Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-26 / 61. szám

4 2004. március 26., péntek ______________________________RÉGIÓ____________________________ MA I TÉMA Bemutatkozik az Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány „Segítséget adunk azért, hogy a gyermekek és a szülők szeretetet, önbizalmat és megbecsülést érezhessenek Az Otthon Segítünk (eredeti angol nevén Home-Start) az angliai Leicesterben indult, 1973-ban. Mára több mint 20 országban kb. 300 helyi szolgálat alakult, s évente több mint 17000 családot és 40000 gyermeket segítenek. (A szolgálat működik többek között Angliában, Ausztráliában, Hollandiában, Írországban, Izraelben, Kanadában, Norvé­giában, Oroszországban) Az országok közötti kapcsolódást a Home-Start International szervezet biztosítja, amelyet 1999 - ben alapítottak. Az Otthon Segítünk Alapít­vány az előbb említett Home- Start International magyarorszá­gi tagszervezeteként jött létre 2001-ben. Magyarországon az Otthon Segítünk szolgálatok önálló helyi alapítványok háló­zataként működnek. A helyi szolgálatokat az Otthon Segítünk Alapítvány (Home-Start Hunga­ry) fogja össze, amelynek alapí­tója a NOÉ. Az alapítvány gon­doskodik valamennyi helyi szol­gálat képzéséről, tájékoztatásáról és irányításáról. A helyi szolgálat feladata az önkéntesek felkészí­tése, a családokkal és az önkén­tesekkel való kapcsolattartás, a segítő munka megszervezése. Az alapítvány céljai: minél több kis­gyermekes családnak könnyebb­séget biztosítani; elérni, hogy mi­nél többször átélhessék a csalá­dok a gyermekekből fakadó tisz­ta örömöt; elérni, hogy minél többen megtapasztalhassák: a segítségnyújtás által maga a se­gítő is rengeteget gazdagodik. Az alapítvány tevékenysége Az Otthon Segítünk Alapítvány tevékenységének lényege segítség- nyújtás kisgyermekes családok­nak. A szervezet olyan, mint egy bölcs nagycsalád. A segítők legfon­tosabb vonásai: segítőkész és ta­pasztalt, derűs és megbízható, gya­korlatias és sokszínű. Az alapítvány tevékenysége önkéntes munkán alapszik, tehát ingyenes. „A kis­gyermekes család olyan, mint egy fiatal fa. Előtte az élet, a növekedés lehetősége, de sokszor segítségre van szüksége. Néha nem is kell több segítség, mint egy egyszerű karó. Egy karó, aki egy tapasztal­tabb fa darabja, ezért elég erős. Egy karó, aki megtartja a hajlado­zó kis fát, ha fúj a szél. A karó cél­ja, hogy a kis fa növekedjen, ne ő, különben elvenné az életteret és a fiatal fa csak gyöngülne. Ha a kis fa megerősödik, nem lesz többé szük­sége a karóra, így az átkerülhet egy újabb fiatal fa mellé.” - áll az ala­pítvány bemutatkozó anyagában. Tapasztalt jóbarát a kis­gyermekes családokban A kicsi gyermekeket nevelő csa­ládok gyakran szembesülnek a bi­zonytalanság, a tanácstalanság érzésével. Különösen érzékelhető ez azon családok körében, ahol a rokonok, barátok csak ritkán tud­nak segíteni. Az Otthon Segítünk Alapítvány baráti segítséget kíván nyújtani a kisgyermekes csalá­doknak. A segítés célja a szülők megerősítése saját szülői szere­pükben. Az alapítvány munkatár­sai a tapasztalat és a barátság mellett elsősorban derűt szeretné­nek vinni a családok életébe, va­lamint szeretnék megelőzni a ko­molyabb problémák kialakulását. Hogyan segít a szolgálat? Az önkéntes segítők idejüket és barátságukat kínálják fel. Saját ott­honaikban látogatják a családo­kat, és a szülők tapasztalataira tá­maszkodnak. Gyakorlati segítsé­get nyújtanak (pl. közös játék, kö­zös házimunka, hivatalos ügyek közös intézése, közös séta stb.) Az önkéntesek elsődleges célja, hogy megerősítsék a családot: nem he­lyettük végzik a feladatokat, ha­nem velük együtt. Amennyiben szükség van rá, együttműködnek különféle szakemberekkel. A szervezet elsősorban olyan családoknak ajánlja fel segítsé­gét, ahol legalább egy iskoláskor alatti gyermeket nevelnek. Az önkéntes segítőkről A segítségnyújtás által maga a segítő is rengeteg tapasztalat­tal gazdagodik, tehát az épülés oda-vissza érvényes. Segítőnek bárki jelentkezhet, akinek saját szülői tapasztalata van. Minden segítőnek ingyenes felkészítő tanfolyamon kell részt vennie. A segítők általában heti 3-4 órá­ban, önkéntesen keresik fel a rájuk bízott egy-két családot. Fontos, hogy az önkéntes derű­sen és megértéssel közeledjen a családtagokhoz, ezért is kiemel­kedően fontos a felkészítő tan­folyam elvégzése. Az önkéntes segítőket egy szakképzett szer­vező koordinálja. Természete­sen a segített szülők később ma­guk is lehetnek önkéntesek. Kapcsolat a többi segítő szolgálattal Az Otthon Segítünk Alapít­vány nem helyettesíti a hivatá­sos segítő szolgálatokat, csupán laikus segítséget nyújt felkészí­tett munkatársak által. Az ala­pítvány tevékenysége elsősor­ban prevenciós jellegű. A szol­gálat a szervezőkön keresztül szoros kapcsolatot tart fenn a szakmai segítő szervezetekkel és az önkormányzatokkal. Az Ott­hon Segítünk Szolgálat munka­társai felhívják a családok fi­gyelmét a szakemberek által kí­nált lehetőségekre és szükség esetén elkísérik a szülőket a szakmai segítő szervezetekhez. A szolgálat alapelvei Az alapítvány annak segít, aki igényli és elfogadja az ön­kéntesek segítségét. A segít­ségnyújtás ingyenes. A szolgá­lat és a család kapcsolata a kölcsönös bizalomra és a meg­bízhatóságra épül. A családok­kal kapcsolatos adatokat és in­formációkat a legszigorúbb ti­toktartással kezelik. A magas színvonalú gyakorlat érdeké­ben a segítő szolgálatban való részvételt a felkészítő tanfo­lyam elvégzéséhez, a szervezői feladatkört a központi alapít­vány képzéséhez kötik. A segí­tők és a szervezők a derűt és a családszeretetet helyezik elő­térbe. A helyi szolgálat szoros kapcsolatot tart fenn a telepü­lésen működő többi segítő szervezettel. Az esztergomi Otthon Segí­tünk Alapítvány vezetője Tamásné Kollár Magdolna, aki a 30/558-69-65-ös telefonszá­mon szívesen válaszol az érdek­lődők kérdéseire. sem Kirándulás Szentgyörgymező határában - 1. rész Szentgyörgymező határát az 1912-ben létesített vízle­vezető ároktól Pilismarót felé a Hosszú-hegyig szá­moljuk. A határt dűlők, par­cellák tagolják, rajtuk ke­resztül utak vezetnek. Fontos szerepük volt ezeknek az utaknak, mert a tavaszi mun­kák során ezeken mentek szán­tani, vetni, nyáron a gabona és takarmány betakarításakor, ősz­szel a gyümölcs, zöldség, szőlő behordásakor, télen a tűzifa szállításakor volt szerepük. A közbirtokosság állományá­ba tartozó csőszök egyik felada­ta volt az utak, árkok karbantar­tása, különösen a nagyobb eső­zések után a vizek elvezetése. De a múlt század elején még kötelező robot (ingyen munka) alkalmával a fogatosok fogata­ikkal, a gyalogosok ásóval, la­páttal javították - feltöltötték ­az utakat, rendbe hozták a víz­elvezető árkokat. I. Induljunk el első utunkon: Mielőtt Szentgyörgymező há­zait elhagynánk, mély vízleve­zető árokhoz érkezünk, mely­nek medrében eredetileg a Szent János-patak csordogált. Ahol a Földműves (régen Szent Vendel) utca csatlakozik a 11-es (régen Pilismaróti) útba, állt Szent Vendel szobra. A legenda szerint Szent Vendel az embere­ket és állatokat egyaránt meg tudta gyógyítani, ezért a pászto­rok őt választották védőszent­jüknek. A szobrot Erőss Adám szentgyörgymezői gazda 1820- ban állíttatta. A II. világháború végén még állt, de 1951 táján ledöntötték és elvitték. A posta- mens (oszlop) még 1996-ban ledöntve a helyszínen feküdt, néhány töredéke 2002-ben még ott volt, de 2003-ban a közúti híd szélesítésekor a te­reprendezés során azok is el­tűntek. Ma már csak fénykép emlékeztet a szoborra. Régen a Szent János kúti ká­polnához mélyút vezetett. Ta­vasszal a hóié, nyáron a heves zivatarok vize hömpölyögve zú­dult le a hegyekről, magával so­dorva fákat, s kunyhókat, sőt 1790-ben a Szent János kápol­na is ennek következtében dőlt össze. Ennek kivédésére 1912- ben mély vízlevezető árkot ás­tak a Szent János-patak medré­ben a Szent János kápolnától egészen a Dunáig. Ahol az árkot keresztezi a ll­es (korábban Pilismaróti) út, hidat építettek föléje. A múlt században itt volt a vámház és a községi mázsa. A híd előtt forduljunk jobbra és induljunk el az 1985-ben ké­szült Panoráma úton. Úgy 200 m-re balra ágazik el a Bocskoros kúthoz vezető út. Az út elején áll Dinnyés Mihály bádogos mester kertjében Szent Orbán kőszob­ra. Szent Orbán a szőlőművelők védőszentje. A szobor eredetileg a Bánomi dűlőben Belkovics Ferenc szőlőjében állt, felirata: „Szent Orbán könyörögj éret­tünk, ezen szobrot állíttatta Belkovics Ferenc 1887-ben”. A II. világháború után ledöntöt­ték, a feje letörött. Dinnyés Mi­hály a kertjébe szállíttatta, a le­tört fejet laposvassal a helyére erősítette. A szobor egyik keze hiányzik, de ez nem akkor törött le, hanem - a néphit szerint - egy szőlősgazda törte le pusztító jégeső után mondván: „Hiába imádkoztunk hozzád, nem vi­gyáztál a szőlőnkre”. Ha tovább megyünk a Panorá­ma úton, balra letérünk a Szent János kúti útra. Mielőtt a kúthoz érnénk, elénk tűnik egy már­ványkereszt, rajta a felirat: „Felál­líttatott 1802 Jozef Blang, kijavít­tatott 1903 Michael Jurkovits” Elérkezünk a kúthoz. Üdítő vizű forrásokban gazdag hatá­runknak egyik kies, szép pontja a Szent János kút. Közel a vá­roshoz, szép kilátás nyílik innen a Dunára. A régen kerekes, ma nyomós kút vizének jóságát nem hirdette üzleti reklám, de ismerte városunk lakossága, in­nen hordta és hordja ma is, gyógyerőt tulajdonítva a víz­nek. A víz jóságát már a törö­kök is felismerték, mert az ása­tások során előkerült agyagcsö­vek bizonyítják, hogy innen ve­zették a vizet a várba. A múlt század első felében vasárnaponként sokan sétáltak ki ide családostul, gyönyörköd­tek a szép kilátásban, mise után a magukkal hozott elemózsia el­fogyasztása után felfrissültek a kút hideg Vizétől. Bélay Iván Csipkerózsika a Mindszentyben Tegnap délelőtt kilenc órakor kezdődött a Nemzeti Filharmónia szervezésében létrejött nagyszabású tánc- bemutató a Mindszenty Jó­zsef Katolikus Általános Is­kola tornatermében. A Magyar Táncművészeti Fő­iskola Komárom megyei turné­jának legutóbbi állomása Esz­tergom «volt. A Táncművészeti Főiskola növendékeinek profi előadása mindvégig lekötötte az általános és középiskolás fia­talokból álló közönséget. A rendkívül igényes és gyönyö­rű előadás során olyan szerzők műveiből láthattunk részleteket, mint Csajkovszkij, Aszafjev vagy Johann Strauss. Talán a legszebb betétek Csajkovszkij Csipkerózsika és Diótörő című darabjaira írt ko­reográfiák voltak. Aszafjev- Vajnonen Párizs lángjai című mű­vének részleteit Kiss Eszter szóló­táncában láthattuk, aki rendkívül karakteres és precíz, mégis lenyű­gözően légies volt. Nem lenne meglepő, ha a későbbiekben ne­vével, mármint a magyar vagy akár a nemzetközi művészvilág ki­emelkedő szereplőjeként találkoz­nánk. Ugyanilyen magas színvo­nalú volt Imely Xénia szólóelő­adása, ő Aszafjev-Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút című etűd­jét adta elő. Igazi csemege volt Új­vári Milán saját koregráfiája, ame­lyet ő és a délelőtt folyamán kon­feransziként is szereplő Balássy Szilvia adott elő, Edit Piaf egyik sanzonjának zenéjére. Végül pedig egy mindenkit megdöbbentő és felemelő mű­sorszám következett; a fiatal táncművészek a közönség sorai közé vonulva, közös táncra invi­tálták a gyerekeket, fiatalokat. A szokatlan felkérést a kamaszok, különösképpen a fiúk jelentős fé­lénkséggel fogadták. Balássy Szilvia (nemcsak) a középiskolá­sokat arra buzdította, hogy mer­jenek jelentkezni a főiskolára. A műsort Sebestyén Katalin mestemő szerkesztette és Sebes­tyén Csaba, a Táncművészeti Fő­iskola docense, a fiatalok felelős balettmestere segítette. Sebestyén Csaba lapunknak úgy nyilatkozott, hogy „akik elvégzik a Táncművé­szeti Főiskolát, igen nagy esélyek­kel indulhatnak a pályán. Legtöb­ben vagy az Operaházban kapnak elsőrangú munkákat, mások a ha­zai versengés helyett inkább a kül­földi színházakat választják.” A délelőtt folyamán mindvégig le­nyűgöző teljesítményt nyújtó Kiss Eszter elmondta: „néha bizony felmerül az emberben, hogy túl nehéz, de mindig jön egy másik nap, egy másik reggel és ezzel együtt egy újabb kihívás. Szívesen nézek elébe ezeknek a kihívások­nak. A modem táncokat is szere­tem, hiszen kiskoromban ezekkel ismerkedtem meg először. De a balett a nagy szerelem.” -szó-

Next

/
Thumbnails
Contents