Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-20 / 57. szám
4 2004. március 20., szombat Ftfdlap RÉGIÓ ; M A I T É M A ; A nemzetiségi oktatás helyzete A Pilis-Gerecse Iskolaszövetség szlovák nyelvi munka- közössége csütörtök délután a Megyei Pedagógiai Intézettel közösen rendezte meg előadását, amelynek témája a nemzetiségi oktatás helyzetében bekövetkezett változások. A Nemzeti Alaptanterv többször módosult, ezek pedig érintik az intézmények erre vonatkozó munkáját, így az Oktatási Minisztérium munkatársa, Kraszlán István ismertette a tárca jövőbeni prioritásait a témában. Egy középtávú terv készül a minisztériumban, amely meghatározza a tennivalókat, valamint az Országos Szlovák Önkormányzat is készít egy koncepciót és fejlesztési tervet. Remélhetőleg együttműködve előre lehet majd lépni a szlovák oktatás terén. A szlovák oktatás ügye kisebb részben dől el a minisztérium, illetve az Szlovák Önkormányzat szintjén, nagyobb részt az iskolákban, óvodákban, ahol a nyelvet oktatják. Kraszlán István ezért párbeszédre hívta a jelenlévő iskolaszövetségi szlovák nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusokat, hogy hozzászólásaikkal, észrevételeikkel, problémáikkal segítség a munkát. Régebben természetes volt, hogy nemzetiségi nyelvet oktattak az intézményekben, de időközben megváltoztak a dolgok. Bizakodásra ad okot, hogy az Európai Unióba belépve a szlovák is uniós nyelv lesz, így talán könnyebb lesz érveket mondani oktatása mellett. A nyelvtudás, mint érték az unióban fel fog értékelődni. Egy felmérés szerint hazánkban azonban csak minden ötödik ember tudja magát megértetni valamilyen idegen nyelven. Ez a lakosság húsz százalékát jelenti, amiben a kisebbségek, nemzetiségek is benne vannak. A fő prioritások közül, melyekkel a minisztérium foglalkozik, az egyik a tankönyvfejlesztés. A magyar- országi szlovák iskolákban egyetlen kivétellel elkészültek a tankönyvek. A közeljövőben a hiányzó Népismereti tankönyvre a minisztérium pályázatot ír ki; így várhatóan ezt a hiányt is hamarosan felszámolják. Második prioritásként, a NAT változásainak következtében át kell tekinteni a dokumentumokat, mivel a kisebbségi oktatást miniszteri irányelvekben szabályozzák, az irányelveknek kisebbségenként részletes követelményrendszere van. Meg kell vizsgálni, hogy a dokumentumok élet- szerűek-, hatékonyak-e, menynyire felelnek meg azoknak a gyakorlatoknak, amelyeket az iskolákban követnek. Az érvényben lévő szabályozások áttekintése után valószínűleg lehetőség lesz azok megváltoztatására, szóba jöhet tananyagcsökkentés (a minőséget tartva szem előtt), átstrukturálás is. A minisztérium szeretné módosítani az irányelvek rendelkező részét is. Ezek egy része a német kisebbség igénye alapján a szakképzés vonatkozásában határozna meg újfajta szabályozót, részben pedig változás várható az óvodai nevelés irányelvében. E téren a módosítás azért indokolt, mert anyanyelű és kétnyelvű óvodai nevelés alatt nagyon sokféle gyakorlat valósul meg. Kisebbségi kétnyelvű nevelésnek nevezzük azt, amikor az időkeret felében kisebbségi nyelvet használnak, ugyanakkor azt is annak nevezzük, amikor hetente egy-két foglalkozást tartanak. De a kettő nem egyenértékű és nem ad egyforma esélyt a gyerekeknek továbbtanulásra, nem ad egyforma ismereteket. Ezért szeretnék pontosan meghatározni a kétnyelvű óvodai oktatás kritériumait. A változásokat a minisztérium csak az Országos Szlovák Önkormányzattal együttműködve tudja megvalósítani, mert a kisebbségi önkormányzatoknak egyetértési jogosítványuk van az ügyben. A minisztérium munkatársa kérte a jelenlévőket, hogy hallassák szavukat, hogy tapasztalataikkal, kritikai észrevételeikkel segítsék a munkát. A harmadik prioritás, melyet Kraszlán István említett, a pedagógusképzés területét érinti. A tárca fontosnak tartja, hogy megfelelően képzett és felkészült pedagógusok oktassanak. Sajnos több fórumon elhangzott, hogy a pedagógus generációváltás következtében az utánpótlás nem igazán biztosított. Egyrészt a fiatalok kevésbé választják a pályát, másrészt a pedagógusok nem minden esetben felkészültek. Nyelvi és szakmai hiányosságok egyaránt előfordulnak. Ezt a problémát azért kell a központba helyezni, mert nagyon sok múlik azon, hogy milyen tanárok készítik fel a magyar- országi szlovák gyerekeket. Fontos, hogy az oktatók követendő példaként álljanak a diákok előtt, hogy legyen értelme és folytatása annak, amiért a minisztérium és a pedagógusok küzdenek. A pedagógus- képzés terén egyrészt pénzügyi segítséget kíván nyújtani a minisztérium a tanszékek magasabb színvonalú működéséhez. Szeretne olyan helyzetet teremteni, hogy a tanszékek ne függjenek túl nagy mértékben a felsőoktatási intézmény jóindulatától és az ott dolgozó pedagógusok sokkal nagyobb figyelmet tudjanak szentelni a szakmai munkának. A tavalyi év folyamán az összes felsőoktatási intézményt érintően 110 millió forintos támogatást nyújtott a tárca a tanszékek programjainak megvalósítására, amelyet immár évente meg fognak kapni. Egy tanszéket érintően az összeg 3 millió forintot jelent, ami elég arra, hogy legalább középtávon megfelelő technikai és személyi feltételeket tudjanak teremteni. A pedagógusok képzése terén új feladat, hogy a kétnyelvű iskolákban - azon pedagógusok számára - akik a kisebbségi nyelven oktatott közismereti tantárgyakat tanítják, a szaknyelv elsajátításának a feltételeit meg legyenek teremtve. gk Visszatér a Felvidék L A P S Z E M L E A Csemadok Bátorkeszi Alapszervezetének meghívására a Komáromi Szüllő Géza Polgári Társulás munkatársai filmvetítéssel egybekötött történelmi előadást tartottak „Visszatér a Felvidék” címmel. Fehér Csaba történész bevezetőjében elmondta: „Minden népnek, országnak, birodalomnak megvoltak és megvannak a maga történelmi ünnepei (és gyásznapjai), s talán megegyezik a véleményünk abban, hogy a legnagyobb ünnepek közé tartozik a szabadság, illetve a zsarnokság, az elnyomás alóli felszabadulás ünnepe. A világtörténelem azt mutatja, hogy minden népnek joga van a szabadságra, az ön- rendelkezésre, az önálló nemzeti létre, mert ennek hiánya elégedetlenséghez, az elégedetlenség forradalmakhoz, háborúkhoz vezethet. Egy nép sem uralkodhat a másik felett, tiszteletben kell tartani minden nép szabadságát, szabadság- vágyát. Európa a szabad népek nagy hazája - akkor nekünk, felvidéki magyaroknak hol van benne a helyünk? Milyen szabadság az, ahol az evidens és alapvető jogainkban próbál meg a „többségi nemzet” korlátozni bennünket? Milyen szabadság az, ahol nemzeti ünnepeinkről nern merünk méltó módon megemlékezni, nehogy megbántsuk vele a többséget? Európa ne a magyar nemzet haláltusájával biztosítsa a közép-kelet európai térség politikai stabilitását, ezt ugyanis csak autonómiákkal lehet biztosítani. 1938-at felszabadulásunkon túl a térség stabilizálási folyamatának első lépcsőfokaként ítélem meg” - fejezte be beszédét Fehér Csaba. A magyar filmhíradó archívumából származó dokumen- tumfilm felvételek bemutatták az 1938-as eseményeket, és szóltak azok előzményeiről is. Az 1938 szeptemberében megkötött -müncheni négyhatalmi egyezmény függeléke úgy rendelkezett, hogy Magyarország határrevíziós elképzeléseit próbálja meg kétoldalú tárgyalásokon eredményre vinni, ameny- nyiben viszont nem születik megegyezés három hónapon belül, abban az esetben a vita a négyhatalmi konferencia elé kerül. Ahogy azt a történelemből már tudjuk, a tárgyalások megrekedtek, és a vitát a négyhatalmi konferencia elé tárták. A végső döntésre 1938. november 2-án került sor a bécsi Belvedere palotában, ahol Magyarország visszakapott 11927 négyzetkilométert 1 027 450 lakossal, melynek 85 százaléka magyar volt. A nemzet ünnepelt. A magyar Honvédség november 4-10-e között foglalta el a kijelölt területeket. A felszabadítóként üdvözölt honvédek mindenhol virágszőnyegen haladtak végig. Virágeső fogadta a honvédeket Párkányban, Nánán, Bényben, Kőhídgyarmaton, Ipolyságon, cigányzenével fogadták a magyar bakákat Ersekújvárott és a többi felvidéki városokban és falvakban. „Ezzel a vetítéssorozattal üzenetet szeretnénk közvetíteni az itt élők felé, mégpedig azt, hogy merjük végre vállalni múltunkat, merjünk kimondani bizonyos dolgokat - nyilatkozta Petheő Attila, a társulás elnöke - Merjünk szégyenkezés nélkül beszélni Trianonról, az 1938-as bécsi döntésről, a diktatúrák felvidéki áldozatairól. Úgy érzem, formálódik egy fiatal nemzedék, aki ezt végre meg meri tenni.” Érdekes megfigyelni, hogy az egyébként nagy érdeklődésnek örvendő vetítéseken az idősebb és a fiatal korosztály képviselői vannak túlsúlyban. A Szüllő Géza Polgári Társulás reményei szerint a jövőben az ország több pontján is bemutatják a filmet. Miriák Ferenc A Balassi verseket olvasni kell! A XIX. Balassi Bálint Kulturális Napok keretében a Csemadok Párkányi Alapszervezete és a Csemadok Ersekúj- vári Területi Választmánya szervezésében Balassi emlékestet tartottak csütörtök este a párkányi Csemadok házban. A jelenlévők Dr. Kovács István, budapesti történész, valamint Kobzos Kis Tamás megzenésített Balassi-ver- seinek előadását hallgathatták meg. Az esten meghívott vendégként részt vett többek között Szesztay Adám, a pozsonyi magyar nagy- követség titkára, valamint a Helembán élő Nagy János fotóművész. A jelenlév/Sket Dániel Erzsébet köszöntötte. Üdvözlő beszédében kitért arra, hogy az iskolákban csak a kötelező műveket sajátítják el a diákok, de ahhoz, hogy mélyebb ismeretekre tegyünk szert, önképzésre van szükség. Az est megszervezésére azért is került sor, mert „úgy érezzük, itt a régióban többet kellene tudnunk Balassiról” - mondta. „Balassit a magyar irodalom Keresztelő Jánosának tartják, aki nagyon rugalmasan kezelte a magyar nyelvet” - mondta előadásában Kovács István történész, aki bemutatta a „becsületére nagyon érzékeny” költő hánytatott életútját, valamint méltatta hazafias, szerelmes és istenes verseit is. Elmondta azt is, hogy kezdeményezésére Lengyelországban több helyen is elhelyeztek emléktáblát a költő tiszteletére. A jelenlévők megtudhatták azt is, hogy három Balassi verseskötet kiadását tervezik a közeljövőben. Mivel a 16. században „a vers elképzelhetetlen volt dallam nélkül”, Kobzos Kis Tamás idézte fel a múlt szellemét, ízelítőt nyújtva Balassi megzenésített verseiből. Mint mondta, nagy valószínűség szerint maga a költő is játszott az akkor közkedvelt hangszeren, a kobozon. A mintegy két órás tartalmas, színvonalas előadás méltó tisztelgés volt a költő nemzeti hagyatéka előtt. CzM Kocsis Ernő kiállítása Esztergomban Kocsis Ernő festményeinek legújabb esztergomi tárlatát dr. Csicsay Alajos párkányi nyugalmazott iskolaigazgató, író nyitotta meg a Sugár Galériában, áttekintést adva az alkotó életágáról - kezdi a tárlatról szóló beszámolóját az Esztergom és Vidéke. A megnyitó napján a tárlatlátogató vendégsereg akár az egyesülő Európát is.jelképezhette: a túlparti város „hat rangos festőművésszel ajándékozta meg a magyarságot". Közéjük tartozik Kocsis Ernő, aki Párkányban született 1937-ben és gyermekkorát is itt töltötte. Jelenleg Komáromban él és alkot, de emlékei, gyökerei Párkányhoz kötik. A művész beleszületett a legdurvább nemzetközi konfliktusokba, két testvérével együtt félárva maradt. Törvényszerű tehát, hogy jelentős szerepet játszik életében a Gondviselő szerepe. Több képén is fellelhető a föld, az égbolt, ha úgy tetszik, az Isten szeme, a világmindenségből felénk sugárzó fény. Kocsis Ernő életútja változatosan alakult: volt pilóta, bányász, falusi tanító. Végül rajztanárokat képző, tudományos fokozatokkal bíró mentor lett, aki mesterműves nagydíjakat nyert a világ több pontján. Évtizedeken át jeleskedett az építészeti díszítőművészetben is: szgrafit- tokat, kőmozaik-képeket és falfestményeket alkotott. Alapítvány Bajót fejlesztéséért Bajót település politikamentes, szociális célt szolgáló közösségi kezdeményezéséről számol be a Bajóti Kisbíró legutóbbi száma. A Baját Fejlesztéséért Alapítvány jogi személy, feladatai megvalósításában önálló. Céljai megvalósítása és feladata teljesítése érdekében kész együttműködni minden olyan szervezettel, közösséggel és személlyel, amely a közös cél elérésén hajlandó munkálkodni. Az alapítvány nyílt, a pártokon kívül bárki támogathatja. Bárki csatlakozhat hozzá, ez azonban nem eredményezheti az alapítvány rendeltetésének és székhelyének módosulását. Az alapítvány munkájának és tevékenységének megítélése a nyilvánosság előtt történik. A kezdeményezés legfőbb céljai: a község szociális és kulturális helyzetének javítása, Bajót szebbé tétele, a hagyományápolás, a kulturális színvonal fejlesztése, a művelődési, közoktatási körülmények fejlesztése. sem
