Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-27 / 83. szám
fjMlap JOBB PART 2004. április 27, kedd A kormány elárulta a gazdákat A kormány elárulta a magyar gazdákat, amikor a külföldieket illetően szélesebb körben és többeknek biztosít földvásárlási lehetőséget, mint ami a csatlakozási szerződésből fakad - hangzott el Túri-Kovács Béla és Glattfelder Béla, a kormány földtörvénymódosító javaslatát értékelő sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés hétfői napirendjén szerepelt a földtörvény módosításának elfogadása. Az előterjesztés szerint az európai uniós csatlakozást követően nem vonatkozna a külföldiek magyarországi földvásárlásának hétéves tilalma azokra az uniós állampolgárokra, akik mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, s három éve jogszerűen Magyarországon élnek. Túri-Kovács Béla úgy kommentálta a parlament elé kerülő javaslatot, hogy az „két év hosz- szú tehetetlenkedése és szándékoltan elkövetett hibái után megkoronázza” a Medgyessy- kormány mezőgazdaság terén nyújtott teljesítményét. Turi- Kovács Béla szerint a tervezett jogszabály annak a kormány- váltást követő földtörvény-módosításnak a szellemét követi, amely az elővételi jogról szóló szabályozót úgy változtatta meg, hogy a gazdákat a bérlők minden tekintetben megelőzik. Glattfelder Béla azt hangsúlyozta, hogy „ez a törvény elárulja a magyar gazdákat és a magyar gazdák érdekeit, mert nem védi meg a termőföldtulajdont olyan mértékben, amilyen mértékű védelemre a csatlakozási szerződés lehetőséget adna”. Mint mondta, a kormány a 7+3 éves átmeneti időszakot illetően lerontja azokat a kedvezményeket, amelyeket a csatlakozási szerződésben sikerült elérni. „Ez a törvény gerjeszti a termőföldspekulációt és a korrupció melegágya lesz” - tette hozzá. A korábbi szabályozás értelmében csak azok juthattak termőföld birtokába Magyarországon, akik a földvásárlás előtt három évig jogszerűen Magyarországon tartózkodtak, ezalatt az idő alatt mező- gazdasági tevékenységet folytattak és vállalták, hogy a megszerzett földtulajdont mezőgazdasági termelésre fogják használni. Glattfelder Béla megállapítása szerint a kormány ezeket a feltételeket ebben a törvényben „nem kellő szigorúsággal állapítja meg”. Példaként említette, hogy a módosítás értelmében a föld aranykorona értékének 20 ezerszeresét kellene kifizetnie annak a külföldinek, aki Magyarországon termőföldet vásárol, de azt nem mező- gazdasági művelésre hasznosítja. Az ellenzéki párt szerint a bírság mellett rögzíteni kell a törvényben, hogy ebben az esetben a Nemzeti Földalapnak lehetősége van a föld visszavásárlására. „Ha a föld értékesítésére ebből, vagy valamely más okból a tíz éves átmeneti idő lejártát megelőzően kerülne sor, úgy a föld vétel és eladási ára közötti különbözeiét a külföldinek be kelljen fizetni egy meghatározott számlaszámra az állam részére - javasolta a fideszes politikus. Túri-Kovács Béla hibás konstrukciónak nevezte, hogy a kormány szándékai szerint a földtulajdon ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének megtagadása nem érintené a földtulajdon megszerzését. „A kormány törvényjavaslata nem mondja ki azt sem, hogy semmis az a szerződés, amit a vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek meg - mutatott rá a képviselő. A Fidesz - Glattfelder Béla szavai szerint - mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény módosításában elővásárlási jogot biztosítsanak a magyar gazdáknak. (epress) Stratégia a A turizmus területén tevékenykedő vállalkozások és a szakmai szervezetek régi igénye, hogy egy olyan átfogó, iránymutatásul szolgáló turizmusfejlesztési stratégia készüljön, amely hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait. Az elmúlt években a látványos és eredményes fejlesztések mellett nem fogadtak el a turizmus hosszú távú, átfogó fejlesztését megalapozó stratégiát - jelentette ki Csillag István gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Az uniós csatlakozás történelmi esélyt teremt ahhoz, hogy a felhalmozódott adósságok megszűnjenek. és a hátrányból előny legyen. A csatlakozás mint történelmi pillanat egybeesik a hazai turizmusban végbemenő fordulattal. Az új évezred elejére ugyanis megkoptak azok a vonzerők, amelyek a legkeletibb nyugati, illetve a legnyugatibb keleti ország vonzerejéből fakadtak, s amelyben két világ- rendszer polgárainak találkozó- helyéül szolgált a Balaton. A magyar turizmusban tevékenykedőknek új kérdéseket kell megválaszolni, s mindezt úgy, hogy nyertesei lehessenek a változásoknak. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia most elkészült vitaanyaga a harmadik évezred kihívásainak megfelelő turizmus- fejlesztés meghatározásához szolgál kiindulópontként. Ennek a szemléletnek megfelelően egyaránt hozzá kell járulnia a Magyarországon élők, valamint az ide látogatók életminőségének javításához. A Nemzeti Turizmusstratégia vitaanyagának kidolgozása mindvégig az OIB felügyelete mellett folyt. A műhelymunka az elmúlt év tavaszán kezdőturizmusról A visegrádi vár a turizmus egyik közkedvelt célpontja régiónkban dött. Első állomásként a Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. fiatal munkatársaiból álló munkacsoport az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) felkérésére elkészítette a helyzetelemzéssel foglalkozó fejezet munkaváltozatát. A stratégiai munkacsoport által készített helyzetelemzés első változatát az OIB 2003 októberében megtárgyalta, majd észrevételeit a munkacsoportnak eljutatta. A hazai turisztikai vonzerő számbavételekor a klasszikus „termékek” mellett - mint például Budapest, Balaton, egészségturizmus, gasztronómia stb., olyan elemeket is vizsgál, mint az ember alkotta vonzerők egyediségéből és sokszínűségéből, valamint az ország több mint 1100 éves történelméből adódó sajátosságok. A helyzet- elemzés külön pontban olyan kérdéseket tárgyal, amelyek a korábbi hasonló összeállításokban még nem kaptak helyet, például a szakma kommunikációs és érdekérvényesítő tevékenysége, a fenntartható fejlesztés kérdésköre, és a kormányzati stratégiai dokumentumokhoz való igazodás. ej. EU-történelem Maastrichti Szerződés Az Európai Unióról szóló szerződést két kormányközi konferencia készítette elő: az egyik a gazdasági és monetáris unió létrehozásával foglakozott, a másik a politikai unió kialakításának mikéntjét járta körül. A szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá az EK akkori 12 tagjának kormány- és államfői, és 1993. november 1-jével lépett hatályba. A Maastrichti Szerződés lényegében deklarálta az Európai Unió létrejöttét. Hatályba lépésével számos új európai szervezet és intézmény alakult, ill. kapott új nevet. A tagállamok a gazdasági integráció mélyítése érdekében elhatározták, hogy gazdasági és pénzügyi unióra lépnek, és legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be. A politikai integráció szorosabbra fűzése érdekében közös kül- és biztonságpolitika felállítása mellet döntöttek, és a bel- és igazságügy-politika területén is közös célokat fogalmaznak meg. A szerződés három pillérre állította a közösséget. A korábbi Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés kibővült a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásával, az unió jövőbeli közös kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó elképzelésekkel, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés irányelvekkel. Az együttműködés számos konkrét közös érdekű ügyre és témakörre terjed ki. Ilyenek például a menekültügyi és bevándorlási politika, vagy a kábítószerek és a terrorizmus elleni harc. A Szerződés előirányozta egy európai rendőri központ (EUROPOL) létesítését, amelynek az adatgyűjtő és szolgáltató funkciók mellett a nemzeti bűnüldözés és biztonságpolitika segítése, nemzetközi kriminológiai vizsgálatok és bűnmegelőzési stratégia kidolgozása is feladata lesz. Messze az unió átlaga alatt Ha az egy főre eső társadalmi juttatások szintjét vásárlóerő-paritáson mérjük, megállapítható, hogy 2001-ben a magyarországi érték az Európai Unió 15 tagállama átlagának egyharmadát tette ki - olvasható a Portfolióban. Magyarországon a szociális ellátásra fordított összes (adminisztrációs költségeket is tartalmazó) kiadás 2001-ben a bruttó hazai termék (GDP) 19,8 százaléka volt, s ez az arány 1J százalékkal maradt el az unió átlagától. Magyarország a juttatások nagyobb hányadát fordítja családi és rokkantsági ellátásokra, mint a 15 tagállam - emellett a munkanélküliség és az elhunytak után hátramaradottak ellátásainak alacsonyabb százalékos aránya a szembeszökő. Hazánkban a bevételek közel 60 százalékát a társadalombiztosítási hozzájárulások adják. Ez az arány megfelel az EU-ban számított aránynak. Eltérés van viszont a hozzájárulás szerkezetében: Magyarországon lényegesen nagyobb a munkáltatói tb-járulék aránya, mint az unió tagállamaiban. (MNO) Alkotmánybírósághoz fordul a PSZÁF Alkotmánybírósághoz fordul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mert a befektetők és betétesek fokozott védelméről szóló törvény módosított változatát is alkotmányellenesnek tartja. Az úgynevezett „lex Szász” eredeti, a Parlament kormány- pártrtöbbsége által decemberben elfogadott változatát az Alkotmánybíróság Mádl Ferenc kérésére márciusban már vizsgálta. Akkor kimondta, hogy a pénzügyi felügyeletnél átmeneti jogbizonytalanságot jelentene, ha az új vezető megválasztásáig senki sem látná el az elnöki jogköröket. Az Országgyűlés április elején úgy módosította a „lex Szászt”, hogy az elnök helyett felügyeleti tanácsra bízná a felügyelet vezetését. mr MAGYARORSZÁG Hűség-díj Orbán Viktornak A Nemzeti Társaskör, amelyet nyugodtan tekinthetünk a polgári körök elődjének, a magyar kultúra és tudományos élet 225 jeles személyiségét tömöríti, akik 1996 óta adományoznak Hűség-díjat azoknak, akik a nemzet felemelkedése érdekében kiemelkedő munkásságot folytattak a kultúra, a tudomány vagy a közélet területén. Eddig a díjat 22-en kapták meg határon innen és túl, vasárnap pedig Orbán Viktor vehette át. A volt kormányfő a díjat átvéve József Attila szavait idézte: „Bebújtattál engemet talpig nehéz hűségbe”. A hűség olyan, mint egy vértezet - vélekedett a Szövetség elnöke - egész súlyával lelkünkre nehezedik, de megvédi lelkünket szüntelenül ostromló kísértésektől. Úgy tűnik, hogy manapság a hűség kiment a divatból, pedig a hűség sokak elgondolásával szemben nem áldozathozatal, éppen ellenkezőleg, a hűség mindenek előtt védelem. A haza iránti hűség a nemzetet védi. A családunk iránti hűség a gyermekeinket, a szavunkhoz való hűség a becsületünket, a terveinkhez, céljainkhoz való hűség pedig a személyiségünket. Egy díj mindig meghívás is munkára, feladatra, hivatásra - folytatta Orbán Viktor. A nemzet elgyengülőben van. Orbán Viktor Nemeskürty tanár úr gondolatait idézte: „A nemzet kisebbségbe szorult az országlakosok között.” Mint elmondta, a rendszerváltás után sokaknak megrendült a biztonsága. Márpedig akinek megrendül az élete, az könnyen kiesik a nemzet kötelékéből is. Haza, nemzet, közösség, összetartozás, könnyen lehet, hogy semmit sem jelent a számukra, hiszen úgy tapasztalják, hogy a saját népük képtelen olyan világot építeni, amelyben ők és családjuk megtalálhatják a megfelelő helyet. Forrás: fldeszfrakcio.hu Szijjártó Gyurcsány üzleti érdekeltségeiről Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminisztert „kapcsolati hálózatába” tartozó cégek egymilliárd forint értékben állami megrendelések részesei lehettek - fogalmazta meg gyanúját Szijjártó Péter fideszes képviselő a hétvégén. A fiatal politikus hozzátette: „Számos olyan cégről van tudomásunk, amelyek közpénzből finanszírozott megrendelés részesei lehettek”. A honatya ezek közé sorolta a Budapest Airport Rt.-t (amely igazgatósági elnöke a sportminiszter anyósa, Apró Piroska volt), valamint az Invaro Invest Kft.-t és Trendex Holding-ot (utóbbiak tulajdonosi és vezetői szerkezete több ponton is kötődik állítólag a Gyurcsány-biro- dalomhoz). Az említett cégek milliárdos nagyságrendű, közpénzből finanszírozott megrendelések részesei lehettek - hangzott el Szijjártó sajtótájékoztatóján. A Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium részéről Szigetvári Viktor reagált a támadásokra. A szaktárca képviselője szerint: „Ha egy hazugságot ezerszer elismételnek, akkor sem válik igazsággá, hogyha ezt Szijjártó Péter minden harmadik hónapban megteszi.” A miniszteri védekezés ismételten tartalmazza azt a nehezen emészthető nyilatkozatot, mely szerint Gyurcsány Ferenc kinevezésével megszűnt üzletembernek lenni. Kovács Árpád Nem minden Malév-járat indul el Járatokat töröl a Malév az egyik szakszervezet sztrájkja miatt. A tulajdonos ÁPV Rt. képviselője megerősítette: veszteséges cégnél legfeljebb 3,5 százalékos lehet a béremelés. A takarítókat és földi kiszolgálókat tömörítő érdekképviselet kedden csaknem egész napra beszünteti a munkát, így a légitársaság 20 járatot nem indít el. A Malév azt ígéri, hogy az utasokat később elszállítja vagy a jegyek árát visszatéríti. A törölt járatok listája elolvasható a Malév honlapján, és a 06-40-21-21-21-es telefonszámon is lehet érdeklődni. A légitársaságnál működő hat szak- szervezet közül ez az egyetlen, amelyik nem tudott megállapodni a béremelésről és az átszervezésről. Az ÁPV Rt. a MALÉV fő tulajdonosa. Mészáros Tamás, a privatizációs szervezet képviselője úgy vélte, hogy a MALÉV vezetése és az ÁPV Rt. elment azokig a határokig, amelyek egy veszteséges cég esetében lehetségesek. <mr> Felavatták az aradi Szabadság-emlékművet Medgyessy Péter miniszterelnök, és Rázván Theodorescu román művelődési miniszter jelenlétében vasárnap Aradon felavatták az 1848-as vértanúkra emlékező szoborcsoportot. Az eseményen (amelyet a Duna Televízió egyenes adásban közvetített) a magyar emlékművön kívül látható volt a Tűzoltó térből kialakítandó Megbékélési park román alkotásának a makettje is. Medgyessy Péter (aki beszédének első perceit Dávid Ibolyának, a Szabadság-szoborért sokat tevő magyar politikusnak méltatásával töltötte) felszólalásában hangoztatta: Magyarország érdeke, hogy Románia mielőbb az EU tagjává váljon. A magyar kormányfő szerint az emlékmű újra- avatása az európaiság győzelme a politikai provincializmussal szemben. Az ünnepi eseményen a 400 ezres lakosú nagyváros patinás terén (többek között) jelen volt Dávid Ibolya az MDp Schmitt Pál a Fidesz részéről, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. Kovács Árpád
