Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-24 / 59. szám

frfdlap 2004. március 24., szerda ______J a A R EGIO Nyári invázió - Esztergom bevétele Esztergomot, hazánk első fővárosát méltó módon mutatja be az „Utazás 2004” Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítás magyar standja. A városban egyre-másra nyílnak az igényes, egyedi szórakozóhelyek, pubok, kult’ kocs­mák. A kultúra terén is egy egészséges és örvendetes erjedési folyamat indult meg. A jelek szerint 2004. a szórakoztatóipar és az idegenforgalom éve lesz. Marika (gondnok) Esztergom a szívügyem, sokat fejlődött az utóbbi években. Kollégiumvezetőként a nyaram arról szól, hogy turistacsoporto­kat fogadok. Jár ide amerikai vallási közösség, angol kórustá­bor, svéd focicsapat. Szerencsés évet várok, jobbnak Jósolom a tavalyinál. Szeptember óta ér­keznek az előrejelzések, egyre több a helyfoglalás a nyárra. Geri (rendszergazda) Nem sok jót jósolok. Az unióba való belépéssel nem fog változni a nyugati turisták bejövetele. Magyarország már Kína lakói számára is legálisan látogatható, így az ő áradatukra számítok. Esztergomban talán csak a Bazi­lika látványosság. Nincs egy nor­mális szálloda, igényes étterem, szórakozóhelyek. Joli (tanulmányi előadó) Fontos kérdés a nyári szezon, mert az idegenforgalom sok pénzt hoz. Ez pedig szükséges ahhoz, hogy a város szépüljön. A turizmus az utóbbi években lát­ványosan megcsappant, pedig Esztergomnak minden adottsá­ga megvan ahhoz, hogy sikeres legyen. Jó dolog a látványfürdő, de szomorú látvány, hogy men­nyire elhanyagoltak a főutak. Viktor (főiskolai hallgató) Az idegenforgalom számomra létkérdés, ugyanis utcazené­lésből tartom fenn magam a nyári szezonban. Esztergom gyönyörű város, idevonzza a turistákat, akik szorgalmasan dobálják az eurókat. Idén annyian lesznek, hogy alig fo­gunk magyar szót hallani. Nyitva volt a Mala-forrás- alagút a víz világnapján Tovább szépül Dorogon a Szent Borbála bányatemplom Március 22-én ünnepel­tük a víz világnapját. Eszter­gomba idén is rengeteg programmal várták az ér­deklődőket. Az egész or­szágban zajló rendezvény- sorozat a Pecsét-program fantázianevet kapta a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, mert min­den helyszínen a látogatók pecsétek megszerzésével igazolhatták részvételüket. Esztergomban a rendezvé­nyek gazdája a Duna Múzeum volt, ahol két napon keresztül várták a látogatókat. A város­ban tartott programok közül mindenképpen unikum volt a Szent István-strandfürdő kertjé­ből nyíló Mala-forrásalagút megtekintésének lehetősége. Az alagút egész évben le van zárva, és csupán ezen az egy napon fogad látogatókat. A barokk ko­ri alagutat éppen ezért közel 500 látogató tekintette meg. A forrásalagútba a látogatókat biz­tonsági okokból a BEBTE bar­langkutatói kísérték be. A láto­gatás során az érdeklődők nem­csak az alagutat láthatták, ha­nem a Duna Múzeumban egy videofilm segítségével betekin­tést nyerhettek a feltárás mun­kálataiba, és megnézhették a forrásalagút egykori felszínét is. A Duna Múzeumban progra­mokkal várták a gyerekeket: ma­kettek, hajómodellek megtekinté­se mellett kézügyességet igénylő programok is voltak, vízmintákat készíthettek, a legkisebbek pedig rajzfilmeket is nézhettek. ák Üdülési támogatás nyugdíjasoknak- az ENÉKE felhívása ­A Magyar Nemzeti Üdü­lési Alapítvány a 2004. év­ben támogatást nyújt a ha­vi 53 000 Ft alatti ellátás­sal rendelkező nyugdíja­soknak, névre szóló üdülé­si csekk vásárlásához. Kérelmet nyújthatnak be azok a belföldi illetőségű, nyugdij-törzs- számmal rendelkező nyugdíjasok (öregségi, özvegyi, szülői, rokkant­sági nyugdíjban részesülők), akik­nek havi ellátása - a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság 2004. évi igazolá­sának végösszege alapján - nem haladja meg a havi 53000 forintot, és munkaviszonyból vagy vállalko­zásból származó egyéb bevételük nincs. A támogatás az üdülési csekk értékét részben fedezi Ha az igénylőt a Magyar Nemzeti Üdülé­si Alapítvány támogatásban része­síti, az üdülési csekk értékéhez ön­erőből kell hozzájárulnia. A kérelem benyújtásához semmilyen melléklet nem szük­séges, az adatok valódiságát a Nemzeti Üdülési Szolgálat el­lenőrzi. A kitöltött kérelmeket kizárólag levélben lehet benyúj­tani 2004. március 1-től április 30-ig az alábbi címre: Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft., 1519 Bu­dapest, pf. 406. A támogatások odaítéléséről a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány Szociális Bizottsága 2004! május 15-ig dönt. A hiányosan, vagy nem feldolgozható adatok­kal kitöltött, határidő után beér­kezett kérelmek nem kerülnek elbírálásra. A támogatás elnye­réséről a Nemzeti Üdülési Szol­gálat levélben értesíti az érintet­teket, mellékelve a saját hozzájá­rulás befizetéséhez szükséges, előre kitöltött postai csekket. Amennyiben a befizetés 2004. június 30-ig nem történik meg, a kérelmező elveszíti jogát a támo­gatásra. Az üdülési csekk érték- küldeményként kerül kiküldésre a kérelmező által az adatlapon megjelölt postacímre. A kérel­mezők 2004. május 31. után a 06/30-30-30-303-as telefonszá­mon - adóazonosító jelük be­ütésével - automata útján tájé­kozódhatnak arról, részesültek-e támogatásban vagy sem. A támogatás benyújtásához az ENÉKE- irodában (Eszter­gom, Bajcsy-Zs. u. 4. I. emelet 109.) igényelhető nyomtatvány. sem Részben közadakozásból 1924-ben kezdték építeni Gáthy Zoltán tervei alapján, majd 1931-ben szentelték fel a Szent Borbála bányatemplomot. A templom a háború alatt súlyo­san megrongálódott. Helyreállí­tásakor tornya már nem az ere­deti magasságú formáját kapta vissza. A millennium évére visz- szakapta a torony az eredeti alakját és a toronyórát. Dorog idén ünnepli várossá avatásának huszadik évforduló­ját, ennek tiszteletére az Eszter­gom Budapesti Főegyházmegye és Dorog város önkormányzata közös költségvállalással felújít­tatja a templomépület teljes kül­ső homlokzatát. Ennek része­ként az egyház többletvállalás­ként kicserélteti a zsalugátere- ket, a különféle ablakokat és az üvegezést. A munkálatok során első szakaszolásként a torony- épület és a főhomlokzat készül el május 9-re. A templomépület többi részének szeptemberre, a bányásznapra kell elkészülnie. Kép és szöveg: Szegi János Kamerákkal védik a műemlékeket Esztergomban Esztergomban nemrég adták át a város közterületeit meg­figyelő kamerarendszert. A több tízmillió forintos beruházás során kiépített kamerákkal a Várhegyet és a belvárost, va­lamint a turisták által leggyakrabban felkeresett városrésze­ket ellenőrzik. A kamerák által készített képeket az esztergo­mi polgármesteri hivatal munkatársai kísérik figyelemmel. A polgármesteri hivatal szak­emberei jó együttműködést ala­kítottak ki a városi rendőrkapi­tányság munkatársaival. A ka­merarendszer a kisebb közleke­dési kihágások és a szándéko­san elkövetett vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek felderítését szolgálja. A kame­rák segíthetnek a város közterü­letein tapasztalható vandaliz­mus megfékezésében is. Fontos a rongálások tetteseinek elriasz­tása, illetve a város köztéri be­rendezéseinek megóvása, mert Esztergomnak jelentős költsé­geket jelent a vandalizmus áldo­zatává vált műtárgyak, díszvilá­gítási elemek javítása, pótlása. A kamerarendszer figyeli Melocco Miklós Szent István- szobrát a Várban, a Macskalép­csőt, valamint a Főszékesegy­ház és környékének épület- együttesét. A megfigyelő rend­szertől azt várja Esztergom Vá­ros Önkormányzata, hogy a milliós károkat okozókat vissza­tartja az újabb rongálástól, illet­ve segítségére lesz az elkövetők megtalálásában is. Esztergom Város Önkormányzata fontos­nak tartja, hogy a térfigyelő rendszerrel növelje a város pol­gárainak és az idelátogató turis­táknak biztonságérzetét, ezért várhatóan a közeljövőben bőví­tik a hálózatot. ák Berta Bea írása A napfény íze i ' | Itt van, március. Márciusban - lévén ez az első tavaszi hónapunk - az ember mindennap reménykedve ébred. Reménykedik abban, hogy ha reggel kinéz az ablakon, erős napfény világítja meg, csicseregnek a ma­darak és kinyílnak az első virágok, nem pedig a szürkeség ébreszti. És persze reméli, hogy így is marad. Milyen jó is az, beleszagolni az igazi, friss tavaszi levegőbe. Biztosan mindenkinek hiányzik már. Nem foglal­kozunk vele eleget, hisz mindenkinek megvan a maga elfoglaltsága, és nem jut idő ilyen szép pillanatokra gondolni. Pedig biztosan szívesen le­dobnánk már végleg a vastag télikabátot és sétálnánk egy nagyot a me­legben munka után vagy csak kis sziesztaképpen... nem pedig a lábun­kat kapkodva, átfagyva szaladnánk haza a kályha mellé. A tavasz a legszebb évszak. Benne van minden szín, minden érzés. A télben inkább a búskomorság, a nyárban a túlzott vidámság, az őszben a változékonyság dominál. Sokkal több lehetőség van az életben ta­vasszal. Az ember agya ilyenkor regenerálódik, felszabadul, kinyílik az új felé, mint egy virág. Újjáteremtődik a lelkünk, arcunk kisimul. Mi ma­gunk is újjászületünk a napfénnyel. Tél végén nagy szükségünk van rá. Még ha nem is tudatosul bennünk, hogy a nap melege, fénye miatt va­I gyünk vidámabbak, az érzés benne van. Feltöltődünk általa energiával, és mindig eszünkbe jut elereszteni egy-egy mosolyt, kedves gesztust másoknak. Mindenképpen szükséges testünknek, lelkűnknek. Eszre- veszzük a hóban kinyíló virágot, hessegetjük a bogarakat, láthatjuk az árnyékokat. Ezek olyan apróságok, melyeket még ilyenkor nem te­szünk, tehetünk meg. Ekkor jön el az ideje a tél ajtaja becsukásának. Sokkal szebbek a napok, minden más. Most úgy tűnik, beköszöntött. Megtehetjük azokat a dolgokat, melyek­re télen, a hidegben nem volt lehetőségünk, kihasználhatjuk a tavasz szépségét, átélhetjük élményét. Nem akarom bántani a telet, mert O is tud szép lenni, de ebből a fagyos csillogásból már elég volt. Minden év­szak másképp szép. Most itt egy másféle, egy változatosabb, egy vidá­mabb színvilág, a tavasz. mmffimmmmrnmmmmimMmmMmmmmmmmmmmmmiMmmMmmMMmmwmmá A Csemadok megalakulásának 55. évfordulójára emlékeznek A Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya március 27-én, 10 órai kezdettel tartja emlékünnepségét Muzslán a szövetség mega­lakulásának 55. évfordulója alkalmából. Muzslán ezen a napon 55 évvel ezelőtt másodikként az országban alakult meg a Csemadok helyi szervezete. Az emlékünnepségre meghívást kaptak az alapszervezetek elnökei, a járás polgármesterei, a hazai és magyarországi intézmények képviselői, mindazok, akikkel az elmúlt évtizedek folyamán együtt dol­gozott a területi választmány. Az ülésen az ünnepi beszéd után emlék­plaketteket, emléklapokat adnak át a legrégebben működő csoportok­nak és aktív tagoknak, akiket az alapszervezetek javasoltak. A műsor­ban minden műfaj és korosztály képviselteti magát, régiónkból a Kisbojtár tánccsoport, a szőgyéni Baráti ifjúsági néptánccsoport és a párkányi Szivárvány énekkar szerepel, valamint a muzslai iskola diák­jai kÖSZÖntik az Ünnepeiteket. Dániel Erzsébet Gregorián dalok gyerekektől Az esztergomi Bazilika vendége volt vasárnap Magyarország leg­nagyobb gregorián gyermekkórusa, a Pasaréti Csibekórus. A gyer­mekkórus 1982-ben alakult. A jelenleg 62 tagból álló kórust, akkor még csak 4-5 alsó tagozatos tanuló alkotta. Az esztergomi Bazilikában fel­lépők a 7-16 éves korosztályból kerülnek ki. Azok, akik „kiöregednek” a gyermekkórusból, általában a pasaréti ferences templom ifjúsági és felnőttkórusainak lesznek a tagjai. Sokszor tesznek eleget más tem­plomok meghívásainak, így juthatnak el a közeljövőben a bécsi és a salzburgi dómba is. A katolikus egyházi zene méltó hangzást kapott Magyarország legnagyobb templomában. (Fonás, kém Hírlapi ENÉKE-programok tavaszra E hét végén az éves program keretein belül Prágába utazik az ENEKE egy kisebb csoportja. A mintegy 20 főnyi, nyugdíjasokból álló társaság március 25-én vág neki az útnak. A kisbusz nem kifejezetten Prága felé veszi az irányt: a csoport tagjai az út folyamán több városban megállnak, hogy helyi nyugdíjasokkal találkozzanak. A prágai városnézés után a fes­tői szépségű cseh főváros környékének megtekintése következik, rugal­mas időbeosztással. Az ENÉKE következő programja: erdélyi túra május 13-16. között, amelyre a szervezet még várja a jelentkezőket. Május 22- 23-án az ENÉKE és a Cathedralis Tours közös szervezésében Balassa- emléktúrán vehetnek részt az érdeklődő nyugdíjasok. sem ínycsiklandozó étkek Kürtön Otthonos hangulatban zajlott Kürtön a helyi iskolai étkezdében meg­tartott Kőtís nevet viselő rendezvény, amelyen a búzacsírából készült klasszikus böjti ételek kerültek megmérettetésre. Az ételeket öttagú zsűri bírálta el. Elnöke és a verseny ötletgazdája Sütő Zsolt, a falu alpol­gármestere volt. A zsűri tagjai a 25-ös pontozási skálán a látvány, állag, íz, és az összhatás alapján bírálta el az ínycsiklandozó ételeket, amiből a verseny végére Danczi Mónika kultúrfelelős szerint egy kanállal sem maradt. A 18 versenyző közül első helyen végzett Szabó Filoména, őt követte második helyen Kanyicska Ágnes, harmadik helyezett Tóth Julianna lett, a közönség diját pedig Sebők Mária vihette el. A nyertesek kézimunkával készített kerámiát kaptak, valamint az első három helyezett a Családi Könyvklub jóvoltából ötszáz korona értékű vásárlási utalványt nyert. A versenyen részt vett Méry Margit néprajzkutató, a Pátria Rádió szerkesztője, aki a böjti népszokásokról tartott előadást. A résztvevők megtekinthették a néprajzi használati tárgyak kiállítását is az iskolában. Bálint Emerencia és Berta Mária kürti hétköznapi viseletbe öltözve mutatták be a kender feldolgozását és a vászon elkészítési módját. Mint kiderült, a hagyományos böjti eledelnek „forradalmasított” vál­tozatát is el lehet készíteni szárított gabonacsírából. Ezt a terméket mutat­ta be a rendezvényen Papp György, a termék forgalmazója. CzM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents