Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-02 / 1. szám

JOBB PART 2004. január. 2, péntek ______3. Ti szta fejjel Ismét munkában a szerkesztőség. Kicsit ugyan nyúzott mindenki, (reméljük ez a képekről nem derül ki), de ettől a minél szélesebb körű tájékoztatás nem szenvedhet csorbát. Igaz, az élet a hírközlés területén sohasem áll meg, az év utolsó napján azért munkatársaink is kikapcsolódtak. Hogy milyen volt a buli, a várakozásoknak megfelelően ala­kult-e az este, most megtudhatják. István (főmunkatárs) Az év utolsó napja mindig jó lehetőség arra, hogy kicsit kienged­jünk, találkozzunk a régi barátokkal. Spontán alakult az idei buli, nem volt előre eltervezett program. De talán azért sikerült fergetegesre az év végi party, mert egyáltalán nem volt megszervezve. Kata (munkatárs) Budapesten töltöttem az év utolsó napját a legjobb barátnőmmel egy buliban. Természetesen az estéről beszélek, mert még délután dolgoztam. Pár nappal korábban lett csak biztos, hogy hova megyünk Igaz, nem sok embert ismertem előtte a társaságból, de ez nem volt baj. Egyébként ritkán tervezem meg hónapokkal előre, hol töltöm majd a szilvesztert. Balage (művészeti vezető) Éveken át egy baráti társasággal szilvesztereztem, de mióta szétszéledt ez a csapat, általában még aznap sem tudom, mit fogok este csinálni. Idén is így volt, de végül néhány ismerősöm­mel jó hangulatban telt az óévbúcsúz­tató. Egyebet nem tudok mondani. Krisztián (munkatárs) Prágában töltöttem a szilvesztert, illetve már egy nappal előtte odautaz­tunk. Pár hónappal előbb elkezdtük szervezni az utazást. Jó pár barátom­mal együtt mentünk ki, akikkel amúgy is együtt szoktunk bulizni. így aztán, mivel jól összeszokott társaságról van szó, az „évzáró” buli és a Prágában töltött pár nap remekül sikerült Fegyelmi a bíráknak késedelemért Hiba a számítógépes rendszerben Átmenetileg nem tudnak helyjegyet kiadni a Keleti pálya­udvarról induló belföldi IC-vo- natokra kedden reggel öt órától a számítógépes rendszer hibája miatt -közölte tájékoztatójában Guthyné Molnár Mária, a MÁV osztályvezetője. Az IC-vonato- kat ezért a számítógépes rend­szer kijavításáig egy-egy plusz kocsival indítják, s gondoskod­nak az utasok előre megváltott, helyjegy nélküli elhelyezéséről. A helyjegyet pótdíj felszámítása nélkül a szerelvényen a jegy­vizsgálóktól vásárolhatják meg az utasok, s ők gondoskodnak az elhelyezésről is. A számítógé­pes rendszer kijavításán dolgoz­nak, de még nem lehet tudni, mikor vásárolható meg ismét a helyjegy a MÁV-pénztáraknál - mondta Guthyné Molnár Mária. G K Az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács novemberi döntése szerint, fegyelmi el­járás indul a bírák ellen ja­nuár 1-je után, ha túllépik az ítéletek írásba foglalásának 30 napos határidejét. A bírói önigazgatás csúcsszerve, az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács október 7-én már vizsgálta az ítéletek eseten­kénti késedelmes írásba fog­lalásának problémáját. A főszabály szerint a bírónak 30 napon belül írásba kell foglalni az ítéletet, bonyolultabb büntető­ügyekben engedélyezhető 60 nap. A testület akkor úgy döntött, fel kell tárni a késlekedéshez vezető okokat, és a mulasztókat felelős­ségre kell vonni; ez az írásbeli fi­gyelmeztetéstől szélsőséges eset­ben akár a bírói tisztségtől való megvonásig is terjedhet. A testület ezt követően november elején tar­tott ülésén ismét megvizsgálta a „belső fegyelem erősítése érdeké­ben” a bíróságokon késedelmesen írásba foglalt ítéletek számának alakulását. A testület tagjai úgy döntöttek, hogy 2004. január 1-je után, ha a bíró túllépi a 30 napos írásba foglalási időt, fegyelmi eljá­rás indul ellene. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke el­mondta, komolyan veszik, hogy az ügyfélnek joga van a korrekt igazságszolgáltatásra. Szavai sze­rint az ítéletek késedelmes írásba foglalása a polgárok jogait sérthe­ti. A bíróságok késedelmes írásba foglalása akkor került a figyelem középpontjába, amikor a Tocsik- ügyben az elsőfokú ítéletet kése­delmesen, több mint öt hónap után foglalták írásba 2002. szep­temberében. Akkor az adminiszt­ratív mulasztás miatt fegyelmi el­járás indult a Fővárosi Bíróság büntetőperben eljáró bírája és a büntető kollégium vezetője ellen, továbbá az ÓIT írásbeli figyel­meztetésben részesítette a Fővá­rosi Bíróság elnökét. A főbíró 2001-es adatokról szólva koráb­ban azt mondta: 11 esetben ka­pott írásbeli figyelmeztetést bíró késedelmes írásba foglalás mi­att, 12 esetben fegyelmi eljárás indult, és egy alkalommal fel­mentettek egy bírót tisztségéből, mert másfél évig késlekedett az írásba foglalással. gk Iratismertetés a móri bankrablás ügyében Népügyvédek áprilistól állami pénzből Megkezdődött az iratok is­mertetése a móri bankrablás ügyében kedden - közölte a rendőrség illetékese. Nem csak a brutális móri bank­rablás tartozik a nyomozás­hoz, hanem öt másik súlyos bűncselekmény is, ezekben további gyanúsítottak is sze­repelnek - mondta Zsombok György ezredes. Zsombok György, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának főosztályvezetője közlése szerint a keddi iratismertetés a nyolc halá­los áldozatot követelő móri bank­rablással gyanúsított Kaiser Ede és Hajdú László más ügyben érintett bűntársáról szól. A rendőrség sze­rint az összegyűlt bizonyítékok mind a hat ügyben elegendőek a vádemeléshez. Az ezredes közle­ményében megismételte, hogy az iratismertetés során a gyanúsítot­tak és védőik észrevételeket és in­dítványt tehetnek a nyomozás ki­egészítésére, valamint új nyomo­zati cselekmény lefolytatására. Közlése szerint a rendőrség állás­pontja továbbra is az, hogy két el­követője van a tavaly május 9-i, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablásnak. Zsombok György közölte: az iratismertetés befejezését követően 15 nap áll a nyomozóhatóság rendelkezésére, hogy vádemelésre átadja az ügyet az ügyészségnek. ígérete szerint az iratismertetés után saj­tótájékoztatót tartanak az ügyről, de addig a nyomozás részleteiről nem nyilatkoznak. gk Vitás ügyeik rendezésé­ben, valamint az államigaz­gatási eljárásokkal kapcso­latban kérhetik majd az ál­lampolgárok az önkéntes jogi segítők közreműködé­sét. Az Igazságügyi Minisz­térium a „nép ügyvédje” program keretében minden megyeszékhelyen olyan jogi segítségnyújtó hivatalt hoz létre, amely felvilágosítást nyújt az egyszerűbb jogi kérdések megoldásában. Támogatást nyújthatnak a lakhatással, a foglalkoztatással vagy a szociális juttatásokkal kapcsolatos ügyekben, va­gyonjogi viták megoldásában, egyes közigazgatási eljárások­ban, a bűncselekmények sér­tettjeinek jogvédelmében, de szerződéseket nem köthetnek. Az új típusú segítségnyújtás so­rán olyan jogászokat kérhetnek fel tanácsadásra vagy okirat­szerkesztésre, akik az ügy ellá­tásáért az államtól részesülnek díjazásban - fejtette ki Bárándy Péter. Az új szabályok már 2004-től életbe lépnek. Az újonnan bevezetendő „szolgál­tatás” csak polgári jogi ügyek­ben vehető igénybe, elsősor­ban válóperek, vagyonjogi vagy munkaügyi viták esetén. A „nép ügyvédeinek” nevezett védők közpénzből látják el azok jogi képviseletét, akik nem engedhetik meg maguk­nak, hogy drágán fogadjanak ügyvédet. Az azonban biztos, hogy bűnügyekben nem lehet majd számítani az ingyenes se­gítségre. Az új jogszabály segítsé­gével nemcsak az alkotmányban biztosított jog valósul meg, mi­szerint mindenkinek joga van az őt megillető védelemre, hanem az ügyvédi kamara tagjainak is lényegesen több munkát biztosí­tanak majd ezek az ügyek, gk MAGYARORSZÁG Magyarország végkiárusítása - 2004, az utolsó felvonás? „A kormány december elejei döntésének megfelelően az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) felgyorsítja a még allami tulajdonban lévő privatizálandó vagyon értékesítését, illetve annak előkészítését” - közölte Macher Ákos. az ÁPV Rt. vezérigazgató-he­lyettese a sajtó képviselőivel a minap. Ez magyarul azt jelenti, hogy 2004-ben az ÁPV Rt. felgyorsítja a számos neves közgazdász által bírált „szocialista” magánosítási folyamatot, mely végén a teríték­re került 215 társaságból - a tervek szerint - alig 37 maradna álla­mi tulajdonban. (Az említett 215 cég értéke az év végén, a tárasá­gok saját tőkéjét figyelembe véve, eléri a 695,291 milliárd forintot.) Macher Ákos szerint „a legelőkészítettebb fázisban a még állami tu­lajdonban lévő agrártársaságok privatizációja van”, ami mintegy 20 milliárd forintnyi vagyon eladását jelenti, de sor kerül az MFB- csomag nagy részének értékesítésére is. Utóbbi bank segített ko­rábban a gazdák talpon maradásában, így kiárusítása azt az üze­netet is sugallhatja, hogy a kabinet lemond az agrárszektor állami hitelekkel való támogatásáról az uniós csatlakozás után. Az ÁPV Rt. várakozásai szerint 2005-re lezárul a privatizációs folyamat, igaz, addigra már nem is lesz mit eladni. MNB-jelentés - tovább az adósság-lejtőn A Magyar Nemzeti Bank keddi jelentése szerint a nemzetgazda­ság bruttó adóssága 43 milliárd euróra emelkedett a III. negyedév végére a 11. negyedévi 40,2 milliárd euróról, azaz nem történt for­dulat a negatív trendben. Az mnb.hu-n is olvasható, a fizetési mér­leg alakulását vizsgáló elemzésben megjelent adatok tanúsága sze­rint a nettó adósság az említett időszakra nézve 17,7 milliárd euróra nőtt az előző három havi 17,1 milliárd euróról. A hét elején napvi­lágot látott számok tartalmazzák az államháztartás és a jegybank, valamint a magánszektor forintadósságát, és a magánszektor tulaj­donosi hiteleit is. A felsorolt szektorokra vonatkozó mutatók szinte kivétel nélkül romlottak, egyedül a magánszektor nettó adóssága csökkent, közel 1 milliárddal. A bums képet legfeljebb úgy lehet színesebbre festeni, hogy az összértékből levonjuk a nemzetgazda­ság forintadósságát és a tulajdonosi hiteleket, mivel ez utóbbi ket­tő nélkül a nettó adósság csak minimális emelkedést mutat (64 milliárd euró lett az előző negyedévi 6,3 milliárd euróval szem­ben). A Nemzeti Bank III. negyedévi kimutatásából kiderül, hogy a jegybanki tartalékok összege 11 milliárd euró volt. László Csaba nem kíván lemondani Nem foglalkozik a lemondásával kapcsolatos pletykákkal - áll László Csaba pénzügyminiszter Magyar Hírlapnak adott nyilatko­zatában. A tárcavezető legfontosabb feladatának a néhány hete véglegesített költségvetés további kiigazítását tartotta (ami újabb megszorító intézkedéseket ígér), de kiemelte a küszöbön álló adó­reform jelentőségét is. A 2003-as évről beszélve a pénzügyminisz­ter helyes lépésnek nevezte, hogy az egyszeri radikális (bokrosi) csomag helyett a fokozatos kiigazítást választotta a kabinet, így a jövőben is hasonló lépésekre lehet számítani. Lát ugyanakkor a tárcavezető bíztató jeleket is a jövőre nézve. Mint mondta: „a bel­ső kereslet - tehát a költségvetés és a lakosság fogyasztása - által vezérelt növekedés helyébe egyre inkább az export- és beruházásvezérelt növekedés lép, dinamikusan bővül az ipari ter­melés és a kivitel, valamint harmadik negyedéve emelkedik a fel­dolgozóipari beruházás.” Utóbbiak tekintetében László Csaba ki­bontakozó fordulatról beszélt, ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy a gazdaságirányítást a külföldi befektetők ízlése szerint kíván­ja alakítani: „Az elmúlt két hónapban a piac és a befektetők egyértelművé tették, amit eddig is tudtunk, vagyis hogy milyen utat kell bejárnia a magyar gazdaságnak. Csökkennie kell a fizeté­si mérleg és az államháztartás hiányának, mérsékelni kell az inflá­ciót, elejét kell venni a belső fogyasztás túlzott növekedésének és növelni kell a lakossági megtakarításokat. Ha nem ezt tesszük, ak­kor a piacok újra büntetni fognak.” Összefogás a Zengő hegyért - őrzők a strázsán Herbert Tamás, a „Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért’' Mozgalom egyik vezetője a Mecsek legmagasabb pontján tartott óévbúcsúztató beszédében bejelentette, hogy „az Európai Néppárt (ÉPP) és a ház zöld csoportja hamarosan a NATO-hoz fordul, kér­ve a Zengőre tervezett katonai lokátorállomás beruházásának felül­vizsgálatát”. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a zengőaljai településekről, valamint külföldről összesen legalább félezer tünte­tő jelent meg a Mecsek legmagasabb hegyén felépített kilátónál, hogy jelképesen visszafoglalják hazánk egyik természeti kincsét a nemzetközi haderőtől. Herbert Tamás szerint a lokátorállomás fel­építését jelenleg semmilyen racionális érv nem támasztja alá, a tíz évvel ezelőtt elhatározott fejlesztés felett eljárt az idő, az sem kato- napolitikailag, sem környezetvédelmileg nem elfogadható, ezért felülvizsgálatra szorul. A beruházás támogatói ugyanakkor úgy lát­ják, hogy a NATO által finanszírozott 23,5 milliárd forintos katonai építmények (a Mecsekben, a Bükkben és Békéscsabán telepítené­nek radarállomást) nagymértékben fokoznák az ország biztonsá­gát, és segítséget nyújtanának a civil légi irányítási rendszernek is.

Next

/
Thumbnails
Contents