Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-28 / 84. szám
2004. április 28., szerda RÉGIÓ frfdlap ( M A I T É M A }— Miért szükséges a regionális politika? Sokat beszéltek már politikusok a közigazgatás megváltozásáról, arról, hogy nem megyék, megyeszékhelyek, hanem régiók, esetleg határon átnyúló régiók váltják fel őket. Most tanuljuk a regionalizmust. Sokan azonban csak az Európai Unió egyik újabb előírását, sok egyéb melletti változtatását látják benne. De hogy mi a lényege és miért szükséges, azt kevesen tudják. Alapelvek Az Európai Unió regionális politikájának fő célja a közösségen belüli területi, regionális fejlettségbeli különbségének mérséklése, az egyes térségek sajátos fejlődési szükségleteinek közösségi megoldása, pénzügyi támogatás nyújtása, szakmai eljárások alkalmazásának elősegítése. Az EU regionális politikájában a fejlettebb tagállamoktól az elmaradottak részére való pénzforrás-átcsoportosítás az egyik fontos közösségi alapelv, mely a szolidaritás érvényesítésének is eszköze. A regionális különbségek mérséklésének szükségességét már az alapító Római Szerződés is az integráció fejlődése, az egységes belső piac egyik alapfeltételeként értékelt. Jelenlegi kereteit és tartalmát a Maastrichti Szerződés alakította ki. A regionális politika egyik alapelve a szubszidiaritás és decentralizáció. Ennek értelmében a döntéseknek és a végrehajtásnak azon a szinten kell történniük, ahol azok a leginkább átlát- hatóak, tehát mindig a lehetséges legalacsonyabb szinten. Másik fontos alapelv a partnerség, mely megfelelő együttműködés érvényesítését jelenti a helyi, társégi, kormányzati és EU-szin- tek szereplői között. Koncentráció arra szolgál, hogy elkerüljék a túlzottan nagyszámú cél és az eszközök elaprózódását, ezért a támogatásokat elsősorban a leginkább elmaradott térségek számára biztosítják. A közösségi támogatás nem szolgálhat a nemzeti eszközök helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére. Az addicionalitás alapelvének megfelelően a regionális politika keretében nyújtott korábbi nemzeti támogatások nem csökkenthetők. A regionális politikához kapcsolódó támogatások alapvetően vissza nem térítendő pénzügyi források juttatását jelentik, amelyeket adott területeken az Európai Beruházási Bank hitelei és egyéb eszközök is kiegészíthetnek. A támogatások a politika fejlődésével párhuzamosan az egymást követő költségvetési időszakokban fokozatosan nőttek. Az újonnan csatlakozó tíz ország 2004-2006 között összességében 22 milliárd euró támogatást kap majd. Magyar régiók A regionális politika szerepe és jelentősége hazánkban a rendszerváltást követően megnőtt, az EU-csatlakozás előkészítése e politika fontosságát tovább erősítette. A területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. Törvény megteremtette a lehetőségét a magyarországi régiók létrehozásának. Az EU-integráció követelményeire is tekintettel épült ki a területfejlesztési tervezés és programfinanszírozás rendszere, valamint a területfejlesztési intézményrendszer, és végbement az EU-szabályozással harmonizáló magyar támogatáspolitika kialakítása. A Területfejlesztési törvény alapján a régiók a megyék önkéntes társulásával, a megyék önállóságának megőrzésével jöttek létre. 1996-1998 között hét régió alakult. A magyar régiók nem önálló közigazgatási egységek, elsődleges feladatuk a hozzájuk tartozó terület kiegyensúlyozott, tartós fejlődésének biztosítása, az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítse. A régiók legfontosabb feladata a területükön működő gazdaság hatékonyságának és versenyképességének erősítése, ez magába foglalja többek között a gazdasági-intézményi háttér kiépítését és fejlesztését ipari parkok, vállalkozási övezetek létrehozásával. Ezenkívül a terület infrastrukturális hálózatának fejlesztése, közlekedési hálózat, regionális határátkelők létesítése, hulladékgyűjtés és szennyvízkezelés, természetvédelem. A tervezési-fejlesztési munkát a Regionális Fejlesztési Tanácsok irányítják. Ezekben a különböző szintű térségi központi hatóságok, szervezetek vesznek részt, így többek között a megyei területfejlesztési tanácsok, a területfejlesztésben érintett szakminisztériumok, a térségbeli ön- kormányzatok, képviselők. A régiók egyik kiemelt fontosságú feladata az EU-csatlakozásra, a strukturális alapok támogatásainak felhasználásra való felkészülés. A 2004-2006 közötti időszakban a magyar régiók, hasonlóan a többi csatlakozó ország régióihoz, még nem valósítanak meg a strukturális alapok támogatásainak felhasználására önálló programokat. Ennek oka az, hogy a felkészülés előrehaladása mellett a régiókban még nincs elegendő ismeret, gyakorlat, a regionális szervezetek még nem elég erősek ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora programokkal biztonságosan megbirkózzanak. Ezért az EU-támo- gatások felhasználására kidolgozott Nemzeti Fejlesztési Terv nagyrészt országos fejlesztési programokat tartalmaz, és a régiók fejlesztését a tervben közvetlenül egy regionális program szolgálja, amelynek keretében jut a hét régió forrásokhoz a különböző célok megvalósítására. Ezekhez pályázat útján lehet majd hozzájutni. Önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek nyújthatnak be pályázatokat. A régiók előtt álló legnagyobb kihívás a csatlakozásig és az azt követő időszakban az lesz, hogy a helyi szervezetek az EU-támo- gatási keret teljes kihasználása végett megfelelő számban és minőségben dolgozzanak ki projektjavaslatokat, és képesek legyenek a projektek határidő belüli megvalósítására. 2007-re, amikor az EU következő költség- vetési időszaka kezdődik, és az új fejlesztési programok indulhatnak, a magyar régiókat jelentősen meg kell erősíteni ahhoz, hogy önálló programokat állíthassanak össze és bonyolíthassanak le. Ehhez a régióknak az eddiginél nagyobb hatáskört, több pénzügyi forrást kell biztosítani, és számottevő mértékben fejleszteni kell a regionális intézményrendszert. Összeállította: nil A hét régió Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye Közép-Dunántúl: Fejér, Komá- rom-Esztergom, Veszprém megye Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson- Sopron, Vas, Zala megye Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna megye Észak-Magyarország: Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nóg- rád megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye Eleget tenni a gyermekek egyéni kívánságainak Bemutatkozik Esztergom Város Szentgyörgymezői Óvodája Lelki támasz a rákban szenvedőknek Polgári társulás a gyógyulásért A 146 férőhelyes óvodában hat csoport működik, minden csoport vegyes összetételű. Mivel a gyermek fejlődésében az első hét év a meghatározó, az intézmény nevelési programja tiszteletben tartja a gyermek alapvető tevékenységét, a játékot. A gyerekek képességeinek feltárása után a fejlődésbeli különbségek korrigálása az óvoda fő feladata, a differenciális pedagógia alkalmazásával. Az intézmény „Nyitott óvodai modell” megvalósításán munkálkodik, vagyis mindent megtesz azért, hogy bevonja a családokat az óvodai életbe. A gyermekek egyéni és csoportos tevékenységének, magatartásának, viselkedésének spontán és célzott megfigyelését minden esetben értékelés és a fejlődési naplóban történő rögzítés követi. Az óvoda alapelvei közé tartozik, hogy az idejáró gyermekek „itt és most” elégíthessék ki szükségleteiket, valósíthassák meg álmaikat. A dolgozók minden esetben ösztönzik a gyerekeket, hogy fejezzék be a megkezdett tevékenységet, és sajátítsák el a kultúrált visszautasítás módját. Az óvodapedagógusok nem legyőzni, hanem meggyőzni szeretnék a kisgyermeket, tehát nem döntenek helyette, hanem lehetőségeket kínálnak fel, amelyek közül választhat. Eleget téve a gyerekek egyéni kívánságainak, biztosítják számukra az egyéni felfedezés élményét, hiszen a saját élményekre épülő tanulás a leghatékonyabb és a legtartósabb - vallják az intézmény dolgozói. Az óvoda vezetése épít a nevelőtestület tagjainak személyiségére, kiemelkedő egyéni képességeire, hiszen a csoportok sajátos arculata ebből a többletből fakad. így került előtérbe a szokásos tevékenységeken túl a környezet- védelem, a zenei nevelés, a mozgás, a játék, az esztétikai nevelés, a manualitás, a családokkal való együttműködés. A dolgozók különösen fontosnak tartják, hogy az értékelő eljárások ne vonják el a gyermekek és az óvodapedagógusok idejét a játéktól, a pihenéstől. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. „A család mással nem pótolható, az óvoda elsősorban a kiegészítésre vállalkozik. A szülő partner a nevelésben, igényei, szükségletei vannak.” - mondta el Marosi Miklósné, az óvoda vezetője. Az óvodai nevelés fő feladatának tartják a különböző élethelyzetekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését; a természet, az élőlények szeretetét és védelmét; az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. Az óvónők rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be a gyerekek életében, miközben közvetlen tapasztalást biztosítanak. Az óvoda hagyományos rendezvényei, amelyek a családok bevonásával valósulnak meg: mikulásvá- rás, karácsony, farsang, húsvét, nemzeti ünnepek, anyák napja, a gyermekek személyes ünnepei, kirándulások. Ismerve az óvodás korú gyermekek testi-lelki szükségleteit, az intézmény soha nem szervez kötött programú ünnepségeket, ahol kötelező fellépni, szerepelni. Kiss Emese A Szlovákiai Rákellenes Liga adatai szerint az országban folyamatosan emelkedik a daganatos betegek száma, évente mintegy 23 ezer új esetet diagnosztizálnak. A kór csaknem azonos arányban támadja meg mindkét nemet, bár egyes fajták, például a tüdőrák főleg a férfiak közül szedi áldozatait, míg az emlőrák az esetek jelentős többségében a nőket támadja meg. Ami viszont mindkét nem számára egyaránt nehézséget okoz az a betegség elfogadása, a kórral való együttélés. Az Ersekújvári járásban dr. Istenes Mária patológus éppen hat évvel ezelőtt, 1998 áprilisában létrehozta az Iris Polgári Társulást, amelynek egyik célkitűzése, hogy lelki támaszt nyújtson a betegségben, elsősorban az emlőrákban szenvedő hölgyek számára. „Havonta egy alkalommal találkozunk. A nyári időszakban, júliusban és augusztusban szüneteltetjük a foglalkozásokat. Ezekre az összejövetelekre általában vendégeket is hívunk. Onkológus is tartott előadást nálunk, legutóbb pedig egy pozsonyi gyógyszertár munkatársa volt a vendégünk, aki különböző egészségügyi eszközöket, fürdőruhákat, alsóneműket mutatott be a jelenlévőknek. Ez nagyon fontos, mert ezeknek a hölgyeknek komoly problémát okoz az ilyen eszközökhöz való hozzájutás, általában azt sem tudják, hol lehet ezeket megvásárolnLA társulás további küldetése az, hogy lehetőséget biztosítson a hasonló problémákkal küszködő pácienseknek a közös beszélgetésekre Nagyon jót tesz azoknak, akik nemrég betegedtek meg, hogy találkozhatnak olyan hölgyekkel, akik már régebben, 5-10 évvel ezelőtt estek át a műtéten. Statisztikai adatok mutatják: sokkal nagyobb a gyógyulás esélye az olyan pácienseknél, akik nem esnek pánikba, depresszióba, amikor tudomást szereznek a betegségről. Saját bőrükön tapasztalták, mit jelent a műtét, a kemoterápia, a gyógyulás időszaka, tudják mi az szomorúnak, elkeseredettnek, reményvesztettnek lenni és mindezt megosztják azokkal, akik most vívódnak ugyanezekkel az érzésekkel” - állítja Istenes doktornő. Elmondása szerint az Iris Polgári Társulás megalakulása után azonnal bekapcsolódott a Rákellenes Liga Nárcisz napjába, a tagokat a tavaszi és az őszi kirándulások is közelebb hozták egymáshoz. Az Iris Polgári Társulás összejöveteleit minden hónap harmadik hétfőjén délután két órai kezdettel tarja az érsekújvári Regionális Művelődési Központ épületében. „A betegek figyelmét az onkológus hívja fel a társulásunkra. Mi minden páciensnek, akiről tudomást szerzünk, meghívót küldünk. Természetesen nyitottak vagyunk, bárkit szívesen látunk, akinek hasonló gondjai vannak, de mi valamilyen okból - például azért, mert a járáson kívül gyógykezelték - nem tudunk róla. A találkozókra meghívókat küldünk szét és egy-egy összejövetelre általában 15-20-an jönnek el. A résztvevők többsége faluról utazik be Örülnénk annak, ha valaki vállalná, hogy Párkányban is szervezne hasonló összejöveteleket azok számára, akik a városban és környékén élnek. Biztosan igény lenne rá, hiszen a betegek száma járásunkban is folyamatosan nő”- fűzi hozzá a doktornő. A +421/35/6912125-ÖS telefonszámon jelezheti a szándékát az, aki csatlakozni kíván a csoporthoz, és az érdeklődők is ugyanezen a számon kaphatnak részletesebb tájékoztatást az Iris Polgári Társulás tevékenységéről. Kamoncza Márta
