Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-30 / 21. szám
Bemutatkozik az esztergomi Gyermek Kert Alapítvány * Az esztergomi Gyermek Kert Szociális és Kulturális Alapítvány 2000 áprilisában kezdte meg működését. 2001 szeptemberében indították be a hozzá tartozó Ifjúsági Információ Irodát és a Teleházat, amely nagy számú közönséget vonz. Az alapítvány célja a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok értelmi és érzelmi fejlődésének, iskolai előmenetelük megkönnyebbítésének, a környezetükbe való beilleszkedésüknek szakmai segítése. A legfontosabb cél, hogy minél kevesebb gyermek maradjon ki az oktatási rendszerből, még mielőtt valamiféle szakképzésben részesülne. Az alapítvány olyan fiatalokkal is foglalkozik, akik önmagukra vagy a környezetükre veszélyesek, destruktív életmódot folytatnak, vagy akiknek szűkebb/tágabb környezete veszélyezteti a fiatalok normális életvezetését. Dohányzás-, alkohol- és drogmentes, tartalmas szabadidő eltöltésére sarkallják a fiatalokat, így csökkentve az érintettek számát, megelőzve az alkohol- és drogfogyasztással kapcsolatos bűncselekményekben való részvételt. Az alapítványon belül megalakult egy stáb, amely közvetlenül fiatalokat segítő munkát végez, és az Ifjúsági Információs Iroda működtetésén dolgozik. A stáb tagjai pedagógusok, szo- ciálpedagógusok, szociális munkások, szociálpolitikusok és különböző segítő szakmák szakemberei, önkéntesei. A további feladatok között szerepel az általános és középiskolai korosztály folyamatos tehetségkutatása és tehetséggondozása, Tudósklub létrehozása, amely kiscsoportos foglalkozásokból, matematikai és számítógép-kezelési oktatásból áll. A Teleház Esztergom és vonzáskörzetének információs ellátottsága érdekében alakult. A hét öt munkanapján 9 és 21 óra között tizenöt számítógépes munkaállomással várják az érdeklődőket. A létrehozott Teleház egyrészt információt szolgáltat, miközben nevelő célzatú és alternatív elfoglaltságot kínál. Másrészt túlnyúlik a szokásos teleház „méreten” és történelmi adottságokat is kezelni kényszerül. Esztergom város, a hajdani Esztergom vármegye központjaként néhány négyzetkilométeres területtel maradt a trianoni diktátum után a mái Magyarország területén. A hozzá szervesen kapcsolódó települések túlnyomó többsége a mai Szlovákia területén található. A történelem fintora, hogy az elszakadt települések között a mai napig nem alakult ki olyan közigazgatási központ, amely Esztergom város helyébe léphet. Ebből származott az a felismerés, amely létrehozta az „IsterGranum” magyar-szlovák kistérségi szövetséget, amely gyakorlatilag felöleli a volt Esztergom vármegyét. Azonban amíg Esztergom infrastrukturális ellátottsága és munkaerőpiaca folyamatosan fejlődik, addig a szlovákiai falvak, sőt Párkány városa is (kb. 85%-ban magyar ajkú települések) 50-60%-os munkanélküliséggel, jelentős infrastrukturális elmaradottsággal küzdenek. Az alapítvány által létrehozott Teleház gyakorlatilag missziós szerepet vállal a határmenti települések életében. Ezt a törekvést nagyban segítette a státusztörvény elfogadása, illetve a 2001 októberében átadásra került Mária Valéria híd is. Az alapítvány szakmai céljai: Az alapítvány tapasztalatai szerint a jelenlegi segítő intézményrendszerben csak azok a fiatalok jelennek meg, akik már krízishelyzetbe jutottak - ennek oka a segítő intézmények stig- matizáló hatása. Ez alapvetően meghatározza a segítő kapcsolat jellegét, illetve kialakulását akár meg is akadályozza azon fiatalok esetében, akik önmagukat nem minősítik problémásnak vagy akiket környezetük nem definiál „deviánsnak”. Ebből adódóan a kríziseket megelőző preventív, intézményes segítség hiányzik. Az alapítvány elsődleges szakmai célja, hogy még a krízishelyzet kialakulása előtt kapcsolatba kerüljön a fiatalokkal. Ily módon megelőzhető maga a krízis, vagy korai felismerésével és kezelésével mérsékelhetővé válik az intenzitása, illetve időtartama lerövidíthető. Emellett elkerülhető a fiatal megbélyegzése - „beteg, deviáns...”-, és hogy ezzel elinduljon egy „deviáns karrier” Fontos, hogy az intézmény a természetes élettér részeként jelenjen meg a fiatalok számára - az egymás mellett működő csoportok, klubok a saját igényeik alapján alakíthatják programjaikat. Az itt dolgozó professzionális szakemberek feladata az, hogy a fiatalokban más, újabb igényeket ébresszenek, a csoportok közötti kommunikációt elősegítsék, ezzel új értékeket generáljanak (tolerancia, a másság elfogadása, az előítéletek csökkentése, az egyén, az egyéniség tiszteletben tartása stb.). Az itt dolgozó szakemberek „természetes személyek” a fiatalok számára, akik ebben a természetes közegben nem hatalomként jelennek meg, hanem szervezik ezt a természetes életet, és a segítés lehetőségét ajánlják fel. Ezt egy olyan felnőtt-fiatal kapcsolati mintával kívánják elérni, amelyben helye van az érzelmeknek, a fiatalok sajátos világszemléletének, és mindennemű minősítést, megbélyegzést nélkülöz. A konfliktuskezelést nem tekintélyelvű- en, hanem egyenrangú félként, együtt gondolkodva, a közös kompromisszum megteremtésével valósítják meg. Ezek az elgondolások nem csak tervek és ideák, hanem konkrét gyakorlathoz kapcsolódnak, amelyek megvalósítása a fiatalok és a stáb között a heti rendszerességgel szerveződő klubokon, csoportos és egyéni találkozókon realizálódik. A másik fontos szakmai cél azon általános iskolás gyermekek és középiskolás fiatalok speciális képzése, akik az átlagtól kiemelkedőbb kombinatorikai, matematikai, logikai készségről tesznek tanúságot. A közvetlen kiválasztás komoly szerepét indokolja, hogy a főként általános iskolás korban jelentkező beilleszkedési problémák, személyiség zavarokra utaló jelek mögött több esetben fellelhető egyes területek felé irányuló átlag feletti érdeklődés és speciális képesség. A csoportot irányító pedagógus feladata felmérni, hogy a zavarokat okozó probléma pszichés vagy mentális, és, hogy mi a megoldás. A közvetett kiválasztás hasonló elven működik, az iskolai pedagógus kollégák vagy a szülők irányítják ide gyermekeiket. Az alapítvány Esztergomban, illetve 15 km-es vonzáskörzetében olyan alapvető információs szolgáltatást alakított ki, amely a térség lakóit (különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre) hozzásegíti az elektronikus kapcsolattartás bevezetéséhez, a globalizálódott környezethez (Internet) való alkalmazkodáshoz, az információs társadalomba való beilleszkedéshez és a közösségi tér megteremtéséhez. Az Ifjúsági Információs Iroda heti hat napon át fogadja a fiatalokat. Itt zajlanak a különböző egyéni és csoportos foglalkozások, a folyamatgondozás, a Tudósklub működtetése, illetve a speciális képzések szünetében lehetőség nyílik a számítógépes munkaállomásokkal a „teleház”-szerű működésre is. Péntek és szombat este drogellenes teaház működik. Az iroda működtetését két főállású irodavezető biztosítja. A csoportos feladatokat pedagógusok, számítógépes oktatók, szociális munkások látják el, folyamatos megbízás, illetve társadalmi munka keretében. sem Fotók: GK Perőcsény Egyre idősebb a megye A település Pest megye északi részén, a Börzsöny északnyugati lábánál, az Ipoly völgyében fekszik. Határában több középkorú település is lehetett, hiszen a dűlőnevek egy része - Harangláb-, Pusztatemp- iom-dűlőtemplomos helyekre utal. Régészeti feltárások bizonyították, hogy már az őskorban éltek emberek a környéken. A falu belterületéről is került elő késő bronzkori és kelta lelet. A hagyomány szerint a honfoglalás után a Hun nemzetségbeli Salgó volt a terület ura. A falutól délre, a 715 méter magas Várbércen megtalálható ma is a Salgóvár romja. Valójában a XIII. század második felében épült vár első urairól nem maradt fent írásos emlék. Különböző várnagyainak hírhedt tetteit - fosztogatás, hamispénz verés - az utókor mondákban örökítette meg. A hamispénz verés miatt Zsigmond király lerombolta Salgót, így a vár a török elleni háborúkban már nem játszott szerepet. A XVI. században egy ideig Dobó István is birtokolta a községet, amely a török korban is végig lakott hely volt. A korábban katolikus községben az 1590-es években már református gyülekezet is volt. A falu a XIV században épült, többször átalakított templomát a XVIXVII. század fordulójától használhatták a reformátusok, az ellenreformáció idején azonban Balassa Adám prépost bezáratta. A templom négyzetes tornyának alsó része még őrzi az eredeti, XIV századi állapotot. A második emeleti rész azonban a XIX. században épült. A település a XVII. század végétől az Eszterházy- család, majd az 1870-es évéktől egészen 1945-ig a Huszár-család birtokához tartozott. Ebben az időben lakóinak száma meghaladta az 1000 főt. A megélhetést a földművelésen és állattartáson kívül az erdő biztosította. Az 1960-as évektől kezdve Perőcsény lakossága erőteljesen csökkent. Az üressé vált lakóházak egy részét pihenni vágyó városiak vették meg nyaralás céljából. A falu határán húzódó erdőség már a Duna-lpoly Nemzeti Park területéhez tartozik. Gazdag állatvilágában megtalálható a szarvas, őz, vaddisznó, róka, valamint a réti- és királysas, a karvaly és a sólyom is. A hatalmas gyümölcsösök - bogyós gyümölcsök, szőlő - is jellemzők az Ipoly völgyi településekre, így Perőcsényre is. A faluba érkező látogatót hangulatos pincesor fogadja. A településen óvoda, iskola, orvosi rendelő és postahivatal működik. A község polgármestere Gembolya Irma. gk Rohamosan öregszik Ko- márom-Esztergom megye lakossága - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának közelmúltban készített felméréséből. A legutóbbi két népszámlálás között 8600 fővel emelkedett az időskorúak száma. A 65 évesek és az ennél időseb-., bek aránya 11 százalékról 14 százalékra nőtt. Tíz évvel ezelőtt száz gyermekkorúra 58 időskorú jutott, ezzel szemben tavaly már 86. Fokozatosan változik a nemek időskorú népességen belüli aránya. A nők magasabb életkort érnek meg, így az arány egyre jobban eltolódik a nők javára. Tíz évvel ezelőtt 1000 hatvanöt éves vagy annál idősebb férfira 1546 nő jutott, addig tavaly már 1682. Komárom-Esztergom megyében jelenleg a népesség 27 százaléka, vagyis mintegy 87 ezer fő részesül nyugellátásban. Sajnos a többi megyéhez viszonyítottan nálunk rendkívül magas a rokkantsági nyugdíjasok aránya. Tíz nyugellátásban részesülő közül négyen kapnak rokkantági nyugdíjat. Az öregségi nyugdíjak összege tavaly átlagosan 56 ezer Fotó: bk 500 forint volt Komárom-Esztergom megyében, és ez az összeg az összes megyét vizsgálva itt a legmagasabb. Ennél nagyobb átlagos nyugdíjat csak a fővárosban élő idősek kapnak. Jelentős eltérés tapasztalható a nemek szerinti nyugdíjakat vizsgálva is. A férfiak havi átlagos öregségi nyugdíja 68 ezer 100 forint volt, a nőké épphogy meghaladta az 50 ezer forintot. Az öregségi nyugdíjasok 43 százaléka, a rokkantsági nyugdíjasoknak pedig több mint a fele t havonta 50 ezer forintnál kevesebb járandóságot kapott kézhez tavaly. ák Perőcsény az Ister-Granum Eurorégióban
