Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-28 / 84. szám
FtfdTap RÉGIÓ 2004. április 28., szerda Miért ad vért az ember? Az esztergomi Vérellátót tegnap a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola látta vendégül. A hallgatók szép hagyománya alapján sokan álltak a nemes cél szolgálatába. A szuritól, a vértől, az orvosoktól az emberek jó része vi- szolyog. Mi viszi rá mégis ilyen nagy számban (Esztergomban az országos átlagnak csaknem a kétszerese az önkéntesek aránya) az embereket arra, hogy karjukba nagy tűt szúratva megváljanak vérkészletük jelentős mennyiségétől? Alex (főiskolai hallgató) Ez lesz az ötödik véradásom. Sajnos egyszer fönnakadtam a rostán, mert vérszegénynek minősültem. Inkább nekem lett volna szükségem vérre. Szívesen hagyom, hogy levegyék a véremet, hiszen jó érzéssel tölt el, ha segíthetek az embereknek. Bár a vércsoportom sűrűn előfordul, ennek ellenére úgy gondolom, hogy szükség lehet rá. Judit (főiskolai hallgató) 18 éves korom óta, azóta járok vért adni. Szeretek segíteni másokon, akik rászorulnak. Ráadásul nullás a vércsoportom, tehát mindenkinek adhatok vért. Minden alkalommal eljövök a TK által rendezett véradásra, évenként kétszer-háromszor. Büszke vagyok rá, hogy tavaly városi csúcsot állítottunk be. Gabó (főiskolai hallgató) Eddig kb. nyolcszor adtam vért. Ide a főiskolára évenként kétszer Jövök, azaz minden alkalommal, ha a Vérellátó idelátogat. Azért adok vért, mert úgy érzem, nagyon fontos dolog, hogy embertársainkon segítsünk. Alapvető szemléletem az, hogy az ember hasznára váljon a társadalomnak. Az emberiség szolgálatának szép formája a véradás. Tünde (főtitkár, jogi tárgyak oktatója) Régi munkahelyem ártalmai és az életem alakulása miatt csak tavaly adhattam először vért. Ez a harmadik véradásom volt, tehát rendszeres önkéntesnek számítok. Sosem féltem tőle, hiszen rengeteg ember kibírta előttem, és másoknak szüksége van a véremre. Szívesen fölvállalom azt a kis kellemetlenséget, hogy másokon segíthessek. Vállalják a névadó Emléktáblát avattak a Szőgyéni Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában annak tiszteletére, hogy az iskola felvette egykori kántortanítójának Csongrády Lajosnak a nevét. Ha nevet választ magának egy iskola, vállalja a névadó személyiségének szellemi örökségét. Csongrády tanító úr üzenete: tartsuk meg hitünket, harcoljuk meg harcunkat és tartsuk meg magyarságunkat! Nágel Dezső polgár- mester üdvözlő beszédében jelentős mérföldkőnek, történelmi jóvátételnek nevezte az eseményt, hiszen a Csongrádyak 120 évig dolgoztak a község javára. A névadó, Csongrády Lajos 1861-től 1911-ig tanított a községben. Modem tanító volt, aki fontosnak találta bevezetni a szemléltetés módszerét. Ennek érdekében szertárat és múzeumot rendezett be az iskola épületében. Beszerezte a legfontosabb tornaeszközöket is a testgyakorlás intezívebbé tételének érdekében, és kirándulásokat szervezett. Működését megelőző korszakokban alig volt ismert a tanulók iskolai jutalmazása. Szőgyénben ő volt az első tanító, aki könyvet, képes folyóiratot adományozott a jól tanuló kisdiákoknak. Mivel a templomi és iskolai élet akkoriban szorosan összefonódott, Csongrády Lajos ének- és imakönyvet szerkesztett, melyet 1882-ben adtak ki először. A 19. század végére észrevehetően gyarapodott az iskolai tanulók száma. A szükséges épületek megépítésére, korszerűsítésére Szőgyénben jóval előbb került sor, mint a környékbeli településeken, ami szintén a Csongrádyak érdeme A névadó ünnepséget megtisztelte jelenlétével Sesztay Adám, a pozsonyi magyar nagy- követség titkára, Szigeti László, a Szlovák Köztársaság oktatásügyi államtitkára, Cimbalmosné Molnár Éva, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, valamint a Csongrády család számos leszármazottja. „Sajnos én már személyesen nem ismerhettem a nagypapát, mivel halála után egy évre születtem” - mondta el Csongrády Emőke, a névadó unokája. „A nagymama azonban elmesélte, hogy végtelenül szerette Szőgyént, és soha nem kívánkozott el innen. A tudás megbecsülésére és hazafiasságra tanította a gyerekeket. Nagyon engedészellemi örökségét kény volt, ha a gyerekek rosszalkodtak mindig a nagymamám teremtett közöttük rendet. Édesapám, aki 14 éves koráig élt Szőgyénben, még nagybetegen is visszavágyott szülőfalujába.” Az ünnepség után hálaadó szentmisét mutatott be Kovács László helyi esperes és Gaál Endre kanonok, az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola igazgatója, amely intézményben annak idején a névadó is szerezte diplomáját. A program további részében emléktáblát avattak a régi községháza falán is a Csongrády család azon tagjainak tiszteletére, akik jegyzőként szolgáltak a faluban. Az első Csongrády, István valószínűleg 1843-ban érkezett a községbe. Kántor-igazgatói és jegyzői tevékenységet is folytatott. Részese lehetett az 1848-as eseményeknek. Szervezte és irányította a honvédek számára kötszert készítő asszonyok munkáját. Négy fiúgyermekének életútját tudjuk nyomon követni, de csak Gyula és Lajos munkássága kötődik szorosan Szőgyénhez. Mindketten olyan időszakban szolgáltak, amikor már a falvakat is megérintette a polgárosodás szele A Csongrády testvérek közösen modernizálták a falut, az ő szolgálati idejük alatt épültek az első emeletes épületek a községben. Érdeklődtek a történelem iránt, ezért az ehhez kapcsolódó feltáró munkát is közösen végezték. A leletek összegyűjtésével majd egy évszázaddal előzték meg a Szlovák Tudományos Akadémia hasonló tevékenységét. Helyi történelmi múzeumot hoztak létre, amely a gyermekek és felnőttek ismereteinek bővítését szolgálta. 60 évvel ezelőtt, 1944-ben egyesült véglegesen Magyar- és Németszőgyén. Ebben nagy érdeme volt Gyula főjegyzőnek. Sajnos nem érte meg azt a napot, amikor álma valósággá vált. A modernizálódó falu sokat köszönhet e három Csongrádynak, akik 1843-tól 1919-ig szolgálták a település lakosságát. Ezt követően a „Csongrády család Szőgyénben” című kiadványt mutatta be szerzője, Gábris József, aki felkutatta, összegyűjtötte és rendszerezte a Csongrádyak életéhez kötődő adatokat, és ajánlotta az iskolának a név felvételét. Az ünnepség zárórészeként az iskola tanulói mutattak be ünnepi műsort a kul- túrház színháztermében. -bökVéradás a főiskolán Tiszta Magyarországgal az Európai Unióba Tegnap ismét bebizonyította az esztergomi tanítóképző főiskola, hogy a Véradóállomás kiszállásos akcióinak legsikeresebb helyszíne. A Hallgatói Önkormányzat lelkes csapata és a segítő diákok ebben a tanévben harmadszor alakították át az iskola tornatermét transzfuziológiai osztállyá. A tanítóképző egyedülálló, városi szintű rekorddal büszkélkedhet, hiszen tavaly ősszel 108 fő jelent meg a váradáson. Szabó Klára osztályvezető főorvos széles mosollyal nyugtázta a nagy érdeklődést (tegnap 59 hallgató vette "véresen'' komolyan a felhívást). Azért tartja különösen fontosnak a főiskolások részvételét, mert alacsony a felnőtt korú diplomások aránya a véradók között, és ilyen alkalmakkor hozzászokhat a véradáshoz a fiatal értelmiség. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház véradószervezőjéhez, Baka Györgyné Anihoz tartozik Dömös, Pilismarót és Esztergom. Ő vette föl a kapcsolatot három éve a TK-val. Neki köszönhető, ha összeakadunk a helyi cégek, iskolák valamelyikében, és a rangosabb rendezvényeken a "szúrós tekintetű" nővérkékkel. Mundruczó Miklós a HŐK képviseletében szintén elégedett volt a szervezőmunka eredményével. Mindez a jó PR-nak, az oktatók pozitív hozzáállásának és a hallgatók filantróp szemléletének köszönhető. A következő nagyobb lélegzetű véradás a Fesztergom keretében történik majd június 18-án. Híd, ami összeköt címen 3. alkalommal csapolják majd a vénát és a sört (hiszen az is jár a bátraknak) Párkányban a volt vámhivatal területén, és az esztergomi sportcsarnokban. Kertész Viktor Nagyszabású várostakarítási akciót hirdetett Nyergesújfalu város Polgármesteri Hivatala Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozás alkalmából. A Lépjünk tiszta Magyarországgal az Európai Unióba!!! elnevezésű rendezvényre várták mindazokat az állampolgárokat, akiknek fontos városuk és környékének tisztasága, az egészséges, hulladékmentes környezet. Több mint 200 ember gyűlt össze az öt találkozó- helyen: az Eternit Általános Iskola előtt, az Ady Endre Művelődési Háznál, a Május 1 téri lakótelepen, a Jókai - Váczi Mihály - Héregi út találkozásánál és a Horgásztavaknál. A résztvevők között volt több diák, vöröskeresztesek, hivatali dolgozók, idősek és fiatalok egyaránt. Valamennyi helyszínen egy városi képviselő és egy hivatali alkalmazott, irányította és segítette a munkálatokat, valamint közmunkások intézték a megtelt zsákok elszállítását a gyűjtőhelyekre. A Polgármesteri Hivatal szemeteszsákokat és védőkesztyűket bocsátott az akcióban résztvevők rendelkezésére. Miskolczi József, Nyerges polgármestere és Molnár Lívia aljegyző is jelen voltak a munkálatoknál, ahol az összegyűjtött hulladékot konténerekbe helyezték el. Mint Fekete Márton, a helyi Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyintézője elmondta, az akció sikeresnek mondható, hisz valameny- nyi konténer megtelt. Az összegyűlt hulladékot elszállították és a város vezetősége bízik benne, hogy az utcák jelenlegi állapota tartósan megmarad. magyar Ister-Granum Eurorégió Új környezetvédelmi program Siittőn Tegnap délután Süttőn ülésezett a helyi képviselőtestület. Miután megtárgyalták a 2003. évi zárszámadást és az idei költségvetési rendelet módosítását, Szakmáry Lászlóné jegyző asszony felülvizsgálta az önkormányzati rendeleteket. Horváth István tájékoztatót tartott a Vértes Volán Rt. működéséről, majd Miavecz Aladár, a Munkaügyi Központ vezetője tartott előadást a központ tevékenységéről. A Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. munkáját ismertette a képviselőkkel Dobos Tivadar, Nagy Endre polgármester pedig meghatározta a község új környezetvédelmi programját. Ez utóbbi téma azért is érdekes, mert a helyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola néhány hete tartott környezetvédelmi őrjáratot a községben. A süttőiek tehát igyekeznek nagyobb hangsúlyt fektetni lakókörnyezetük megóvására. magyar Tavaszi hangverseny Tokodaltárón Tokodaltáró önkormányzata hagyományt teremtve minden évben rendez tavaszi hangversenyt, melynek helyszínéül a Szent Borbáláról elnevezett bányásztemplomot választották. Az idei hangversenyre előadóként a térségünkben és Európa számos országában rendkívüli népszerűségnek örvendő „Strigonium Consort” - Esztergomi Régizene Együttest kérték fel. Külön érdekesség, hogy az együttes több település, sőt határon túli tagokból áll. A hangversenyen megjelenteket Demeter Ferenc önkormányzati képviselő köszöntötte. Pásztói Tamás művészeti vezető (Nyergesújfalu) blokfőtén és fuvolán, Fehér László (Nyergesújfalu) blokfőtén, klarinéton, Nádudvari Erika (Esztergom) hegedűn, Papp Katalin (Párkány) hegedűn, Danis Alica (Párkány) brácsán, P Wágner Judit (Dunabogdány) csellón és Balogh Mária (Nyergfesújfalu) csembalón játszottak barokk, népzenei és kortárs műveket. A művészek korhű ruházata fokozta a hangverseny élményét, és a reneszánsz udvarok hangulatát idézte. A Költészet Napjáról is megemlékezve Illés Judit tanárnő verset szavalt. A közönség idős és fiatal tagjai nagy tapssal hálálták meg a különleges zenei élményt. Szegi János Kihirdették a „Nemdohányzó osztály” pályázat eredményét Április 26-án délután Esztergom Város Polgármesteri Hivatalának nagytermében került sor az idei „Nemdohányzó osztály” pályázat eredményhirdetésére. Az eseményre meghívást kaptak az érintett iskolák igazgatói, a pályázaton részt vevő osztályok osztályfőnökei, valamint a diákok képviselői. A második alkalommal megrendezett, sajátos értékekkel bíró versenyre 25 osztály 752 diákja jelentkezett, ám a tesztek kitöltése és a szénmonoxid-monitoros ellenőrzés után mindössze kilenc osztály került a döntőbe, ahol a városi aljegyző jelenlétében, sorsolással döntöttek a dobogós helyek sorsáról. A sorsolás eredményeként: l.helyezett lett (200 000 forint jutalomban részesül): Dobó Katalin Gimnázium, 9/D osztály, II. helyezett lett (100 000 forint jutalomban részesül): Dobó Katalin Gimnázium, 9/A osztály, III. helyezést ért el (50 000 forint jutalomban részesül): Bottyán János Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 10/C osztály. A szervezők emléklapot nyújtottak át a döntőbe jutott osztályok képviselőinek, s reményüket fejezték ki a verseny tapasztalatait és jövőbeni sikerét illetően. sem Újabb járási verseny Muzslán A Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya január óta szervezi a különböző járási versenyek fordulóit, ami azt is jelenti, hogy különböző műfajokban sokféle tehetségű gyermek- és felnőtt tevékenykedik a régióban. Április 28-án 10 órától Muzslán a járás gyermekszínjátszói és bábcsoportjai mutatkoznak be egymásnak, a muzslai közönségnek és annak a bizottságnak, amely az országos Duna Menti Tavasz fesztiválra válogatja a legjobbakat. A versenybe 7 csoport jelentkezett be az érsekújvári régióból: a szímői alapiskola bábcsoportja, az érsekújvári alapiskola báb- és 2 színjátszó csoportja, a muzslai bábcsoport, párkányi iskola színjátszó csoportja és a nánai kisiskolások. A zsűriben szakemberek adnak majd hasznos tanácsokat a csoportvezetőknek. Mintegy 150 gyerektől lesz hangos a muzslai kultúrház, ahová a szervezők elvárnak minden érdeklődőt. Dániel Erzsébet Zenés evangélizáció Hétvégén délután teljesen megtelt az esztergomi Szalma Csárda étterme. Mintegy száznegyvenen gyűltek össze az Esztergomi Baptista Egyház vacsorával egybekötött, zenés bankettjére. A baptista egyház tagjain kívül az evangélizáción részt vehettek a felekezeten kívüli érdeklődők is. A fiatal esztergomi, párkányi illetve dömösi zenészekből egy éve megalalkult „Élesztő” nevű zenekar adott koncertet bibliai ihletésű énekszámokból. Nagy Mariann, a párkányi baptista közösség tagja énekelt, majd Patton Márk, az esztergomi baptista gyülekezet amerikai származású misszionárius lelkésze tartott evangélizációs beszédet. A közösen elfogyasztott vacsora után ismét a zenekar játszott, majd közös imával ért véget a rendezvény. d.l.
