Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-27 / 83. szám
4 2004, április 27, kedd RÉGIÓ bfdlap MAI TÉMA } Az új munkalehetőségek jelentenének megoldást Az uniós csatlakozásban sokan csak az újabb áremelése- 0 két látják, azt számolgatják, hogy május 1-jétől mennyivel kell többet költeni a napi betevőre. Több család már most kilátástalan helyzetben tengeti életét. Zalabán két olyan család is él, ahol a szociális reformok bevezetése után a lét- fenntartáshoz szükséges összeget sem kapják meg. Ahogy a mondani szokás, nem elég a halat az éhező kezébe adni. Meg kell tanítani az embert halászni. A szociális reformok megtanították az állampolgárokat arra, hogy ne csak a segélyekre támaszkodjanak, de attól Szlovákia még messze van, hogy szociális programokkal felzárkóztassák őket a megfelelő szintre. Az újabb sokkhatást kétségkívül az uniós csatlakozást követő áremelések jelentik majd számukra. Denisa B. négygyermekes családanya. Az apának semmilyen segély nem jár, mivel magánvállalkozóként regisztrálják. „A férjemet berángatták egy olyan vállalat megvásárlásába, amely tízmilliós adóságot könyvelt el. Arra nincs mód, hogy visszaadja a vállalkozási engedélyt, mert ez legalább tízezer koronájába kerülne” - mondta Denisa. Az anyát hat alkalommal kezelték depresszióval a lekéri pszichiátrián. Ilyenkor 2-3 hónapot töltött az intézetben. Több alkalommal is megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Denisa állandó gyógykezelést igényelne, de mivel a gyógyszerek 300 koronába kerülnének, nem számítva a gyógyszertárban és az orvosnál fizetendő összeget és az autóbusz költségeit, nem engedheti meg magának azt a „luxust”, hogy a szük- séges gyógyszereket beszerezze. Ráadásul a kórházi kezelés költségei sincsenek kiegyenlítve. A havi 4410 korona, amit kapnak, az élelmiszerre kell. Rózsa Tímea, a községi hivatal dolgozója szerint csakis a létfontosságú élelmiszerre futja a segélyből. Pontosabban még arra sem. A községháza könyvel minden kiadásukat, hiszen hozzájuk érkezik a segély. A költségek között a húsételek csak ritkán szerepelnek. Viszont így is tartozásokat halmoztak fel az üzletben. Az asszonynak lehetősége lett volna a községházán közhasznú munkásként dolgozni, ami 1500 korona pluszpénzt jelentett volna, de a jelentkezés napján eszméletlenül feküdt odahaza. Férje csak este, amikor hazatért, hívta ki a mentőket. A polgármester, Michalian Etelka másnap hiába próbált a munkaügyi hivatalnál közbenjárni az asz- szony ügyében. Verebélyen kínáltak neki munkalehetőséget, de az utazás költségeit nem tudta volna fedezni. Sokan járnak a faluból Dorogra, de hozzájuk sem tudott csatlakozni - mondta Denisa elkeseredetten -, mert nem beszéli a nyelvet. Leszerelték a villanyórát A hattagú család eddig 9000 koronából gazdálkodott. Januártól viszont kevesebb, mint a felét kapják ennek az összegnek. Ebből kellett kifizetniük a villanyáramot, ami havi 1200 koronát tett ki, a gyerekek étkeztetését és az útiköltségét az iskolába. Azóta kénytelenek voltak takarékosabb módszert választani, a gyerekek már nem Zselízre, hanem Oroszkára járnak iskolába. Ide viszont a közlekedés körülményes, ezért Csatáról Oroszkára a mintegy három kilométeres útszakaszt gyakran gyalog teszik meg a 14-7 év közötti gyerekek. így nemcsak az útiköltséget, hanem az ebédpénzt is meg tudják takarítani. Azonban ezek a kényszermegoldások sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a villanyszámlát ki tudják fizetni, ezért nemrégiben megszüntették az áramszolgáltatást. S mivel tíz napon belül mégsem sikerült a tartozást kiegyenlíteni, így leszerelték a villanyórát is. Amennyiben újra be szeretnék kapcsoltatni, először is ki kell egyenlíteni a tartozást, aztán ki kell fizetni az 5000 koronát a bekapcsolásáért, 4500- at pedig az új villanyóráért. S ha ez még nem lenne elegendő, valószínű, hogy az új villanyórát rá sem kötik a régi vezetékekre Felmerült már annak lehetősége is, hogy az állam veszi gondjaiba a gyerekeket, amíg a szülők „talpra állnak”. Mindezt kettejüknek havi 1450 koronából kellene megtenniük. A négy testvért természetesen nem tudnák egy otthonban elhelyezni. Az apa - mint mondta - nem engedné, hogy elvegyék tőlük a gyerekeket, hiszen maga is jól tudja, milyen intézetben nevelkedni. Felesége viszont jómódú családból származik. Oda bármikor visszatérhetne, de csak egyedül... Hét gyereket nevel Hasonlóan helyzetben van V Márta is. A 38 esztendős egyedülálló nő maga neveli hét gyermekét. Párkányban lakott, de mivel a lakást már nem bírta egyedül fenntartani, ráadásul volt élettársa is folyamatosan zaklatta, így hát nem volt maradása. Eladta a lakást egy ingatlanközvetítő irodán keresztül, akik a közvetítésért 60 ezer koronát kértek. Jobban örült volna annak, ha a városhoz közel eső falvakban kap házat, mert könnyebben talált volna alkalmi munkát a kicsik mellett, de hallgatott a közvetítő irodára, és mégis inkább Zalabán vásárolt házat. Márta csak azt nehezményezi, nem figyelmeztették anra, hogy itt nincs munkalehetőség, ráadásul a közlekedés is körülményes, a ház pedig jelentős mértékű felújításra szorul. „Penészesek a falak, ezért a gyerekek folyton betegeskednek.” Valószínűleg a vezetékeket is le kell cserélni, mert túl sok áramot fogyaszt a ház. A havi segélyből nem tudta legutóbb kifizetni a villanyt, ezért nála is megszüntették az áramszolgáltatást. Eddig 10 700 koronát kapott, most 6290 korona segélyt kap. Ebből neveli öt gyermekét, mivel a két legidősebb már nem lakik vele Az iskolások minden nap gyalog járnak iskolába Csatára, a kicsik pedig odahaza vannak az anyjukkal. Márta, mint mondja, szívesen elvállalna bármilyen munkát, de kétéves gyermekét nem tudja kire hagyni. így csak délután tud alakalmi munkát vállalni, amikor a nagyobbak már odahaza vannak. Az ilyen családok gondja mindig a községi hivatal gondja is. Michalian Etelka segít, ahogy tud, az igazi segítséget viszont nem a könyöradományok, hanem a munkalehetőségek megteremtése jelentenék, hiszen a segítség ellenére is csak egyik napról a másikra tengetik életüket. A községháza kéri azokat, akik bárilyen módon segíteni tudnak a családon, hogy jelezzék szándékukat a 00421-905- 389 517-es mobilszámon. Czigler Mónika Környezetvédelmi fórum a Föld napja alkalmából Szombaton a Mmdszenty József Katolikus Általános Iskolában a Föld napja alkalmából az újból elővett vízlépcsőügy volt a téma, amelynek kapcsán a meghívott vendég Székely László, a Fidesz Zöld Tagozatának elnökségi tagja, a polgári kormány dunai kormány- biztosa volt. Két hete ismételten terítéken van a vízlépcsőügy, ami már a hatvanas évek közepétől foglalkoztatja a lakosokat. Magyarországot senki nem kötelezte ennek megépítésére. Az előadás alatt többen is elmondták a véleményüket azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a brüsszeli ítélet után, az újra megkezdődött magyar-szlovák tárgyalásokon. Elhangzott, hogy mivel a Duna szintjét megemelték, így a hidat is meg kellet emelni a biztonságos hajózás érdekében. Sokak szerint igen kicsi az esélye annak, hogy megépüljön a vízi erőmű. A meder mélyítése befolyásolja Budapest vízellátását és a Dunakanyar szépségét, ami környezetvédelmi szempontból igen fontos. Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója felszólalásában elmondta, hogy a brüsszeli ítélet után Magyarországnak nem kell felépítenie a vízierőművet. Esztergomnak több szempontból is rossz lenne. Elsősorban régészeti oldaláról, hiszen a vízierőmű megvalósulása esetén a talajvízszint megemelkedne, amely hátrányt jelentene a lakóházaknak, hiszen a pincék falai ezáltal elvizesednének. Az előadás második részében arról volt szó, hogy könnyebb lesz-e megakadályoznunk a határokon átnyúló környezet- szennyezést az unióban. Kihangsúlyozták, hogy a vizek minősítését minél hamarabb el kell végezni, mivel fontos a jó minőségű folyóvíz. Az unión belül ez az egyetlen járható út. Jelenleg a párkányi papírgyár és a dorogi égetőmű működése jelentős levegőszennyezéssel jár. A csatlakozáskor - amely Szlovákiát is érinti - még szigorúbb előírások vonatkoznak majd mindkét államra, ami által a környezetszennyezés valószínűleg csökken majd. Kouócs Ági Fontosak az értelmiség érvényesülési lehetőségei Szombaton Párkányban tartottak fórumot a szlovákiai magyar értelmiség képviselői. Á fórumon több jeles közéleti személyiség is képviseltette magát, amelynek célja az volt, hogy az értelmiség felhívja a politikusok figyelmét az együttműködés fontosságára. Kisebbségi közösségépítés az Európai Unióban címmel tartottak fórumot múlt hétvégén a Párkányi Művelődési Központban, amelynek fő szervezője a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum és a Fórum Kisebbségkutató Intézet volt. A rendezvényen a szlovákiai magyar intézményrendszer helyzetéről, az értelmiség szerepéről a kisebbségi társadalomban, valamint a szlovákiai magyarság helyzetének alakulásáról tárgyaltak az Európai Uniós csatlakozást követően. A fórumot Bugár Béla, az MKP elnöke, valamint Ján Oravec, Párkány polgármestere nyitotta meg. Az előadók között szerepelt többek közt Fábty István, Hundk Péter, Szarka László, Csáky Pál, Bauer Edit és Gyurovszky László. Huncík Péter, a Máray Sándor Alapítvány elnöke beszédében javasolta, hogy intézményesített formát nyerjen a szlovákiai magyar értelmiségi kérdés. Szerinte a politikai gondolkodás nem egyezik meg az értelmiség gondolkodásmódjával Szlovákiában az MKP monopolhelyzetben van, csakis centrális döntések születnek, és hiányzik a kétoldalú kommunikáció. Bár a döntési mechanizmus gyors, de hiányoznak a kisebbségi intézetetek, mint például pedagógiai kutatóintézet, kisebbségi szociológiai intézet, valamint a kulturális intézmények kérdésében is van pótolnivaló. Egyetlen magánkézben levő kisebbségi szociológiai intézet működik Somotján, de az államtól nem kapnak támogatást. „Az értelmiségnek meg kell fogalmaznia a követelményeit és a prioritásokat még a 2004-es év végi költségvetési vita előtt, hogy az MKP számoljon azokkal, és szavazzon meg rá pénzeket.” Huncík Péter szerint hiányzik a fiatal magyar értelmiségből a nemzetiség-tudat, és inkább a sikerorientáció dominál. „Fontos megteremteni a feltételeket, hogy az értelmiség érvényesülni tudjon, de egyúttal magyar is maradhasson.” Huncík szerint az MKP képviselői frusztráltan reagáltak a felmerülő kérdésekre. Leginkább az egyetem létrehozását hozták fel pozitívumként, azonban az eddigi eredmények nem pótolják a hiányosságokat. Nagy hiánynak számít például, hogy nem működik az egyetem mellett kutatóintézet. Az értelmiség épp ezért a jövőben háttérmunkát szeretne biztosítani a politikai erők számára. CzM (folytatás az 1. oldalról) Patric Debut, Franciaország kulturális attaséja a Hídlapnak úgy nyilatkozott: „Néhány napon belül Magyarország csatlakozni fog az Éurópai Unióhoz. Nyilvánvaló, hogy ezzel a lépéssel nem kell megszűnnie a kétoldalú kapcsolatoknak. Az egymás mellett élő huszonöt ország nem veszti el kulturális önazonosságát. Különösen érvényes ez a francia-magyar kapcsolatra. A francia nagykövetség fontosnak tartja, hogy Budapest közreműködésével nyomatékosítsa a két ország közötti együttműködést - annak ellenére, hogy országaink rendszeresen találkoznak majd Brüsszelben. Múlt hónapban a magyar Környezetvédelmi Minisztérium a Francia Intézettel karöltve egy nagyon jelentős programmal járult hozzá a közös problémák megoldásához. Szóba kerültek a környezetkultúra problémái; a felmelegedés, a megújuló energiaforrások fel- használása. Mindez akkor nyolcszáz embert mozgatott meg. Fontosnak gondolom megemlíteni, hogy múlt héten a Francia Intézet száz magyar radiológust fogadott, szintén tudományos konferencia jelleggel. Ez nagy szó, hiszen tizenkét évvel ezelőtt, a kapcsolatok létrejöttének idején volt erre utoljára példa. Díszvendégként akkor a nagynevű Lilly Egyetem professzora látogatott el. Ezen kívül szeptemberben ünnepeljünk meg a Magyar Francia küldöttség Esztergomban Frankofón Orvosok Társasága fennállásának tízéves évfordulóját. Végül, de nem utolsósorban említeném meg a budapesti francia nyelvű egyetem létrehozását. A magyar egyetemeken körülbelül tíz francia nyelvű tagozat alakult meg. Mind a magyar, mind a francia kormány szeretné, ha ezek az eddig egymástól függetlenül működő tagozatok és intézmények egy budapesti francia egyetem formájában egyesülnének. Éppen február 24-én, Chirac elnök magyarországi látogatásakor jelentették be az egyetem építésének szándékát. Már kialakultak a munkacsoportok, és meglehetősen intenzíven dolgoznak. 2005- ben az egyetem már működni fog. Ezek a nagy tervek, de természetesen a kisebb településekre vonatkozó programjaink is vannak. Ilyen együttműködés eredménye többek között az Esztergom városával létrejött kapcsolat is. Reméljük, hogy nagy jövője lesz.” szá Álom vált valóra - megnyílt az Esélyház (joiyiatas az 1. oiaairoi) Agócs István, a KÉM Közgyűlés elnöke kiemelten köszönetét mondott Láposi Elzának, a Közgyűlés alelnökének elévülhetetlen érdemeiért, mellyel az Esélyház létrejöttéért küzdött. Nem kell mindennek a megye- székhelyen vagy a régióközpontban lennie. Az Esztergomban megnyílt Esélyház mások számára is követendő példa - mondta az elnök köszöntőjében. A város és Meggyes Tamás polgármester nevében dr. Osvai László, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke mondott köszönetét a munkáért, reményét fejezve ki, hogy sikerül tartalommal megtölteni a kezdeményezést és az esélyegyenlőség nemcsak városunkban, hanem az országban is megvalósul. gk
