Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-16 / 76. szám

Napilap az Ister-Granum Euror égi óból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk II. évfolyam, 76. szám 2004. április 16., péntek Csongor (Szt. Bernadett napja) Főszeikesztő-helyettes Horváth Balás • Szerkeszt ók: Bartai Tknea (regjó), Koler Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Na® Balázs (sport), Váczy H István (kultúra) • Munkatársak: Áipósi Károly, Bukovks Krisztián, Grigfer Mánia, Epres József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muaiay Ágnes • Művészeti vezető: Babge P. Seeder • Tervezőszerkesztő: Ágjaká Loretta • Szerkesztőségi titkár Jászberényeié Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, fbstafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail hkflap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium RL, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 5K3-040 • Felelős kiadó: Kpke Ferenc igazgató • Kiadói irodavezető: HorváÉi Gábor • Hirdetésfelvétet Sind Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar Fbsta RL, a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Hőfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia sca 943 03 Stúrovo, Továrenská L, telefon: 036-756-2027 • Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft, 2901 Komárom, Igmándi út L (Rostafiók 2L), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. — J > j Besurranó újságírás Ha még emlékszik rá valaki, az újságírás hivatás, akadnak még szent elkötelezettjei (ha magam részéről az elfogulat­lanságban a mai magyar köz­életi viszonyok közepette ne­hezen is hiszek), és valamivel több és tartalmasabb annál, hogy Mónika zombiszerű vég­lényeket faggat a műsorában, akik kétbites tárkapacitásukkal (igen-nem) fókuszálnak a vi­lágra. Vagy több, minthogy Frei Tamás egy pszeudo-bér- gyilkost faggat, vagy hogy biz­tonságos távolságból körbe­utazza a világot, amiből nem az ,jön le”, hogy a világ mi­lyen sokszínű, gazdag és sze­gény egyszerre, hanem hogy ő teheti, hogy a haverokkal egzotikus helyeken lófráljon. Akadnak még, akik ko­molyan veszik az újságírást, ha Carl Bernstein és Bob Woodword neve nem is cseng ismerősen, a Watergate-botrányé minden bizonnyal, vagy ott van Hunter S. Thompson mes­ter, az úgynevezett gonzó új­ságírás atyja, aki szó szerint az életét tette fel a lapírás el­ső és legfontosabb szabályá­ra: a dolgokhoz, esemé­nyekhez közel kell menni. Mint ahogy közel megy - és életével fizet - a fronttudósí­tók névtelen serege is. Közel kell menni, az Index tudósítója pedig - úgy tűnik: kellemetlenül - közel ment, hogy feladatát elvégezze, az MSZP kampányüléséről tájé­koztasson (és egyszerűen be­sétált az épületbe). Mert a köz - mi - azt várja el, hogy ne csak a PR-robotok által előre megírt szózatokat ismerje, ha­nem az állítólag az érdekében cselekvő országvezetés min­den, a köz számára fontos lé­pését. Semmi besurranás és etikátlanság nem történt, csu­pán ho® Tóbiás József párt­igazgató, stábja és pártja kelle­metlen helyzetbe került, mert szembesítve lett kellemetlen (agresszív) kijelentéseivel. Ezért etikátlansággal és tör­vénytelenséggel vádolni Ma­gyarország legolvasottabb internetes hírportálját: rossz régi reflexeket idéz. S melles­leg csak „surranjanak be” az újságírók mindenhová, men­jenek el a Fidesz kampányér­tekezleteire is, mert én - mint a köz tagja - erről tudni aka­rok, ellentétben a villalakók szexuális szokásaival Yaist HU ISSN 1785-0592 9 771785 059057 Fontos a hazai kisebbségek ügyének koordinálása- Ister-Granum Eurorégió ­Kovács Kálmán informa­tikai és hírközlési miniszter tegnap jelképesen átadta Piliscséven, a minisztérium által tavaly, számítástech­nikai fejlesztésre kiírt pá­lyázaton nyert számítógé­peket. A pályázaton, me­lyet kisebbségi önkor­mányzatok számára indí­tottak, 65 település nyert támogatást. Beszédében a miniszter az információs társadalom fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Néhány napon belül az Euró­pai Unióhoz fogunk csatlakozni és egy sokkal nagyobb közösség­nek leszünk a részei - kezdte be­szédét Kovács Kálmán. Egy na­gyobb társadalmi-gazdasági for­mációba történő integráció, azt jelenti: tudomásul kell venni, hogy a nagyobb formáció milyen kihívásokkal néz szembe, mit fog lépni a következő években, mert mi is kénytelenek leszünk hason­ló dolgokat cselekedni. A legreá­lisabb az, hogy felmérjük mi vár az unióra, mert nagyjából az vár ránk is. Akkor tudunk ehhez jól alkalmazkodni, ha ezt időben fel­ismerjük, ha nem, akkor óriási traumaként fogja megélni az or­szág az uniós csatalakozást. Az unió legnagyobb kihívása a ki­bővítés. Versenyképességét te­kintve ma Európa a harmadik helyen áll, USA és Japán után. Az unió pár évvel ezelőtt felis­merte, hogy versenyképességé­nek legrosszabb eleme az infor­mációs technológia alacsony színvonala, elterjedtsége. Ezért indult az eEurope program, ami­nek az a célja, hogy tíz év alatt az informatika segítségével egy sok­kal versenyképesebb régió jöjjön létre. Az unióban tehát alapvető célkitűzés az információs techno­lógiában való gyors előrelépés. Az informatika és az elektronizá- ció Európának stratégiai kérdé­se, Magyarországnak pedig eb­ből kifolyólag létkérdése - tette hozzá Kovács Kálmán. Ehhez az unióhoz csatlakozik tíz olyan or­szág, amely gazdasága az uniós országokéhoz képest verseny- képtelen, szociálisan több prob­lémával küszködik és technológi­ailag elmaradott. Rövid távon trauma a kibővítés, hosszú távon azonban óriási stratégiai lehető­séget jelent. Fontos tehát, hogy ezen a területen előre lépjünk, ezért alakult meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium - hangsúlyozta beszédében a mi­niszter. Létrejött egy önálló, eu­rópai mintára működő hatóság. A kormány kidolgozta a magyar információs társadalom stratégi­áját, amely nem célokat, hanem programokat tartalmaz. (folytatás az 5. oldalon) Éva: megy vagy marad?- Magyarország ­Az EU-biztos szerint meg kell vizsgálni, hogy az eva nem ütközik-e uniós jogsza­bályba. Szakértők szerint nincs szó akkora összegről, hogy az EU ezt az adóne­met sérelmezné. Az EUKK szerint hosszabb vizsgálatra számíthatunk, de semmi­lyen kötelezettség nem ter­heli hazánkat. Frederik Bolkenstein EU-biz­tos szerint még egyszer meg kell vizsgálni, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó nem ütközik-e uniós jogszabályba - írja a Napi Gazdaság. A lap értesülése sze­rint az a fő kifogás az evával kapcsolatban, hogy az evázó csak a bruttó bevétel 15 százalé­kát fizeti be, holott az áfa - 25 százalékos kulcs mellett - a brut­tó összeg húsz százalékát teszi ki. Az unió nem a bevétel miatt aggódik, a rendszert technikai okokból kritizálja - írja a Napi Gazdaság, hozzátéve: az EU fő bevételi forrása az áfából szár­mazik, ám az eva igen kis tétel - ami az uniót zavarja, az az, hogy forgalmi adót nem fizető vállal­kozás mégis áfás számlát állít ki. Az EUKK honlapja szerint az unió semmilyen ajánlást, ren­delkezést, irányelvet nem adott ki ezen adónemmel kapcsolat­ban, ezért semmilyen kötele­zettség nem terheli Magyaror­szágot. Ugyanakkor - teszik hozzá - az EU-ban az evához hasonlóan összetett átalányadó eddig nem volt, ezért az valószí­nűleg hosszabb vizsgálatot igé­nyel majd az EU részéről. „Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok a közösség kereske­delmében nem vehetnek részt. E szabályozás jelentheti a megol­dást arra, hogy ne legyen prob­léma” - véli a Magyar Adóta­nácsadók és Könyvviteli Szolgál­tatók Országos Egyesületének elnöke, Zara László, aki furcsáll­ja, hogy Brüsszelben csak most figyeltek fel az egyszerűsített vál­lalkozói adóra. „Az eva kivált­hatja ugyan az EU rosszallását, ám az már a kormány, a parla­ment döntési joga, hogy ezzel együtt fenntartja-e ezt az adóne­met (vállalva az esetleges, bár a gyakorlatban valószínűtlen szankciót) vagy sem” - mondta a szakértő, hozzáfűzve: „az eva kapcsán nincs szó akkora ösz- szegről, állami bevételről, ami alapján az unió ezt az adónemet sérelmezhetné.” Zara László hangsúlyozta azt is: „az evázó nemcsak az áfát nem fizeti be, de vissza sem igényli azt - ez pe­dig költségvetési bevételt képez.- Ezt az adónemet egyébként megvizsgálhatják más megköze­lítésből is: az evások tulajdon­képp indirekt költségvetési tá­mogatást kapnak - tette hozzá a szakember, aki szerint ez esetben azt kell eldönteni, hogy az eva sérti vagy sem az uniós támoga­tási elveket. A csatlakozást köve­tően csak közösségi adószám­mal rendelkező magyar cégek kereskedhetnek a tagállamokkal- evás azonban nem kaphat uni­ós adószámot. (MNO.hu) A szakszervezetek is fellépnek a tandíj bevezetése ellen- Szlovákia ­A Szakszervezetek Kon­föderációja (KOZ) támo­gatja az egyetemisták és főiskolások petícióját, amelyet a költségtérítéses felsőoktatás bevezetése el­len nyújtottak be. Tájékoz­tatott erről tegnap Ján Gasperan, a KOZ alelnöke és az Iskoiaügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Marek Hyravy, a petíció egyik kezdeményezője azzal a kérelemmel fordult a KOZ ve­zetőségéhez, hogy támogassák a diákokat. Szerinte a Szak- szervezetek Konföderációja egy jól megszervezett és segí­tőkész szövetség, amely meg tudja szólítani a lakosság leg­nagyobb részét. Hyravy meg­Ivan Saktor, a KOZ elnöke említette a szakszervezetek szerepét az előrehozott parla­menti választásokról szóló népszavazás kiírásában is. A hallgatók tisztában vannak azzal az „óriási erővel”, amely- lyel a szakszervezetek nyomást gyakorolhatnak a kormányra és a parlamentre. A petícióval kapcsolatos aláírásgyűjtést ápri­lis végéig be akarják fejezni. Mi­után a petíciós bizottság ellen­őrizte az aláírásokat, május ele­jén átadják őket Pavol Hrusovskynak, a parlament el­nökének. Hyravy a szakszerve­zetek képviselőinek azt is el­mondta, hogy a petíciót az oszt­rák Nemzeti Diákunió is támo­gatja. A petícióban a szlovák egyetemisták és főiskolások ar­ra kérik a parlamenti képviselő­ket, hogy addig ne támogassák a költségtérítéses felsőoktatás bevezetését, amíg nem készül el az a komplex elemzés, amely a költségtérítéses tanulmányok­nak a társadalom szociális réte­geire tett hatását vizsgálja. A diákok meg vannak győ­ződve arról, hogy a törvényter­vezet kellemetlenül érinti a hallgatók többségét, ugyanis a jelenlegi keresetekből kiindulva a szülők nem fogják tudni fe­dezni a tanulmányokkal kap­csolatos költségeket. A KOZ ezzel a lépéssel ismét olyan politikai kérdésekbe szól majd bele, amelyet néhány politikus nem helytelennek tart. Pavol Rusko, az ANO el­nöke két héttel ezelőtt, az el­nökválasztások első fordulóját és a népszavazást követően je­lentette ki, hogy a szakszerve­zeteknek nem kellene beleszól­niuk az ország politikai törté­néseibe. Rusko akkori kijelen­tései szerint részben az Ivan Saktor vezette konföderáció felelőssége az, hogy az állam­kasszának fölösleges terheket jelentő, érvénytelen referen­dumot is megtartották. rga Lapozó JANUÁRTÓL EMELKEDNI FOGNAK AZ ADÓK ...........2. oldal BŐ S1 TÁRGYALÁSOK....3. oldal ME GINT TÁMAD A PARLAGFŰ.............4. oldal KÖ RNYEZETVÉDELMI PROGRAM KÉSZÜL..........................5. oldal NA PI BULVÁR............7. oldal KI KAPOTT A PÁRKÁNYI CSAPAT.............8. oldal „A költőket... ismerni kell!”- Régió — A Költészet Napja alkal­mából április 14-én délután Barangolások a költészet­ben címmel megemlékezést tartott az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár. Várady Eszter, a könyvtár igazgatója köszöntőjében el­mondta: a negyven éve minden áprilisban megrendezésre kerülő sajátosan magyar ünnep nem csupán József Attila, hanem az 1900-ban született Márai Sándor születésnapja is. A két irodalmi kiválóság sorsa több pontban is összeforr, hiszen mindketten emigrációban éltek (az egyik esetben lelki, a másik esetben fi­zikai emigrációról beszélünk), mindkettőjük munkásságát meg­bélyegezte az aktuálpolitika, s paradox módon mindketten ön­kezűleg vetettek véget életüknek. Az igazgatónő elmondta: egyre többször foglalkoztatja a kérdés, vajon mit jelent a költészet a mai ember, elsősorban a mai fiatalság számára. Mivel a szép számú kö­zönség soraiban sok iskoláskorú fiatal foglalt helyet, a könyvtárve­zető indokoltnak tartotta feltenni a kérdést: az iskolai tananyagon túl ki, milyen gyakran vesz a ke­zébe verseskötetet. A megnyitó beszéd rávilágított a felgyorsult, ideologizált világ buktatóira, a kultúra iránti igény hiányára. Várady Eszter szerint a bennünk bujkáló érzések csakis a művé­szetek, pl. a költészet által juthat­nak kifejezésre, tehát ha nem ol­vasunk verseket, felbecsülhetet­len értékektől fosztjuk meg ma­gunkat. A költőket ismerni kell, hi­szen munkájuk által megismerhető az elmúlt évszázadok története és saját belső világunk is Végül az esztergomi Klubszínpad előadását láthatták az érdeklődők. sem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents