Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-15 / 10. szám
2004, január. 15., csütörtök REGIO MAI TÉMA Díjhátralék ügyek Hova fordulhatunk, ha nem tudunk fizetni? Angliában a vezetékes víz olyan jellegű szolgáltatás, amelyet nem lehet semmilyen körülmények között megszüntetni. Magyarországon és Szlovákiában nincs ilyen tilalom. Sok család él ma villany-, víz- vagy gázellátás nélkül. Ilyen helyzetbe kerülni nem olyan nehéz, elég néhány havi számlának a befizetésével elmaradni. A díjhátralék problematikája érinti az adóst, az önkormányzatot, a szolgáltatatókat, gyakran a pénzintézeteket is. Annak jártunk utána, milyen lehetőségei vannak az állampolgárnak, hogy elkerülje ezeket a helyzeteket. ' Azoknak, akik adósságot halmoznak fel, lehetőségük van különböző támogatásokat kérni a lakóhely szerinti önkormányzattól. Az úgynevezett lakásfenntartási támogatás a díjhátralékossá válás megelőzésére irányuló lehetőség. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2001. (XI.22.) KT. számú rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az ilyen esetekben nyújthat segítséget. A rendelet célja, hogy a törvény által meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének módjáról, az ellátások mértékéről és a jogosultság feltételeiről. A szociális rászorultságtól függő ellátások: pénzbeli támogatások, illetőleg természetbeni támogatások. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások formái lehetnek a lakhatás feltételeinek javítása érdekében nyújtható támogatások: általános lakásfenntartási támogatás, fűtési támogatás, lakbértámogatás, ápolási díj, átmeneti segély, rendszeres szociális segély, temetési segély, időskorúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyerekvédelmi támogatás. A természetben nyújtott szociális ellátások formái lehetnek köztemetés, méltányosságból történő közgyógyellátás, gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, beiskolázási segély, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell az erre rendszeresített forma- nyomtatványon benyújtani. A szociális ellátások közül a rendszeres ellátásokat a lakásfenntartási támogatás kivételével havonta utólag, a tárgy hónapot követő hó ötödik napjáig folyósítják. Az átmeneti jellegű ellátásokhoz annak megállapítását követően ötödik munkanapon belül tud hozzájutni az igénylő. A pénzbeli és természetbeni támogatás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó (szociális gondozó), illetve a gyermekintézmény megbízottjának közreműködésével is adható, aki a felhasználást, a kifizetést követő tizenöt napon belül köteles igazolni. A lakásfenntartási támogatást annál a személynél (családnál) állapítják meg, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének kétszáz százalékát és a lakhatási költségei meghaladják a család havi jövedelmének harmincöt százalékát, vagy a lakás fűtési költségének havi ösz- szege meghaladja a család havi jövedelmének húsz százalékát. Méltányosságból a támogatás a meghatározott jövedelemhatárt meghaladó egy főre eső jövedelem esetén is nyújtható. Lakás- fenntartási támogatást annál a személynél (családnál) állapítják meg, ahol a minimálisnak elismert lakásnagyságot meg nem haladó térmértékű lakásban laknak. Ez lakótelepi lakásnál, két személynél hatvan négyzetméter, minden további főnél plusz tíz négyzetméter, de legfeljebb százötven négyzet- méter. Családi háznál két személynél hetven négyzetméter, minden további főnél plusz tíz négyzetméter, de legfeljebb kétszáz négyzet- méter. Méltányosságból nagyobb lakásméret esetén is nyújtható támogatás. A kérelmet évente meg kell újítani. A kérelem benyújtásának határideje lakásfenntartási támogatás esetén minden év január vége, fűtéstámogatás esetén minden év május vége. A fűtéstámogatás iránti kérelem elbírálásához csatolni kell a felmerült fűtési kiadásokra vonatkozó bizonylatokat. Lakásfenntartási támogatás csak egyféle jogcímen általános lakásfenntartási támogatásként vagy fűtéstámogatásként adható. Szlovákiában nem rendelkezik törvény az önkormányzatok által nyújtandó támogatások mértékéről, de szükség volna rá. A szociális törvény módosítása ez év februárjára várható. Minden önkormányzat a hatáskörébe tartozó költségvetésből különíthet el egy összeget. Ez a pénz a Szociális Bizottsághoz tartozik, amely állami felügyelet alatt van. Ez albizottság veszi át azokat a kérelmeket, amelyeket a lakosság nyújt be. Zselízen kevés kérvény érkezik. Ezekre sürgős esetekben és nyomós indokkal nyújthat a polgármesteri hivatal egyszeri támogatást, melynek mértéke maximálisan 3000 korona/év. Az önkormányzat a hozzá tartozó dolgoknál - a szemétszállítási díj, az ingatlanadó - tud fizetési haladékot adni a rászorulóknak. Muzslán a költségvetésből elkülönítenek egy összeget, mely a szociális csomag alapját képezi. Ebből rendkívüli esetekben egyszeri alkalommal tudnak segélyt adni. Például első gyermek születésénél 5000 korona, fiataloknak telekvásárláshoz vagy építkezéshez tudnak egyszeri alkalommal 20 ezer korona vissza nem térítendő támogatást nyújtani. Muzslán is tudnak haladékot adni az önkormányzat hatáskörébe tartozó dijak fizetésére, az összeget azonban nem tudják tovább csökkenteni. A településen létezik a Jövő 2000 elnevezésű alapítvány, amely tehetséges gyerekeket támogat. Ennek az alapítványnak azonban szociális jellege nincs. Összeállította: akaree A tényleges lakásfenntartási kiadások a lakbér, a lakáscélú kölcsön törlesztő részletének összege teljes mértékben, az albérleti díj, a fűtés díja teljes mértékben, a szemétszállítási költség teljes mértékben, a villanyáram költsége fejenként havi háromszáz forint mértékig, a csatornahasználat költsége, vízfogyasztás költsége fejenként havi háromszáz forint mértékig. A fűtéstámogatásnál a fűtési költsége havi kettőszázötven forint mértékig lakás négyzetméterenként. A lakásfenntartási támogatás elsősorban fűtési költségre és a közüzemi dijak költségeire fordítható. Az általános lakásfenntartási támogatást egy évre január elsejétől december végéig, a fűtéstámogatást egy fűtési szezonra, félévre október elsejétől március végéig kell megállapítani. A támogatást általános lakásfenntartási támogatás esetén négy részletbep negyedévenként kap a támogatott. Fűtéstámogatást két részletben lehet megkapni. A távfűtéses lakásban élők esetében a szolgáltató részére számlajóváírással utalja át a hivatal. A lakásfenntartási támogatás mértéke általános lakásfenntartási támogatás esetén minimálisan havi ezer forint, maximálisan havi kétezer forint lehet. A fűtéstámogatás esetén minimálisan havi ezer forint, maximálisan havi négyezer forint lehet. A lakbértámogatás mértéke összkomfortos és komfortos lakás esetében négyzetméterenként havonta hét forint, félkomfortos lakás esetében négyzetméterenként havonta négy forint, komfort nélküli lakás esetében négyzetméterenként havonta három forint. Kismaros Árvízvédelem Helembán Kismaros festői környezetben, a Dunakanyar közepén, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi várheggyel átellenben fekszik, A lakosság a Duna árterületén kívülre, sík vidékre települt. A vulkánikus eredetű Börzsöny-hegységnek, és környezetének talajszerkezete optimális lehetőséget biztosított a földműveléshez. 1972-ben a Duna medréből kerültek napvilágra azok a népvándorlás és a keresztes hadjáratok idejéből származó fegyverek és szerszámok, amelyek ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képezik. Ezek a tárgyak is bizonyítják, hogy Kismaros területe már abban az időben is alkalmas volt letelepedésre. A tulajdonosi öntudatot erősítette ugyanakkor az a körülmény, hogy a betelepedés időszakában a terület lakatlan volt. A 18. századi Németországban egy viszonylagos túlnépesedés jellemző, míg Magyarországon a 150 éves török uralom és a Rákóczi-szabadság- harc következtében nagyarányú elnéptelenedés volt tapasztalható. Ez a magyarázata annak a telepítési tervnek, amelynek kidolgozásával Kollonich esztergomi érseket bízta meg az akkori uralkodó, III. .Károly, majd Mária Terézia. Josef Moser történész szerint Frankhon- ból, ezenkívül Meinz, Freiburg, Stuttgart, Karlsruhe és Köln városok környékéről indultak útnak a Dunakanyar lakói 1729 és 1732 között. Míves Ottó, kismarosi tanár kutatásai szerint Ulm városában szálltak tutajra, amely elindult velük új hazájuk felé. A község neve az 1781-ben nyomtatott Vályi-féle térképen szerepel először. A Kismaros elnevezést valószínűleg a szomszédos Marostól kölcsönözhette, amely ekkoriban változtatta nevét Nagymarosra. (A név latin eredetű, a Mures szóból származik; vízparti települést, erősséget jelent.) A letelepedettek földet és hatévi adó- mentességet kaptak. Az első házak vályogból készültek, szalmatetővel. A község 750 hektár területet kapott 24 hold földdel. Ez kb. 25-30 családnak adott megélhetést olyan színvonalon, hogy az itt élők érdemesnek látták maguk után hívni otthonmaradt rokonaikat. A második áramlás 1769 és 1771 között tetőzött. Az 1700-as évek végén már 200- 250 főnyi volt a település lakóinak a száma. Kialakult a szalagtelkes, kétsoros főutca, majd a földművelő - szőlőtermelő foglalkozást jelző pincesor. A homloktomyos, egyha- jós templom a falu népének anyagi és fizikai összefogásával 1827-re épült fel. Az itt lakók ezzel juttatták kifejezésre letelepedésük véglegességét, és önállóságukat. A népesség alakulása, illetve összetétele szempontjából fontos megemlíteni, hogy az ideérkezők sokáig zárt etnikumot alkottak, nem keveredtek senkivel. A 20. század elejéig őrizték német anyanyelvűket, szokásaikat és katolikus vallásukat, amely a falu erkölcsi életének is meghatározója volt. Az 1800-as évekre a falu szinte teljes mértékben önellátó volt. Kialakult egy szűk iparos réteg, amely elsősorban a falu lakóinak igényeit elégítette ki (kőműves, ács, asztalos stb.), de a meghatározó tevékenység a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a saját szükségleteket kielégítő állattartás. A század végére a gazdák már Bécs városába vitték a szépen csomagolt szőlőt, barackot - ez rangot és anyagi gyarapodást jelentett a falu lakosságának. A békés fejlődést az első világháború kirobbanása akadályozta meg. Tizennyolc kismarosi férfi halt meg a harctereken, a megözvegyültek és árvák sorsa pedig az átlagosnál is elviselhetetlenebbé vált (ekkor vált jellemzővé a „pestiek” nyaraltatása). Az 1920-as években már egyre többen ingáztak (nap mint nap Budapestre utaztak dolgozni). Megszaporodott az iparimunkás létszám, ezzel egy időben gyarapodtak a vegyes házasságok is. Az anyanyelv rendszeres használata ettől kezdve egyre szűkebb területre szorult. A hivatalos elvárások, az úgynevezett hűségmozgalom és a magyarsággal való azonosulás következtében az 1940-es években Kismaroson is megkezdődött a nevek magyarosítása. A háború előtti népszámláláskor német nemzetiségűnek senki sem vallotta magát, német anyanyelvűnek is csak 13 fő - mégis 1945. január 2-án 80 főt hurcoltak ki a Szovjetunióba, ahonnan 31 már soha nem tért vissza. A mélységes igazságtalanság, lelki megrázkódtatás és megfélemlítés következtében a falubeliek végképp felhagytak az öröklött nyelv használatával (a falumúzeumban meghallgatható egy lelkes csoport gyűjtése: imákat, énekeket, szokásokat rögzítettek magnetofonra). 1976-ban megszűnt a falu önálló közigazgatása. A szomszédos településekkel együtt (Kóspallag, Szokolya) Verőce igazgatása alá csatolták. 1990-ben ismét visszakapta önálló közigazgatását, körjegyzőséget alkotva Kóspallaggal, ami 1997-ben megszűnt. Azóta a Polgármesteri Hivatal tevékenysége csak Kismaros területére vonatkozik. A község óriási fejlődésnek indult: 1992-ben elkészült az új sportcsarnok a hozzá tartozó öltözővel; 1996-ban adták át - megelőzve a környező településeket - a vezeték nélküli telefon- hálózatot. 1997 nyarán befejezték a községben a gázvezeték kiépítését, felavatták a MÁV új rendszerű gyalogos-felüljáróját. 1997 végén elkezdődött a község szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése, ezzel egyidejűleg a Duna partján a községen áthaladó kerékpárút is kiépült. sem Hónapokat késett, de végül is nemrégiben megszületett az árvízvédelmi program Helemba számára. Csak napok kérdése, és a falu kézhez kaphatja az árvízvédelem kidolgozott tervezetét. Két éve, 2002 tavaszán és még ugyanazon év augusztusában kétszer is kiöntött a Duna Helemba közvetlen közelében. Ekkor több napra is elszakadt a falu a külvilágtól. Garam- kövesd és Helemba között az országút teljesen víz alatt volt, csak a vasúti töltés védte meg a falut, de így is lehetetlenné vált a közlekedés a lakosok számára. Garamkövesd csak úgy menekült meg az árvíztől, hogy a falu szélén lévő vasúti átjárót eltorlaszolták. A dunai Vízügyi Hivatal még szeptemberre ígérte az árvízvédelmi program kidolgozását, de még csak mostanra készültek el vele. Helemba polgármestere, Kosznovszki Henrietta lapunknak elmondta, hogy a Vízügyi Hivataltól megkapta a visszajelzést, hogy elkészültek az ár- vízvédelmi tervek. A Vízügyi Hivatal képviselője és a falu polgármestere között a közeljövőben egyeztetésekre kerül majd sor. „A vízügyesek részéről csak a szakmai tanácsadásra számíthatunk, tehát, hogy hol lenne szükség kiépíteni egy gátat, mert a Duna mentén nincs mesterséges töltés, csak egy természetes szintkülönbség. Az Ipolyon lévő töltés a Bős-Nagymarosi vízlépcső terveinek keretében épült fel. Tehát innen nincs veszélyeztetve a falu. Azelőtt viszont gyakran kiöntött az Ipoly is. De a Duna mellett nincs mesterséges töltés, ezt kellene most kiépíteni legalább a legveszélyeztetettebb szakaszon” - mondta a polgármester. Jelenleg folynak az egyeztetések a két fél között, és csak a tárgyalások után foghatnak hozzá a munkálatokhoz, ami több millió koronába is belekerülhet. A községnek erre nincs anyagi fedezete, de számítanak az állam segítségére. Helembát Bajtával erdei út köti össze, és ezen keresztül terepjáró autóval biztosították az árvíz idején a falu élelmezését. Tervezik az erdei út kiépítését, hogy vészhelyzet esetén járható legyen, de még konkrét lépések nem történtek ez ügyben, hiszen a tervek kidolgozása nagyon költséges. Czm
