szükséges élelmet: zöldséget, gyümölcsöt, gabonát. A szerzetesek harmóniában élnek a természettel, mert érzékelik a Teremtőt a teremtett világban. Egyidejűleg el is idegenednek tőle, hogy fölé emelkedve észleljék annak lényegét. Az Athos-hegyi kolostorállam lelki értelemben szinte centruma lett az egész ortodoxiának, mai napig a göBetöltjük a helyet, befőttjük az i$ot, vagyunk Élő csirke fúvósok 2ezerrel Napok óta bántja a szememet egy hivalkodó színű plakát. Bármerre mentem, mindenhol csak ezt láttam, s ha már nem tudtam „nemészrevenni”, akkor legalább jól megnéztem magamnak. Közelebb lépve az egyik plakáthoz hamar kiderül, hogy nem egy új diszkóról van szó, hanem 15-én valami fesztivál féle rendezvény lesz Nyergesújfalun. A plakátot böngészve egy kérdés fogalmazódott meg bennem: vajon mi motivál embereket arra, hogy a tömegigénnyel szembeszegülve „élőzenés” szórakozást kínáljanak a csekély számú, ám lelkes közönségnek. Hogy ezt megtudjam, felkerestem a buli főszervezőjét - a környékünkön igen népszerű Tequila and the Chicken Brass (tekila enda csik- inbréz) zenekar frontemberét -, Bankó Andrist.- 15-én három zenekar áll színpadra. Amikor belevágtatok a buli szervezésébe, milyen érdeklődéssel számoltatok?- A rendezvény neve Party 2 ezerrel, ami onnan jön, hogy két évvel ezelőtt már rendeztünk ugyanezen a helyen egy hasonló bulit, Party Ezerrel néven. Erre az eseményre közel félezer fizetővendég volt kíváncsi, noha akkor sztárvendégünk is volt - a Back II Black együttes. Idén inkább helyi illetőségű zenekarok lépnek majd színpadra, de ez szerintem nem befolyásolja a közönség lelkesedését.- Hogyan vetődött fel tavalyelőtt a buli gondolata?- Elég csak körülnézni, milyen lehetősége van manapság egy fiatalnak a szórakozásra. Az idősebbeknek ott vannak a sörfesztiválok, majálisok, lagzilajcsis dáridók, a fiataloknak meg marad a diszkó. Közben a zenészek is nyűglődnek, mert a kutya sem kíváncsi rájuk, beszorulnak a füstös kocsmákba, klubokba, ahol jó esetben összeverődik ötven ember. A Parti Ezerrel azért valósult meg, hogy az élőzenét közelebb hozza a nagyobb tömegekhez, és ez két éve sikerült is.- Kicsit fura, hogy ha két éve ilyen jól sikerült a rendezvény, akkor miért csak most van a második. Miért nem szerveztetek tavaly is?- Az igazság az, hogy elkezdtük szervezni, már a program is megvolt, csak a sors közbeszólt. Néhány héttel a rendezvény előtt zenekarunk basszusgitárosa Mekler Henrik, egy szerencsétlen autóbalesetben eltávozott közülünk. Halála mélyen megrázott minket, így a buli természetesen elmaradt. Henrikkel nemcsak egy remek zenészt veszítettünk el, hanem egy jó barátot is. A mostani buli így egyben az ő emlékének is tiszteleg, a bevételből pedig szeretnénk családját is támogatni.- Mit kell tudnunk a fellépőkről?- Este kilenc óra tájban lép színpadra a Coffee Shop, akik a Red Hot Chilli Pepers stílusában zúznak egy kis rock-funkyt. Utánuk a Soundtrack zenekar következik, megidézve a Tarantino filmek zenéit, és éjfél előtt valamivel kerülünk sorra mi, a Tequilával. Fellépésünk egyfajta premier lesz, hiszen a csapat régi énekese Nagy Ákos végre felhagyott a popsztárkodással, és újra a zenekar élén lesz hallható. A koncertek után pihenésképpen Karaoke Show, azután reggelig Dj Solymi tekeri a sláger-korongokat. — Ákos visszatérésével módosult a zenei stílusotok?-Változni nem változott, inkább színesedett. A fő csapásirány maradt a funky, de a repertoárban szerepel néhány jazz és pop szerzemény is. Muszáj picit fogyaszthatóbbá tenni, de csak amennyire a hangszeres műfaj megengedi.- Hogyan tovább eztán, terveztek-e valamit a nyárra?- Szeretnénk a nagyobb fesztiválokon fellépni (Fesztergom, EFOTT, Sziget), és minél több emberhez eljuttatni a zenénket. Ha összejön, akkor elképzelhető, hogy ősszel stúdióba vonulunk, de ez egyenlőre még nagyon messze van, úgyhogy nem szeretném elkiabálni. Addig is bízom az élőzene erejében, és hogy ha másért nem, Henrik emléke miatt megtelik 15-én a nyergesi művelődési ház nagyterme. • AGE
