Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-30 / 21. szám

F?MTap JOBB PART 2004. január. 30., péntek _____3. Ká rpótlás a rossz hírekért Csúszós utak, koccanásos és komolyabb balesetek, leállt forgalom, rendkívüli hómun­kások, fagy okozta tragédiák és ezekhez hasonló negatív hí­rekkel áraszt el bennünket - szenzációként tálalva - az írott és az elektronikus média minden résztvevője. A sok sze­rencsétlenség és kár mellett vajmi kevés szó esik arról, hogy a hónak is lehet örülni, a télnek is van napos oldala. Ezért egy kis hír erejéig hadd kárpótoljuk olvasóinkat egy vidám téli információval. A napokban lehullott hó osz­tatlan örömöt okozott a kör­nyék gyerekeinek. Az iskola után a tömbházak közötti ját­szóterekről gyerekzsivaj hallat­szik, a gyerkőcök vidáman csúszkálnak, hógolyóznak a té­li fehérségben, miközben szü­leik az eddig ismeretlen lakóte­lepi szomszéddal beszélgetnek félszemmel figyelve csemetéik felszabadult hancúrozását. Ez is a télhez tartozik, nem? Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Mélyül a szegénység „A rendszerváltás utáni szegénység terjedése és mélyü­lése, amit az Orbán-kormánynak sikerült megállítani, most újból megindult. Elsősorban a munka lehetőségét, illetve a munka szándéka felkeltését kell szorgalmaznunk, nem azt az eszközt, amelyet most a Medgyessy-kormány hasz­nál, ez pedig nem más, mint a segélyezés szándéka” - je­lentette ki Harrach Péter országgyűlési képviselő, a Fidesz szociális kabinetjének vezetője Lakner Zoltánnal tartott közös csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus sajnálatosnak és problémásnak nevezete a fo­lyamatot, szerinte elsősorban a munka lehetőségét, szándékát kell szorgalmazni. A családi pótlék összevonása az adókedvezménnyel az utóbbi megszüntetését jelenti - jelentet­te ki Harrach Péter, majd hozzá­tette: ezzel az intézkedéssel azok a rétegek kapnak több családi támogatást, amelyek nem dol­goznak, és kevesebb pénzhez jutnak a több gyermeket nevelő dolgozók. A képviselő elmond­ta: szegénységi bizonyítvánnyal megyünk az unióba. Ma Magyarországon 700-800 ezer ember él kizárólag szociális juttatásokból, ezért kiemelten fontos a munkahelyek számának növelése, illetve a munkaszán­dék felkeltése az emberekben. A szegényedés oka a gazdaság helyzete mellett az, hogy a prob­lémát rosszul kezelik. Elsősorban a munka lehetőségét, illetve a munka szándéka felkeltését kell szorgalmaznunk, nem azt az esz­közt, amelyet most a Medgyessy- kormány használ, ez pedig nem más, mint a segélyezés szándéka. A politikus felhívta a figyelmet az Orbán-kormány azon konkrét in­tézkedéseire, amelyekkel egyszer már sikerült a szegénység terje­dését megakadályozni. Ma politikai berkekben úgy vélik, hogy át kell térni az eddi­gi kiegyensúlyozó, a társadalmi Herényi: Min gondolkodik a kormány? Bezár a magyarországi Kraft Foods 320 munkavállaló kerül az utcá­ra a Kraft Foods Hungary minapi döntése értelmében, miszerint a vállalatot világszerte érintő átszer­vezés miatt megszűnik a magyar- országi termelés. A cél a verseny- képesség javítása, ennek elérése érdekében pedig világszerte több mint hatezer édesipari dolgozónak kell új munka után néznie a közel­jövőben. A vállalat által korábban felvásárolt magyar üzemekben gyártott Sport szelet és Piros mo­gyorós termékeket a jövőben Szlo­vákiában állítják elő, míg a kávé­készítés az ausztriai leányvállalat reszortja lesz. Sajtóértesülések sze­rint a multinacionális cégóriás pro­fitéhségéből adódó leépítések vi­lágszerte 1,2 milliárd dollár költség­gel járnak, ugyanakkor 400 milli­árd dolláros megtakarítást jelente­nek a jövőben évente a vállalat-bi­rodalom számára. A kérdés csak az: mit szól ehhez az magyarorszá­gi 320, s világszerte az a hatezer dolgozó, aki áldozatául esett a vál­tozásoknak? Magyarázatra szorul­na az is, hogy miért van szükség le­építésekre a világ egyik vezető cé­génél, ahol a vállalat eredménye évről évre növekszik? k.á. Az MDF elfogadja, hogy a pénzügyminiszter a kor­mányzati kiadások csökken­tését tervezi. Nem fogadja el azonban az állami beruházá­sok 10 százalékos csökkenté­sét, ami 7-8 milliárd megta­karítást jelent. Ez az összeg a költségvetési hiányt kis mér­tékben csökkenti, és negatív hatásai súlyosabbak, mint a megtakarítás jelentősége - jelentette ki Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője csü­törtöki sajtótájékoztatóján. A frakcióvezető felidézte egy, a napokban nyilatkozó vezető szocialista képviselő szavait, mely szerint: „Az informális ülé­sen a miniszterek számba veszik az elmúlt másfél esztendő ered­ményeit, s szándékunkban áll el­indítani egy gondolkodási folya­matot a jövőbeli tennivalókat il­letően.” Herényi hozzátette, hogy a fenti mondatok érthetővé teszik a 2004. évi költségvetés állapotát. De akkor min is gon­dolkodik a kormány? Azon, hogy mennyi is a költségvetési egyenlőtlenséget mérséklő szo­ciálpolitikából a rászorultsági elvre épülő, a szegénypolitiká­val beazonosítható, a Bokros­csomag idejét idéző szociálpoli­tikára - mutatott rá Lakner Zol­tán, az Orbán-kormány Szociá­lis és Családügyi Minisztériumá­nak helyettes államtitkára. 1995-ben is a családtámoga­tások szétverését, a szociálpoliti­kai források jelentős elvonását éppen a jelenlegihez hasonló politikai előzmények kísérték, hi­szen akkor is a rászorultság elvé­nek szélsőséges hangoztatása hiány fűzi tovább a szálat Heré­nyi. A miniszterelnök december­ben személyes garanciát vállalt a 3.8 százalékos hiány tartására, de az új pénzügyminiszter 4,6 százalékra, 160 milliárd forinttal növelte a hiányt. A meghirdetett megszorítócsomag 155 milliárd- ja azt jelenti, hogy a hiány nem 3.8 százalék volt, hanem 4,6. A jelen állapotban a költségvetés várható hiánya ebben az eszten­dőben meghaladhatja az 54 szá­zalékot - tette hozzá Herényi. A pénzügyminiszter-jelölt eddi­gi bejelentései féloldalasak. Csak megtakarításokról beszél, pedig a 2004. évi költségvetési törvény nemcsak azért rossz, mert a hi­ány jóval nagyobb a tervezettnél, hanem azért, mert nem segít a előzte meg a társadalom jelentős rétegeinek újra elszegényedését. 1999-2002 között nemcsak megállítani sikerült az elszegé­nyedést, hanem számos társa­dalmi rétegben a helyzet javulá­sát igazolják a már meglévő KSH-adatok - hívta fel a figyel­met Lakner Zoltán, majd hozzá- | tette, hogy az ebben az időszak­ban hozott szegénységellenes intézkedések eredményekép­pen 100 százalékkal növekedett a családokhoz juttatott kor­mányzati források aránya. Epress József magyar vállalkozókon a mező- gazdaság esetében, pedig tör­vényt és országgyűlési határoza­tot sért. Ugyanis az Országgyűlés 1997-ben törvényt fogadott el, amely az agrárium éves támoga­tását szabályozza. Az MDF szá­mításai szerint e törvény alapján a 2004. évi költségvetési tör­vényben 240 milliárd forintot kellett volna erre a célra fordítani a mostani kb. 150 milliárd forint­tal szemben. (20 milliárd Sapard- önrész, 80 milliárd múlt évi köte­lezettség, 50 milliárd marad.) Ezért az MDF az említett törvé­nyek betartására és a költségveté­si törvény módosítására szólítja fel a kormányt. A módosítás egyfelől kötelező, mert a törvényben 3, 8 százalékos hiány szerepel, ami már nem igaz - vélekedett Heré­nyi. „Ilyen költségvetés a világon nem létezik, mert nincs célja. Ez egy könyvelői szemléletet sugárzó költségvetés, ami azt jelenti, hogy igyekeznek a kiadási és a bevételi oldalt egyensúlyba hozni, és a ket­tő közötti különbséget bizonyos határok között tartani. De ez sem sikerült, mint ahogy az elmondot­takból kiderül.” e.j. MAGYARORSZÁG Országos gazdademonstráció februárban - a Fidesz támogatja az akciókat Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának kecs­keméti döntése értelmében február közepén országos méretű de­monstrációkat szerveznek a mozgalomhoz tartozó gazdák. Az in­doklás szerint nem hozott semmiféle eredményt az MDF tárgyalá­sa Medgyessy Péter miniszterelnökkel, így maradt a radikális esz­köz annak elérésére, hogy a kormány kénytelen legyen megkez­deni a mezőgazdaság általános válságának haladéktalan kezelé­sét. A szervezet tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az országos til­takozó akciókat összehangoltan február 16-28. között, naponta 10-től 16 óráig tartják, hangsúlyozottan politikamentesen. Ez utóbbi kitétel valószínűleg csak a szervezők részéről mutatkozhat meg, mivel a parlamenti ellenzék a sajtón keresztül azonnal sietett támogatásáról biztosítani a stratégiai fontosságú utakon, a határ- állomások, hidak mentén megtartásra kerülő demonstrációkat. A kormánnyal folytatott nemzeti agrárkerekasztal megbeszéléseken korábban már kiderült, hogy azokon a kormány nem hajlandó operatív napi kérdésekről tárgyalni, így azokat Medgyasszay Lász­ló (az egyeztető fórum MDF-es életrehívója) is kudarcnak tartja egyelőre. A politikus szerint a helyzet vidéken „robbanásig fe­szült”. A Fidesz Gazdatagozata értelmetlennek látja a kormány­nyal való tárgyalások további folytatását és támogatja a gazdák spontán kezdeményezéseit - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Faludi Sándor, a Fidesz - Gazdatagozatának elnöke. Emelkedő uniós energiaárak - nálunk csak később nőnek az egekig Átmeneti mentességet kapott a közeljövőben az unióhoz csatla­kozó országok körében hazánk is a közelmúltban bevezetett uniós energiaadó alól - derült ki az energiabizottság szerdai döntéséből. A magyarország.hu tudósítása szerint a tagállamok október végén hagyták jóvá azt a jogszabályt, ami megemeli a gázolaj uniós szinten meghatározott minimális adómértékét, továbbá gyakorlatilag valamennyi energiatermékre (szénre, földgázra és elektromosságra) kiterjeszti a jövedéki adót. Magyarországot csak az utóbbi intézkedéscsomag érintené, ám szerencsére egy darabik megúsztuk az adóemeléssel járó drasztikus áremelke­dést. A csatlakozó országoknak ugyanis csak fokozatosan kell át­térniük az új rendszerre, az átmeneti időszak pedig legfeljebb 2012-ig húzódhat el. Az uniós adóemelések célja bevallottan a környezetbarát üzemanyagok kifejlesztésére ösztönöz. Folytatódó kampány a polgári körök ellen - a rendőrség szerint „nem ügy” A Fidesz által életre hívott polgári körös mozgalom lejáratásá­ra hetek óta valóságos kampány folyik a magyarországi médiá­ban. Legutóbb a Népszava cikkezett arról, hogy állítólag egy, ..a polgári körök zárt hálózatán” terjedő levélben burkoltan megfe­nyegették Bencsik bíróját. A radikális baloldali napilap szerint a nevezett zárt levelezési fórumon levélben küldték körbe az ítéle­tet meghozó bíró fényképét, nem egy alkalommal szélsőséges kommentárral, melyek egyike „akár fenyegető is lehet” a cikk írója szerint. Hende Csaba, a polgári körök koordinátora az ügy­gyei kapcsolatban kijelentette, hogy a polgári köröknek nincs semmiféle zárt (azaz a nagyközönség előtt titkos) levelező háló­zata, így kénytelen ismét alaptalan vádaskodásnak tartani a Népszavában megjelenteket. Az esettel a rendőrség is foglalko­zott (nyilván néhány szigorúan titkos tiszt nyomozásával párhu­zamosan), ám az újabb botrányt szimatoló sajtótermékek nagy bánatára megállapította, hogy a lap címoldalán taglalt történet „nem ügy”, hiszen az említett nyílt levélben mindössze annyi áll, hogy a bíró ne hozzon igazsággal ellentétes döntést. Pokorni Zoltán a közelgő választásokról, és a kormánypártok médiafölényéről Hiába nyerne elsöprő arányban, és szerezne a Fidesz például kétszer annyi mandátumot, mint az MSZP az uniós választáso­kon, nem lesz olyan politikai környezet a sajtóviszonyok miatt, amelyik ezt totális győzelemként értelmezné - jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke egy simontornyai fórum előtt a sajtó képviselőinek. A Fidesz alelnöke nem tartja elképzelhe­tőnek azt sem, hogy a júniusi választások kapcsán előrehozott parlamenti választásokat tartsanak Magyarországon. Míg minisz­terek leváltását akár az ellenzék is kikényszerítheti, „kormányt kormánypártok büktatnak” - fejtette ki véleményét az utóbbi kérdésről. Ennek ellenére Pokorni is úgy látja, hogy a magyar társadalom belpolitikai tétet lát az európai választásokban. A legnagyobb ellenzéki párt vezető politikusa szerint ez természe­tes, hiszen a kormányzati ciklus félidejéhez érve a választópol­gároknak alkalmuk nyílik kifejezni elégedettségüket vagy elége­detlenségüket a kormánnyal kapcsolatban. (forrás: fidesz.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents