Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-02 / 43. szám
JOBB PART 2004. március 2, kedd ______^ Re mény és aggodalom keveréke GfK-kutatás az EU-tagjelölt országok várakozásairól A magyarok kétharmada bízik abban, hogy az élet- színvonal változatlan marad vagy javul EU-csatlakozásunk után. Hasonló a várakozás a munkahelyek biztonságával is. Sőt, a többi uniós tagországban való munkavállalás javuló lehetőségeire a közvélemény kétharmada számít. Többek között ezeket a tapasztalatokat szűrte le Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója tíz tagjelölt országban a múlt év október-novemberében végzett felmérés eredményeiből, melyeket hétfői sajtótájékoztatóján tett közzé Budapesten. Legjellemzőbb valamennyi belépésre váró országban a remény, hogy mind a munkavégzés, mind a képzés lehetőségei szélesednek majd a többi EU-tagország felé. Az EU-országokban való munkavégzés javuló lehetőségeire a magyarok 62 százaléka számít, és romlását csak 6 százalék prognosztizálta. Kimagasló a legfiatalabbak, a 18- 29 évesek optimizmusát jelző 75 százalékos mutató. A magasabb iskolai végzettségűek, és a nagyobb jövedelmű háztartásban élők körében az átlagot meghaladja azok aránya, akik a külföldi munkavállalási lehetőséget előnyösebben látják a közeljövőben. A többi EU- országban való tanulás lehetőségei javulnak majd a magyarok 68 százaléka szerint. Ugyanez a véleménye a tíz ország lakosságából átlagosan 75 százaléknak. Legalacsonyabb a mutató Lengyelországban 62, legmagasabb pedig Litvániában 86 százalékkal. A magyar lakosság különböző csoportjai közül itt is a fiatalok, a 18-29 évesek bizakodóak, hiszen közülük 78 százalék számít javulásra. Az átlagot szintén jelentősen Egyre több a női elítélt Hazánkban nőtt a női elítéltek száma 2001-2002- ben. Az Igazságügyi Minisztérium statisztikájából többek között az is kiderült, hogy az elítéltek csupán tizenöt százalékát sújtotta a bíróság végrehajtandó szabadságvesztéssel. Az említett években összesen 179 112 elítéltből csak 23 884 kapott letöltendő szabadságvesztést, ami alig tizenöt százalék. A leggyakrabban érvényesített szankció a pénzbüntetés, mellyel a férfiak csaknem 47 százalékát, a nők több mint 39 százalékát sújtották a bíróságok. Végrehajtandó szabadságvesztésre csupán a férfiak 14,32 illetve a nők 641 százalékát ítélték. A 2001-2002-ben elítélt összesen 156.693 férfi közül 2001- ben 7719, 2002-ben pedig 7081 volt előzetes letartóztatásban. Szomorú statisztika, hogy a nők aránya az elítéltek között évről évre emelkedik. Míg 1993-ban az elítéltek 8,32 százaléka, addig 2002- ben már 12,52 százaléka tartozott a gyengébbik nemhez. Egy, a tárca kimutatásához fűzött megjegyzés szerint az írástudatlanok aránya még mindig számottevő az elítéltek között. Az elítélt férfiak 0,75, míg a nők 3,31 százaléka analfabéta. Az alacsony iskolai végzettségűek is felülreprezentáltak az elítéltek között. A férfiak 62,89 százalékának, míg a nők 59,67 százalékának csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Az igazságügyi tárca felmérése alapján a bűncselekmények ötödé az alkoholfogyasztással hozható ösz- szefüggésbe. A férfiaknál az ösz- szes ilyen bűncselekmény 59,57 százaléka volt ittas járművezetés, a nőknél ugyanez az arány 44,8 százalékot ért el. nil Vízumkötelezettség a magyarokkal szemben Még mindig nincs változás az erdéyi magyarok tízezreinek az életét megnehezítő magyar-román kormányközi egyezménnyel kapcsolatban. Ezért, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT) soron kívüli összehívását kezdeményezi. Mint arról már lapunk múlt héten beszámolt, tavaly októberben a magyar és a román kormány között létrejött egy megállapodás, amely kimondja a két ország közötti vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetését. Az említett egyezmény megtiltja, hogy a két ország állampolgárai egy naptári félévben több mint három hónapot töltsenek a másik állam területén. Azokat, akik ennél hosz- szabb ideig kívánnak tartózkodni, vízumváltásra kötelezik. Az elnök elmondása szerint ezzel a korábban ismeretlen tiltással Magyarország a délvidéki és a kárpátaljai magyarok után bevezette a vízumkötelezettséget az erdélyi magyarokkal szemben is, ami elfogadhatatlan. A MVSZ döbbenten áll a szakmailag kellőképpen alá nem támasztatott, szűklátókörű és magyarellenes lépés előtt, és ismételten felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja azt felül. Továbbá a képviseleti pártokhoz fordul és kéri, kötelezzék a kormányt a szégyenletes egyezmény címének a módosítására, a valósághoz való igazításra ekképp: „Megállapodás a Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös bevezetéséről.” Az MVSZ elnöke javasolja, a Magyarok Világszövetsége mint MÁÉRT alapító, kezdeményezze e témában a Magyar Állandó Értekezlet soron kívüli összehívását. e.j. meghaladja a diplomások és a kisvárosban élők számaránya. Az aggodalmak közül legtöbben mind a tíz országban az árak emelkedését említették. Magyar- országon áremelkedésre a válaszadók 77 százaléka gondol, és ez a tíz ország között a harmadik legalacsonyabb mutató. Oka vagy az optimizmus vagy az a közvélekedés, hogy már úgyis elég magasak az árak, ezért nincs hová növekedniük. A tíz ország átlagos mutatója 81 százalék. Legnagyobb mértékben a szlovákok tartanak a magasabb áraktól, a megkérdezettek 91 százaléka. A munkahelyek kevésbé lesznek biztosak a magyarok 29 százaléka szerint, 24 százalék ebből a szempontból javulásban bízik, 39 százalék azt mondja, hogy a helyzet nem változik, a többiek pedig nem tudják megítélni. A legnagyobb eltérés az élet- színvonal jövőbeli megítélésénél tapasztalható. Nem mindenki bízik abban, hogy a határok megszűnése javulást hoz. Csökkenéssel a tíz ország lakosságának átlagosan 38 százaléka számol. Ezt az arányt három ország mutatói haladják meg. A legpesszimistább Szlovákiában, majd Csehországban és Lengyelországban, ahol a válaszadók 60,55, illetve 51 százaléka néz rosszabbodás elé. Legalábbis saját véleménye alapján. Nálunk 31 százalékos ez a mutató. Az életszínvonal további javulását a tíz ország lakóinak átlagosan 30 százaléka reméli az EU-ban. A máltaiak 50, a ciprusiak és litvánok 42-42, míg a lettek 37 százaléka derűlátó. Magyarország mutatója 28 százalék. Viszont nálunk legmagasabb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy életszínvonaluk változatlan marad. Itt a magyarok 35 százalékos mutatójával szemben a tíz ország átlaga csak 25 százalék. A nemzeti identitás, a hazai hagyományok tisztelete erősödik az EU-ban, véli a magyarok 21 százaléka. Gyengülése miatt aggódik 14 százalék, míg a nagy többség szerint ezen a téren marad minden, ahogyan van. e.j. Törvény az elektronikus ügyintézésről Várhatóan 2005 júliusában lép hatályba az állam- igazgatási eljárásról szóló új törvény. A tervezetről májusban dönt a parlament. A négy évtizedes gyakorlatot felváltó új törvény által megteremtődnének az elektronikus ügyintézés törvényi feltételei. Az új jogszabály erősítené a jogállami garanciákat, többek között minden ügyfél öt napon belül értesítést kapna az eljárás megindításáról. A tervezet elfogadásával általánossá válna az eljárások feletti bírói kontroll is. A törvény új jogintézményeket is meghonosítana, például megteremtené az eljárási jogutódlás lehetőségét. 2008 januárjától ezért a közigazgatási hivatalok felügyelete alatt végrehajtói szolgálatok alakulnának. A 30 napos általános ügyintézési határidőn belül kötelező len- i ne a kérelmeket beérkezésük után külön megvizsgálni, és szabályoznák a felettes hatósághoz való felterjesztés idejét is. A kiskorúak ügyeiben a hatóságoknak soron kívül kell majd eljárniuk. Az állampolgárok a jövedelemadó-bevallás, az álláskeresés, a társadalombiztosítási kifizetések, a személyi dokumentumok kérelmezése vagy például a gépkocsik nyilvántartásba vétele területén; a cégek az adóbevallásoknál, a társasági bejegyzéseknél és a közbeszerzésnél élhetnek majd az új törvény adta lehetőségekkel. Az e- ügyintézés nem válhat napi gyakorlattá az iratok azonosítását lehetővé tevő elektronikus aláírás elterjedése nélkül. Ennek szabályait jelenleg az informatikai tárca pontosítja. nil Magyar EP-listára külföldiek is voksolhatnak A június 13-án esedékes Európai Parlamenti választások során a Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező külföldiek is voksolhatnak. A nem magyar uniós állampolgárok szavazási szándékukat április 30-ig jelenthetik be a lakóhelyükön működő választási iroda vezetőjénél. Új elem a hazai választások történetében, hogy magyar képviselőkre szavazhatnak külföldi állampolgárok, amennyiben bejelentett lakóhelyük van hazánkban. Az Országos Választási Iroda és a Bevándorlási Hivatal nyilvántartása alapján 18 ezer hazánkban élő uniós állampolgárnak postázták a nyilvántartásba vételről szóló tájékoztatót. Nyilvántartásba vételi kérelmükről május 4-ig dönt a helyi választási iroda vezetője, és erről haladéktalanul értesíti a kérelmezőt. Szavazáskor a külföldi állampolgárnak be kell mutatnia a szavazatszámláló bizottság előtt a magyarországi lakóhelyről kiállított hatósági igazolványt. A hazánkban élő uniós állampolgárok természetesen saját hazájuk listájára is voksolhatnak, saját országuk magyarországi külképviseletén a tagállamok saját eljárási rendszere szerint. Tehát mindenki eldönthetni, hogy hazájában vagy lakóhelyén szeretne- voksolni. Az Országos Választási Iroda új honlapja hétfőtől tekinthető meg. A honlap négy nyelven - magyar, angol, német, francia - tartalmazza az információkat, a választás eredményéről kontinensek szerinti, Magyarországról megyei bontás készül. Miyel az uniós előírások szerint részeredmények nem tehetők közzé a választásról, így nem hivatalos végeredmény csak 22 óra után olvasható majd a választás napján. mi MAGYARORSZÁG Eötvös Pál a MÚOSZ elnöke - bukás felfelé Nem sokáig maradt funkció nélkül Eötvös Pál, aki alig néhány hete mondott le a Népszabadság főszerkesztői tisztségéről. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tisztújító gyűlésén ugyanis a küldöttek őt választották meg a szervezet élére (igaz nem volt sok variáció, mivel Eötvös egyedüli jelöltként indult a szavazáson). A hamis Teller-levél közlésével elhíresült (sokak szerint a csalás következtében tisztségében ellehetetlenülő) volt főszerkesztő három évig vezeti majd a testületet. Elnöki bemutatkozásában Eötvös a MUOSZ gazdasági helyzetének rendbetételét ígérte, majd kiemelte, hogy a szervezetnél még nem volt rendszerváltás („ami nem olyan nagy csoda”), így ideje azt levezényelni. Az új elnök az újságírók érdekvédelmének javítását ígérte, de körvonalazta a MÚOSZ vagyonának átalakítását is „profitáló mozgótőkévé”. (forrás: hirtv.net) Orbán-beszéd a Károli egyetemen Orbán Viktor bevezető előadásával került megrendezésre (a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében) A magyarság népesedési távlatai a XXI. század Európájában alcímű Európai fordulat konferencia a Károli Gáspár Református Egyetemen. A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egy nemzeti közösség állapotát legteljesebb mértékben, az emberi élet legtöbb elemét magába foglaló módon elmondani a népesedési adatokon keresztül lehet. „Beszédes tény - tette hozzá a Fidesz elnöke -, hogy Magyarország Trianon óta egyértelműen demográfiai zavarokkal küzd. Orbán megfogalmazása szerint a probléma rendkívül összetett, de úgy is megközelíthető, hogy a magyar családoknak, a magyar közösségeknek, a magyar nemzetnek megcsappant az életkedve, mely akkor él elevenen egy közösségben, ha az úgy gondolja, hogy az élet utódaiban folytatásra méltó. A tendencia megfordításában az Országgyűlésnek komoly felelőssége van. A volt miniszterelnök szerint okos döntésekkel elháríthatok a magasabb gyermekszám előtt tornyosuló akadályok. E tekintetben Orbán Viktor megemlítette a biztonság kérdését, az (utóbbi időben folyamatosan megnyirbált) adókedvezmények szükségességét, valamint az otthonteremtés támogatásának fontosságát. Ezek mind olyan kormányzati döntések, - hangsúlyozta a Fidesz elnöke - amelyek bár látszólag közgazda- sági mezben jelennek meg, valójában demográfiai célzatúak. Bayer Zsoltot kitiltották Romániából Bayer Zsolt újságírót kitiltották Romániából. Az abszurd drámákba, valamint a múltszázadi sötét diktatúrák idejébe illő döntés indoklásával a román diplomácia egyelőre meglehetősen fukarnak bizonyult, és információhiányra hivatkozva nem adott a sajtó képviselőinek tájékoztatást nagyköveti szinten. Az egy erdélyi rendezvényre igyekvő újságírót a magyar-román határnál tartóztatták fel, és kényszerítették visszafordulásra a múlt héten. Orodán Sándor, a határőrség szóvivője a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy az ügyről érdeklődött a román határőrségnél, ahol azt a választ kapta: Bayer Zsoltot nem engedhetik be Romániába, továbbá minden ország saját belügye, hogy kit enged be a területére. A megdöbbentő fejleményekre Tóth Tamás külügyi szóvivő a hétvégén nem kívánt reagálni, azzal a furcsa indoklással kendőzve el az ügyet, hogy meglehetősen ellentmondásosak az információi. A hazai diplomácia kívülállásával szemben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke határozottan állást foglalt a példátlan incidenssel kapcsolatban. Mint fogalmazott: „Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére”. Bayer Zsolt korábban kijelentette, hogy amennyiben nem kap elégtételt az ügyben, úgy a stras- bourgi bírósághoz fordul jogorvoslatért. (forrásmno.hu) Április 1-jétől indul a nép ügyvédje - nem tréfa... Április 1-jétől Budapesten és minden megyeszékhelyen elfoglalja hivatalát a nép ingyenes ügyvédje - hangzott el a Magyar Rádió 16 óra című műsorában. A kezdeti időkben az intézmény amolyan jogsegély-szolgálatként fog működni, peres ügyeket egyelőre nem vállalnak. A műsor tanúsága szerint feltehetően lesz elég jogász jelentkező az ügyvédi díjak átlagát tekintve alacsony, 2000 forintos óradíj ellenére is a meghirdetett állásokra, mivel a folyamatos túlképzés miatt e szakma berkein belül is kísért a munkanélküliség réme. A szegények megsegítésére létrehozott szolgálat tagjai segítenek beadványokat, egyéb okiratokat megírni az arra rászorulóknak, akik a jelenlegi viszonyok között nehezen tudják érdekeiket képviselni. Folytatódó baromfiimport Továbbra is dömpingáron érkezik a brazil baromfi Magyarországra, az általuk mesterségesen leszorított árak miatt pedig egyre nagyobb a felháborodás a hazai baromfipiacon - adta hírül a Világgazdaság. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója az üzleti napilapban megerősítette, hogy az olcsó brazil fagyasztott csirkecomb és -mell a hazai termékeknél 20-30 százalékkal alacsonyabb áron jelenik meg a boltokban. A bizonytalan eredetű munkaerő (esetleg rabszolgák, gyerekek) alkalmazása miatt a többezer kilométeres hűtött szállítás ellenére is gyanúsan alacsony áron (comb:290, mell: 600-620 forint) árult import baromfi a hazai termékek visszaszorulásához vezethet (a hasonló magyar áruk 350-400, illetve 700-800 forintba kerülnek). Az import minisztériumi engedélyezése mögötti okok azért is érthetők nehezen, mivel a hazai piacon a Hajdú-Bét Rt. válsága ellenére is túltermelés van, mely a fokozódó behozatal mellett a termelők ellehetetlenüléséhez vezethet. Brazil termékek - állítják a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők - már korábban is többször megjelentek a magyar piacon, és a behozatal az EU-csatlakozással csak fokozódhat. „Alkalmazható importkorlátozások” bevezetése nélkül így könnyen összeomolhat a hazai baromfiágazat, amely végső soron mindenképpen áremelkedésekhez vezetne a piacon. (forrás: világgazdaság.hu)
