Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-17 / 77. szám

JOBB PART 2004. április 17, szombat _____2. A harmadik politikai erő Nyílt levél a demokratákhoz Az EU Parlamenti választásra való felkészülést megelő­ző szövetségi gyűlést tartott a Magyar Demokrata Fórum és koalíciós partnerei (FKGP, MDNP, Vállalkozók Pártja) pénteken a Vajdahunyad várban. A rendszerváltó de­mokratáknak ismét meg kell találniuk a közös hangot, és a politikai elitnek vissza kell térnie a felelős politizáláshoz - tartalmazza az MDF és szövetségesei nyílt levele, amit a rendezvényt követő sajtótájékoztatón ismertettek. Az uniós választásokra felké­szülő Magyar Demokrata Fó­rum - szövetségeseivel együtt - már korábban megfogalmazta, hogy létrehoz egy „harmadik politikai erőt”, ami az MDF lis­táján keresztül összegzi erejét. Gémesi György, az MDF kam­pányfőnöke rámutatott arra, hogy a közelmúltban lezajlott kampánynyitón megcélzott 6 százalékos szintet, a jelenlegi közvélemény-kutatások ered­ménye alapján az MDF-es koa­líció elérte. „Úgy ítéljük meg, hogy van még bennünk 4 szá­zalék tartalék, ezért a következő 57 nap alatt 10 százalékos ered­ményt szeretnénk regisztrálni ebben a szövetségben” - tette hozzá Gémesi. A négy párt me­gyei elnökei által megfogalma­zott nyílt levélből idézve Gémesi a következőt olvasta fel: „Nekünk, rendszerváltó de­mokratáknak ismét meg kell ta­lálnunk a közös hangot. Vissza kell térnünk a felelős politizá­láshoz, hogy normális országot adhassunk gyerekeink kezébe” - jelentette ki. „A harmadik köztársaság első demokratikus parlamentje tagjaihoz és a rendszerváltozást segítő min­den magyar demokratához” szóló levelet ismertetve. Gémesi György Gémesi hangsúlyozta: „az európai uniós Magyarország­nak olyan hazának kell lennie, ahol nem leszünk egymás ellen­ségei csak azért, mert másképp látjuk a világot, ahol nem akar­juk elpusztítani egymást, mert értékesnek tekintjük azt is, aki tőlünk eltérően gondolkodik". Az MDF-es politikus elmond­ta, hogy a jelenlegi közvéle­mény-kutatások szerint az MDF és szövetségesei európai parla­menti listája 10 százalékra szá­míthat a választáson. Takács János, a Vállalkozók Pártjának ügyvezető elnöke ar­ról beszélt, hogy változtatni kell a magyar kis- és középvállalko­zók nagyon rossz helyzetén. Szabó Lajos, az FKGP Csong- rád megyei elnöke az MDF és az FKGP rendszerváltozástól számított közös gyökereire hi­vatkozva azt mondta: ez a szö­vetség visszaadta a termőföldet a magyar nemzet tulajdonába. Hegedűs Tamás, az MDNP Veszprém megyei elnöke az antalli értékeket képviselő szö­vetség együttműködését hang­súlyozta. Hock Zoltán, az MDF budapesti választmányának el­nöke szerint a liberális vezetésű Budapest nem készült fel az eu­rópai uniós csatlakozásra, és „hanyatlófélben van a főváros.” Epress Mindössze 1,3 milliárd jut energetikai pályázatokra Stagnáltak a reálkeresetek az év első két hónapjában A Draskovics-csomag két hulláma 1,3 milliárd forint­tal apasztotta le a gazdasá­gi tárca által kiírt energeti­kai pályázatokra szánt ke­retet. A megmaradt pénz is csak papíron létezik: a túl­vállalások miatt az összes támogatás felét jövőre, húsz százalékát pedig két év múlva fizetik ki. Csupán a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium (GKM) honlapján jelent meg az a tájé­koztatás, miszerint a nemzeti energiatakarékossági program idei, az előző évekénél szűkö­sebb keretét menet közben fél- milliárd forinttal csökkentették. A pénz már tavaly sem volt ele­gendő. Noha a pályázatok befo­gadását már júniusban leállítot­ták, információk szerint 400 mil­lió forint megítélt támogatás kifi­zetése így is az idei évre csú­szott. A 2004-es kiírásoknál az áthúzódó kifizetések aránya még nagyobb lesz. A GKM tájé­koztatója szerint „a 2004-ben felhasználható támogatási rész­keret 70 százaléka a 2005., illet­ve 2006. években válik kifizet- hetővé”. Hogy kinek milyen ütemezés jut, azt a nyerteseknek kiküldött támogatási szerződé­sek tartalmazzák. Az Energia Központ Kht. munkatársának tá­jékoztatása szerint az eddigi gya­korlatban nem létező, áthúzódó kifizetések azért váltak szüksé­gessé, mert a tárca több pénzt hirdetett meg, mint amennyit számára a költségvetés lehetővé tett. Magyarán: a kihirdetett ke­retnek csupán a harminc száza­léka elérhető az idén, az áthúzó­dó kötelezettségvállalások pedig automatikusan a következő évek keretét csökkentik. Bállá György, a Fidesz ener­getikai szakértője úgy véli, ért­hetetlen az energiatakarékossá­gi pályázatok visszafogása, hi­szen ezek a támogatások bizto­san megtérülnek. mjvo Csupán 0,4 százalékkal voltak magasabbak a janu­ár-februári reálkeresetek, mint tavaly ilyenkor. Az al­kalmazásban állók létszá­ma e két hónapban 0,5 százalékkal nőtt az előző évihez képest, ám az átla­got meghaladó növekedés csak a szolgáltató ágazatok egy részére volt jellemző - jelenti a KSH. Mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek az év első két hónapjában az egy év­vel korábbihoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A statisztikai adatok szerint a bruttó nominális átlagkereset 8,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel koráb­bit. A fogyasztói árindex 6,9 szá­zalékkal nőtt. A hivatal adatai szerint januárban és februárban az öt, illetve ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél átlago­san 2 758 ezren álltak alkalma­zásban. A versenyszféra létszá­ma az előző év azonos időszaká­hoz képest 1,2 százalékkal növe­kedett, a költségvetés létszáma 1,5 százalékkal csökkent, így ösz- szességében a nemzetgazdaság­ban alkalmazásban állók létszá­ma 0,5 százalékkal nőtt. A lét­szám átlagot meghaladó növe­kedése azonban csak a szolgál­tató ágazatok egy részére jellem­ző: ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, kereskedelem, szál­láshely-szolgáltatás, vendéglátás. A teljes munkaidőben dolgo­zók bruttó nominális átlagkerese­te 140 300 forint volt - a fizikai foglalkozásúaké 91 000 Ft, a szel­lemi foglalkozásúaké 196 900 Ft. Ezen belül a versenyszférá­ban dolgozók átlagosan 128 200 forintot, míg a költségveté­si szervezeteknél dolgozók en­nél többet, átlagosan 169 200 forintot kerestek. mno EU-történelem A Tizenkettek Európája Kulturális beruházások címzett támogatásokból 1986. január elsejével Spanyolország és Portugália az EK teljes jo­gú tagja lett, az integráció ezzel 12 országra bővült. Mindkét ország felvételénél a gazdasági érdekek mellett jelentős szerepet játszottak a politikai megfontolások is, a nemrég született demokráciák megerősí­tésének szándéka. Az 1980-as évek második felében az integráció mélyülésének folyamata is új lendületet vett. Hőtérbe került az alapí­tó szerződések módosításának kérdése. A valódi közös piac kialakítá­sa a nyolcvanas évek derekára égető szükséggé vált. A munkanélkü­liség növekedett, a gazdasági fejlődés nem volt elég dinamikus. Ezt is­merte fel 1985-ben Jacques Delors a Bizottság elnöke Elkészítették a Fehér Könyvet, amely az EK egységes piacának 1992-re megvalósí­tandó tervét tartalmazta. A megvalósításhoz szükség volt arra, hogy a tagállamok beleegyezzenek szuverenitásuk korlátozásába. így szüle­tett meg a Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmány (SEA), amelyet 1986-ban írtak alá és 1987 január 1-én lépett életbe. Rendelkezése szerint az egységes piac megvalósítását 1992 decem­ber 31-ig kellett elérni. A SEA komoly intézményi változásokat is ho­zott. Míg az egységes valuta bevezetése egyértelmű volt, sokkal nehe­zebb volt a politikai unió megteremtése. Fordulópontot a közép-kelet európai politikai változások, a német egység problémái hozták meg. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992 feb­ruár 7-én írták alá. Az új megállapodás alapvető változásokat hozott az integráció jellegében. A tagállamok elhatározták, hogy 1999-ig kö­zös valutát vezetnek be. A politikai integráció mélyítéséért közös kül- és biztonságpolitika felállítása mellett döntöttek, valamint a bel-és igazságügyi együttműködés terén is közös célokat fogalmaztak meg. A Maastrichti Szerződés vezette be az Európai Unió elnevezést. A következő két évben 8, 4 milliárd forint címzett tá­mogatással számos kulturá­lis beruházás valósulhat meg - mondta Csontos Já­nos MSZP-s országgyűlési képviselő. A kormány elsősorban több- funkciós intézmények létesíté­sét és a kistérségi központok fejlesztését támogatja - fogal­mazott Csontos János. Mint mondta, a címzett tá­mogatással megvalósuló kul­turális beruházások összköltsé­ge 9, 5 milliárd forint. A helyi önkormányzatok ál­tal benyújtott 2004. évi új cím­zett támogatási igények feldol­gozásakor és a támogatási ja­vaslat kidolgozása során álta­lános szempont volt, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával va­lósuljon meg. Továbbá az igénybenyújtó önkormányzat anyagi erőihez mérten saját forrást is felhasználjon a beru­házás megvalósításához. Az MSZP képviselője kitért arra, hogy címzett támogatás­sal valósul meg többek között a miskolci multifunkcionális kul­turális központ és hangverseny- terem, valamint a városi sport- csarnok rekonstrukciója, az eg­ri Forrás Gyermek- és Szabad­időközpont rekonstrukciója és bővítése, az orosházi Petőfi Művelődési Ház felújítása, illet­ve a jászberényi városi könyv­tár bővítése és átalakítása. Hozzátette: Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciója során 2 milli­árd forintos címzett támoga­tást használtak fel. A szocialista képviselő ki­emelte, hogy az idén több pénz jut a kultúra támogatására, mint az elmúlt években. „Nem igaz, hogy a szocialis­ták nem támogatják a kultúrát” - mondta Csontos János. e.j. MAGYARORSZÁG Szász Károly-interjú a Hír TV-n A PSZAF jelenlegi vezető tisztségviselője volt a Hír TV csütörtök esti műsorának vendége. Szász Károly a televízió stúdiójában arról beszélt, hogy az állá­sukkal játszanak azok a köztisztviselők, akik nem tesznek eleget a jelenlegi kormány elvárásainak. A felügyelet elrtöke kijelentette: az MSZP és a kormány jó ideje szeretne tőle megszabadulni, de ő (es­küjéhez híven) az utolsó pillanatig igyekszik ellátni feladatát, ebből a szempontból pedig érdektelen, hogy ez a pillanat mikor jön el. Szász Károly hozzátette: büszke a jelenlegi helyzetre, hiszen a lex Szász megszületése azt bizonyítja, hogy mindenféle vádaskodás, intrika ellenére sem sikerült a felügyelet vezetőségét a meglévő jog­szabályok mellett lemondásra kényszeríteni. A PSZÁF elnöke nem fél attól, hogy a küszöbön álló átadás-átvétel után a következő ve­zetés talál a személyére nézve terhelő adatokat, hiszen nem volt a felügyelet működésében, csupán annak elnökétől függő eljárás vagy döntés. Szász Károly ugyanakkor nem érti, miért nem derült ki mind a mai napig, hogy konkrétan ki végezte el a Keller László személyével kapcsolatba hozott, ellene folytatott titkos adatgyűjtési akciót. A felügyelet vezetője hozzátette: a dokumentumon meg van jelölve a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal, valamint újságírók, és olyan sértett kollégák, akik különböző félinformációkat szivárogtattak ki egy el­távolítására kidolgozott akcióterv keretében. Szász szerint abszur­dum, hogy ilyen 2003-ban egy jogállamban megtörténhetett. Tüntetés Bayer Zsolt mellett Április 18-án, vasárnap 15 órakor a polgári körök szervezésében tüntetést tartanak a Külügyminisztérium Bem téri épülete előtt Bayer Zsolt kitiltása, valamint a szaktárcának az üggyel kapcsola­tos magatartása ellen - adta hírül a Magyar Nemzet. A polgári na­pilap szerint az eseményen felszólal Simicskó István országgyűlési képviselő, Lovas István publicista, valamint Gulyás Dénes opera­énekes. Bubik István színművész előadása is gazdagítja a progra­mot. A szervezők kérik a várhatóan szép számmal érkező polgáro­kat, hogy méltóságteljes és fegyelmezett magatartást tanúsítva előzzék meg az esetleges provokátorok akcióit. Tanácskozás a Balatonról - javuló vízállás? A kormány az idén 4 milliárd forintot költ a Balatonhoz kötődő beruházásokra - jelentette ki Persányi Miklós a minap csütörtökön, a magyar tenger helyzetét elemző megbeszélésen. A környezetvé­delmi miniszter hozzátette: a balatoni kormányprogram által rögzí­tett teendők 75 százaléka már megvalósult. Ennek keretében a fen­ti pénzösszeg erejéig állami segítséggel folytatódhatnak a Balaton- vidék környezet- és természetvédelmi, vízügyi, területfejlesztési és egyéb beruházásai. A tóparti települések többségének már van szennyvíz-csatornahálózata, jelenleg pedig (uniós támogatással) fo­lyik a keszthelyi, füredi és főkajári víztisztítómű, és három térségi hulladéklerakó megújítása, illetve megépítése. A tanácskozáson el­hangzott: a tó vízszintje egyre emelkedik, a vízállás 72 centiméter, ami magasabb a tavalyinál. Ennek köszönhetően a Balaton átlag­mélysége 2,9 méterre növekedett. (forrás: magyarorszag.hu) Magyar alkotás lett az év könyve Ukrajnában Egy budapesti szerző alkotása lett az év könyve Ukrajnában. Zilahy Péter Az utolsó ablakzsiráf című kötetének témája a rend­szerváltozás, ami keleti szomszédunknál még a magyarországinál is inkább beszédtéma napjainkban. Balia D. Károly kárpátaljai költő szerint a-mű méltán ért el sikert, hiszen az elmúlt tízegyné­hány év krónikáját egyszerre objektív és szubjektív eszközökkel egy nagyon érdekes struktúra keretében (a hajdani Ablakzsiráf ol­vasókönyv címszavait idézve) örökíti meg. „Mintha ezek a kelet­európai diktatúrák a lakosság számára is címszavakba szedték volna azokat az ismereteket, amelyeket a világról tudni kell, min­den más ablakot bezártak előttük, azt tudhatták a világról, amit a diktatúra akarta, hogy tudjanak. Zilahy Péter ebben a világban nőtt fel, és ez a világ omlott számára össze akkor, amikor rend­szerváltozás következtében a diktatúrák összeomlottak” - tette hozzá a József Attila-díjas költő a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorában. Az Ab Ovo Kiadó gondozásában 1998-ban megjelent könyvet már 14 nyelvre fordították le, köztük Galina Petroszanja tolmácsolásában ukránra is. Az év könyvét 1999-től választják ki Ukrajnában, mely napjainkra Balia D. Károly szerint egy alapos szakmai versennyé nőtte ki magát. Kovács Árpád A Jobbik kérdései az iraki magyar kontingensről A Jobbik a külügyminisztertől vár választ az iraki magyar kon­tingenssel kapcsolatos információjukra, miszerint eltitkolt táma­dások is érték a magyarokat, akik éles töltényt nem is használ­hatnak - közölte Vona Gábor, a párt alelnöke a Külügyminiszté­rium előtt tartott sajtótájékoztatóján. „Kíváncsiak vagyunk arra is, igaz-e, hogy a magyar kontingens a kiküldésének humanitárius céljával teljesen ellentétesen hadi szállítmányozást végez” - tette fel a kérdést Vona Gábor. Hozzátette: arra is választ várnak, hogy ki vállalja a felelősséget és a garanciát azért, hogy a Magyarországon élők biztonságban vannak, „és nem juthatnak arra a sorsra, amelyre a szintén csak a békefenntartásban részt vállaló Spanyolország polgárai jutottak.” A Jobbik a külügyminisztertől vár választ az iraki magyar kontin­genssel kapcsolatos információjukra, miszerint eltitkolt támadások is érték a magyarokat, akik éles töltényt nem is használhatnak. e.j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents