Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-02 / 43. szám
4 2004. március 2, kedd RÉGIÓ Ftfdlap ~ ~ ■------ ( INTERJÚ ; Gá záremelkedés és energiatakarékosság Az Országos Főenergetikai Szemináriumon Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke tartott előadást a villa- mosenergia-iparban és a gáziparban történt piacnyitás tapasztalatairól. Az előadás után a januári rendkívüli gázámö- vekedés okairól kérdeztük a Magyar Energia Hivatal elnökét.- Országszerte a lakosságot szinte sokkolta a rendkívül magas januári gázszámla. Esztergomban pedig a hatósági gázár- emelkedésre hivatkozva jelentette be a távfűtő szolgáltató Promtávhő Rt. újabb díjemelési igényét. Miért történt ez a váratlan emelkedés?- Az elmúlt év közepe táján jelent meg az új gáztörvény, amely 2004. január elsejével versenypiacot nyitott és ugyanakkor új alapokra helyezte az árképzést is. Alapelvként vezette be, hogy Magyarországon is az áraknak tükrözniük kell a világpiaci xármoz- gásokat. Kettős árrendszer volt eddig érvényben Magyarországon. Volt egy kedvezményezett kör, amelybe beletartozott a lakosság, az iskolák, kórházak, közintézmények és volt. a nagyipar, amely már az elmúlt években is lényegében világpiaci áron kapta a gázt. Az új törvény ezt a kettős árrendszert megszűntette és egy világpiaci alapú árszabályozási rendszert vezetett be. Azért, hogy az új árrendszer bevezetése ne legyen a lakosság számára elviselhetetlen teher, a kormány kompenzációval ellentételezte ezt az áremelést. A lakosság már a kompenzált áremelést érzi. Hármas tömbrendszert vezettek be, amely alapján különböző egységárat alkalmaznak a gázfogyasztásban: 1500 köbméterig, 1500-3000 köbméterig és 3000 köbméter felett. A 3000 köbméter feletti fogyasztóknál az áremelés mértéke már a világpiaci árnak megfelelő. Tehát minden gázfogyasztó 3000 köbméter fogyasztásig támogatásban részesül A lakosság körében a többszintes családi házban élők léphetik túl a 3000 köbméteres felső határt, és így ők érzékelhetik a világpiaci árszintnek megfelelő 28,5 százalék körüli árnövekedést. Az árnövekedés átlagának kiszámítása körül viták vannak, mert más bázishoz viszonyítják. A Magyar Energia Hivatal számítása szerint átlagosan 6,8 százalékos az ÁFÁ-val együtt a lakossági árnövekedés.- A különböző szolgáltatói árképzés nem járul hozzá az árnövekedés mértékének a számításához?- A hatósági ár minden szolgáltatóra egyformán érvényes. Azonban az elmúlt évben háromszor volt lényegében árlépés. 2003 januárjától május 15- ig nem volt növekedés. Május 15-én bevezetett a kormány egy 12 százalékos gázáremelést, ez tartott október elsejéig, ez után a téli fűtési időszak előtt, hogy kompenzálja a 12 százalékos áremelést, bevezetett egy kompenzációs rendszert. Ez a kompenzációs rendszer csökkentette a lakossági árat. Ezután a 2004. januári árat, lehet hasonlítani az előző év januári alacsony árszintjéhez és a megemelt szinthez, és lehet hasonlítani az októberben bevezetett kompenzációs szinthez. Ez az áremelkedés mértéke körüli vitának az alapja.- Tehát az árnövekedést a világpiaci árhoz kell hasonlítani?- Hangsúlyozom, hogy a világpiaci ár csak a nagyon magas gázfogyasztók esetében érvényesül, a kisfogyasztók még mindig egy kompenzációs árat fizetnek, így náluk az átlag áremelés 3,5 százalék.- Kiadásainkat energiatakarékossággal csökkenthetjük. Mennyire tájékozott a lakosság az energiatakarékosság módjairól?- Fontos feladat az energiatakarékossági szemlélet terjesztése. E területen még adósak vagyunk. A terjesztést el kell kezdeni az oktatásban az általános iskolától kezdve a különböző fokozatú intézményekig. Nagyon fontos lenne a sajtóban, a televízióban a különböző készülékek energiatakarékos használatára oktatni a lakosságot. így például a villanykörténél az energiatakarékos, kompakt égőknek viszonylag magasabb áruk, de hosszú távon megtérül, és kiadáscsökkenést jelent, akárcsak az energiatakarékos háztartási gépek használata vagy a hőszigetelés. Az energiatakarékosságra a leghatékonyabb ösztönző az energiaár. Az energiahordozók egymás közötti árarányát is lehet választani, így a tüzelőolaj és a földgáz között, a szén, a tűzifa és a földgáz között. Olyan árszint és árarány-rendszer van, amely ösztönöz az energiatakarékosságra. Ilyen módon nem indokolt az alacsony energiaár, ami nagyon népszerűtlen a lakosság körében, de pazarlásra ösztönöz. A villany- és gázszámláinkat tehát energiatakarékossággal valamennyire csökkenthetjük, ezért nem mindegy, hogy a kiégett villanykörte helyett hagyományosat vagy az energiatakarékosat választunk, és a háztartási gépek vásárlásánál is érdemes megnézni, hogy energiahasználat szempontjából milyen kategóriába sorolták. Fűtés szempontjából pedig nem mindegy, hogy milyen otthonunk hőszigetelése. Az energiatakarékos szemlélet, sőt az energetikus szakember alkalmazása, megbízása a vállalatoknál és az intézményeket fenntartó önkormányzatoknál is jelentős megtakarításokhoz vezethet. Az esztergom-kertvárosi Oktáv Továbbképző Központban megtartott Országos Főenergetikusi Szemináriumon önkormányzati energiahatékonysági projekteket is bemutattak, valamint Nyíregyháza példáján ismerhették meg a résztvevők a Nemzeti Energiahatékonysági Program energiaköltségek csökkentésére gyakorolt hatását. Muzslai Ágnes Zeikfalvy Anna és a csend Február 27-én délután került sor Babucsikné Zeikfalvy Anna grafikusművész kiállításának megnyitójára az esztergomi Petőfi Sándor Általános Iskola Híd Galériájában. A művésznőt, valamint a szép számú közönséget Kántor János festő-grafikusművész, a Petőfi iskola tanára köszöntötte. Kántor János elsőként a csend hatalmáról, annak pótolhatatlan- ságáról beszélt - szerinte ugyanis Zeikfalvy Anna -, s a legtöbb komoly művész - életét és munkáit leginkább a csend, a visszahúzódás jellemzi A közönség belekóstolhatott a magyar grafika születésének rejtelmeibe, annak történelmébe, mintegy „előételként” szolgálva a tárlathoz. Kántor János szerint a művésznő munkái arra utalnak, hogy a képek születésénél nemcsak a kiskőrösi tanító, az érzéseit kifejezni akaró magánember, hanem a filozófus, a hitoktató is jelen volt. A tárlatot megtekintők találkozhatnak azzal a ritka csodával, hogy az egyszerű, hétköznapi tárgy miként válik gyöngyszemmé, ha a művész úgy akarja. Minden kiállított alkotás többlejelentéssel bír. Zeikfalvy Anna „beleesett abba a groteszk csapdába”, amely kényszeríti, hogy több síkon ábrázoljon tárgyakat, eszméket, cselekedeteket, leleplezve ezzel a világot. Az ember kiszolgáltatottságát több kép is ábrázolja: pl. az üres kosárka és a dróton lógó marionettfigurák. A kiállítás célja a gyönyörködtetésen túl, hogy ráeszméljen az ellátogató: nem tagadhatjuk meg történelmünket, nagy- jainkat, s nem feltétlenül kell hinnünk egy-egy szép, ám üres frázisban (akkor sem, ha milliók hisznek benne). A szög és a fa egyesülése, harca mutatja meg, hogy valójában a kis dolgok mögött rejtőznek a nagyok, hogy két anyag (ember) csak akkor válhat eggyé, ha mindkettő „enged”, formálódik. A megnyitó után a szervezők pogácsával, teával, borral kedveskedtek a vendégeknek. Sem Történelmi előadások Léván Történelmi előadás-sorozatba kezdett a lévai Reviczky Társulás. Minden hónap utolsó szerdáján 17 órai kezdettel a Reviczky Házban tart előadást a város egy-egy régésze, történésze. A rendezvény célja, hogy alaposabban is megismertesse Léva és a környék magyar lakosaival az egykori Bars vármegye és székhelyének, Lévának a történelmét időrendben. Az első előadást Léva és környéke a régészet tükrében címmel Pölhös Margaréta, a lévai Barsi Múzeum régésze tartotta, aki egy kis rögtönzött kiállítást is a helyszínre varázsolt. A járás és Léva környékéről előkerült leleteket mutatta be a résztvevőknek a kőkortól a honfoglalás koráig: kezdetleges kőből készült szerszámokat, edényeket, csatokat, ékszereket. Egyetlenegy tudatos ásatás történt Léván 1958-60- ban: az 1100-as években a mai Léva területén létezett Baratka település helyén feltárták egy románkori, később gótikus stílusban átépített templom alapjait a hozzá tartozó településsel és temetővel együtt. Az összes többi lelet véletlenszerűen, építkezések, mezőgazdasági munkák során került felszínre. Gazdag lelőhelynek számít Sáró (Makócza-domb), Léva (Őrhegy, Kálvária, Nixbród, Lapszemle Templomok, portrék, csendéletek Február 13-án nyílt meg az esztergomi Kortárs Galéria és Kiállítóterem (Malonyai. u. 8.) idei első tárlata - írja az Esztergom és Vidéke. A kiállító dr. Paulik István amatőr festő Tokodról. A tárlatot Kiss Tamás tanár, önkormányzati képviselő nyitotta meg beszédében hangsúlyozva az esztergomiak művészet- szeretetét, s azt a varázslatot, amelyből a város hagyományőrzése táplálkozik.'A város vezetése és lakói szívuel-lélekkel cselekszenek a kultúra bölcsőjének felvirágoztatásáért, a lelki és szellemi gazdagság gyarapításáért - mondta a képviselő. Dr. Paulik István „civil” élete Tokodon zajlott, évtizedeken át fejlesztési mérnökként dolgozott. A festészet technikai alapjait Rovad Gyula festőművésztől szerezte, tizenéves koráig ugyanis az Alföldön élt 1969-ben Kubában élt délelőtt a magyarok építette üveggyárban dolgozott, délutánonként pedig a havannai Képzőművészeti Akadémiára járt, tanult és festett. A nyugdíjas évek vezették vissza a gyökerekhez, ma pasztellel és olajjal fest. Kedvenc témái az Árpád-kori templomok. Portrékat a családról, ismerősökről, kortársakról, gyermekekről készít, tájképein folyókat, hegyeket, falu végeket, erdei utakat mintáz. Városképei közül Esztergom, Tata és a hangulatos korfui utca gyönyörködteti a szemet. Csendéletei gyümölcsökből, fonatos szakajtókból, korsókból és hangszerekből épülnek fel. Mi az, hogy kistérség? A kistérségek napjainkban címmel közöl tájékoztató jellegű írást a Bajó ti Kisbíró legutóbbi száma. Az 1990-ben megalakult önkormányzatok hosszú ideig saját, belső problémáikkal voltak elfoglalva, s a bizonyos területeken bekövetkezett látványos fejlődés elfedett egy egyre nyilvánvalóbb problémát: a települési autonómiát a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések különböző formái, megszaporodott a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások száma. Ezen kívül az Európai Unióhoz való csatlakozás szinte kikényszerítette a kistérségi együttműködést, az intézményrendszer korszerűsítését, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosítását. A kistérség intézményesítése a területfejlesztés és az államigazgatás feladatainak összehangolásához -és a közszolgáltatás térségi szintű ellátásához - adhat keretet. A cikk szerint a fogalmi káosz felszámolása az első lépés ahhoz, hogy a kialakítandó területi egységekben a jogilag meghatározott feladat- és hatáskörök eredménnyel elláthatók legyenek, a kistérség pedig a települési önkormányzatok és a régiók közötti kapoccsá váljon sem Hidegoldal, Ólévá, Alsórétek), Szántó, Verebély és környéke. A járás területén megtalálhatók a zselízi, magyaradi, csekei kultúra emlékei. Európában is egyedinek tekinthető a Szántón talált „terhes madonna”, egy tenyérben megférő kis csonka kőszobor a fiatalabb kőkorból, mely a Barsi Múzeum néhány hónnappal ezelőtt megnyílt állandó jellegű régészeti tárlatán tekinthető meg. Unikumok közé tartoznak még a Zalabáról előkerült mamutcsontok, de igencsak értékesek a honfoglalás kori cipőveretek, az avar lovas sírokból kiemelt kengyelek, bronzékszerek, sze- kercék. A következő előadásra március utolsó napján kerül sor, az előadó ugyancsak Pölhös Margaréta lesz, a téma pedig Barátkától Dobó Istvánig. Valkó Ildikó
