Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-24 / 59. szám

Tokod felvidéki testvértelepülést keres Három település: Tokod, Üveggyár és Ebszőnybánya több mint négyezer hatszáz-lakójával együttesen alkotja Tokod önkormányzatát. Tizenkét fős testület, négy szak- bizottság - élén Pánczél Mihály polgármesterrel - irányít­ja a település-együttest. Munkájukban támaszkodnak a civil szervezetekre és bevonják azokat a döntések előké­szítésébe. Anyagi támogatást adnak egyetemistáknak ta­nulmányaik végzéséhez. Tokod, az ország egyik legjobb községi könyvtárával dicsekedhet. Hagyományápolásá­ról országhatáron túl is ismert. Pánczél Mihály polgár- mester interjút adott lapunknak. Pánczél Mihály polgármester- Van-e már Tokodnak elfo­gadott költségvetése?- Már az első körben elfo­gadtuk a költségvetésünket. Megjegyzem, ez már az utóbbi évektől így van. Széles kört vo­nunk be az előkészítésbe, ezért nincsenek meglepetések a tár­gyalásakor. Ha van vita, az csak szakmai vonatkozású. Be­vallom, polgármesteri mun­kámban is a költségvetés elő­készítését szeretem a legjob­ban. Szerepe van ebben annak is, hogy nagyon jó pénzügye­sünk van. Kiváló szakember.- Miként jellemezhető a gaz­dasági helyzetük?- Öt éve vagyok Tokod pol­gármestere, folyamatosan le­dolgoztuk a kezdeti év hiá­nyát, a gáz- és a csatorna-be­ruházások terheit. Elmúlt az Altáró leválása okozta trauma. Községünkben a szerkezetvál­tás már a 80-as években elkez­dődött. Öt éve folyamatosan javul a bevételi helyzetünk is. Ez abból ered, hogy erre az időre tudta Tokod ipara kihe­verni a bányászat és a terme­lőszövetkezet megszűnése mi­att bekövetkezett leépítéseket. Már több mint kétszáz vállal­kozás működik és közel ezer embert foglalkoztatnak.-Ez a lakosság számát te­kintve rendkívül jó aránynak mondható.- Nálunk nem jelentős a munkanélküliség. Ez a munka­ügyi központtal való jó együtt­működésnek is köszönhető. Községünkben attól kezdve, hogy még az előző ciklusban fel­emelték a minimálbért ötven­ezer forintra - függetlenül attól, hogy a munkaadók ennek nyil­ván kevésbé örültek - az embe­rek hangulata gyorsan javult, sokkal jobb kedvvel dolgoznak. Reménykedünk, hogy az üveg­gyárnál kialakult helyzet kedve­zően alakul majd, és valahogy mégis sikerül talpon maradniuk.- Ön három település: To­kod, Tokod-Üveggyár és Ebszőnybánya önkormányza­tának polgármestere. Város is megirigyelheti a tulajdonukat képező 13 négyzetkilométer­nyi terület nagyságát.- Kiadásaink magasabbak, mert a három egymástól né­hány kilométerre elhelyezkedő település-együttes gazdálkodá­sa több költséggel jár, mint ha egy településrészből állnánk. Két óvodát, két iskolát, négy művelődési intézményt, két labdarúgócsapatot támoga­tunk. Intézményeinkben péL damutatóan rend és tisztaság van. Tokodon szeptember óta minden általános iskolás gye­rek ingyen kapja a tankönyv­ét. Költségvetésünk 10-12 szá­zalékát tudjuk beruházásra fordítani. 2000-ben voltunk a legjobb helyzetben, azóta fo­lyamatosan csökkent az állami támogatás. A közalkalmazotti béremelés rendkívüli helyzet­be hozott bennünket is. Az így keletkezett többletköltségnek csak hetven százalékát kapjuk központi forrásból, a hiányzó rész kigazdálkodása komoly terhet ró ránk.- Rákényszerülnek emiatt elbocsátásokra?- A különböző intézmények kiadásait hozzávetőlegesen csak fele részben fedezi az ál­lam. Legkritikusabb az óvodai működtetés. Itt olyan, elsősor­ban a létszámra vonatkozó kö­vetelményt támasztanak, mely­nek betartása magas költségki­hatással jár. Egy csoportban maximum huszonöt gyerek, két óvónő, két dada lehet. Fo­lyamatosan ésszerűsítjük és csökkentjük kiadásainkat. De például a dologi kiadások csökkentésének a lehetőségei már kimerültek. Kiadásaink csökkentéséhez az európai uni­ós országokban tapasztaltakat nekünk is alkalmaznunk kell. Példát is mondhatok, ott be­vonják az iskolások szüleit a napközis ügyeletbe. Rákény­szerülünk, hogy tanuljunk tő­lük. Településeink fejlesztési igénye; a hiányzó útburkolat­ok, a még hiányzó csatornák, az ebszőnyi problémák megol­dása közel egymilliárd forint. Fejlesztéseinket igyekszünk mind a három településre ki­egyensúlyozottan elosztani. Sajnos a tokodi iskolánknak nincs tornaterme. Egyik legfon­tosabb célunk ennek megépíté­se. Ez a ciklus erre már kevés­nek bizonyul. Már döntöttünk arról, hogy megterveztetjük és szeretnénk legalább elkezdeni az építését. Reméljük, adódik ehhez pályázati lehetőség.- Igényt tartanak a civil szer­vezetek munkájára?- Rendkívül jó velük az együttműködésünk. A dönté­sek előkészítésébe és a végre­hajtásukba is bevonjuk azokat és igyekszünk anyagilag is tá­mogatást nyújtani a tevékeny­ségükhöz. A közösségi élet igazi helyreállása érdekes mó­don a millenniumi évvel kez­dődött. Az emberek ekkor döbbentek rá arra, lehet úgy is ünnepelni, hogy az ünnepeket maguk találják ki. Falunapok, téltemetés, Márton-napi ün­nepség - Szent Márton a vé­dőszentünk. Egyre jobban ösz­szekovácsolódnak a civil szer­vezetek. Nem dolgoznak egy­más ellen, sőt egymást segítik. Egy-egy rendezvény lebonyo­lításában három-négy civil- szervezet is részt vesz.- Mit várnak az Európai Unióba történő belépéstől?- Van lemaradásunk. Saj­nos, rendezetlenek például a birtokviszonyaink. Ezt mielőbb meg kell oldanunk. Szeretnénk Sapard-pályázatot benyújtani egy településközpont kialakí­tására. Ez itt valósulna meg a polgármesteri hivatal épülete és az iskola körül. A meglévő épületeket szeretnénk szépen rendbe hozni, térburkolatot ké­pezni, az árkokat lefedni. Ma­gunk nem vagyunk képesek ilyen pályázat megírására, eh­hez profi kell. Kisebb pályáza­toknál sok segítséget kapunk a kistérségi menedzsertől, a dip­lomás polgári szolgálatos kato­náinktól. Nagyon jó az együtt­működésünk Mogyorósbánya és Tát településekkel. Szeret­nénk borturizmust, idegenfor­galmat megvalósítani, akár kö­zösen is. Ebben szerepet kap­na gyönyörű fekvésű Pince­völgyünk és népszokásaink bemutatása. Szeretnénk mie­lőbb kialakítani testvértelepü­lési kapcsolatot egy felvidéki községgel. Erre a célra már el is különítettünk pénzügyi fede­zetet a költségvetésünkben. Talán ez az interjú is segítsé­günkre lesz ebben. kép, szöveg: Szegi János. Hol van a régió ifjúságának szánt 100 millió forint? Mennyit ér a Regionális Ifjúsági Tanács elnökének ígérete? Adózók is segíthetnek az újszülötteknek A közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács január 20-án alakult újjá. A Fidelitas szerint a RIT vezetése egy hónap alatt el is vesztette a hitelét. Az ülés utáni sajtótájékoztatón a testület frissen választott elnöke, Winkfein Csaba és a másik megyei tagja, Lukács Zoltán bejelentette, hogy az előző évek 35-40 millió forintos pályázati keretösszege helyett idén 100 millió forintból fog oazdálkodni a tanács. A szépen hangzó ígéretekkel szemben a RIT idén mindössze 16,7 millió forintot kapott, mely kiegészül még a tavalyról meg­maradt 14 millió fwintnyi ma­radványösszeggel. így a régió­ban működő iskolák, óvodák, művelődési és szociális intéz­mények, diákönkormányzatok és a civil szervezetek gyermek sért pályázhatnak a tanácshoz, mint tavaly. A testület két tagja által beharangozott 100 millió forintot el lehet könyvelni az új tanács komolytalan, beváltha­tatlan ígérgetéseként. Szeren­csére a tanács soványka kerete mellett a régió ifjúsági közössé­gei táborozásra és „értékterem­tő programok” megvalósítására is pályázhatnak az országos for­rásokból régiónként elkülönített összegekre. Így e források re­ményt adhatnak a gyermekek­kel és fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek programjaik megvalósítására. A sajtótájékoztatón az ígére­tek között elhangzott az is, hogy „a tanács tagjai felkere­sik a vidéki szervezeteket”, és „átadják a szükséges informá­ciókat”. Nem tudunk arról, hogy a nyilatkozók az elmúlt két hónapban Fejér, Veszprém vagy akár Komárom-Eszter- gom megyében kikérték volna az ifjúsági közösségek vélemé­nyét a pályázati kiírásokkal kapcsolatban, vagy a felhívá­sok megjelenése óta tájékozta­tást adtak volna számukra. A Fidelitas nem tartja szeren­csésnek, hogy Winkfein Csaba és Lukács Zoltán a tanács több tagja nevében olyan nyilatko­zatokat adtak, melyekkel azok nem értettek egyet. A Fidelitas nem tartja elfogadhatónak, hogy „a regionális ifjúsági po­litika központja az egyik me­gye legyen”, ha az jelenleg épp szűkebb hazánkat hozná kivételezett helyzetbe. Schmidt Csaba, a Fidelitas országos alelnöke II. helyi borverseny Kisújfalun (Folytatás az 1. oldalról) A zsűri elnöke, Korpás And­rás értékelte a minőséget: „Meglepően szépek voltak Kisújfalun a borok, igaz, hogy egy jó évjárat is áll mögöttünk. De nem csak ez határozza meg a borok minőségét, hanem a gazdák szorgalma, odaadása és hozzáértése is. Főleg a fehér bo­rokat emelném ki: modern stílu­sú, karcsú, szép színű, kelleme­sen üdítő fehér borokat kóstol­hattunk. A vörös borok készíté­se mindig igényesebb volt és lesz is, több odafigyelést kíván­nak és talán a gazdák szüret idején vagy borkészítéskor nem érnek rá annyira, hiszen nem ez a szakmájuk, mással is foglal­Korpás András a zsűri elnöke koznak. Ennek ellenére nagyon finom borokat is kóstolhattunk, hiszen a győztes is a vörös bo­rokból került ki.” Továbbá el­mondta azt is, hogy ezeken a versenyeken arra törekszenek - véleményt alkotva a borokról -, hogy a gazdák hallják, mit vár­nának el az egyes fajtáktól, és ha a bortulajdonos felismeri sa­ját borának hibáit és erényeit, következtetéseket vonhat le, és a jövőben esetleg korigálhat, ja­víthat a bor minőségén. Korpás András kérdésünkre elmondta, hogy lényegében 34 éve foglalkozik szőlőtermesztés­sel és borászattal. A középiskola és az egyetem is ezt az irányt képviselte, majd az évek során folyamatosan képezte magát, ami ebben a szakmában is elen­gedhetetlen, gyűjtötte a tapasz­talatot és hozzáértést. Amikor kedvenc boráról kérdeztük, így nyilatkozott: „Minden szép bor kedvenc lehet a maga módján, mert minden fajtának meg van a maga varázsa, de a korrekt értékelésnél reálisnak kell lenni, félretéve az egyéni ízlést, ambí­ciókat és a szakmának kell alárendelmi a teendőket.” A helyi bortermelők remélik, hogy a jövőben a Kisújfalusi Hegyközség is aktívan részt vesz majd a versenyek szervezésé­ben, melyek a minőségi pince­munka végzéséhez nyújthatnak segítséget. Ezekre a megmérette­tésekre a gazdákat ugyanis nem­csak a versenyszellem hajtja, ha­nem elsősorban szeretnének in­formációkat szerezni boruk mi­nőségéről és a versenyen el­hangzott szakmai tanácsokat a jövőben kamatoztatni, zócs Olga Szlovákiában a természe­tes és jogi személyeknek március 31-ig kell leadniuk adóbevallásukat. Idén már az adózó adójának két száza­lékát adhatja alapítványok­nak, polgári társulásoknak és egyéb szervezeteknek. Ersekújvári székhellyel működik az Újszülött Alapítvány, amely dr. Bauer Ferencnek, az Ersekújvári Kórház és Rendelőintézet újszü­löttosztálya főorvosának kezdemé­nyezésére alakult. „Érsekújvár 1997-ben perinatológiai központtá vált. Szlovákiában hat ilyen köz­pont van, ahová különböző inku­bátorok, lélegeztetőgépek segítsé­gével összegyűjtjük a legkisebb és legsúlyosabb állapotban lévő új­szülötteket. Ezt a központosítást, melyet mi a volt Nyugat-szlovákiai kerület déli részén, a mai Nagy- szombati és Nyitrai kerületben va­lósítottunk meg, az állami támoga­tásból nem tudtuk volna megolda­ni. Ez volt tulajdonképpen oka az alapítvány létrehozásának. Bátran ki merem jelenteni, hogyha nem hoztunk volna létre alapítványo­kat, valószínűleg sok kisgyermek­nek meg kellett volna halnia annak ellenére, hogy gyógyításukra meg­felelő technikai felszereltség mellett van lehetőség. Nekünk eddig az adományokból sikerült milliós ér­tékben különböző gépeket, műsze­reket vásárolni annak érdekében, hogy ezek a kisgyermekek ne hal­janak meg, s amennyiben lehetsé­ges, még sérültek se maradjanak” - indokolja az alapítvány létreho­Illusztráció zását dr. Bauer Ferenc . Elmondá­sa szerint kezdeményezésüket első­sorban azok a szülők támogatják, akiknek csemetéjüket az érsekúj­vári kórház újszülöttosztályán gyó­gyították. Ezen kívül az alapítvány külföldről is kap adományokat. „Másfél éven keresztül minden hónapban egy kitűnő amerikai új­szülöttközpontból szakmai gyakor­latra jártak hozzánk orvosok és nő­vérek, akikkel nagyon jó kapcsola­tot alakítottunk ki. Ennek köszön­hetően az egyik amerikai orvos nagymamája egy kaliforniai temp­lomban gyűjtést rendezett az ala­pítványunk számára. Az így össze­gyűjtött pénzből inkubátort és más fontos műszereket vettünk. Néha adománygyűjtő rendezvényeket is szervezünk, de azt gondoljuk, nagyobb segítséget jelent az, ha az adózók adójuk két százalékát átutalják a számlánkra” - tette hozzá a főorvos Az érdeklődők az alapítványról olvashatnak az érsekújvári kórház: www.nspnz.sk honlapján. Azok, akik támogatni szeretnék az Újszü­lött Alapítványt, adományukat a 0034765095/0900-ás számla­számra küldhetik. Kamoncza Márta

Next

/
Thumbnails
Contents