Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-15 / 10. szám
RÉGIÓ 2004. január. 15., csütörtök A Kis-Duna part platánokkal végigültetett hangulatos sétányának minden egyes bejáratánál közúti táblák egész sora hívja fel az autósok figyelmét arra, hogy ki és milyen módon hajthat be gépjárművel az utcába. Mint ahogyan maga a „sétány” elnevezés is jelzi, a világöröksé- gi felvételre is esélyes platánsor védelme érdekében autóval csupán azok mehetnének be, akiknek erre külön engedélyük van. Ennek ellenére az esztergomi autósok jelentős része figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetést, és nap mint nap keresztül- száguld a sétányon. (Megjegyzendő, hogy talán kevesebben vetemednének erre, amennyiben a belvárosi közlekedés kevésbé lenne zsúfolt.) Tudatosítanunk kell: nemcsak pénzügyi bírságra számíthatnak a szabálytalankodók, hanem a természet büntetésére is, amit majd csak akkor érzünk át, amikor néhány év múlva az elpusztult platánok nélküli sivár sétányon bolyongunk. Platán-sor(s) vízió Kép és szöveg: Bukovlcs Krisztián Felvidéki-show Bukovics Krisztián írása Néhány évvel ezelőtt főiskolás barátaimmal gyakran jártunk át egy-egy hétvégére Esztergomból Párkányba. Magyarország különböző szögleteiből érkező ismerőseim többsége nehezen értette meg, milyen is lehet a folyó másik felén magyarként egy idegen országban élni, én pedig örömmel mutattam meg nekik kisvárosunk életét. Ezek a túrák minden alkalommal óhatatlanul egy kiskocsmában értek véget, ahol az utolsó komp indulására várva néhány korsó sör társaságában múlattuk az időt. A Felvidék mindannyiuknak új élménynek számított, és az ott élő emberek, az anyaországitól eltérő miliő mélyen megérintette őket. Persze akkor még a magyarországi kereskedelmi televíziók áldatlan eszméi jóval kevésbé érintették a felvidéki közösséget, mint magyarországi társaikat. Nyoma sem volt még - igaz, még Magyarországon sem nagyon - a valóságshow-k átnevelő hatásának. Ennek - no meg az elfogyasztott „bazsantoknak"- köszönhetően több ismerősöm esküdött meg arra, hogy amennyiben valaha is nősülésre adja a fejét, akkor csak és kizárólag szlovákiai magyar lányt választ párjául. Ok „valódiabbak", kedvesebbek, természetesebbek, háziasabbak és nem utolsó sorban kevésbé számító természetűek, mint akkori magyarországi társaik - állították. Hála a ma- gasságos Megváltónak - vagy éppen ellenkezőleg - egyikük sem törekedett minél hamarabb beváltani ígéretét. Azóta ugyanis sok minden megváltozott, talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Dunán lefolyó víz mindkét partot egyformára csiszolta. A magyarországi, szabadabb mentalitás, a Ház és a Villa szülte „sztárok” imádata átfoi-málta a felvidéki feleségjelölteket is. Olyannyira, hogy az egyik kereskedelmi televízió elcsépelt és sótlan virtuális valóságának immár szlovákiai szereplője is van - őszinte sajnálatomra. Persze honnan is tudnám én, lehet, hogy huszonéves fejjel is már túlságosan maradi vagyok, és egy csinos, fiatal lány számára valóban az a leghelyesebb dolog, ha vadidegen emberekkel költözik össze a nyilvános házban. Egy azonban biztos: nagy terveket szövő, házias és természetes feleségre vágyó, eleddig agglegény barátaimnak szembesülniük kell azzal, hogy a felvidéki valóság(shou>)-ban is új epizód kezdődött. Hálapénz - mennyit fizetünk mi? Parkolási díjak Esztergomban Fotó: bartal A január 5-én kirobbant hálapénz-ügy kapcsán lapunk egy átfogó felmérést készített Esztergomban és környékén arra vonatkozóan: a térségben mennyit fizetnek a kismamák a terhesgondozásért és a szülésért. Összegzésként elmondható: a hálapénz, mint jelenség természetesen nálunk is létezik, ám ezt a kismamák - többnyire - természetesnek tartják. A megkérdezettek 90%-a úgy nyilatkozott: nem érzi kiszolgáltatottnak helyzetét, hiszen a nőgyógyászok többsége sem a szülés előtt, sem a szülés után nem kér pénzt. A szülést követően elfogadják ugyan a borítékot, ajándékot sth, de nem kötelező fizetni. Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül egy szülés, eltérő válaszokat kaptunk. Magyarországon az esetek többségében 30 és 60 ezer forint közötti összeget fizetnek a szülők az orvosnak, ehhez társulnak a terhességi vizsgálatok költségei, amennyiben a magánrendelést választja az anyuka. A megkérdezetteknek több mint a fele magánrendelés keretein belül végezteti a terhesgondozást, tehát pontosan tudja, mennyit kell majd fizetnie egy-egy vizsgálatért. A kórházi ellátásban részesülők elmondták: nagyon ritkán fizetnek a vizsgálatokért. A megkérdezetteknek csak harminc százaléka ért egyet Kökény Mihály azon kijelentésével, miszerint „a kormánynak az a kötelessége, hogy mindent megtegyen a hálapénz visszaszorítása érdekében, mert torzítja az ellátási viszonyokat és növeli a betegek kiszolgáltatottságát.” A kismamák többsége egyetért azzal, hogy az orvosok Magyarországon nem képesek legálisan versenyképes jövedelmet szerezni, és erkölcsi megbecsülésük sem megfelelő. Természetesen volt olyan anyuka, akinek gondot jelentett volna kifizetni a szülés költségeit, vagy elvi okok miatt nem-fizetett. Ők is megkapták a társadalombiztosítás által előírt ellátást, ám nem feltétlenül részesültek annyi figyelemben, kedvességben, mint hálapénzt adó társaik. A régió szlovák településein élő kismamák nyilatkozatai szerint a helyzet Szlovákiában hasonló, de nem minden tekintetben. Az ott élő kismamák többsége is fizet az orvosnak, azonban általában a szülés előtt, és a terhesgondozás során nem alkalmanként, hanem havonta adnak pénzt az orvosnak. A szülésért többnyire 3000 koronát szokás fizetni, a terhesgondozásért - a terhesség utolsó hónapjaiban - havi 150-300 koronát. Érdekes adat, hogy Szlovákiában papás szülés esetén több pénzt szokás adni, sőt: egyes kórházakban ki is teszik a gyűjtőedényt - ha valaki netán elfeledkezne róla. A Duna bal partján szokás egy kis finomsággal kedveskedni a nővéreknek, míg nálunk általában ők is pénzt vagy ajándéktárgyat kapnak. Felmérésünkből kiderül: az esztergomi kismamák közül néhány budapesti orvost, ezáltal budapesti kórházat választ. Amikor az okok felől érdeklődtünk, nem minden anyuka tudott egyértelmű választ adni, ám többnyire azon a véleményen voltak, hogy a budapesti kórházak jobban felszereltek!?). Mint tudjuk, a hálapénzt illetően megegyezik a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi Minisztérium álláspontja: elfogadhatónak tartják, ha a-bete- gek - meghálálva az ellátást - pénzt adnak az orvosnak, illetve a nővéreknek. Ugyanakkor a társadalombiztosítási rendszerben működő kórházak, rendelők orvosai nem követelhetnek fix tarifát egy-egy beavatkozásért, mert ez bűncselekménynek számít. A hálapénz-honlap készítőjének, - Nyíró Balázsnak, saját nyilatkozata szerint - nem az volt a célja, hogy szülészorvosok tarifáit hirdesse, hanem segítséget nyújtani a várandós nők számára a szülészorvos kiválasztásában. Az általunk megkérdezett kismamák és anyukák egyike sem kereste fel a hálapénz honlapot, mielőtt orvost választott volna, sőt: többségük - a botrány kitöréséig - nem is tudott annak létezéséről. Sem Betlehemi kiállítás a Mindszentyben A karácsony elmúltával a legtöbb családban, osztályteremben eltették már a karácsonyi betlehemet, ami valószínűleg jövő decemberig nem kerül már elő. Az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és a Szent Anna Plébánia karácsony előtt meghirdette az idei Betlehem-kiállítást. A szervezők bármilyen technikával készített munkát közzé kívántak tenni. A január 9-ig leadott betlehemekből készült kiállítást január 11-én nyitották meg a Mindszenty iskola aulájában. A kiállítás ötlete néhány évvel ezelőttről származik, és a nagy sikerre való tekintettel nem merült feledésbe A szervezők tudják, hogy fontos évről-évre otthont adni ilyen jellegű kiállításoknak is, ezért szeretnének hagyományt teremteni, és minél szélesebb körben hirdetni a kiállítás létét. A kiállításon óvodások, általános iskolák, osztályközösségek, magánszemélyek munkáit tették közzé, de helyet kaptak a betlehemi történetet megjelenítő gyermekrajzok, festmények, papírmunkák is. A tárlatra ellátogatok kitűnő ötleteket meríthetnek a jövő karácsonyi betlehemkészítéshez, hiszen só-liszt gyurmából, termésekből, kerámiából, kartonpapírból, nádból egyaránt láthatunk kiállított darabokat. A kiállítás nagy érdeklődésre tart számot, hiszen a megnyitó óta nagyon sok óvodai csoport, általános iskolai osztály és felnőtt tekintette már meg. A betlehemet készítő, vállalkozó kedvű gyerekek és felnőttek közül a legjobbnak bizonyulok munkáját a szervezők úgy szeretnék megköszönni, hogy lehetőséget biztosítanak egy egynapos ausztriai körutazásra, ahol az osztrák (elsősorban bécsi) templomok betlehemeit láthatják majd az „esztergomi alkotók”. A díjazás tehát egyben „továbbképzés” is, amelynek nem titkolt célja a további aktivitás életben tartása, és az ehhez elengedhetetlen összekovácsolódás. A kiállítás hétköznapokon 8-tól 16 óráig, hétvégén 10-től 18 óráig tart nyitva. A tárlatra január 18-ig szeretettel várnak minden érdeklődőt a szervezők és az alkotók (a belépés díjtalan). sem Tegnapi számunkban megjelent esztergomi parkolással kapcsolatos írással ellentétben, a Strigonim Rt. tájékoztatása szerint már január 12-től meg lehet vásárolni a parkolási engedélyeket. Az öntapadós matricával igazolható engedélyeket reggel 8 órától délután 16 óráig (ebédidő déltől egy óráig) lehet megvásárolni a Deák Ferenc utca 4. alatti irodában. Az egész évre szóló matrica ára 25.000 forint, a féléves matrica 16.000, az egyhavi 6000 forintba kerül. Azok, akiknek a lakóhelye beleesik valamelyik parkolási zónába, úgynevezett lakossági engedélyt válthatnak ki. Ezek éves ára: 500 forint. A 2003-as engedélyek január 31-ig érvényesek. Kedden ülésezett a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság Január 13-án tartotta idei első ülését az Esztergomi Önkormányzat Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottsága. Első napirendi pontként a Petőfi mozi ügyét tárgyalta a bizottság. Második napirendi pontként - Petrovics János képviselő javaslatára - a Szabadidőközpontban található kávézó bérleti jogával kapcsolatos előterjesztést tárgyalták a tagok. Harmadik napirendi pontként a március 15-én kiosztásra kerülő kitüntetések megvitatására került sor. Március 15-én városi ünnepség keretén belül díszpolgári címek, Pro Urbe/Esztergomért Emlékplakettek, valamint Esztergomért Emléklapok kiosztására kerül majd sor. A bizottsági ülésen megvitatott kérdések előterjesztés formájában kerülnek Esztergom Város Képviselő-testülete elé. sem Új emelet kerül a zselízi gimnázium épületére Építkezésbe kezd a zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium. Mencík Vera, a nyolcévfolyamos gimnázium igazgatója lapunknak elmondta, hogy az építkezésre vonatkozó tervek már tavaly év végén elkészültek, most már csak a pénzre várnak, hogy elkezdhessék a munkálatokat. „Az Oktatásügyi Minisztérium invesztíciós programja 200 000 koronát hagyott jóvá, most már csak arra várunk, hogy megkapjuk az ígért összeget.” - mondta az igazgatónő. A meglévő kétszintes épület tetejére szeretnének még egy emeletet húzni, mert az iskolának nincs elég tanterme. Jelenleg két osztály tanul a tornateremben, de több órát is kénytelenek a pincében megtartani. „Nagyon méltatlan körülmények között folyik a tanítás, de ha helyére kerülne az újabb emelet, akkor hat osztállyal bővülne az iskola.” - tájékoztatott az igazgatónő. Egyben reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban is kapjanak anyagi segítséget, hiszen önköltségből nem tudják lebonyolítani az építkezést. czm Horthy Miklós, a tengerésztiszt Január 19-én, hétfőn 18 órakor Szimon Miklós nyugállományú tengerészkapitány előadást tart Horthy Miklós tengerésztiszti pályafutásáról az esztergomi Mindszenty József Általános Iskolában. Az előadás szervezői az Esztergomi Polgári Körök és az Esztergomi Vitézi Rend. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. sem Oktatáspolitika az unióban Verses István tanácsos, az Oktatási Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának munkatársa Oktatáspolitika az Európai Unióban címmel előadást tart ma 17 órától a dunabogdányi Művelődési Házban. Az előadás az Irány Európa című projekt keretében az Európai Közösség támogatásával valósul meg. ák
