Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-08 / 87. szám
• HÍDLAP • 2004. május 8., szombat hídlapmagazin Az ember-istent akarta ábrázolni- avagy: a Golgota evangéliuma A rendszerváltozást meghozó évek egyik első esztétikai élménye, az egész nemzet hangulatát befolyásoló művészi eseménye volt Munkácsy Golgotájának kiállítása a Nemzeti Múzeum dísztermében. Tulajdonképpen ezzel indult el az a mára már több mint egy évtizede tartó élménysorozat, amely ezekben a napokban csúcsosodik ki Munkácsy Mihály születésének évfordulós ünnepségein Békéscsabán. Munkácsy passióképeinek sorsa legalább annyira regényes, mint a szerzőé. A Mester számos vázlat, tanulmány és modellrajz után 1884 húsvétjára készült el méreteiben is monumentális képével, a Consummatum est! (Elvégeztetett) című festménnyel. Kari Sedelmeyer, a „menedzser” Párizsban, saját palotájában állította ki a korábban európai diadalutat járt másik passióképpel, a Krisztus Pilátus előtt címet viselő kompozícióval egyetemben. A siker óriási volt. Amikor a mű Pestre érkezett, itthon is csodájára jártak - Munkácsy kapta az egyesített székesfőváros első díszpolgári oklevelét. Nem lényegtelen adalék, hogy az Elvégeztetett című vászon aztán a bemutatását követő, kalandos útjának köszönhetően, Golgota néven vált világhíressé. A remekmű témája — Krisztus kereszthalála - nem újkeletű. Tintoretto Krisztust ábrázoló képei (a velencei Scuola di San Roccóban), Ivanov biblikus képei, Gustav Dóré Biblia-illusztrációi, s nem utolsó sorban Ernst Renan Jézus élete című könyve mélyen hatottak Munkácsyra. De a műkereskedő Sedelmeyer is ajánlotta e téma megragadását a sikerei teljében lévő magyar festőnagyságnak. Művészettörténészek mutattak rá, miszerint a szokatlan térválasztás, a három keresztfa szokatlan elhelyezése magát a szerzőt magyarázza: Munkácsy nem elsősorban a Megváltót, nem a földi bűnök alól minket felmentő Krisztus keresztre feszítését elevenítette meg, hanem az Embert ... annak gyarlóságaival, elesettségével együtt. Amint maga fogalmazott: „az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni”. Ilyen megközelítésben érthető, miért hiányzik Krisztus fejéről a glória, miért állnak hozzá közel a társak, végső soron ez magyarázza az Öt megtagadók arcán ábrázolt szenvtelenséget is. A két hatalmas vásznat (a Golgota 460 x 712 cm felületű) európai dia- dalútjuk után Sedelmeyer Amerikába vitte. A Golgotát Munkácsy is elkísérte, a szerzőt nemzeti hősként ünnepelték, úgy fogadták, mint egykoron Kossuthot. A kiállított képeket - állítólag 160-160 ezer dollárért - John Wanamaker üzletember vásárolta meg, mindkettőt aukción, aki előbb vidéki rezidenciájában gyönyörködött szerzeményében, majd 1911-től philadelphiai áruházának különtermében tartotta, hogy évente a húsvéti ünnepek alkalmáA három passióképet maga a Mester sem táthattá soha együtt (balról jobbra: Krisztus Pilátus eló'tt, Ecce homo, Consumatum est - Golgota) • fotó: Molnár Péter ból ünnepi tárlatokat rendezzen a látogatók-vásárlók kedvéért. A festmények megjárták mind az 1889-es párizsi, mind pedig az 1983-as chicagói világkiállítást. A Munkácsy-képek sorsában 1988 hozott változást. A Wanamaker Alapítvány úgy döntött, áruba bocsátják az üzletet és a képtár 16 festményét - köztük a passióképeket is. A Golgotát Julian Beck (azaz Bereczki Csaba), a New York-i Pannónia Galéria tulajdonosa vásárolta meg, a Krisztus Pilátus előtt kanadai tulajdonba került. A Golgota új tulajdonosa jóvoltából kezdetben tíz évre - majd hosszas tárgyalásokat követően meghatározatlan időre - Magyarországra érkezett. A sok viszontagságot átélt képet a Szépművészeti Múzeum restaurátor csoportja hozta rendbe. Szükség volt a gondos restaurálásra, hiszen csak 1884 és 1887 között ötvenszer tekercselték fel a vásznat, egy ízben tűz ütött ki a Wanamaker-birtokon, ki kellett vágni keretéből a vásznat, a hóra dobták, később eléggé szakszerűtlenül helyezték újra vissza. A festményt 1988 után ismételt szállítások viselték meg. A Golgotát pár hetes pesti tárlat után, tizenegy évvel ezelőtt, 1993 pünkösdjén Debrecenben állították ki a harmadik Munkácsy-passiókép, a Déri Frigyes hagyatékából a cívis városra hagyományozott Ecce homóval együtt. Munkácsy műremekei azóta (bár, a Golgotát holmi adóügyi meggondolásokból egy alkalommal vissza kellett szállítani tulajdonosához) itthon várják a látogatókat - hirdetvén az isteni igazság, az őszinte áldozat emberiséget megmentő erejét. Igaz, a nem mindennapos „tárlat” megálmodói, szervezői a világkiállításra gondoltak akkor, amikor nem kis fáradsággal és költséggel hazahozták és kiállíthatóvá tették e munkákat. Az expót annak idején, tudjuk, elfújta a politika szele.. Szerencsére Munkácsy trilógiája — más műalkotásaival együtt - időtlen, és politikai szélcsapásoktól függetlenül hirdeti-hirdetheti a maga művészi evangéliumát. • Bágyoni Szabó István „A magyar igazolvány útlevélre cserélése lenne igazán minőségi ” A Magyarok Világszövetsége országszerte gyűjti aláírásait a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásának érdekében. Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke úgy véli, hogy a mostani lehetőséghez hasonlót a történelem a magyar nemzet számára Trianon óta nem kínált fel, és amennyiben ez megbukik, jó darabig nem adódik hasonló alkalom. Patrubány Miklós nemrég Esztergomban járt, a Széchényi téren felállított standnál maga is megszólította a járókelőket a határon túl élő magyarság kettős állampolgársága érdekében.- Elnök úr! Több fórumon mint „utolsó lehetőséget" emlegette a Világ- szövetség mostani, a kettős magyar állampolgárság megvalósítását célzó kezdeményezését. Valóban ennyire az utolsó órákban járunk?- Meggyőződéssel vallom, hogy hasonló lehetőség egy jó darabig nem adódik majd számunkra, hiszen bekerülve az Unió örvény lésébe Magyarországnak ezer és ezer baja lesz, semhogy ezzel a kérdéssel foglalkozni tudjon.- Kezdeményezésüket a határokon túl érthető örömmel fogadták, az országhatárokon belül azonban finoman szólva is vegyes fogadtatásban volt részük...- Az aláírásgyűjtés legnagyobb gátló tényezője az, hogy a parlamenti pártok többsége hallgatással, vagy csendes nem tetszéssel illeti ezt a stratégiailag fontos kérdést. Emellett küszködünk azzal az örökséggel, amelyet a második világháború utáni kultúrpolitika szabadított Magyarországra - elsősorban azzal a tudattal, amelyben a határokon átívelő magyar nemzet fogalma a mai magyarországi társadalom fele számára idegennek számít. Végül pedig küszködünk mindenféle hiedelemmel, amit elsősorban a politikusok hintettek el, lásd a 23 millió román vendégmunkást vagy azt a félelmet, hogy elveszik a munkahelyeinket, a nyugdíjalapunkat. Ha most a munkahelyekről beszélünk: nem gondolnak ezek az aggódó magyarok arra, hogy legkevesebb 50 millió ember pályázik a magyarországi munkahelyekre? Negyven millió lengyel, tíz millió litván, lett és észt, és még öt millió szlovák is. Ok mindannyian potenciális munkavállalók, hiszen az életszínvonal ott sem magasabb, mint nálunk.- A határon túli magyarok szervezetei hogyan fogadták a kezdeményezést? Konzultáltak velük az aláírásgyűjtések megkezdése előtt?- Tudni kell, hogy nem ma és nem ötletszerűen kezdtük tárgyalni ezt a kérdést: A Magyarok Negyedik Világkongresszusa óta (1996) következetesen és nyíltan valljuk, hogy a magyar állampolgárságot meg kell adni minden magyarnak alanyi jogon, amennyiben erre igényt tart. Visszatérve az eredeti kérdéshez: a világszövetségnek a tényleges konzultáció egy mellékes kérdés volt, hiszen tudjuk, hogy a határon túli magyarok 95%-a szívrepesve várja és kéri a kettős állampolgárságot, függetlenül attól, hogy mit tesznek a politikai szervezetek.- Sokan igényelték annak idején a magyar igazolványt is, egy ideje azonban alig esik róla szó. Mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket?- A státusztörvény sajnos megfeneklett és zsákutcának bizonyult főként a magyar politika miatt. Borbély Imre, a Kárpát Medencei Régió elnöke fogalmazta meg frappánsan, hogy a státusztörvény ma már nem a nemzeti stratégia fogalomkörébe tartozó jogszabály, hanem a nemzeti pszichiátria fogalomkörébe tartozó eset. Mi ezt nagy sajnálattal vesszük tudomásul, de mindig is azt vallot- tuk, hogy a státusztörvény nem megoldás, csak átmeneti eszköz. Ennek ellenére a mostani indítványunkban is szerepet kapott a magyar igazolvány — amennyiben a kettős állampolgárságról szóló törvény végre megszületne, a magyar igazolványt leadva a határon túli magyarok cserébe megkapnák a magyar útlevelet. Úgy gondolom, ez valóban minőségi csere lenne. — Esztergom az Ister-Granum Eurorégió központja. Ön szerint mennyire segítik a Világszövetség munkáját, egyáltalán hogyan vélekedik a szövetség a régiós kezdeményezésekről?-Több megközelítésben és vonatkozásban is érdekes számunkra az eurorégió fogalma. Egyrészt az eurorégió hatáskörét, lehetőségeit vizsgálva rájövünk arra, hogy ez kései utódja is lehet az egykor egyedülálló szervezettségű magyar vármegyerendszernek. Másik vonatkozása itt élhető meg a határ közelében, ahol határokon átnyúló együttműködési egységeket lehet létrehozni. Ez nyilván segítheti a szétszakított magyar közösségek együvé tartozás tudatának erősítését is. Amennyiben sikerül ez ügyben kellő akaratot felmutatni, akkor felkínálódna egy területi autonómia lehetősége is, és akkor ezek a berendezkedési formák egy derűsebb jövőképet sugallhatnának mindannyiunknak... • Bukovics Krisztián
