Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-20 / 57. szám
t-'jTfdlap JOBB PART Döntések helyben - saját forrásból A régiók 22,3 milliárd forint pluszforrást kapnak A kormány döntött arról, hogy további 22,3 milliárd forint minisztériumi kezelésű központi fejlesztési forrást ad át a régióknak - jelentette ki Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára. Az unió alapelve szerint az emberek életét érintő döntéseknek hozzájuk a lehető legközelebb kell megszületni. A kormány ennek szellemében döntött arról, hogy 2004-ben összesen mintegy 22,3 milliárd forint -minisztériumi kezelésű- fejlesztési forrást már teljes egészében a régiók oszthatnak el. A régióknak átadott források növelésével el kell érni, hogy 2006 és 2013 között minden régió felkészüljön saját fejlesztési programjának elkészítésére, így közvetlenül hívhasson le támogatást az unió strukturális alapjaiból. A pénzek elosztási felügyelete a Regionális Fejlesztési Tanácsok hatáskörébe kerül. A tanácsok szerepe ezzel tovább erősödik, a fejlesztéspolitika letéteményeseivé válnak. A területfejlesztés intézményrendszerének megszilárdulása gördülékenyebbé teszi a közigazgatási reform megvalósulását. Nagy Sándor elmondta, hogy a 22,3 milliárd forint felét a MeH, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adja, a fennmaradó rész több tárcától származik, a részletekről még tárcaközi egyeztetés zajlik. Az államtitkár szerint ezzel a paradigmaváltással egy új munkamegosztás jön létre a kormány és a régiók között. A régióknak átadott feladatokra épülő tematikus pályázatok három téma köré csoportosulnak: az első a vállalkozóvá válást, a vállalkozásokat segítő szolgáltatás fejlesztését, munkahelyteremtő és -megőrző, a vállalkozások versenyképességét növelő beruházásokat támogatják, a második témakörben az önkormányzatok ön- kormányzati társulások, termelői infrastruktúráját és a környezetvédelmet támogatják, a harmadik témakörben szerepelnek a humán erőforrás fejlesztését szolgáló beruházások, a képzési, továbbképzési programok támogatása. A decentralizált források egyre inkább növekednek, hiszen a regionális és területfejlesztési hivatal országos programokra szánt 3, 6 milliárd forintjából mintegy 2 milliárd forint fel- használásról a régiók döntenek. A kistérségek részére rendelkezésre álló 7 milliárd forintos forrásból 1,8 milliárd forint közvetlenül a kistérségi programok kidolgozását, menedzselését, megvalósítását szolgálják. Az államtitkár megemlítette, hogy a 2005. évi költségvetés kidolgozási munkálatai úgy indulnak el, hogy önálló fejezetben a régiók is megjelennek. Epress József Meggyalázták Kovács György lehet az Antall-szobrot az ORTT elnöke Csütörtök éjszaka vörös festékkel öntötték le néhai miniszterelnökünk, Antall József mellszobrát, amely a Semmelweis orvostörténeti múzeum melletti parkban található a főváros I. kerületében. A szobor megtisztításában pénteken Dávid Ibolya is segített. Veres Gábor szobrászművész alkotását vörös festékkel öntötték le és műanyag zsákot húztak a szobor fejére. A mellszobrot a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnök halálának 10 évfordulóján, 2003. december 14-én állították fel az orvostörténeti múzeum előtt, ahol huszonöt éven át dolgozott miniszterelnöki megválasztásáig. A szobor megrongálásáról, melynek felállítása több mint ötmillió forintba került, állampolgári bejelentés alapján értesült a kerületi önkormányzat. Nagy Gábor Tamás polgármester, fideszes országgyűlési képviselő közölte, hogy már megtették a feljelentést, az I. kerületi rendőrkapitányság ennek alapján vonult ki és a szobrot a lehető leghamarabb helyreállítják. Pénteken a szobor megtisztításában az MDF elnöke, Dávid Ibolya is részt vett. A politikus úgy véli, Antall Józsefet lehet szeretni vagy nem szeretni, azonban a kommunista rendszer lebontásában és európai felzárkózásunkban játszott érdemei vitathatatlanok. A szobor megrongálását szerinte minden demokratikusan gondolkodó magyar elutasítja. Később megjelent a szobornál a volt kormányfő özvegye, valamint fia, Antall Péter is. Antall Józsefné elmondta, igazán az szomorítja el, hogy élnek olyan emberek az országban, akik képesek ilyet tenni. Az MSZP budapesti elnöksége is megdöbbentőnek tartja és elítéli az emlékmű megrongálását. ni/ A két közjogi méltóság - Mádl Ferenc és Medgyessy Péter - között a heteken keresztül tartó huzavona után úgy tűnik, sikerült megtalálni az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) élére a megfelelő személyt. A jelenleg is az ORTT munkatársaként dolgozó Kovács Györgyöt Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter kormányfő is támogatja. A három- gyermekes, 51 éves jelölt a József Attila Tudományegyetem Jogi Karának TB Főiskolai Szakán végzett, felsőfokú költségvetési szakvizsgával rendelkezik, és eddig a hatóság apparátusát irányította főigazgatóként. Medgyessy Péter már tavaly szívesen látta volna a mostani jelöltet az ORTT élén, akkor azonban a köztársasági elnök még nem támogatta jelölését. Az utóbbi hetekben több lehetséges elnök neve is felmerült, de egymás javaslatait az államfő és a miniszterelnök rendszeresen megtorpedózta. Ennek köszönhetően kicsúsztak a megszabott határidőből, ezért sürgetővé vált egy, mindkét fél számára megfelelő jelölt, így került szóba ismét Kovács György Kovács György neve, akit ezúttal Mádl Ferenc javasolt a posztra. Az államfő javaslatát a Medgyessyt kemény egyezkedésre biztató szocialista frakció is elfogadhatja, így a két közjogi méltóság közös jelöltjeként az Országgyűlés március 29-én megválaszthatja Kovács Györgyöt. A ORTT elnökének megválasztása több mint időszerű, hiszen a szervezet nem képes működni elnök nélkül, több mint másfél milliárd forintnyi - a köz- szolgálati és nem nyereségérdekeit médiumok működését segítő - támogatás „fagyott” be csupán azért, mert nincs, aki aláírja a kiutalásokat. -MtSzuverenitásunk védelme a legfontosabb kérdés Ezeréves államiságunk és a magyar nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló javaslatnál ma nem lehet fontosabb közjogi kérdés - tudtuk meg Szájer Józseftől, a Fidesz integrációs kabinetje vezetőjének pénteki sajtótájékoztatóján. A május elsejei csatlakozásunk után a hatályos magyar jogszabályok 50 százalékának, és a gazdasági szabályok 80 százalékának megszületéséhez nem itt, Magyarországon történnek meg a szükséges jogi aktusok, hanem az unió különböző intézményeiben. így, a jelentős jogszabályok megalkotása - elsősorban a gazdasági területen - kerül ki a magyar szuverenitás köréből. Minden ország parlamentje szeretne minél többet megtartani azokból a jogosítványokból és lehetőségekből, amelyekben a hazai szabályokra befolyása lehet. Ezért az ezeréves magyar államiság és szuverenitás védelmének az érdekében szükséges, hogy a magyar országgyűlés kezébe egy olyan „jogosítvány” kerüljön, amely ellenőrzési jogkört biztosít a Parlamentnek afölött, hogy a mindenkori kormány milyen munkát végez az unió fő jogalkotó szervében, a Miniszterek Tanácsában. A benyújtott jogszabálytervezet a négy parlamenti párt novemberi megállapodásán alapul, amelyből csak azért nem lett törvény, mert a kormány mindmáig nem alakította ki ezzel kapcsolatos álláspontját. A konszenzusos szöveget a / Fidesz egyoldalúan nyújtotta be a parlamentnek, mivel csak így van lehetőség arra, hogy törvénybe iktatására és kihirdetésére még az uniós csatlakozásunk május 1-jei időpontja előtt sor kerüljön. Nem saját szellemi termék tehát, számos ponton eltér a Fidesz eredeti, szigorúbb ellenőrzést szorgalmazó álláspontjától. Szájer rámutatott, hogy a parlament európai uniós bizottsága az Országgyűlés nevében dönthetne bizonyos európai kérdésekről. A politikus szerint a bizottság azokban a témákban dönthetne, amelyek korábban az Országgyűlés hatáskörébe tartoztak, vagy törvény által szabályozott állásfoglalást fogalmazhatna meg. A testület állásfoglalásai arra vonatkoznak, hogy a kormány brüsszeli tárgyalásai során milyen irányban vegyen részt a kompromisszumok kialakításában. A rugalmasság jegyében indokolt esetben a kabinet eltérhet ettől, ám ekkor beszámolási kötelezettsége van a bizottság felé - hangsúlyozta. Ha korábban kétharmados törvény által szabályozott kérdésben tér el a kormány a Tanácsban, az Országgyűlés plenáris ülésén - az interpellációk mintájára - erről köteles beszámolni, és erről szavaznának a képviselők. Szájer fontosnak tartja, hogy az Európai Parlament magyar képviselői között fontos nemzeti ügyekben együttműködés jöjjön létre. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a miniszteri tanácsban tevékenykedő magyar kormány álláspontjáról az uniós képviselők tudomást szerezhessenek. e. j. 2004. március 20., szombat _____3. MA GYARORSZÁG Áder János a Hír TV-ben: „Az MSZP visszaélt az emberek bizalmával!” Nagyon meg fognak lepődni azok, akik a következő napokban kapják meg a gázszámláikat, és emlékeznek még a szocialisták választási kampányában hangoztatott ígéreteire a gázáremelések elmaradásáról - jelentette ki a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Hír TV-nek adott interjújában. Áder János hozzátette: Medgyessyék ígéreteire a megemelt díjakat látva majd sűrűn fognak emlékezni, és lehet, hogy nem kifejezetten nyomdafestéket tűrő szavakkal emlegetik a miniszterelnök és pár szocialista politikus nevét. A 2002 óta négyszeri gázáremelés Áder szerint azt bizonyítja, hogy a jelenlegi kormány visszaélt az emberek bizalmával. Hasonlóan érthetetlen a jelenlegi kabinet politizálása egy másik központi kérdésben: a gyógyszerárak szabályozása terén is - tette hozzá Áder. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta „nem kerültünk volna ilyen súlyos helyzetbe, ha a Medgyessy-kormány nem rúgta volna fel azt a megállapodást, amit a gyógyszergyártókkal még az Orbán-kormány kötött 2002-ben”. Ez a megállapodás arról szólt - emlékeztetett az ellenzéki politikus -, hogy 2005 végéig a támogatott gyógyszereknek az ára nem emelkedhet nagyobb mértékben, mint az infláció kétharmada. Azaz most, amikor 6 százalék volt tavaly az infláció, csak négy százalékkal emelkedhetett volna a támogatott gyógyszerek ára. Ehhez képest az idei emelés csak januárban és februárban 16 százalékra rúg” - jegyezte meg a Fidesz politikusa. Áder János biztosította a nyilvánosságot afelől, ha legközelebb újra a Fidesz alakíthat kormányt, akkor megkísérelnek egy, a korábbihoz hasonló megállapodást tető alá hozni a gyógyszergyártókkal. A jelenlegi kormány gyógyszerár-befagyasztása csak ideig-óráig (esetleg az EP-kampány végéig) jelenthet némi. enyhülést, utána lehet, hogy ennél sokkal drámaibb gyógyszerár- emelés következik szocialista részről - utalt a frakcióvezető a közelmúlt fejleményeire interjújában. (forr ás: h irtv. h u) Nyár elején újabb magyar-magyar csúcs - Kovács szerint kár a Máért aggódni A parlamenti szünet előtt, várhatóan júniusban hívják össze az újabb Magyar Állandó Értekezletet - jelentette ki Kovács László külügyminiszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a csütörtöki megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón.. Az elkövetkező Máért ülésen a magyar állampolgárság kedvezményes megadása, illetve a határon túli magyarság támogatásának kérdése lesz napirenden, mert azokat a takarékossági intézkedések után ismét meg kell vizsgálni - közölte Kovács László. Közismert, hogy a határon túli magyarokat nem éppen kényeztető Medgyessy-kabinet a közelmúltban egy tollvonással milliárdokat vont el a kisebbségi szervezeteknek szánt keretösszegből, a költségvetési kiadások mérséklésének jelszavával. A több határon túli szervezet működését (köztük az erdélyi Sapientia Egyetem jövőjét) is veszélybe sodró elvonások ellen a magyar külpolitikát számos bírálat érte az érintettek részéről. Markó Béla határozott kérésére a kétoldalú megbeszélésen Kovács László ígéretet tett a támogatások újragondolására, és esetleges jövőbeli növelésére. A magyar külügyminiszter, aki nemrég még az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos kijelentéseivel borzolta a kedélyeket (román szóhasználattal élve Nagy-Magyarország jelképének bélyegezve a 48-as mártíroknak emléket állító szoborcsoportot), most az SZNT autonómia-törekvéseivel kapcsolatban fogalmazott egyértelműen elutasítóan. Nem csoda, hogy a magyar kormányzat támogatása nélkül benyújtott székelyföldi autonómia-tervezet oly könnyedén elvérzett Románia Képviselőházának közigazgatási bizottságának csütörtöki ülésén. A hat RMDSZ-képviselő által benyújtott statútumot 15 igen, egy nem szavazattal (Kovács Csaba Tibor brassói RMDSZ-képviselő, a bizottság titkára), egy tartózkodás (a bolgár kisebbség képviselője) mellett utasították el. Csak minden harmadik adózó rendelkezik adója két százalékáról Mivel az idén szombatra esik március 20-a, hétfőn éjfélig várják az APEH-nél a tavalyi évről szóló bevallásokat, és ezekhez kell mellékelni, hogy ki mire ajánlja fel az egy plusz egy százalékot. A Nonprofit Információs Központ 1997 óta tartó kampánya ellenére a felajánlási kedv csak mérsékeltnek nevezhető hazánkban. A Magyar Rádió Krónika című műsorából kiderült: közel ötmillió adózó állampolgár van Magyarországon. 1997-ben, amikor az első lehetőség volt az egyházak és a civil szervezetek támogatására, körülbelül egymillió ember élt ezzel a lehetőséggel, tavaly pedig másfél- millió. Ez csak minden harmadik adózó, mely arány mindenképpen javításra szorulna. A lehetőség mindenesetre hétfő éjfélig még mindenki számára adott, a támogatható intézményekkel kapcsolatban pedig felvilágosítás kapható a www.nonprofit.hu honlapon, illetve a 06-80-200-074-es telefonszámon. Kovács Árpád
