Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-26 / 61. szám

JOBB PART 2004, március 26., péntek ______3 Áp rilis elsejétől változnak a KRESZ előírásai 2004. április elsejétől több ponton változnak a KRESZ szabályok, amelyet főként az európai uniós joggyakorlat átvétele indo­kol. Az új rendelkezések egyik legfontosabb eleme, hogy a megkülönböztető jelzésekkel felszerelt gépjár­művek - e jelezéseik mű­ködtetése nélkül, továbbá a betegszállító járművek is használhatják az autóbusz forgalmi sávokat. Az új jogszabály a betegellá­tás gyors és hatékony működte­tését segíti elő, ugyanis lehető­vé teszi a betegszállításra hasz­nált, és megkülönböztető jelzé­sekkel fel nem szerelt gépjármű­vek esetében az autóbuszok ré­szére kijelölt forgalmi sáv hasz­nálatát. Megengedi - e gépjár­művek számára - az egyes be­hajtási és várakozási tilalmak fi­gyelmen kívül hagyását, vala­mint a díjfizetéshez kötött vára­kozó helyek egy óra időtartamú díjmentes igénybevételét. A módosítás az autóbusz for­galmi sáv használatát a kom­munális szemét szállítására szol­gáló járművek részére is meg­engedi, este 20 óra és reggel 6 óra közötti időszakban. A változtatás pontosítja a há­romkerekű motorkerékpár (tri­cikli) fogalmát is. Ezekre a jár­művekre eddig 40 km/óra se­besség-korlátozás volt érvény­ben, az új rendelkezések értel­mében azonban - az európai gyakorlatnak megfelelően - ez az előírás csak az áruszállításra szolgáló háromkerekű motorke­rékpárokra lesz érvényes. A figyelmeztető jelzést haszná­ló, megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművek esetében módosulnak a jelzés használatára vonatkozó szabályok. A figyelmeztető jelzés használatára jogosult járművek köre kiegészül a radioaktív anyagot szállító járművekkel. Ä közlekedésre vonatkozó sza­bályok a lakó- pihenő övezetek­ben is módosulnak. A személy- gépkocsik tömegkorlátozás nél­kül, továbbá az építő- és tüzelő­anyagot szállító tehergépkocsik és hozzájuk kapcsolt pótkocsiik is behajthatnak az övezetbe. A mozgáskorlátozott szemé­lyeket szállító járművekre vo­natkozó rendelkezésben vala­mennyi kedvezményre jogosító hivatkozást feltüntetik, ezzel egységes értelmezést biztosítva. 2004. május elsejétől, Ma­gyarország európai uniós csat­lakozásának napjától, a nagy tömegű járművek (a 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépjár­művek, illetve a 17 ülőhelynél többel rendelkező autóbuszok) esetében, kötelezővé válnak a menetíró készülék használatára vonatkozó közösségi szabá­lyok. A közlekedés biztonságá­nak növelése érdekében ekkor­tól a vezetéssel és pihenéssel eltöltött időtartamok az EU gyakorlatához igazodnak majd. Epress József Az Iparkamarának tetszik a Draskovics-csomag A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a gazdaság versenyképessé­gének erősítése érdekében 2003 júniusában az állami kiadások 200-300 milliárd forintos csökkentését, és a vállalkozói szféra terheinek mérséklését kezdeményez­te. A kormány megszorító intézkedéseit a MKIK részé­ről, Parragh László elnök értékelte. A kormány részéről meghir­detett takarékossági intézkedé­sek, a jegybanki alapkamat leg­utóbbi, 25 bázispontos csökken­tése Parragh szerint, helyes irányt jelölnek ki, de csak a kez­deti, első lépést jelentik. A költ­ségvetés egyensúlyi helyzetének romlása miatt a takarékossági in­tézkedésekre több lépcsőben ke­rült sor - a folyamat már a 2004. évi költségvetési irányszámok tervezésével elkezdődött. A 2003 végére szinte már drámaivá váló költségvetési egyensúly-romlás miatt a tör­vényjavaslat elfogadása után 35 milliárdot zároltak, amit feb­ruárban újabb 144 milliárdos megszorítás követett, idézte fel a közelmúlt eseményeit Parragh. Ezzel a központi költ­ségvetés kiadási főösszegének 2,75 százalékát zárolták. A záro­lással érintett előirányzatok kö­zül a beruházási jellegűek 8,64 százalékát (ezen belül az állami előirányzatok 12,8 százalékát), a dologi jellegű kiadásoknak, pedig a 6,18 százalékát zárolták. A megszorításoknak minden­képp pozitív hozadéka, hogy az intézkedéseket szinte kikövetelő pénzügyi befektetők és elemzők a hazai szakértőkkel együtt bi­zalomerősítő lépésként értéke­lik. A takarékossági intézkedés- sorozat végső soron elérte cél­ját, enyhült a forintra nehezedő spekulációs nyomás, és a forint árfolyamának ingadozása nor­mális keretek közé szorult. Ezzel egyidejűleg megnyílt a lehető­ség egy átfogó gazdaságpoliti­kai program megalkotására, az integráció, a felzárkózás a ver­senyképesség elemeire épülő átfogó gazdaságpolitikai prog­ram megalkotására, és a kamat­szint fokozatos csökkentésére. Nem megnyugtató viszont, hogy röviddel a 2004. évi költ­ségvetési törvény országgyűlési elfogadása után kétszer is meg­szorítást hirdettek meg, zárolá­sok és pótlólagos befizetési kö­telezettségek formájában, tette hozzá az elnök. Az MKIK javaslata szerint, az ál­lami szektorban limitálni kellene a bér- és megbízási díj jellegű kiadá­sokat és ezzel érdemi létszám- és költségcsökkentést lehetne elérni. Továbbá, végre ki kellene elégíteni azt a régi és visszatérő jogos igényt, hogy a közfeladatokat oda kell te­lepíteni, ahol azok a legnagyobb hatékonysággal és legkisebb ráfor­dításokkal láthatók el. Nagyon fon­tos, hogy a monetáris enyhítés előtt megnyíló lehetőségeket a jegybank minél előbb valóra vált­sa, és a kamatszint tovább mérsék­lődjön, hiszen egyszázalékos ka­matcsökkentés a költségvetés ka­matkiadásait rövidtávon 30-40 milliárd forinttal fogja vissza, e. j. Tanácskozás a kisebbségi törvényről Klinikai kísérletek Magyarországon? A kisebbségi törvényt nem lehet a kisebbségek el­len módosítani, jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz par­lamenti frakcióvezető-he­lyettese, a magyarországi kisebbségek vezetőivel tar­tott egyeztetés után. A Fidesz kezdeményezi, hogy a Parlament emberi jogi bizottságán belül jöjjön létre egy albizottság, amelyben a kisebbségi önkor­mányzatok képviselői is egyeztet­hetnének, tanácskozási joggal a ki­sebbségi törvényjavaslatról - mondta a politikus, miután meg­beszélést folytatott a magyarorszá­gi kisebbségi önkormányzatok ve­zetőivel. A kisebbségi törvényt nem lehet a kisebbségek ellenében módosítani - jelentette ki Németh Zsolt, hozzátéve: „a Fidesz a ki­sebbségek által felvetett fontos szempontokat felvállalja”. Elmon­dása szerint, nincs semmilyen egyéb szempont, amely a Fideszt ebben a kérdésben befolyásolná. A Fidesz külügyi kabinetjének ve­zetője rámutatott, jó lenne, ha a parlament még ebben az évben módosítaná a kisebbségi törvényt, nem helyes azonban azt a látszatot kelteni, hogy ebben a kérdésben „időnyomás” van. Az előterjesztés­ről szólva helyeselte, hogy a ki­sebbségi önkormányzatok intéz­ményeket vehetnének át, de ha ehhez nincs pénzügyi garancia, „képtelenek lesznek azokat fenn­tartatni”. „Annál is inkább így van ez, mert a Draskovics-csomag na­gyon érzékenyen érintette a ma­gyarországi kisebbségeket” - tette hozzá, jelezve: a „megszorítások­kal” több mint 100 millió forintot vontak el. A választójogi szabályo­zás kapcsán megjegyezte: egyelőre nincsenek meg a garanciák ahhoz, hogy a kisebbségek saját, az anya­nyelvet beszélő vezetőiket tudják megválasztani. Pavlov Milica, a szerb önkormányzat elnöke em­lékeztetett, hogy a vita elsősor­ban a választási eljárási szabá­lyokon folyik. Véleménye szerint a szerb önkormányzat támogat­ná, hogy a kisebbségi jelöltekre ne csak az adott kisebbséghez tartozók’szavazhassanak. Hozzá­tette, vitatható a névjegyzékbe történő regisztráció is. e. j. Olcsóbban és gyorsabban végezhetik el klinikai kísér­leteiket a csatlakozó orszá­gokban a nyugati gyógy­szercégek, ezért várhatóan méginkább áttelepítik egy­ségeiket írja a Világgazda­ság. Az Egis szakértője azonban nem vár áttörést. A nyugat-európai gyógyszer­gyártók a kihelyezett kísérletek mellett dönthetnek, mivel Ma­gyarországon, az otthon meg­szokottnál jóval kedvezőbb fel­tételek mellett végezhetik el kí­sérleti szakaszban lévő készít­ményeik klinikai tesztelését. Elsősorban az olcsóság és a gyorsaság szembeszökő - állít­ja a Cap Gemini Ernst & Young. Az uniós csatlakozás nem okoz észrevehető válto­zást a klinikai gyógyszerkísér­letek erejében, bár az EU-ba belépő országokban keveseb­bet kell fizetni a kísérletet vég­ző orvosoknak és az etikai jó­váhagyás is könnyebben meg­szerezhető - mondta Blaskó Gábor, az Egis Gyógyszergyár Rt. kutatási igazgatója. Az or­voslás magas színvonala miatt a rendszerváltás után érezhető volt az érdeklődés a magyaror­szági kísérleteket illetően, így májustól a szakember nem vár drámai változást. Azzal sem ért egyet, hogy a vizsgálatok esetleges magyar- országi kiszervezése jelentős árelőnyt jelentene a külföldi gyógyszergyárak számára: a kí­sérleteknél ugyanis a minőség számít, az ár csak másodlagos szempont, és a klinikai kísérle­tek költsége sem marad el lé­nyegesen a Nyugat-Európában megszokott mértéktől. Amennyiben a magyar kor­mány betartja a jogszabályo­kat, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületé­nek tagvállalatai számára elő­nyös lesz hazánk EU-csat­lakozása. Könnyebbséget je­lent a központi törzskönyvezés is, így az EU-ban regisztrált 220 készítmény nálunk is for­galomba kerülhet. akaree MAGYARORSZÁG Dávid Ibolya kitart állításai mellett - a bizonyíték egy könyv A Magyar Demokrata Fórum elnöke a Magyar Rádiónak adott több e heti nyilatkozatában is megerősítette a magyar közéletről megfogal­mazott állításait. Dávid Ibolya szerint az utcán megkérdezettek több mint kétharmada azt mondja, hogy nem normálisan működik a világ Magyarországon. A Krónika szerda esti adásában a pártelnök a következőket jelentette ki: „A K&H Bank botrány után megjelent Mong Attilának egy könyve, amivel kapcsolatban sok helyen szóvá tettem, hogy a könyvben leírtak választ várnak. A könyvben állítottak szerint (az írásért Mong Attila március 15-én Puliczer-díjat kapott) megegyezés született a két vezető párt mögött álló gazdasági elit között, hogy 70-30 százalékban felosztják egymás között az állami beruházások felülértékeléséből eredő hasznot.” Az MDF elnöke úgy véli, hogy az idézett állítások cáfolatának elmaradása (mind szocialista, mind fideszes részről) azok igazságtartalmára engednek következtetni. Dávid Ibolya a közvéleménykutatások szerint egyre valószínűbb kétpártrend- szerrel kapcsolatban ismételten hangsúlyozta, hogy hazárdírozik az, aki egyetlen csoportosulásnak szolgáltatja ki annak lehetőségét, hogy a mostani kormányzatot le lehessen váltani. „Nem partner a Magyar Demokrata Fórum a kettészakított Magyarországban, nem partner az alkuk világában, a hisztériakeltésben, a gyűlölködésben” - tette hozzá a jelenleg 2 százalékon álló kisebbik ellenzéki párt elnöke. A Fidesz a hét elején már kategorikusan visszautasította állítólagos szövet­ségesének támadásait, az MSZP pedig minden bizonnyal örül a job­boldal erózióját elősegítő újabb botránynak. (forrás.- kossuth.radio.hu) Postai fennakadások a küldemények továbbításában A Magyar Posta új, budaörsi logisztikai központjában tapasztalt üzemzavar után újabb, a társasággal kapcsolatos negatív hír, hogy az ország több helyén is csak a napokban kézbesítik ki a március elején feladott küldeményeket. A posta vezetése a sajtó képviselőinek cáfolta, hogy összefüggések lennének a késések és az új feldolgozó korábbi megbénulása között, ám elismerik: a központ máig csökkentett terheléssel működik. A tervek szerint a budaörsi központban a hét végén már normál tempóban dolgoz­hatnak, a megszokott kézbesítési rend helyreállására azonban még így is heteket kell várni. A fennakadásokat az okozza, hogy a budaörsi költözés miatt a társaság számos volt alkalmazottja fel­mondott, és a helyükre beálló felkészületlen munkaerő betanítása időt vesz igénybe. A közelgő húsvéti ünnepek előtt mindenesetre jÓ leSZ időben feladni a képeslapokat. (forrás: nepszabadsag.hu) Továbbra is jelentős Fidesz előny a Szonda Ipsosnál Nem változott (a Népszabadság kommentálásában megtört lendületű) legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a Szonda Ipsos márciusi felmérése szerint. Jelenleg minden harmadik választópol­gár fideszesnek, minden negyedik szocialista szavazónak tekinthető. A pártot választó biztos szavazók 53 százalék támogatná a Fideszt egy esetleges most vasárnapi választásokon, míg 36 százalékuk a legnagyobb kormánypártra adná szavazatát, e tekintetben is maradt a korábbi (testvérek között szólva is tetemes különbségről árulkodó) helyzet. A Szonda mérése nem sok jót jelez előre a kisebb pártokra nézve az EP-választások előtt. Az SZDSZ és az MDF is megméretteti magát a két és fél hónap múlva esedékes voksoláson, egyelőre azonban mindketten elmaradnak az öt százaléktól. Az SZDSZ 4 százaléka mindenesetre biztatóbb az MDF 2 százalékos vege­tálásánál, de biztosra a liberálisok sem mehetnek júniusban. Érdekesség, hogy a rendre 50-100 ezres nagygyűléseket tartó MIÉP támogatottságát a közvéleménykutató változatlanul alig 1 száza­lékosra teszi, mely adat inkább jellemzi a Szonda Ipsos és a radikális jobboldali szavazók közti viszonyt, mint a tényleges népszerűséget. Eörsi István elemzés a Berliner Zeitungban - egy hivatalból fasisztázó Orbán Viktort „egyelőre még nem szélsőjobboldali” politikusnak, az írószövetséget fasiszták és demokraták orosz mintára szerveződő gyülekezetének nevezte Eörsi István író a márciusi 16-i Berliner Zeitungban megjelent írásában. A botrányos megnyilvánulásairól közismert költő (aki az utóbbi időben egyre ritkábban véteti észre magát költeményeivel) az írószövetségből kilépő 84 író motivációit taglalva kijelentette: előre látható volt a szervezet reagálása a Döbrentei-beszéd miatt kirobbant vitában. Eörsi szerint az a tény, hogy az írószövetség tagsága nem határolódott el (az egyébként eddig még mindenhol csak a hallgatóság egyes tagjainak reagálásával bizonyított) Tilos Rádió elleni Döbrentei-felszólalás antiszemitizmusától, bizonyítja a szervezet alkalmatlanságát. Eörsi azt állítja cikkében, hogy az 1200 fős írószövetség többsége nem­csak írni, hanem olvasni sem tud, ezért követi mindig a populista irányt. A német napilapban megjelent írás csúsztatásai között szere­pel, hogy a többek között Gyurkovics Tibor, Makovecz Imre és Melocco Miklós által Döbrenteinek odaítélt alternatív Kossuth-díj egy gazdag mecénásokból álló jelentéktelen szervezet adománya volt, kiváltva további 84 író távozását az írószövetségtől. Érdekesség, hogy a magyarságot és a kereszténységet rendszeresen gyalázó Tilos Rádió Eörsi szerint avantgardista médium, ami közvetve az ott elhangzottak elleni tiltakozás elutasítását jelenti. Kovács Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents