Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-20 / 57. szám
2004, március 20,, szombat BAL PART Ftfdlap SZLOVÁKIA A romák az unióba készülnek Mintegy száz kelet-szlovákiai roma akar a Benelux államok valamelyikébe, Skandináviába, illetve Írországba utazni. Csupán a kassai Lunik IX lakótelepről 40 roma készül Belgiumba, míg a tőketerebesi romatelepről Finnországba akarnak kivándorolni - közölte tegnap a cseh Právo című napilap. Jozef Sano, a kassai Lunik IX lakótelep volt polgármestere szerint az EU-csatlakozás után a lakótelepről megközelítőleg 5000 ember fog kivándorolni. „Itt nem találnak munkát, ezért külföldön próbálnak szerencsét” - jegyezte meg Sano. Már a szlovák utazási irodák is nyilvánosságra hozták, hogy az utóbbi időben egyre több roma érdeklődik a repülőjegyek, nemzetközi autóbuszjáratok árairól. Vladimír Simko, a szlovák hírszerzés (SIS) szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta, csak néhány különálló roma család akar elutazni, nincs szó tömeges kivándorlásról. rgo Finnország nem fél a romáktól A politikai menekültstátuszért folyamodó szlovák romák miatt Finnország nem tervezi megszorító intézkedések bevezetését - tolmácsolta országa álláspontját Erkki Tuomioja finn külügyminiszter az Eduar Kukán külügyminiszterrel folytatott pozsonyi találkozó után. A finn miniszter arról tájékoztatott, hogy 2004 januárjától összesen 87 kérelem érkezett hozzájuk, amelyekből negyvenkettőt az utóbbi két hétben iktattak. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a menekültstátuszért folyamodókat még az ügyintézés előtt félrevezették azzal kapcsolatban, hogy Finnországban „nagy jólét van”. „Én azt tanácsolom azoknak, akik ezt meg szeretnék próbálni, hogy ne tegyék. A próbálkozások fölöslegesek, és sikertelenek lesznek” - kommentálta Eduard Kukán. Arra a kérdésre, hogy Finnország milyen korlátozásokat vezet be munkaerőpiaca védelmére, Tuomioja azt válaszolta, hogy országa a csatlakozás után kétéves átmeneti időszak bevezetését tervezi, amelyet személyes meglátása szerint később nem fognak meghosszabbítani. -kElkezdődött az elnökválasztási kampány Tegnap kezdődött el a köztársaságielnök-választás kampánya, amely 15 napig fog tartani és április 1-jén fejeződik be. A 48 órás kampánycsend után a tulajdonképpeni köztársaságielnök-választás következik, amelyre április 3-án kerül sor. A választási hadjáratot a törvény úgy határozza meg, mint a politikai pártok és mozgalmak jelöltjeik megválasztása érdekében folytatott tevékenységet. A kampány részeként a jelöltek például feladhatnak újsághirdetést, rádiós és televíziós reklámban szerepelhetnek, óriásplakátokon is megjelenhetnek. A tizenegy elnökjelölt most kap először lehetőséget, hogy az elektronikus média segítségével bebizonyítsa rátermettségét. Minden egyes jelölt 4 millió koronát használhat fel önmaga népszerűsítésére. A második forduló előtti kampányra az első forduló eredményének kihirdetése után kerül sor. Amennyiben elsőre nem lesz abszolút győztes, április 17-én járulunk újra az urnák elé. Munkabalesetet szenvedett két munkás Stabilizálódott annak a két férfinak az egészségi állapota, akik csütörtökön szenvedtek munkabalesetet az őrmezői (Stázske) Ökológiai Szolgálatnál. A társaság 27 és 49 éves alkalmazottjának 15 és 25 százalékban égett meg a testfelülete, amikor egy használaton kívüli csővezetéket akartak eltávolítani a szennyvíztisztítóban. A munkánál kénsav okozott marási sérüléseket. „Az egyik beteg komolyabb arc- és szemsérüléseket szenvedett, a másik beteg már jobban van” - tájékoztatott Dalimír Zobka, a michalovcei kórház és rendelőintézet igazgatója. Milan Béres, a társaság vezetője szerint ipari baleset történt. Béres kinevezett egy bizottságot a munkabaleset kivizsgálására. Az eredményről később tájékoztatnak. rgo A Rover Lengyelországot választotta A Rover autógyár Lengyelországban létesíti kelet-európai üzemét. A brit gépkocsigyártó a dél-koreai Daewoo lengyel üzemét szeretné megvásárolni. A brit Brimingham Post napilap úgy tudja, a Rover egy üzleti tervezettel kereste meg a lengyel kormányt. A hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a szerződést június folyamán írnák alá, és ez után, 2005 májusában indulhatna meg az autógyártás. A szigetországi beruházás 475 millió fontot tesz ki, amelyért Szlovákia is versengett. Elnöki kitüntetést kapott Günter Verheugen Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa szerint az egyik legnehezebb döntése volt, hogy Szlovákiát az unió tagjai közé fogadta. „Ez nagy kockázat volt” - mondta Verheugen, miután Rudolf Schuster köztársasági elnöktől átvette az ország EU-csatlakozásában tanúsított érdemeiért járó elismerést. A biztos hozzátette, hogy a döntés hit és bizalom kérdése volt, hogy Szlovákia képes lesz-e felzárkózni Európához. „Ma már nem kételkedem efelől” - tette hozzá. Rudolf Schuster ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy mindenki emlékszik az unió kezdeti bizalmatlanságára és kritikájára. Szerinte viszont ezek sosem voltak megalapozatlanok, és értékelte, hogy Verheugen mindig talált módot, hogy egyeztessen az ország vezetőivel Szlovákia csatlakozási nehézségeiről. Az államfő emellett sajnálatát fejezte ki, hogy az unió számos országa átmeneti időszakot vezetett be a munkaerő szabad áramlásának korlátozására. Szerinte ugyanis május után nem várható a munkaerő tömeges kivándorlása az országból. -h„...egyként örüljünk Esztergom sikereinek...” Az Utazás 2004 Nemzetközi Kiállítás és Vásáron egy meglehetősen impozáns standdal mutatkozik be Esztergom. Kitűnő adottságokkal rendelkező városunkról szemet gyönyörködtető, a város hangulatát tökéletesen tükröző makettek készültek, középpontba állítva a Bazilikát és a Mária Valéria hidat. Remélhetőleg minden régiólakónak egyaránt fontos, hogy ellátogasson a nívós eseményre, s a véleményformálásban - ez egyszer - nem a politikai hovatartozás dominál majd. Itt az ideje, hogy egyként örüljünk Esztergom sikereinek, s arra koncentráljunk, ami pozitív, például a kirívóan igényes standunkra vagy arra, hogy március 15- én nem volt szabad parkolóhely a városban. Ha mindez legalább annyira fontos számunkra, mint hogy mi kerül a vasárnapi asztalra, méltán lehetünk büszkék, hogy e város polgárai vagyunk. . sem ÍÍiillillÍS2 Az étkezési jegyek ára a munkaadótól függ A parlament 2003 decemberében 72 koronáról 80 koronára emelte a szolgálati útért fizetendő napidíjat. Számos cég a napidíj kifizetése helyett az egyes éttermekben és élelmiszerüzletekben is érvényes étkezési csekkel kárpótolja alkalmazottait. A legtöbb cég a 70-80 korona értékű ebédjegyeket kedveli, de vannak olyanok is, amelyek 120 koronás csekkeket adnak munkavállalóiknak. Egy-egy jegyhez a munkáltató 38,50-44 koronával járul hozzá. „A napidíj decemberi módosítása a munkaadóra nézve nem jelentett kötelezettséget, hogy megemelje az ebédjegyek árát” - állítja Miroslav Macucha, a munkaügyi tárca beosztottja. Számos vállalatnál az emberek továbbra is 50 koronás ebédjegyet kapnak. A Munka törvénykönyve ugyanis nem szabja meg az étel árának alsó és felső határát, így az ebédjegy árát sem. Ez nyilván azzal függ össze, hogy az árak Szlovákia szerte különbözőek. A munkaadónak viszont kötelessége, hogy 55 százalékban hozzájáruljon az ebéd árához. A jogszabály-módosítás előtt ez az összeg legfeljebb 39,60 korona lehetett. Emellett alapkövetelmény, hogy az alkalmazott a munkahelye közelében az egészséges étkezés elveinek megfelelő meleg ételhez jusson. Számos esetben viszont ez komoly gondot jelenthet. Akkor, ha az ebédjegyért a munkahely közelében nincs lehetőség meleg ételhez jutni, a munkaadó egyértelműen megsérti a Munka törvénykönyve rendelkezéseit. Ha a munkáltató nem megfelelő mértékben járul hozzá az ebédjegy árához, az emberek a kerületi munkafelügyelőség segítségét kérve ellenőrzést kezdeményezhetnek. Mulasztás esetén a munkafelügyelőség egymillió koronáig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A 80 korona feletti ebédjegyek forgalmazása nem jelent szabálysértést. „A profitot termelő cégek az adózás utáni haszon egy részét az ebédjegyek vásárlására fordíthatják. Abban az esetben, ha a cég jelentős szociális alappal rendelkezik, ebből 16, a profitból 15 koronával járulhat hozzá az ebédjegy árához. így az alkalmazott egy százkoronás ebédjegy árát 25 koronáért megkaphatja. Mit kell tudni az ebédjegyekről?- A beosztott akkor jogosult az étkezésre, ha négy órán át tovább tartó munkát végez. Tizenegy óránál tovább tartó műszak esetén a munkaadó újabb meleg ételt adhat beosztottjának.- Abban az esetben, ha valaki kevésnek tartja a munkaadó hozzájárulását, a kerületi munkafelügyelőséghez fordulhat a panaszával.- 2003. december 1-jétől a munkaadó hozzájárulása elérheti a 44 koronát. Azelőtt ez az összeg legfeljebb 39,60 korona lehetett.- Külön csoportot képeznek az állami alkalmazottak, akiknek a törvény 65 százalékos hozzájárulást ír elő.- Az ebédjegyeket számos esetben az éttermekben és az élelmiszerboltokban is elfogadják. (zc> Az eredetileg tervezettnél több pénzt hoz a Kia (folytatás az 1. oldalról) Amíg Dzurinda az adózás, a szociálpolitika és az egészségügy területén bevezetett reformokat, valamint a kiváló munkaerőt hozta fel érvként azmellett, hogy az autógyár Szlovákiát és nem Lengyelországot választotta, addig Chung elismerte, az alacsony adóterhek miatt döntöttek Szlovákia mellett. „Mivel 10 százalék vámot kellett fizetnünk az autók behozatalakor, így kifizetődőbbnek tűnt egy gyárat telepíteniük Európába” - árulta el a gyár igazgatója. A zsolnai üzem csak az európai piacra fog gyártani autókat. A gyár alapkövét április 7-én helyezik el a leendő gyártelepen Mojs, Teplicka nad Váhom, Nededza és Gbelany határában. A gyártószalagról évente 200 ezer autó fog legördülni, a gyártás 2006 végén kezdődik. A jövőben a gyár kapacitását fokozatosan 300 ezer autóra szeretnék növelni. Ezzel a beruházással 2800 új munkahely létesül, rgo Bombariadó volt a Pozsony-Budapest vasútvonalon A rendőrség csütörtökön úgy értesült, valaki a pozsonyi Főpályaudvar és egy Poszonyból Budapest felé tartó gyorsvonat felrobbantását tervezi. Jozef Búransky, a Vasúti Rendőrség szóvivője azt mondta, hogy egyik egységüket egy középkorú férfi értesítette. Az ő elmondása alapján indult meg a kutatás a bomba után. A Pozsonyból kilenc órakor induló gyorsvonatot Újvárban állították meg, és ürítették ki. Miután a szerelvényt a pályaudvar egy biztonságos részére vontatták, átvizsgálták a vagonokat. A pirotechnikai ellenőrzés során kiderült, a vonaton nem volt robbanószer- kezet. Mivel a szerelvény nem folytatta útját, az utasok csupán a következő járattal indulhattak tovább. Rémhírterjesztés miatt az ügyet a pozsonyi bűnügyi rendőrség vizsgálja tovább. ns Az elnök továbbra is aggódik az országért Mikulás Dzurinda Rudolf Schuster köztársasági elnök kérésére összehívta a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsát. „Úgy határoztam, hogy eleget teszek a köztársasági elnök úr kérésének. Azt szeretném, ha együttműködésünk problémamentes lenne” - indokolta döntését a miniszterelnök. Egyúttal hozzátette, Schuster úrnak elmondta, nem lát okot a tanács összehívására. A biztonsági tanács tagjai az államelnöknek átadtak minden szükséges információt. Dzurinda úgy véli, a helyzetet semmiképpen sem kell alulértékelni, de nem is szabad dramatizálni. Rudolf Schuster nem elégedett a biztonsági tanács csütörtöki határozatával. Arra számított, hogy a kormánya Csehor- szágéhoz, Magyarországéhoz és Lengyelországéhoz hasonló intézkedéseket vezet be a múlt heti spanyolországi merényletek kapcsán - tolmácsolta az elnök véleményét Ján Füle szóvivő. Csehország a megelőző intézkedések keretében szigorította az államhatárok őrizetét, a Belügyminisztérium pedig néhány országban módosította a vízum kiadásának feltételeit. A forgalmas helyeket rendőrjárőrökkel és speciálisan, robbanóanyagok keresésére kiképzett kutyákkal ellenőrzik. Emellett az ország minden kerületében több száz, stratégiai fontosságú helyszín őrzését megszigorították. Mikulás Dzurinda úgy fogalmazott, hogy a Szlovákiában bevezetett megelőző intézkedések összhangban vannak az EU által elfogadott terrorizmus-ellenes akciótervvel. A miniszterelnök két-három hét múlva tervezi a biztonsági tanács újbóli ösz- szehívását, miután a kabinet képviselői nemzetközi egyeztetéseken iS réSZt Vettek. (rga.k)
