Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-19 / 56. szám

RÉGIÓ 2004. március 19., péntek ______^ Sz egregáció vagy integráció? Magyarország jelentős eredményeket mutat fel a szellemi és egyéb fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztésé­ben. Számos speciális intézmény működik hazánkban. A fejlett országokban inkább a sajátos nevelési igényű ta­nulókat integráltan nevelő-oktató intézmények a jellemzőbbek. Az Európai Unió elgondolásaival kapcsolatban a közvélekedés is egyre elfogadóbb. Margit (könyvtáros) Integrációpárti vagyok. A gyenge hallás- vagy mozgás- sérült, ill. enyhén értelmi fo­gyatékos gyermekek jelenlé­te elfogadásra nevelné az osztálytársakat. Örülnék, ha a gyermekem integrált osz­tályba járna, és látná, hogy nem mindenki egészséges. O már nem gúnyolná ki fogya­tékos társát, hanem tolerán­sán viszonyulna hozzá. János (szociáipedagó- gus hallgató) Idei gyakorlatomat egy ajkai iskolában töltöttem, ahol há­romévente indul speciális osz­tály, a tanulási nehézségekkel küzdő és hiperaktív gyerekek bevonásával. Sajnos az első 3 évben ezek a diákok teljesen elszeparálva tanulnak, így a 4. évben esedékes beolvasztás már nem hozza meg azt az eredményt, amelyet az integ­rációtól várhatnánk. Olgi (főiskolai docens) A cél az, hogy a fogyatékos­sággal élő gyerekek mielőbb bekerülve az épek közé köny- nyebben elfogadják saját kor­látáikat és megismerjék lehe­tőségeiket - ezáltal képessé válnak a teljesebb és önál­lóbb életre. Hazánkban a szemléletbeli garancia adott, az EU-integrációval erősödhet is, egyetlen probléma a pénz­ügyi források biztosítása. Eszter (szociálpedagó- gus hallgató) Az integráció gondolatával egyetértek. Ennek úgy van ér­telme, ha kis létszámban fo­lyik az oktatás, a rendes tan­menet szerint. Fontos, hogy ne érje megkülönböztetés a fo­gyatékos gyermeket, és bármi­kor Igénybe vehető legyen külső szakember segítsége, il­letőleg ha megoldható, egyéni foglalkozás, felzárkóztatás. Megemlékezés Zselízen két nappal a márciusi évforduló után, 17-én szervezték meg az 1848-49-es eseményekre való megemlékezést. A Csemadok, a Rákóczi Baráti Társaság és a Magyar Koalíció Pártja által szervezett rendezvényt ugyanis ezáltal egy értékes kultúr­műsorral, az Ifjú Szívek táncegyüt­tes fellépésével kapcsolhatták ösz- sze, amely minden várakozást fe­lülmúlóan megtöltötte a művelő­dési otthon nagytermét, nívós szó­rakozást kínálva az ünnepi hangu­latban érkező nézőseregnek. Az emlékező tömeg a Hősök Emlékparkjánál gyülekezett, ahol a rendezvény díszvendége, Planck Zoltán, a pozsonyi magyar nagy­Fotó: Pereszlényi Árpád követség titkára mondott beszédet. A másik díszvendég, Duray Miklós parlamenti képviselő országgyű­lésbeli kötelezettségei miatt távol­maradt az eseménytől. A parkban fellépett a helyi Franz Schubert két színhelyen Vegyeskar és a zselízi gimnázium énekkara, majd a Csemadok he­lyi alapszervezete, területi választ­mánya és a Tiszta Forrás jóté­konysági alap képviselői megko­szorúzták az ott álló kopjafát. Ezután a - nem túlságosan nagy - tömeg átvonult a műve­lődési otthon előtti területre, ahol öt éve áll az 1848-49-es emlékmű. Itt ismét a Franz Schubert Vegyeskar aláfestette az emlékezés pillanatait, hogy ezután a tönpeg az ünnepi beszé­dek hallatán merengjen el őse­ink hősiességéről. Duray Miklós ünnepi beszédét Batta György író, publicista olvasta fel. „A mi forradalmunk nem irányult sen­ki ellen, sokkal inkább valami­nek elérésére törekedett. A pol­gárok egyenlőségéről, a társa­dalmi csoportok egyenjogúsá­gáról, a zsidóság emancipáció­járól, de a nemzetről, a hazáról és a szabadságról is szólt” - mondta el a szónok. Planck Zol­tán követségi titkár ünnepi be­szédében arról szólt, hogy nem­zetünk 1848-ban elindult őz eu­rópaiság útján. Most, hogy utunk beteljesedőfélben van, a vállalás ugyanolyan belső erőt kíván, mint eleinktől egykoron. A rendezvény zárásaként a nagykövetség, a Rákóczi Szö­vetség, Zselíz város, az MKP és a Rákóczi Baráti Társaság képvi­selői megkoszorúzták a szabad­ságharc emlékművét. A meg­emlékezés a Himnusz hangjai­val fejeződött be. (eíc) Grafikus kiállítás Csolnokon A csolnoki Művelődési Házban, a Bányász Klubban kiállítás nyílt Wieszt József grafikus, festőművész alko­tásaiból. Bányász családból származik, jól ismeri a bá­nyamunkát, gimnazista és főiskolás éveiben maga is dolgozott bányában, ezért gyakran választja alkotásai­nak témáját a szénbányá­szat mindennapjaiból. Wieszt az egri Tanárképző Főis­kolán szerzett földrajz-rajz szakos diplomát 1973-ban. 1982-ig taní­tott. Derkovits-ösztöndíjban része­sült, és 1985-től 1989-ig a Honvé­delmi Minisztérium ösztöndíjasa volt Szentendrén. Dorogon épített műtermet, és 1989-től szabadfog­lalkozású képzőművész. A mű­vész hatéves koráig élt Csolnokon a Reimann-telepen. Azt mondja ez egy tematikus kiállítás, amely­nek anyagát a bányászmúzeum­hoz illeszkedően válogatta össze, és szerepet kaptak ebben gyer­mekkorának csolnoki élményei. Vallja, nem tartozik egyetlen mű­vészeti irányzathoz, nem tud egy­féleképpen dolgozni és szeret kí­sérletezni is. Alkotásai között egy­aránt találkozhatunk akvarellekkel, olajfestményekkel, kréta, szénrajz­okkal, ceruzarajzokkal, diófapác­cal készültekkel, pasztellekkel, réz­karcokkal és vegyestechnikával készültekkel is. „Ne tűnjék nagy­képűségnek, a jó művész, a jó ze­nész egyaránt képes több hang­szeren művészi értéket létrehoz­ni.” A kiállított alkotások témái egyaránt közel állnak hozzá. A bányászatot megörökítő képek láttán azonban a témákhoz kap­csolódó szagok levegője is felidé- ződik benne. Mint mondja ez egy különös világ volt, ami sajnos már elsüllyed, de éppen ennek a világnak a megörökítését szolgál­ják alkotásai, hogy mindennek nyoma maradjon. A kiállítás lét­rehozása meghatóan nagy öröm számára, ezt „Hazatérés” címé­vel is kikívánta fejezni. A bánya­munkát megörökítő alkotásainak egy részét a kiállítás bezárást kö­vetően a múzeumnak ajándé­kozza. A kiállítást Tittmann Já­nos országgyűlési képviselő nyi­totta meg, létrehozásában ki­emelkedő munkát végzett Ko­vács József, a Csolnoki Bányász Klub vezetőségének tagja. Kép és szöveg: Szegi János A zene mindenkié Szerda délután ismét ze­nétől volt hangos a nyergesi Ady Endre Művelődési Ház. A helyi Szabolcsi Bence Ze­neiskola tanárai és tanítvá­nyaik adtak koncertet. Már hagyomány, hogy ta­vasszal hangversenyt adnak a mű­vésztanárok, ám most az is indo­kolttá tette az ünnepi műsort, hogy az iskola névadója, Szabolcsi Bence 30 éve hunyt el. Litauszki Károlyné, a zeneiskola igazgatója beszédében kiemelte, hogy a zene mindenkié, csak nem minden em­ber értékeli hasonlóképpen. A le­hetőség a zene élvezetére minden­kinek adott, mert a zene szépség; megnyugvást jelenthet a hétköz­napok szürkeségében. Melcher Anikó zongora és énektanámő rö­viden ismertette a nézőkkel Sza­bolcsi Bence életútját, zenetudós­ként elért eredményeit. A műsor igen változatos volt, felvonultatta valamennyi hang­szercsoportot. Hallhattunk fuvo­lát, furulyát, zongorát, trombitát, harsonát, együtt szólalt meg a tu­ba és a kürt. Végül a zeneiskola volt növendékeiből alakult Tequila and the Chicken Brass zenekar játszott el három számot, bemutatva a zenekar felépítését is egyben. Az alap, azaz a dob és basszusgitár után folyamatosan belépett a gitár, a konga és végül a fúvósok. A zenekar angol és magyar nyelvű számokat egy­aránt előad, valamint több saját szerzeményük is van. Március 20- án Budapesten koncerteznek. A rendezvény bevételéből a zeneis­kola egy kezdeményezést kíván tá­mogatni - emelte ki az igazgatónő. A Nyergesi Polgári Kör egy Szent István-szobor elkészítésére gyűjt, melyhez már több civil szervezet is hozzájárult. A hangverseny bevé­telének egy része ennek megvaló­sulását fogja segíteni. magyar Pallag Magda írása Kora tavaszi történet? A franciabotos nénit egész télen nem láttam. A beköszöntő tavasz napsugarai azonban őt is kicsalogatták a térre. Tudtam, hogy be­tegségpárti, kíváncsi voltam hát, mennyire gyógyult fel agyvérzé­séből a télen, aminek előjeleiről már ősszel is tanúskodtak las- § súbb léptei és a francia bot.- Hogy van? - érdeklődtem.- Egyre rosszabbul - felelte. Nem lesz ez jobb soha. Már teljesen ma­gatehetetlen vagyok és egyre öregebb (tán 60 éves sincs). Nincs se­gítség! - panaszolja.- Gyógyszert még szed?- Igen, de nem segít.- Tornáztatja időnként a lábát meg a karját? I - Nem bírom.- Miért nem megy fürdőbe? Kért már beutalót? | - Nincs erre fürdő. A doktornő is mondta.- Olyan nincs, hogy már nem létezik segítség - kötöm az ebet a ka­róhoz. Mindenfajta rehabilitációt lehet még fokozni.- Ezt nem lehet!- De igen. Nemrég olvastam egy újságban. Megkeressem? - kérdezi készségesen egy mellette áldogálló idős asszony.- Jaj, dehogy! Mondom, hogy hiába. Nincs segítség. Megdöbbenve állok ekkora konokság és hitetlenség előtt.- Bibliája van? - teszem fel neki az utolsó, még életet menthető kérdést. j - Nincs. De én úgyis gyűlölöm a Bibliát. Szó megszakad, lélegzet elakad, a föld is visszafagy attól, amit mon­dott. Ember! Hát a Biblia neked is szól! Elet és remény van benne. Válasz minden kérdésedre. Tanács minden helyzetre. Kiút minden bajból. A gyógyulás reménysége is benne van. De már nem is figyel. Közeledik a dél, hozzák neki a kész ebédet, elvégzik körülötte az ösz- szes munkát. Tétlenségre „Ítéltetve" észre sem veszi, hogy pontosan - az van meg neki, amiben olyan makacsul hisz, és amit a hitetlenség szavaival naponta meg is vall - a betegsége. Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét (Példab. 18/21). Megújult a Községi Hivatal Sárkányfalván Múlt héten költöztek be a községháza felújított épületébe Sárkány­falván. Markó Rozália polgármester szavai szerint vizesek és penésze­sek voltak a falak, ezért kellett a vakolatot belülről lebontani. Mivel nagyon magas a talajvíz, el kellett végezni a szigetelést, hogy meg­akadályozzák a külső víz beszivárgását. A munkálatok még február­ban elkezdődtek, és mostanra fejezték be a festést, a vízvezetékek és a villanyhálózat felújítását. A felújítási költségek 140 ezer koronát tet­tek ki, amit a gázhálózat bevezetése után visszakapott pénzből fedez­tek. „A munkanélküliek emberfeletti munkát végeztek a községháza felújításánál, nagyon dolgosak voltak, ezért jutalmul batyubált rende­zünk nekik húsvétkor” - jegyezte meg Markó Rozália. A Sárkányfalvához tartozó Gyiván is felújításra szorul a községháza. El kellett végezni a gázvezeték felújítását, és jelenleg a műpadló vár fel­újításra, tudtuk meg a két település közös polgármesterétől. -cz­Bolhapiac a Szabadidőközpontban Az esztergomi Szabadidőközpont aulájában minden héten vasárnap délelőtt tíz órától bolhapiac működik. Korántsem biztos ugyanis, hogy a már régen megunt ruházatunk, a gyerekek játéka vagy bármilyen használati tárgy a szemétbe való. Lehet, hogy egy másik ember éppen örömmel fogadná az általunk sarokba dobott holmit. Amiről mi úgy gondoljuk, hogy már nem kell, másnak még értékes lehet. Érdemes tehát összegyűjteni és elhozni portékáikat, hiszen cserére is lehetőség van. Biztosan talál mindenki magának hasznos tárgyat, vagy örömet szerezhet azoknak az embereknek, akik nem tudják megvásárolni az áhított terméket. Kovács Ági­Orvosi műszereket kapott Dunabogdány Tavaly júniusban nyújtotta be Dunabogdány Önkormányzata az I. számú körzeti háziorvossal közösen azt a pályázatot, amelyben orvosi műszereket igényelt. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatához beérkezett pályázat pozitív elbírálása után a település képviselői idén februárban vehették át a felszereléseket a Júlia utcai székházban. A 850 ezer forint értékű készülékcsomag egy defibrillátort, egy digitális mérleget, laboreszközöket és egy au­tomatikus, 24 órás vérnyomásmérőt tartalmaz. A pályázat sikere azért jelentős, mert a németül beadott pályaművekből csak tíz ön- kormányzatét találta támogatandónak a szakmai zsűri. Drágább a szemétszállítás Verőcén Tavaly decemberben döntött úgy Verőce képviselő-testülete, hogy megszünteti a településen a kommunális adót. A határozat­ról Verőce lakossága levélben kapott részletes tájékoztatót. A megszűnő kommunális adó helyett az önkormányzat egy új szer­ződést kötött a szemét elszállításra vállalkozó céggel, az OTTO Kft-vel. A szerződés szerint a belterületi lakosság és az üdülőtulaj­donosok közvetlenül az OTTO Kft-felé fizetik a szemétszállítás dí­ját. A hatályban lévő környezetvédelmi szabályok szerint minde­nütt kötelező a heti rendszerességgel elvégzett szemétszállítás, és ez a számítások szerint mintegy 30 százalékkal fogja megnövelni egy-egy háztartás kiadási költségeit. Azok a lakosok, akik eddig valamilyen okbói kedvezményes kommunális adót fizettek, most is számíthatnak a méltányossági alapon kedvezőbb szemétszállí­tási díjra. A kedvezmény az egyedül állóknak, és a nyugdíjasok­nak jelenthet fizetési könnyítést. akaree, (Forrás: Dunakanyar Rádió)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents