Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-27 / 83. szám

Ftfdlap RÉGIÓ 2004. április 27, kedd ______§. Ve retlenek maradunk? A magyar labdarúgó-válogatotton a brazil csapatnak még sosem sikerült felülkerekednie. Szerdán sok év után is­mét sor kerül a nagy összecsapásra. Esélyünket a Hídlap olvasói latolgatják, nem kevés indulattal hangjukban. Lajos (biztonsági őr) Nem szoktam követni a fo­cit, kevés Időm van rá, de ez a mérkőzés engem Is érde­kel. Nem tudom, hogy a né­met edző mennyire tudta föl­készíteni a csapatot, de ettől függ majd, hogy hogyan tel­jesítünk. Tiszta szívből kívá­nom, hogy győzzön a váloga­tottunk. Ha csak egy döntet­lent sikerül elérnünk, már elégedett leszek. László (biztosítási üzletkötő) A '86-os 3:0-val végződött mérkőzésen jelen voltam, most szerencsére nem leszek idehaza. Ezt a derbit vissza kellene mondani. Nagy zu­hany lesz, 0:7-es kudarc vár­ható. Hiába a német edző, ha Pelé lenne itt, akkor sem len­ne jó csapatunk. Minden a pénzen múlik. Itt a tét hatal­mas. A brazilok ezt jól tudják, nagy verésben lesz részünk. Zoli (dobos) 18:0 lesz az eredmény. Ez csak vicc, de őszintén: meg­verhetjük mi a brazilokat? Na jó, 5:1 a vége, ha véletlenül becsurog egy gól. A német mester homokra nem építhet várat. Sajnos a nimbuszunkat elfelejthetjük. Egy gólkülönb­séggel kiegyeznék. Bár ki tud­ja, a Manchestert Is megver­tük idehaza. De ml lesz ve­lünk Koplárovtcs Béta nélkül? József (zöldséges) Sokat fociztam régen, ma megnézek mindent a tévében. A brazil válogatott ellen sem­mi esélyünk. Ok a világ leg­jobbjai, 3:1 a tippem. Ez több mint barátságos mérkő­zés, ez presztízsmeccs. Haj­tani fog mindkét csapat, mert van vesztenivalója. Nem a lel­kesedésfog dönteni, hanem a technikai tudás. A brazilok klasszisokkal jobbak. A tavaszi hadjárat 155. évfordulójára emlékeztek Hetedik alkalommal emlékeztek meg a résztvevők a ma­gyar szabadságharc dicső tavaszi hadjáratáról. Nágel De­zső, Szőgyén polgármeste elmondta, az eddigi években Nagysallóról indult a megemlékezés és Komáromban ért véget. Az idén az említett két város már nem vállalta a rendezést, de Búcs, Köbölkút és Szőgyén továbbra is fel­vállalja a házigazda szerepét. A rendezvénysorozat a sző- gyéni alapiskolások történelmi vetélkedőjével kezdődött, me­lyet Szőgyén és testvérvárosa, Tata polgármgsterei hirdettek meg „Mátyás király és kora” té­mával. A kérdéseket Szabó Szerefína tatai könyvtáros állí­totta össze. A verseny befejezté­vel elégedettségét fejezte ki a gyerekek felkészültségével kap­csolatban, mivel tudásban, is­meretekben semmivel sem ma­radnak le anyaországi társaiktól. Délután a „hadba vonuló” hagyományőrző csapatok Búcson gyülekeztek, ahol jelen­tést tettek a polgármestereknek, majd megkoszorúzták Bulcsú vezér szobrát. Ezt követően az emlékezők a köbölkúti 1848- 49-es emlékműnél rótták le ke­gyeletüket. Közreműködött a Csemadok helyi asszonykórusa. A szőgyéni megemlékezés a te­metőben kezdődött Trombitás Sándor - a Magyar Arany Vitéz- ségi Érem Hőse - sírjánál, áltól Katona Tamás történész idézte a bátor honvéd haditettét. Ezt az ér­met mindössze 40 személynek adományozták, de tudunk a garamkövesdi Hrdlicska Istvánról és a muzslai Drezsik Gyuláról is, akik ugyanebben a kitüntetésben részesültek. Ez azt jelenti, sok vitéz ember élt akkoriban a környéken. Az iskola udvara egy időre puskaropogástól és lódobogás­tól visszhangzott, mivel itt vív­ták csatájukat a hagyományőr­ző csoportok az osztrákok ellen. Az izsai lovasbandérium huszá­rai hősiesen helytálltak a csatá­ban, így az őket támogató gya­logságnak már nem sok dolga akadt. Bekerítették és fogságba ejtették az osztrák csapatot, sőt még a zászlót is megszerezték tőlük. A jelenlévők tapssal jutal­mazták e fényes győzelmet. „Görgey Artúr sokáig vitatott személyisége volt történelmünk­nek. A történészek mára már igazságot szolgáltattak a megtépá­zott becsületű fővezérnek” - kezd­te beszédét Katona Tamás a sző­gyéni szakmunkásképző iskola udvarán lévő Görgey-szobomál, majd a fényes esztendők jeles sze­mélyiségeiről ejtett szót. Itt adta át Benkő Andor alezredes, a pozso­nyi Magyar Nagykövetség attasé­ja az okleveleket a megjelent nyolc hagyományőrző csoport­nak, majd az emlékezők elhelyez­ték koszorúikat a szobor talapza­tán a búcsi Csemadok Énekkar huszámótái mellett. A nap végén a Csemadok „Mi­ért” Kisszínpada a Magyar Passi­ót vitte színre a szőgyéni Nagy­boldogasszony templomban. A rendezők maximálisan kihasznál­ták a helyszín nyújtotta lehetősé­geket a darab koreográfiájának újszerűvé tételéhez. A helyi nép­tánccsoportok szerves részét al­kották az előadásnak, ők táncol­ták el a trianoni tragédia okozta fájdalmat. Az előadást vastapssal jutalmazta a közönség. Remélhetőleg az uniós csatlako­zással enyhülni fog az elszakított- ság érzése az egyes országokban rekedt magyarok között, és végül a határok megszűnésével újra egyesülhet nemzetünk. -bot­Visszaköszönt a múlt Az igazi tanyasi világ han­Szent Adalbert - díj Esztergomban gulatát idézte szombaton a Szent György Napi Ünnep­ség Szokolyán. A rendez­vényt a szokolyai polgármes­teri hivatal szervezte Verőce, Kismaros, Nagymaros tele­pülésekkel közösen, a ven­dégeket Lénárt István látta vendégül a Kacár tanyán. A hagyományteremtő rendez­vény látogatói a klasszikus tanya­si környezetben nemcsak a Szokolya címerében szereplő vé­dőszentet, sárkányölő Szent Györgyöt, hanem az uniós csatla­kozást is ünnepelték. Végh József, a Rétsági Művelődési Ház vezető­jének köszöntő szavai után az ér­deklődők a Corona Hungarica bemutatóját láthatták. A környező települések kulturális programja­ikkal színesítették a rendezvényt. Az egésznapos programok kö­zött volt bográcsos főzőverseny, korongozás, vagy akár a kovács­mesterséget is ki lehetett próbál­ni. Unikum volt a XXL századi embernek az igazi kemencében sütött kenyér íze vagy a hintés ki­rándulás. A gyerekek kipróbál­hatták a mézeskalács-festést. Lénárt István, a kilenchektáros terület tulajdonosa elmondta, hogy a tanyán egész évben várják a csoportokat, szülőket, gyereke­ket. Az egész tanyát - gazdaságot - saját kétkezi munkával hozták létre sok év alatt. Kenyérsütő ke­mence, szélkerék (a közelében egy kis tó), „talpasház” - benne egy kovácsműhely, kerek alaprajzú ól, juhhodály, egy épület, ahol kéz­műves mesterségek gyakorolha­tók, nádból épített pásztorkuny­hók a részei a tanyának. Minden építmény természetes alapanya­gokból készült, sárból, fából, szal­mából, nádból, szénából, hiszen a legfontosabb vezérfőelv a magyar­ság népi kultúrájának megőrzése, annak újratanítása és továbbadá­sa gyerekeinknek. ák Vasárnap az esztergomi bazilika és az Esztergom-Bu- dapesti Főegyházmegye vé­dőszentjének ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás az ün­nepi szentmise után átadta a Szent Adalbert-kitüntetés nagyérem-fokozatát Dávid Katalinnak, az egyház javára végzett tudományos és köz­életi tevékenységéért. A kitüntetés kisérem-fokoza- tát az idén Gerenday Ágnes, az erzsébetvárosi Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom fel­újításában végzett munkájáért, valamint Szimeth Géza, közel 50 éves egyházi, a pilisboros- jenői plébánia javára végzett szolgálatáért kapta. Harmadik alkalommal került sor az egyházmegyei kitüntetés átadására. Az elismerést Paskai László bíboros 2001. december 30-án, a Szent Család ünnepén alapította. Szent Adalbert több mint ezer évvel ezelőtt Prága érse­ke volt. Hittérítéseiről vált híressé. O bérmálta meg Szent István ki­rályunkat. Az ő tiszteletére emel­tette István király Esztergomban a főszékesegyházat. A püspök sze­mélye jelképes alakja lett Magyar- ország, térségünk nemzetei és Eu­rópa együttműködésének. Dávid Katalin, a Széchenyi-, Magyar Örökség- és Stephanus- dijas művészettörténész a magyar­ság és a kereszténység kapcsolatát kutatja. Az egyik témája a közép­kori elpusztult templomok rekonst­rukciója, a másik, a keresztény ikonográfia kutatása. "Nem tu­dom, van-e még egy olyan nép, amely úgy lett kereszténnyé, hogy értékeit nem tagadta meg, hanem átemelte a kereszténységbe, érté­keit megkeresztelte." Dávid Katalin a szakrális szimbólumok világával is foglalkozik, nagy tisztelettel te­kint népünk szent jelképére, a Szent Koronára is. Csonka Ister-Granum Eurorégió Szupergála és zongorahangverseny A nyergesújfalui Szabolcsi Bence Zeneiskola hétvégén két prog­ramra is hívta a környék lakóit. A versenyeken és fesztiválokon résztvevő és onnan jórészt díjakkal hazatérő növendékeik léptek fel a helyi Ady Endre Művelődési Házban. Megszólalt gitár, zongora, klarinét, furulya, trombita, baritonkürt és tuba egyaránt, hol szóló, hol kamaracsoport formájában. A koncert sikerét a záró műsor­szám biztosította, melyben Bordás Zoltán ütőtanár és hattagú ütős kamaracsoportja adtak elő tradicionális afrikai zenét. Sikeres hangversenyt adtak a zeneiskola zongoratanárai. Töb­bek között elhangzott Haydn D-dúr zongoraversenye két zongo­rára, a tavaly záróvizsgát tett Padányi Zsuzsanna és Soós János előadásában, valamint a tanárok előadták Muszorgszkij Egy kiál­lítás képei című művének egy-egy részletét. Harmonikán Haydn és Bach-darabokat Satzker Zsanett, a budapesti Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola növendéke játszott. Az elhangzó ze­neszámokról Litauszki Károlyné, a zeneiskola igazgatója tartott rövid ismertetőt a vendégeknek. magyar Költségmegszorítások Verőcén □fogadta az önkormányzat által elkészített elemzést a város Pénzügyi Bizottsága Verőcén. A döntés értelmében a község a 2004. évi költségvetést a lehető legkisebb hitel felvételével próbálja megoldani, és a korábbiaknál szigorúbb költségvetési intézkedések bevezetésére is sor kerül. Ennek megfelelően minimalizálják az eszközbeszerzéseket, a költségvetési igényeket az óvoda esetében 5, az iskola esetében 10, a hivatalnál pedig 12 millió forinttal kell csökkenteni, illetve az első kettő esetében 3-3 fő elbocsátása vált szükségessé. Ennek kompenzálása érdekében a Polgármesteri Hivatal - létszámemelés és túlórakeret nélkül - át kell, hogy vegye az iskola és az óvoda számviteli munkáit. A költségmegszorító intézkedések alól csak a törvényi feltételeknek való megfelelés, illetve a támogatások elnyeréséhez szükséges pénzügyi források megteremtése élvez prioritást. A döntések jelentős része a felmentési idők és végkielégítések miatt csak a jövő év során érezteti hatását. Lomtalanítás Visegrádon A mai nap folyamán (április 27) lomtalanítást szervez a helyi önko­rmányzat Visegrádon. Az önkormányzat felhívja a lakók figyelmét, hogy építési törmelék és veszélyes hulladék a lomtalanítás keretén belül nem kerül elszállításra. A városban elkezdődött a szelektív hul­ladékgyűjtés is, Visegrád területén jelenleg három helyen található hulladéksziget: a temetővel szemben, a CBA mögötti területen és a Rákóczi utcai garázsok mellett. bk, (forrás: Dunakanyar Rádió) Lapszemle Terv a zseiízi kórház megmentésére A zseiízi képviselő-testület hetedik, rendkívüli ülésének első napi­rendi pontja a város kórházának ügye volt - írja címlapján a Zseiízi Hírmondó legutóbbi száma. Miután az intézmény igazgatója, dr. Veis Ondxej megállapította, hogy a tavaly keletkezett gazdálkodási hiány el­érte a 18 millió koronát, a kórház vezetése megszorító intézkedések­be kezdett (a 40 elbocsátott dolgozó végkielégítését a kórház fizette, ezért a megtakarítások csak idén válnak észlelhetővé). A polgármes­ter tájékoztatta a testületet a svájci tanácsadó céggel folytatott tárgya- ' lások eredményéről, miszerint a kórház „megmentésére” irányuló, 5 millió eurós projekt kiadásait 40 ezer euróbán határozták meg, ame­lyet a város három részletben fizethetne ki. Ezen felül a város havi 9000 eurót fizetne a kidolgozás ideje alatt, ami kb. 6 hónapig tartana. A képviselők azt javasolták a polgármesternek, hogy egy időre füg­gessze fel a svájciakkal folytatandó tárgyalásokat, s szót adtak a másik érdeklődő, a Sanamed Slovakia képviselőinek. A befektetni kívánó cég tájékoztatójának meghallgatása után a város képviselői felhatal­mazták a polgármestert, hogy dolgoztassa ki a megfelelő szerződést, és a jobb ajánlatot nyújtó féllel közösen találja meg a kórház működ­tetésének megfelelő jogi formáját. * Újabb cementgyár épülhet Lábatlanon A Holcim Hungária Rt. - a Lábatlani Cementgyár tulajdono­sa -folytatja annak a megvalósíthatósági tanulmánynak az elké­szítését, amely egy új cementgyár létesítésének lehetőségét mé­ri fel Lábatlan környékén - számol be a Nyergesújfalui Hírmon­dó. A vizsgálat már 2001-ben elkezdődött, ám a nyersanyagel­látással kapcsolatban felmerülő problémák miatt szüneteltetni kellett. A tanulmány várhatóan ez év végére készül el, a gyár lé­tesítésével kapcsolatos döntés 2005 derekán várható. Jelenleg úgy tűnik, hogy az új üzemet a Holcim tulajdonában lévő kőfej­tő területére telepítik. A Holcim meggyőződése, hogy a hazai cementpiac jelentős növekedés előtt áll - egy új, versenyképes, környezetbarát lábatlani gyárral, valamint a már működő, mo­dernizált hejőcsabai üzemmel a cég előnyös pozícióból kínálhat megoldásokat ügyfelei számára, egyúttal munkahelyeket bizto­sítva a régió lakóinak. sem

Next

/
Thumbnails
Contents