Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-05 / 45. szám
4 _____2004. március 5., péntek fr fdTap ALMA MATERÉ Szakképző intézmények Esztergomban RÉGIÓ____________________ Az iskolának Esztergom belvárosában - a Széchenyi tér közelében - lévő műemlék épületegyüttes ad helyet. Az érettségi vizsgáig a műszaki szakterületen belül szakma- csoportos képzés folyik, főleg közismereti tárgyakat tanulnak a diákok. Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola A tanuló jelentkezésekor nem szakmát, hanem szakmacsoportot választ. Képességeinek, érdeklődésének, a várható elhelyezkedési lehetőségeknek megfelelő szakmát csak az érettségi vizsga évében kell választania. A rugalmas oktatási program férőhely és egyéb feltételek esetén lehetővé teszi a tanulmányok közbeni váltást is. Az oktatási program a későbbi munkavállalási lehetőségek növelése érdekében fontos készségek kialakítására törekszik. Kiemelten szerepel a programban, ezért csoportbontásban történik:- az idegen nyelvek hatékony, eredményes tanítása;- az informatikai ismeretek tanítása, különös tekintettel a számítógépek munkaeszközként való alkalmazására. Internet hozzáférésű számító- géptermek, gépek, műszerek, eszközök, videó-laboratórium, információ-hordozók, magyar és idegen nyelvű szakkönyvek, felszerelt könyvtár áll a diákok rendelkezésére. Az iskola CISCO Helyi Akadémia státuszt szerzett, tehát a legjobb tanulók négy féléves képzés után az egész világon elismert CISCO hálózatépítő bizonyítványt is szerezhetnek. A 2004/2005. tanévben egy elektrotechnikaelektronika és három informatika szakmacsoportos osztály indítását tervezi az iskola. Informatika szakmacsoport: A képzési program célja az élet minden területén megtalálható számítógépek és számítógép-vezérelt berendezések kezelésében, működtetésében jártas, korszerű hardver- és szoftverismeretekkel rendelkező szakemberek szakmai előképzése. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport: Az érettségi vizsgára történő felkészítés mellett az elektrotechnika, az analóg és digitális elektronika, műszer- és méréstechnika, a teljesítményelektronika és az irányítástechnika áramköreivel, készülékeivel, berendezéseivel ismerkednek meg a tanulók. Az iskolában angol és a német nyelveket oktatnak. A Bottyán iskolának skóciai, franciaországi és németországi szakképző intézményekkel, a Hell iskolának a révkomáromi iskolával volt testvériskolai kapcsolata. Nemrég új kapcsolatot alakítottak ki a franciaországi Cambrai egyik középiskolájával. A tanulók délutánonként szervezett formában használhatják az intézmény berendezéseit, sportolhatnak és bekapcsolódhatnak az egész tanévben zajló szakköri foglalkozásokba, illetve versenyekre készülhetnek. Szerkeszthetik az iskolarádió műsorát, önkéntes alapon színházlátogatásokon, kirándulásokon vehetnek részt. A 9-12. osztályokban folytatott tanulmányaik után a tanulók az érvényes vizsgaszabályzat szerint az egyes tantárgyakból a választott (közép vagy emelt) szinten tesznek érettségi vizsgát. A kötelező illetve kötelezően választandó tantárgyak mellett egyes szabadon választott tantárgyakból is lehet érettségi vizsgát tenni. Ez utóbbiakat és a vizsga szintjét a vizsgázó választja meg érdeklődése vagy továbbtanulási szándéka szerint. Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola A Szent Erzsébet középiskola Esztergom szívében, műemléki környezetben található. Itt kezdte meg működését 1930-ban a Boldog Margit Leánygimnázium, amely 1948-ig szolgálta a keresztény nevelés céljait. 1989-től viseli Szent Erzsébet nevét az iskola. Az akkor Önállóvá vált, korábbi Egészségügyi Szakközépiskola névadója és patrónája szellemiségéhez híven a hagyományteremtés és a folyamatos jobbítás elvét követve törekszik diákjainak nevelésére és oktatására. A hivatástudat, az elkötelezettség, a szociális érzékenység, a tenni akarás és az önállóan cselekedni tudás azok az értékek, amelyeket Szent Erzsébet állít mintaként az iskola tanárai elé. Mindezeket korszerű, a jelenkor viszonyaiban is eligazító műveltséggel, a hagyományok iránti elkötelezettséggel, erkölcsi tartással, önismeretre való igénnyel és képességgel kívánják átadni a diákoknak. Jelenleg 10 osztályban 308 diák tanul a középiskolában, a tantestület létszáma 26 fő. Az iskola képzési rendszere:- 4 osztályos leánygimnáziu- mi képzés: az osztályon belül (nyelvi előképzettségtől függően) emelt szintű angol, illetve német oktatás folyik- 4 osztályos humán szakma- csoportos szakközépiskolai képzés, amelynek keretében középfokú egészségügyi-szociális szakképzést folytat az intézmény (Ettől az évtől kezdve a humán szakmacsoporton belül kommunikáció-közművelődés területen is indul csoport. A képzés célja a sajtó, a média, a PR világában eligazodó, a párbeszéd és a vita kultúráját ismerő, technikáit alkalmazni tudó igényes emberfők kiművelése.)- 4 osztályos környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos szakközépiskolai képzés. A helyi tanterv a szakmai nyelvi alapok megszerzése érdekében heti két órában második idegen nyelv tanulását is biztosítja. 2004 szeptemberétől 1+4 osztályos szerkezetben nyelvi előkészítő képzés indul az intézményben. A koedukált 9. évfolyamon heti 15 órában egy idegen nyelvet, s megnövelt óraszámban informatikát tanulnak a résztvevők. A fennmaradó órakeret a meglévő ismeretek szinten tartását és a képességfejlesztést biztosítja. Az érettségi utáni szakképzés keretében ápoló, szociális asszisztens, környezet- védelmi szaktechnikus képesítés megszerzésére van lehetőség. Az iskola akkreditált felnőttképzési intézmény is. A diákok több ízben szerepeltek sikeresen az OKTV és más országos versenyek döntőin, s a felsőoktatásban továbbtanulók száma is magas. A tanórán kívüli tevékenységek széles köre a szabadidő hasznos eltöltését biztosítja a diákok számára. sem Azok a szép napok... Zalaba Ha valaki egy valódi vidéki kisközséget szeretne látni, ahol a régi időkhöz méltó szívélyes fogadtatásban szeretne részesülni, előbb- utóbb ellátogat a faluba. Az itteni emberek kedvessége ás vendégszeretete nem ismer határokat, és egészen biztosan visszatérésre készteti a vendégeket. Nyugat-Szlovákia déli csücskében, Zselíz és Párkány között a Garam túloldalán, a Szikince-pa- tak völgyében fekszik Zalaba, a 177 lakost számláló kisközség. Lakosainak 86 százaléka magyar, 60 százaléka református, a többi katolikusnak vallja magát. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaságból származik. Az első írásos emlék a faluról 1434-ből származik. A múlt század elején a község az Eszterházy-család birtokához tartozott egészen 1875-ig. 1791- ben a Szikince partján az Eszterházyak malmot építtettek ami még ma is áll. 1898-ban itt létesítettek a megye számára egy „Olvasókört”, amely az olvasóteremben valósult meg. Az épület jelenleg kul- túrházként szolgál. Zalaba ékessége a 107 éves református templom, amely a falu közepén pompázik a maga egyszerűségében. A falu jellegzetessége a Kisgyarmatig húzódó akácerdő is, amely májusban hódító illatot áraszt. A faluból szép kilátás nyílik a Brzsöny hegyeire, valamint a környék falvaira is. Érdemes megtekinteni a falu kis vasúti állomását, amely még a múlt században épült. Több régi tájház is megtekinthető itt. Az egyik ilyen táj házban élt Csontos Vilmos író és költő, akire méltán büszke a falu. Csontos Vilmos Garamsallón született, de életét Zalabán élte le. Itt található a sírja is. Az ő tiszteletére rendeztek be emlékszobát a faluban, ahol személyes tárgyai, újsággyűjteménye, saját kezűleg készített bútorai és kiadatlan versei is megtalálhatók. Itt tanított a régi iskolában Lovicsek Béla író is, aki itt írta meg a Csillagszemű asszony című művét. A faluban lehetőség nyílik egy' műhelyben a boroshordók és egyéb hasznos tárgyak, mint például a dupla nyújtó fa készítésének megtekintésére. A községben többen foglalkoznak méhészettel, mivel kiváló méz készítésére kínál lehetőséget a közeli akácos. A község jellegzetes ételei közé tartozik a búzacsírából készült biracs vagy a krumpliból készült ganci. Az idelátogató vendégeknek biztosítani tudná a falu: gulyás, csirkepaprikás, házi kolbász, töpörtyű, liba- és kacsazsíros kenyér, valamint vad húsból készült ételkülönlegességek melletti szórakozást, Amennyiben a falusi turizmus fejlesztésére kapna a község' anyagi támogatást, biztosítani tudna egy szép kirándulást hintával a Garam folyón keresztül. Az akácos erdőben a természet szerelmesei gombázhatnak, gyógynövényeket szedhetnek és megkóstolhatják a forrás vizét, amelynek a zalabaiak szerint gyógyító hatása van, főleg a gyomorbántalmak esetében fejti ki gyógyító hatását. Mivel a falu nem forgalmas helyen helyezkedik el, adott a lehetőség a kerékpártúrák szervezésére. Erre minden évben május elsején sort is kerítenek 12 községgel karöltve. A falunak jól működő futballcsapata is van. A téli időszakban asztali- tenisz versenyeket tartanak, de gyakran szerveznek bálokat, gulyásfőzést, sportjátékokat, nyugdíjas találkozókat, valamint a falu kultúrházában rendezik meg a megyei református egyház szavalóversenyét is. A falut egyszerű, kedves, tisztelettudó emberek lakják, akik szeretnék megőrizni az itteni hagyományokat és másoknak is megmutatni azt a csodálatos tájat, amely itt pompázik a maga érintetlenségében. A falu polgármestere Mic'Jrölian Etel. Czigler Mónika Hajós Vili bácsit otthonában kerestük fel, hogy beszélgessünk múltról, jelenről, zenéről és hétköznapokról. A környék ismert és szeretett zongoristája szívesen válaszolt kérdéseinkre.- Fordítsuk uissza egy kicsit az időóra kerekét. Mikor kezdődött zenei pályafutása?- Gyerekkoromtól tanultam zenét, de 1944-45-től kezdtem vele igazán komolyan foglalkozni. Édesapán énektanár, édesanyám zongoratanárnő volt. Végigzenéltem az életemet, mégsem ez volt a fő foglalkozásom. Rengeteget tanultam, gyakoroltam, képeztem magam, közben sok remek zenésszel találkoztam.- Kiktől tanult a legtöbbet?- Kodály Zoltántól, Bárdos Lajostól, Harmath Artúrtól, akik nagyszerű emberek is voltak. Az életem viszont úgy alakult, hogy műszaki pályára mentem, 1988-ig a Labor MIM-ben dolgoztam. Bár 15 éve már nyugdíjas vagyok, a zenélést azóta sem hagytam abba. Sokat jelentett, hogy a komolyzenét éppen olyan intenzíven műveltem, mint a könnyűzenét. Sokan csodálkoztak is, hogy egy esküvőn vagy bálban eljátszottam egy-egy komolyabb dara- hot. De én ezt sem akartam soha elfelejteni. A 60-as évek elejétől óraadó tanár lettem a Dobó gimnáziumban. Éneket tanítottam, s szerintem a megye egyik legjobb kómsát sikerült megalapítanom. A közel 90 tagú kórussal aranyérmeket nyertünk. Azonban egy idő után választanom kellett, s én a műszaki pályán maradtam.- A fél évszázados muzsikus múltban kikkel zenélt együtt?- Úgy érzem, a zongorához nem kell különösebb zenésztárs. Ha leültem játszani, ki tudtam magamból annyit hozni, mint egy együttes. Állandó partnerem szinte soha nem volt, de Várkövi Pubival sokáig zenéltünk együtt, nagyszerű zenésznek tartom.- A legendás, dorogi Blank zenekarral is zenélt a 60-70-es években.- Életem meghatározó időszaka volt, hiszen rendszeresen találkozhattam olyan kiváló zenészekkel, mint Párma Csaba, Várkövi István vagy Bulhardt Vilmos.-A 80-as években az esztergomi Belvárosi Kávéházban zongorázott Sokszor beültünk mi, környékbeliek egy kávéra, és közben hallgattuk a gyönyörű dallamokat. Azóta is hiányzik ez a meghitt hangulat a kávézókból.- Az 50-es, 60-as években a zongora és a dob volt az uralkodó hangszer a szórakoztató zenében. Emlékezzünk vissza az óriási zeneszerzőkre: Nádas Gabi barátomra, Horváth Jenőre, Fényes Szabolcsra. Ok is zongoráztak, és dobos kísérte őket. Garai Attila nagy tehetségű barátommal is játszottunk együtt két szép, fehér zongorán. Ez a felállás a 80-as években kihalt, elterjedt a szintetizátor. Sosem voltam tőle elragadtatva. A fiatalok már nem tanulnak összhangzattant, hiszen a szintetizátor megkönnyíti a feladatukat. De komoly zeneelmélet nélkül nem lehet igazán jól muzsikálni. A hangszert is tökéletesen kell ismerni. Az igazi dallam, amikor az ember saját maga képezi a hangokat és azt nem a hangszertől várja el.- Van-e olyan története, amelyet szívesen megos4ana az olvasókkal?- 12 évig a Belvárosi Kórus karnagya voltam. Sajnos a betegségem miatt egy évvel ezelőtt abbahagytam ezt a tevékenységet, bár nagyon hiányzik. A kórussal egy teljesen váratlan meghívást kaptunk 1994-ben, Franciaországba. Emlékezetes hét volt, kétszer is felléptünk. Először Cambrétól 10 km-re egy erdő kellős közepén, egy 1100 körül épített katedrálisban gregorián műsort adtunk körülbelül 1800 ember előtt. Hatalmas élmény volt.- Gyermekei, unokái játszanak valamilyen hangszeren?- Fiaim nagyon tehetségesek, zongoráznak, gitároznak, de más pályát választottak. Az egyik fiam kutató-matematikus, a másik a Testnevelési Egyetemen végzett. Az unokáimnak is jó hallásuk van, figyelem őket, szerintem nagyon tehetségesek. Ok is játszanak már zongorán és gitáron.- Mivel telnek a napjai mos- tanában?- Sokat pihenek, és minél több időt szánok az unokáimra. Meg vagyok elégedve mindennel, jól érzem magam, így 72 évesen is.- Mit üzenne a mai fiataloknak, akik most kezdenek zenélni?- Szeressék a zenét, és sose szégyelljenek tanulni! Nem szabad elfelejteni, hogy minden zenésznek rengeteg pótolni valója van. Még annak is, aki azt hiszi, hogy mindent tud. Kovács Ági
