Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-16 / 53. szám
Ftfdlap JOBB PART 2004. március 16., kedd ______^ Má rcius 15-re emlékezünk MAGYARORSZÁG A Himnusz hangjaira a Magyar Köztársaság lobogójának felvonásával kezdődtek a központi ünnepségek a Kossuth téren. A Köztársasági Őrezred díszszázada és az 1848-49-es Hagyományőrző Huszárbandérium bevonulásával kezdődött el a forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett központi ünnepségsorozat. Az ünnepi eseményen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke. A lobogó felvonása után a közjogi méltóságok koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál. A miniszterelnök beszéde azonban elmaradt. Medgyessy Péter a Kossuth téren felállított, az uniós csatlakozásig hátralévő időt számláló óránál beszélt volna. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a szervezők jobbnak látták, ha a beszéd elmarad a téren. A koszorúzás után a huszárok és a fúvószenekar felvezetésével a Kossuth téren, egybegyűltek átvonultak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Több ezren a Múzeum-kertben Meglepő módon több ezer ember zsúfolódott össze a Múzeum-kertben és a környező utcákban, hogy meghallgassa Magyar Bálint oktatási miniszter ünnepi beszédét. Az ünnepségen jelen voltak a diplomáciai testületek tagjai, a magyarországi egyházak és a határon túli magyarság képviselői. Magyar Bálint szerint „a Múzeum, ahol ünnepiünk, a magyar reformkor egyik legnagyszerűbb alkotása.” 1848. március 15-én a reformkor itt ért össze a szabadsággal. 110 éve itt ravatalozták fel Kossuth Lajost, de ő valójában soha nem hagyta el a magyar népet. A miniszter utalt rá, hogy magyarnak lenni nem kudarc, hanem siker- történet. Olyan sikertörténet azonban, amely rengeteg áldozattal járt - tette hozzá. A miniszter a 156 évvel ezelőtt történtekre emlékezve azt mondta: a forradalom és szabadságharc „vonzó normákat teremtett”, jogot, méltóságot és szabadságot adott, elhozta a függetlenséget, a közteherviselést és a sajtószabadságot. Megemlékezett arról is, hogy ekkor születtek meg a nemzet színei is: a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelentette. A magyaroknak sikerült államot alapítaniuk, és azt megtartaniuk annak ellenére, hogy az országot elfoglalták a tatárok, a törökök, a németek és az oroszok. Mindegyik saját dicsőségét zengte, de ez a dicsőség hamis volt és elenyészett - közölte a miniszter. Hungária és Európa Magyar Bálint elmondta: a görög mitológia Európája és a Magyarországot szimbolizáló Hungária „testvérek”. „Most Hungária visszatalál testvéreihez, a testvérek visszatalálnak Hungáriához. De egy családban is mindenkinek megvan a saját arca, a saját története, a saját személyisége, a saját lényege. Ezért soha nem szabad elfelednünk azt, amit mindannyian tudunk, és amit március 15-ének köszönhetünk” - jelentette ki a szabaddemokrata politikus. A miniszter a 156 évvel ezelőtt történtekre emlékezve azt mondta, hogy a forradalom és szabadságharc „vonzó normákat teremtett”, jogot, méltóságot és szabadságot adott, elhozta a függetlenséget, a közteherviselést és a sajtószabadságot. „Mérce és minta született. Ez volt a liberális áttörés” - közölte a miniszter. Érdemes megemlíteni, hogy az oktatási miniszter ükunokája annak a Szemere Bertalannak, aki 48- ban az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd 1849-ben, a trónfosztás után, miniszterelnök is volt. A Múzeum-kertben az ünnepség után „Nemzetőr tábor” nyílt, ahol elsősorban a gyerekek számára rendeztek programokat. Itt megtanulhatták a nyergelést, 48-as katonadalokat, és mindazt, amit egy vérbeli nemzetőrnek tudnia kellett. e.j. A Várban emlékezett a Fidesz „Merjünk nagyok lenni” - jelentette ki Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör hétfőn, a Várban tartott ünnepi megemlékezésén. A politikus utalt Petőfi Sándorra is, hiszen alakja és személyisége is erre tanít minket. „Ez a márciusi ünnep nem azt üzeni, hogy tanuljunk meg kicsik lenni, hanem azt, hogy igenis merjünk - mindig merjünk - nagyok lenni” - mondta Ader János ünnepi beszédében a zsúfolásig megtelt budai Várban. A haza mibennünk él, „és ez a haza most többet érdemel” - figyelmeztetett a politikus. Utalva Petőfi Sándorra, aki republikánusnak vallotta magát, a politikus megjegyezte: „Ha mindenki úgy játszik a köztársaság eszméjével, mint macska a gombolyaggal, aki a köztársaság polgárainak pénzén modern köztársaságról fecsegve rombolja a köztársaság intézményeinek hazai és külföldi megbecsülését”, értse meg, hogy Petőfi szerint is a tiszta erkölcs a köztársaság jelszava. Megjegyezte, hogy még ma is élnek köztünk olyanok, akik néhány évtizede még gumibotokkal tették emlékezetessé március 15-ét. Hozzátette: „Ne tévesszen meg senkit, hogy sokan közülük ma a legnagyobb kokárdát hordják.” A magyarság legtörékenyebb kincse a szabadság, amely két erős pilléren, a rend és a felelősség tartóoszlopán nyugszik - mondta Szájer József fideszes országgyűlési képviselő Sopronban, a Fidesz és a Fidelitas március 15-ei ünnepségén. A magyarok felelőssége, hogy egyenrangú partnerként, ne pedig távoli rokonként lépjen be az Európai Unióba, amely tagjainak esélyt ad a gazdasági és társadalmi kibontakozásra. ni/ Bugár Béla nem vette át a kitüntetését A nemzeti ünnepen Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseket adott át Mádl Ferenc államfő hétfőn a Parlamentben. 16 Kossuth-díjat, 21 Széchenyi-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatait adta át a köztársasági elnök. A Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának nagykeresztjét vehette át Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökét is hasonló kitüntetésben részesítette az államfő, ám ő nem jelent meg a díjkiosztó ünnepségen. A politikus egy interjújában közölte, hogy a már korábban közölte a köztársasági elnök irodájával és a házelnök irodájával is, hogy nem fogja átvenni a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Ugyanakkor elmondta azt is: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a legrangosabb magyar állami kitüntetésre találták méltónak. Távolmaradás az ünnepélyről és az érdemrend elutasítása a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól. Hazánk ugyanis lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. Bugár Béla sérelmezte, hogy a magyar kormány róluk, de nélkülük döntött. Eddig következetesen és eredményesen működött a két fél közötti egyeztetés, mely szerint a határon túli magyarokat érintő kérdésekben azok legitim politikai képviseletének mellőzésével soha nem születhet döntés. A politikus úgy érzi, a döntés során ez az egyensúly megbillent. nil KOSSUTH-DÍJ: Bállá Demeter fotóművész, Bertók László költő, Bíró Miklós operatőr, Bogányi Gergely zongoraművész, Borvendég Béla építész, Grunwalsky Ferenc operatőr-rendező, Gyulai Líviusz grafikusművész, Hencze Tamás festőművész, Krasznahorkai László író, Lázár Kati színművész, Lehoczky Zsuzsa színművész, Moór Marianna színművész, Popova Aleszja balettművész, Rost Andrea operaénekes, Tő- zsér Árpád költő, műfordító, irodalomtudós, szerkesztő KOSSUTH-DÍJ megosztva: Amadinda Ütőegyüttes tagjai. Akciók Döbrentei ellen? - a British Airways leszállíttatta járatáról a magyar költőt Újab atrocitás szenvedő alanyává vált Döbrentei Koméi költő, akit a British Airways Budapest-London járatának kapitánya nemes egyszerűséggel nem engedett felszállni a gépre Ferihegyen - áll a vasárnapi lapok címoldalán. A magyar irodalom jeles személyisége (Döbrentei épp a napokban vehette át az alternatív Kossuth-díjat, és került a Mészöly Dezső és Wass Albert nevei által fémjelzett halhatatlanok közé) a régi idők megfélemlítő akcióit idéző fellépés következtében csak egynapos késéssel, vasárnap reggel - a Lufthansa gépével- tudott elutazni az Amerikai Egyesült Államokba. A Budapest Airport Rt. szóvivője próbálta menteni az elkövetők számára felettébb kínos ügyet, indirekten a kitűnő költő esetleges ittasságára vagy agresszív viselkedésére utalva (ugyanakkor cáfolva, hogy bármit is tudna a letiltás okairól). Az eset - a leplezés ellenére - politikai mozgatórugókat feltételez. Nem véletlen (több egyéb szervezet mellett) a Fidesz éles hangú megszólalása sem. Révész Máriusz, a párt szóvivője vasárnap kijelentette: „Ami Döbrentei Kornéllal történt, az felháborító és elfogadhatatlan. Indok nélkül egyetlen magyar állampolgárral sem történhet ilyen.” Révész Máriusz szerint valószínűnek tűnik, hogy az angol gép pilótája nem magától, az utaslistát böngészve döntött így. A politikus egyben felszólította a kormányt, hogy a találgatások elkerülése érdekében az esetet azonnal vizsgáltassa ki, és a leszállítás valódi indokait haladéktalanul hozza nyilvánosságra. László Csaba lett a Herendi Rt. vezetője - a bukás nem akadály... László Csaba volt pénzügyminisztert választották a Herendi Porcelán- manufaktúra Rt. igazgatóságának elnökévé szombaton a cég rendkívüli közgyűlésén - írja a Magyarorszaghu. A 75 százalékban (mínusz egy részvény) munkavállalói, 25 százalékban (plusz egy részvény) az APV Rt. tulajdonában lévő cég közgyűlésén ugyanakkor visszahívták a korábbi igazgatóság utolsó három tacját, és teljesen új vezető testületet neveztek ki. A kormány privatizációs terveiben is szereplő patinás vállalat közgyűlését követően a megválasztott elnök kijelentette: „Az új igazgatóság rendelkezik azokkal az üzleti, kereskedelmi és vezetői képességekkel, amelyek esélyt nyújtanak arra, hogy a cég újból sikeres legyen nemcsak művészi és történeti, hanem üzleti értelemben is.” László Csabát állítólag az APV Rt. (hála a László Csaba által lebonyolított gyors Postabank-eladásért?) és az egyik festőüzem dolgozói javasolták az igazgatósági tagságra. Polányi Sándor, a Herendi vezérigazgatója a nevezett festőüzem kezdeményezésével kívánta felszólalásában bizonyítani, hogy a nemrég megbukott pénzügyminiszter kinevezése mögött részben alulról jövő szervezkedés áll. Dr. Medgyessy ünnepi üzenete - a miniszterelnök a magyarság sebeit orvosolná A sajátos kezelési technikával, gyakorlatilag mindennapos médiaszereplővé avanzsált magyar miniszterelnök nyílt levélben szólt a határon túli nemzetrészekhez március 15. alkalmából. A szocialista-szabaddemokrata kormány külpolitikáját ismerve Medgyessy lépése váratlanul érhette a kisebbségi sorban tengődő milliókat (a kettős állampolgárság elvetése, az anyaországbeliek riogatása „23 millió románnal”, a Sapientia Tudományegyetem támogatásának megnyirbálása legalább is nem az önzetlen szeretet jelei a hatalom részéről). A magát doktor Medgyessy Péternek szignáló jelenlegi magyar kormányfő üzenetében a nemzeti sebek orvoslásának lehetőségét látja a közelgő uniós csatlakozásban. Mint írja: „Most, Magyarország uniós csatlakozásakor, nemzeti ünnepünkön nemcsak emlékezhetünk azokra, akik modernebb, igazságosabb Magyarországért és egy békésebb, egységesebb Európáért küzdöttek, de tanúi, sőt, cselekvő részesei lehetünk annak is, hogy ez a több mint 150 éves küzdelem eléri célját”. A kormányfői üzenet érthetősége miatt Medgyessy Péter levelében nagyrészt Orbán Viktor korábbi beszédeinek szófordulatait használva kívánja megérinteni olvasóközönségét. így fordulhat elő az a különös helyzet, hogy az intemacionálét ma is valamennyi összejövetelén eléneklő baloldali párt miniszterelnöke a 15 milliós magyarságra hivatkozik, valamint felveti a nemzet határok feletti, békés újraegyesítésének vízióját is. Medgyessy elköszönésében is a nemzeti kormányokat idézi: „Legyen az idei március 15. az európai magyarság új összefogásának ünnepe határon innen és határon túl” - áll a levél végén. A szép szavakon túl azért konkrét aktuálpolitikai üzenet is megbújik a sorok között. A kárpátaljai és a vajdasági magyarok magyar állampolgárságára valószínűleg egy darabig még várniuk kell a kezdeményezőknek, mivel Medgyessy a józan politizálás sikerének tekinti, hogy Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró kormányaival kölcsönösen előnyös, díjmentes vízum-megállapodásokat kötöttek, nyilvánvalóvá téve a váratlanul nemzeti színezetet kapott internacionalizmus határait. A kormányfő ígérget, nem szavahihető, jellemtelen - áll a Gallup felmérésében Három héttel a Medgyessy- beszéd után, március 9-10-én végzett országos felmérés a kormány és a kormányfő azonnali feladatának meghatározása mellett kitért Medgyessy Péter megítélésére is. A választók a szociális problémák megoldását tartják a legsürgősebb feladatnak (munkahelyteremtés, a munkanélküliség problémáját tíz közül kilencen sorolták fel, de köze! kilencven százalék tartja azonnal megoldandónak a fiatalok lakáshoz jutásának támogatását, és a gyógyszerárak kérdését). A kormányfői beszédben elhangzott felvetések közül a pártok közti összefogás a legnépszerűbb - ezt a gondolatot az európai parlamenti közös listára vonatkozó javaslattól elvonatkoztatva - a népesség fele (51 százalék) tartja azonnali feladatnak. Más kérdés azonban, hogy az összefogás megteremtésére kit látnak a választók alkalmas személynek. Medgyessy Pétert aligha, hiszen a jelenlegi kormányfőt általában negatív jelzőkkel illették a megkérdezettek. Az említések közt leggyakrabban (37 százalék) az szerepelt, hogy a kormányfő ígérget, nem őszinte, nem szavahihető, jellemtelen. Kovács Árpád
