Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-17 / 77. szám
4 2004, április 17, szombat RÉGIÓ------^ MAI TÉMA )=■ Va lós kisebbségi önkormányzati rendszer kell! A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításáról tartott előadást Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke csütörtökön Piliscséven, a Kálmánfi Béla Művelődési Házban. A tervezet előélete A törvénytervezet az országgyűlés előtt van már, az általános vita elkezdődött - számolt be az ügyben történt előrelépésről előadása elején Heizer Antal Öt országgyűlési bizottság tárgyalta a törvénytervezeteket és általános vitára alkalmasnak ítélték. A kisebbségi törvény 1993-as elfogadását követően nagyon rövid időn belül felmerült a módosításának az igénye is A kisebbségi hivatalban 1996- 97-ben kezdődtek el a munkálatok, melynek során a konkrét törvényszövegek módosításával foglalkoztak. Az előző ciklus végére elkészültek azok a tervezetek, amelyek mind a kisebbségi törvény, mind pedig a kapcsolódó jogszabályok és a kisebbségi választójogi kérdéseknek a reformját irányozták elő. Érdekes helyzet alakult ki, mikor az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a tervezeteket befogadta és benyújtotta az országgyűléshez, mert a kisebbségi törvénymódosítás tárgyában 13 országos önkormányzat, gyakorlatilag teljes körű egyetértéséről biztosította az országgyűlés emberjogi bizottságát, a választójogi tervezeteket azonban mind a 13 közösség elutasította. A 2002- es kisebbségi választások azt bizonyították be, hogy a jogszabálymódosítások irányát egy másik alkotmányos tétel mentén kell megfogalmazni. Mégpedig a kisebbségi közösségek önvédelemhez való jogát kell előtérbe helyezni. Az történt ugyanis a választásokon, ahol népszámlálási adatok szerint egy közösség él, és hat nemzetei helyi kisebbségi önkormányzata jött létre, vagy volt olyan település, ahol nem romák alakítottak roma kisebbségi önkormányzatot. Ha az etnobiznisszel visszaélve egyre több ember áramlik a kisebbségi közösségekbe és a rendelkezésre álló eszközök nem bővülnek ilyen mértékben, az azt jelenti, hogy a valós közösségek valós igényeire egyre kevesebb pénz fog jutni. Ezért a ciklus elején azt tűzte ki célul a hivatal, hogy olyan törvény szülessen meg a témában, amely valós közösségekre épülő kisebbségi önkormányzati rendszert hoz létre. A kormány úgy döntött, hogy a közösségek kezébe teszi azt a jogot, hogy eldöntse, ki tartozik a közösséghez, tehát ki választHeizer Antal tartott előadást hat és ki választható. Amennyiben ezt elfogadja az országgyűlés, másodikként jön létre ilyen rendszer a világon. A módosítás Civil kontroll alá kerül a kisebbségi önkormányzati rendszer. A tervezet szerint az országos önkormányzat dönt arról, hogy mely településeken kíván létrehozni helyi névjegyzék-bizottságokat. Ott lesznek ilyen bizottságok, ahol kisebbség él. Ahol azonban nem jelölnek ki névjegyzék-bizottságokat, az ott élő kisebbség kezdeményezheti az országos önkormányzatnál a helyi bizottság felállítását. A nemleges döntés esetén még kínálkozik egy jogorvoslati út is E folyamat lezárni januárig a választások évében, így tudni lehet előre azt, hogy mely településeken lesznek kisebbségi választások. A választás és névjegyzék-összeállítás csak ezeken a településeken fog megindulni. Az önkormányzat egyben kijelöli azt a három személyt is, akik a helyi névjegyzék-bizottságok tagjai lesznek. Az ő feladatuk lesz az, hogy felkeressék az egyéneket, hogy a nyilatkozat aláírásával jelentkezzenek a névjegyzékbe. A nyilatkozat tartalma kulcsfontosságú és várhatón még vitákat szül a parlamenti szakaszban. Ameny- nyiben a bizottság úgy határoz, hogy a nyilatkozatot aláíró személy nem tartozik az adott közösséghez, elutasító határozatában ezt indokolnia kell. A döntés ellen bírósághoz lehet fordulni. így a választásokig településenkénti helyi névjegyzékek állnak össze. Ezt követően a helyi névjegyék-bizottság a kisebbségi névjegyzéket átadja a helyi választási iroda vezetőjének. A névjegyzék teljes körűen titkosított, egyedül a feliratkozottak száma adható ki. A kisebbségi jogok biztosítása nem létszámfüggő, a konkrét feladatok finanszírozás viszont feladatfüggő. A helyi névjegyzék-bizottság tevékenységnek adminisztratív hátterét, a helyi választási iroda biztosítja. Persze ennek módja mikéntje, még a parlamenti szakasz során kidolgozásra vár. Mindezek után a választópolgártól a mai rendszerhez képes semmi extrát nem követel meg. Ugyanabban a borítékban, amelyben megkapja a helyi önkormányzati választásokra szóló felhívást, megkapja a kisebbségi választásokra történő felhívást is, de csak az a személy, aki feliratkozott a listára. A választások napja ugyanaz. Egy plusz dolog van, hogy adatvédelmi okok miatt a helyi választások szavazó körét el kell választani a helyi kisebbségi választások szavazó körétől. A szavazókörön semmiféle felirat nem utalhat arra, hogy ez kisebbségi szavazókor. Jelentős változás, hogy létrejön a megyei kisebbségi önkormányzati szint, másrészt mind a megyei, mind az országos kisebbségi önkormányzat közvetlen választások útján jön létre. Tehát megszűnik az elektori rendszer. A megyei és országos önkormányzatok esetében listaállítási jogot a kisebbségi civil szervezetek kapják. Azon kisebbségi civil szervezetek, amelyek a törtvényben meghatározott számú helyi jelöltet tudták állítani. Tehát az nem történhet meg, hogy valakiből úgy önkormányzati vezető lesz, hogy valamely kisebbségi civil szervezettel nincs élő kapcsolata és ők nem vették a listájukra. A tervezet nem megyei hanem területi szervezetekről szól, a várható közigazgatás változás miatt. Tehát amikor egy kisebbséghez tartozó választópolgár bemegy a szavazófülkébe, illetve a szavazókörbe, akkor amennyiben a közösség tudott megyei és országos listát is állítani, akkor három szavazólapot kap a kezébe. Az egyik a hagyományos helyi választásokra vonatkozik, a területi és országos szavazólapon pedig kisebbségi jelölő szerveztek szerepelnek, és a listájuk első öt személyének a neve. Itt a listák közül kell választani. Lényeg A törvénymódosítás lényege, hogy a kisebbségi területre mozgósítható eszközöknek a koncentrálása megtörténhet-e a valós közösségekre vagy nem. A rendelkezésre álló eszközök a valós közösségek céljaira elégségesek. A tét az, hogy valós közösségek alapján, valós civil szervezeti aktivitáson épülhet-e fel valós önkormányzatiság komolyabb jogokkal, vagy sem. Ennek csak eszköze az, hogy erre választójogilag egy név- jegyzékes-rendszer alakul ki, vagy a parlamenti szakaszban a pártok úgy döntenek, hogy más módszert kívánnak alkalmazni. gk Gyermekközpontúság és önmegvalósítás Bemutatkozik Esztergom Város Aranyhegyi Óvodája Esztergom Város Aranyhegyi Óvodája 1963-ban kezdte meg működését. Az óvoda akkoriban három csoporttal működött és a legkorszerűbb óvodának számított a városban. A női munkaerő egyre nagyobb mértékű bevonásával működő Látszerészeti Eszközök Gyára 1971-ben a Városi Tanáccsal közös fenntartású óvodát hozott létre: a Petőfi Sándor Általános Iskola szolgálati lakásából egy kétcsoportos ^óvodát alakítottak ki, amely igazgatásilag az Aranyhegyi Óvodához tartozott és tartozik ma is. Az intézmény megállapított férőhelye 109 fő, de a létszám ennél jóval magasabb. A gyermekek nevelését, gondozását 11 óvodapedagógus és 14 alkalmazott látja el. Az intézmény saját konyhával rendelkezik, ami az egészséges, korszerű táplálkozás biztosítéka. A „Nyitva van az aranykapu” címet viselő nevelési program fő célja a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztése, az egészség- és környezetkultúra-neveléssel összhangban. Az intézmény az egészséges életmód szokásainak kialakítását, valamint a testi szükségletek kielégítését tartja legfontosabb feladatának. A sikeres iskolai beilleszkedést a gyermek testi, szociális és értelmi érettsége, fejlettsége biztosítja, ám a nevelési program mindezek mellett nagy hangsúlyt fektet a gyermek és a természet közötti kötődés kialakítására. Amint azt az intézmény vezetője, Szalma Lászlóné lapunknak elmondta: az egészségnél semmi nem fontosabb, és „az egészséges, edzett test az alapja a magas fokú szellemi kultúrának.” Az Aranyhegyi Óvoda csendes környezetben fekszik, s a több szintes, tágas udvar hozzájárul a nevelési program sikeres megvalósításához. Az óvoda rendszeresen szervez kirándulásokat, elsősorban a környező dombokhoz, a Hármas sziklához, s minden évszakban ellátogatnak Pilisszentlélekre (a nagyobbak nyaranta egy hetet tölthetnek el itt, az óvoda által szervezett nyári táborban). Az óvoda csoportszervezését befolyásolja, hogy két épületül ben szervezik a mindennapi életet. A vegyes és részben osztott csoportok tökéletes összhangban állnak a nevelési program elvárásaival. Az ide járó gyermekeket biztonságot adó, érzelemgazdag légkörben nevelik, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből fakadóan egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad. A gyermekeket a saját képességeiknek megfelelő módszerekkel nevelik, fejlesztik. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, a tiszteletet és a biztonságot. Az intézmény rekonstrukciója, amely 2001-ben kezdődött, az óvoda eddigi életének legnagyobb vállalkozása. Jaksics László tervei szerint egy szinttel bővülne az óvoda, így az intézmény eleget tehetne a felvételi igényeknek, s tornaszobával, logopédiai foglalkoztatóval bővülhetne a jelenleg kissé szűkös épület. Az óvoda vezetője bízik abban, hogy a lelassult munkálatok belátható időn belül befejeződnek, s mint mondta: az Aranyhegyi Óvoda a körülményektől függetlenül szeretettel vár minden 3-7 éves korú kisgyermeket. sem Jó minőség-könnyebb kivitel A fa az építkezésnél nélkülözhetetlen alapanyag. A jó minőségű nyersanyag kiválasztása biztosítja az egész építkezés minőségét. Nem mindegy tehát, hogy milyen minőségű faanyagot vásárolunk, és persze, hogy mennyiért. Szlovákiában kevésbé elterjedt a fa mint építőanyag használata, ám itt is nélkülözhetetlen alapanyag a ház belső munkálatainál. A Lekéren működő Juhász- Drevospol már tíz éve gyárt építkezésre alkalmas faanyagot. A fatelepen, ahol csak friss vágást végeznek, szükség esetén méretre vágják a fát. A magánvállalat tulajdonosától megtudtuk, hogy nemcsak magánszemélyeknek adják el termékeiket, hanem nagy tételekben is szállítják tőlük a nyersanyagot. „Az ügyfeleink 60 százaléka Magyarországról származik, de vannak megrendelőink Pozsonyból és Szénéről is. Természetesen a környékbeliek is felkeresnek. Nagy építkezési vállalatokat és magánszemélyeket is kiszolgálunk, házfelújításhoz és építkezésekhez is szolgálunk alapanyaggal” - mondta az üzletvezető, Juhász Jolán. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban elmondta, hogy még nem tudja, hogyan fogja befolyásolni a termelést a csatlakozás. „Az árak szempontjából bizonyosan lesz változás, de nem tudni, milyen mértékű lesz az emelkedés. Úgy gondolom, hogy azoknak a vállalatoknak, akik a minőséget tartják szem előtt, nem lesz gondja. A minőségre nemcsak a csatlakozás után, hanem most is oda kell figyelni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük az ügyfeleinket csak azért, mert rossz terméket adunk át. Tehát a minőség szempontjából nem hoz újat számunkra a csatlakozás. A kivitel szempontjából viszont remélhetőleg jobb lesz a helyzet. Lelkiismeretesen kell végezni a munkát, és akkor nem lesznek gondok. Annál is inkább, mert az ügyfeleink többsége tanult ember, akiknek nem mindegy, mennyiért kapják meg a nyersanyagot, és milyen minőségűt.” ________-zigOr szágosan is megállnák a helyüket A X. Gyurcsó István szavalóversenynek Garam- kövesden 24 résztvevője volt idén. A versenyzők a III. és IV. kategóriában mérettettek meg. A III. kategória első helyezettje Szabó Donáta és Mátyás Anikó, a komáromi Selye János Gimnázium tanulói voltak, második helyen Hajnal Zsuzsanna (Ady E. Gimnázium, Párkány), harmadik helyezett Sárközy Hajnalka (Petőfi S Alapiskola, Kéménd). Külön- dijat kapott Kosa Tünde, Pintér Zoltán és Hajtman Enikő. A IV kategóriában szintén megoszlott az első hely Veres Erika (Ady E. Gimnázium, Párkány) és Fazekas Réka (Selye J. Gimnázium, Komárom) között. A második helyezett Vanco Ildikó (Ady E., Párkány), a harmadik helyen Benko Zsuzsa (gimnázium, Ipolyság) és Kuti Gergely (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Esztergom) végzett. Különdijat kapott Matyó Anett és Magda Katalin. A háromtagú zsűri elnöke Balázs F Attila, az AB-ART kiadó vezetője értékelte a versenyzők teljesítményét. „A diákok, akik itt részt vettek, az országos versenyeken is megállnák a helyüket. A szövegválasztásokkal viszont gond van. Vagy olyanokat választanak, ami az életkoruknak nem felel meg, vagy olyat kapnak, amit egy rutinos színész sem tudna úgy előadni, hogy a hallgatóság figyelmét felkeltse. Ezért azt tervezzük, hogy egy antológiát adunk ki idén az ABART kiadó gondozásában. Ebben minden korosztálynak kínálunk szerzőket és szövegeket. A másik negatívum, hogy a tanárok és a szülők segítsége addig elegendő, amíg egy bizonyos színvonalra eljutnak. Ha nem tapasztalt tanárról van szó, akkor hátráltathatja a szavalót a fejlődésben. Jó lenne több versmondótábort szervezni számukra, ahol szakemberek csiszolhatnák a tehetségüket.” -CZ-
