Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-30 / 21. szám

2 2004. január. 30., péntek BAL PART SZLOVÁKIA Nem hozott eredményt a Bugár-Simko találkozó Ivan Simko (Szabad Fórum) kezdeményezésére szerdán egyez­tetett az MKP és a Szabad Fórum. A keddi tanácskozáshoz hason­lóan - amely a KDH és a Szabad Fórum között zajlott - a szerdai sem hozott kézzelfogható eredményt. A Szabad Fórum képviselői továbbra is makacsul ragaszkodnak Mikulás Dzurinda kormányfő menesztéséhez. Ráadásul Ivan Simko nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy szerepet vállalnak néhány miniszter leváltásában. Bugár Béla (MKP) szerint a miniszterváltás a kormány és a koa­líció további destabilizálását eredményezné és az MKP kénytelen lenne erélyesebb eszközökhöz nyúlni. Az ilyen fellépés nyilván a kormányfőre vonatkozik, aki lépéshátrányban van - Bugár szerint most rajta a sor, hogy a válság rendezésére megoldást találjon. Simko úgy véli, hogy az ország és a kormány sorsát mindenki a szí­vén viseli, csak az nem, aki ezt a válságot előidézte. Szerdán Simkoék úgy döntöttek, hogy az áprilisi elnökválasztá­son Martin Bútorát fogják támogatni. Slota: a Hyundai Szlovákiába települ Ján Slota, Zsolna polgármestere szerint a dél-koreai autó-össze­szerelő üzemnek Szlovákiában kellene megépülnie. „Értesüléseink szerint Zsolna javára billen a mérleg nyelve” - közölte tegnap Slota. Bár értesülése nem hivatalos, meggyőződése, hogy Zsolna megnyeri a lengyelekkel folyó versenyt. „Remélem, hogy a SARIO igyekezete mellett a személyem köré csoportosult zsolnai szakem­berek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az évtized befektetése Szlová­kiában valósuljon meg” - fogalmazott Slota. Először 2002-ben merült fel annak a lehetősége, hogy a Hyundai Szlovákiába települ. A pályázat elnyeréséért eredetileg Szlovákia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Románia versengett. 2003 végén a dél-koreaiak bejelentették, hogy a pályázók köre Szlovákiára és Lengyelországra szűkült. A pályázat végső győztesét valószínűleg februárban fogják kihirdetni. Emellett a brit Rover autógyár tervezett közép-európai beru­házásáról is kiszivárgott, hogy a britek is Szlovákia felé kacsint­gatnak. Pavol Rusko gazdasági miniszter szerint az új Rover- üzem Kelet-Szlovákiában épülne fel. A csatlakozás utáni autóárakat különbözőképpen ítélik meg a szakemberek A EU-csatlakozásnak a személyautók árára gyakorolt hatását kü­lönbözőképpen ítélik meg a szakemberek. Az osztrák autókereske­dők arra számítanak, hogy a csatlakozó országokban 2004 májusa után a személygépkocsik ugrásszerűen megdrágulnak és megköze­lítik, illetve elérik az ausztriai árakat. Szinte teljesen kizárható, hogy a nagyobb, német és osztrák autópiac hozzáigazodna a kisebb pi­acokhoz. Annak ellenére, hogy a szlovákiai árak mintegy 25 száza­lékkal az osztrák árak alatt vannak, az ausztriai autókereskedők nem félnek a csatlakozás utáni versenyhelyzettől. Azzal érvelnek, hogy a Közép-Európában kínált autók felszereltsége gyengébb. A Kelet-Európábán árult, silány felszereltséggel ellátott személygép­kocsikat pedig Ausztriában gyakorlatilag nem is forgalmazzák. A szakemberek egy része 2004 májusa után sem vár gyökeres változást, mert az autók ugrásszerű áremelését nem teszi lehetővé a csatlakozó országok lakosságának vásárlóereje. Oravetz Ferenc Újabb elnökjelöltek a listán Martin Bútora független államfőjelölt tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy aktivistáinak 27 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjteniük, így elindulhat az áprilisi elnökválasztáson. Az alá­írásokat szerdán adták át Pavol Hrusovsky házelnöknek. Tegnapig Bútorán kívül hat elnökjelölt adta le a hivatalos elnökjelöltté válás­hoz szükséges aláírásokat. Jozef Sesták volt külügyi államtitkár és Jozef Prokes, az SNS volt parlamenti képviselője is bejelentette, összegyűlt a szükséges számú, 15 ezer támogató aláírásuk. A jelö­léseket egyébként ma éjfélig kell a házelnökhöz eljuttatni. Vladimír Meciar ma délelőtt tizenegykor, Rudolf Schuster pedig délután négy órakor tart sajtótájékoztatót. Várhatóan mindketten ma jelen­tik be hivatalosan indulási szándékukat az államfőválasztáson. Az agrártárca megfelel az EU-követelményeknek Csáky Pál szerint az agrártárca felszámolta az eddigi hiányossá­gait és készen áll az európai uniós csatlakozásra. Az európai integ­rációért felelős miniszterelnök-helyettes ezt tegnap jelentette ki, miután tárgyalt Simon Zsolt földművelésügyi miniszterrel. Novem­berben a brüsszeli országértékelés a többi között az agráriumnak is „piros pontot” adott, amiért a földművelésügyi tárca nem megfele­lő munkája miatt Szlovákia nem állt készen az uniós strukturális alapok kihasználására. Csáky jövő kedden ismét tárgyal az Euró­pai Bizottsággal, szavai szerint azonban nem kerülnek majd szóba az acéltúltermeléssel kapcsolatos hiányosságok, amelyekre szintén figyelmeztette Szlovákiát az Európai Unió. Csak arról tud majd be­számolni, hogy egyelőre nem sikerült az előrelépés ezen a téren, mivel nem sikerült egyezségre jutni a U.S. Steel vezetésével. Az acélipari vállalat szlovákiai túltermeléséről Csáky szerint már az Egyesült Államokban is tárgyalás folyik. (h> Elveszíthetik munkahelyüket a betegeskedő emberek A kis- és középvállalatok­nál dolgozó, sokat beteges­kedő személyek egyre nehe­zebben tudják megtartani munkahelyüket. A 2004-től életbe lépett új jogszabály szerint ugyanis az első tíz be­tegséggel töltött napot a munkaadónak kell megtérí­tenie. 2003 végéig ez a köte­lezettség a Szlovák Szociális Biztosítót terhelte. A táp­pénzt csak a 11-edik naptól folyósítja a szociális biztosító. A munkaadók zöme a beteg­ség első tíz naptári napjával kapcsolatos költséget sokallja. Határozottan állítják, hogy a többletköltségüket nem egyenlí­ti ki a tavalyi évhez képest ala­csonyabb járulék (míg tavaly al­kalmazottként 38, idén 35,2 szá­zalék járulékot fizetnek). A táppénz összegének kiszámí­tása is megváltozott. A gyógyulás­sal töltött első három napért a be­teg bruttó fizetésének 25 százalé­kát, a negyedik naptól 55 százalé­kát kapja (2003 végéig az első három munkanapért 70, a negye­diktől 90 százalék járt). Ez a gya­korlatban annyit jelent, hogy gyengébb megfázás esetén né­hány napra az orvossal nem ér­demes kiíratni magunkat. Jobban járunk, ha a felépülésünkre fordí­tandó néhány napot a szabadsá­gunkból vesszük ki. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a betegek szi­gorúbb ellenőrzésre számíthat­nak. Tekintettel arra, hogy az első tíz napért a munkaadó fizeti a táppénzt, joga van beosztottja el­lenőrzésére, hogy valóban beteg- e és betartja-e az orvos utasítása­it. A 11-edik naptól számítva a munkaadó mellett a szociális biz­tosítónak is érdeke, hogy ellen­őrizze a beteget. Az új jogszabály elsősorban az átlagon felüli keresőknek ked­vez, mert megszűnt a 2003. de­cember 31-éig hatályos táppénz felső határa napi bruttó 350 ko­rona. A hosszabb, egy hónapig tartó betegség esetén viszont ők is csupán a fizetésük mintegy 50 százalékára jogosultak. Az új jogszabály szerzői a munkaadókkal szemben állít­ják, hogy a cégek számára elő­nyösebb az új rendszer. 2004 januárjától ugyanis alkalma­zottjaik után 38 helyett csak 35,2 százalék járulékot kell fi­zetniük. A reform elsődleges célja szerintük a betegségből eredő munkahelyi kimaradá­sok mérséklése. Szlovákiában a betegség miatti hiányzás az európai országok között a leg­magasabb. Az említetteken kívül még más változással is számolni kell. A munkaadó várhatóan nagyobb fi­gyelmet fog szentelni az új alkal­mazottak kiválasztására. Nyilván előnyben részesítik majd a kispor­tolt, egészséges, nem dohányzó, absztinens személyeket. Bár ez egyfajta megkülönböztetés, amely sértheti az egyetemes emberi jo­gokat, de a készülőiéiben lévő diszkrimináció-ellenes törvény nem írhatja elő a cégtulajdono­soknak, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a leendő be­osztottjaikat. Oravetz Ferenc Kevés pénz jut az úthálózat karbantartására Tavaly az útkezelő vállalatok 2,5 milliárd koronából gazdálkodhattak, idén 2,1 milliárdot kell beosztaniuk A másod- és harmadosz­tályú utak - amelyek a szlo­vákiai úthálózat mintegy 80 százalékát teszik ki - mi­nőségének javítására idén nincs remény. A tavalyi év­hez képest ugyanis keve­sebb pénz jut az utak kar­bantartására. 2004. január elsejétől a má­sod- és harmadosztályú közutak fenntartását a nyolc kerületi ön- kormányzat hatáskörébe utalták át. A költségvetésből erre a célra 2,1 milliárd koronát különítettek el. Tavaly az útkezelő vállalatok 2,5 milliárd koronából gazdálkod­hattak, a kátyúk javítására 260 millió koronát fordítottak. Ezen kívül augusztusban a kormány az útpálya-programból félmilliárd koronás összeget szabadított fel hozzávetőleg 500 kilométeres út­szakasz soron kívüli felújítására. Az idei 2,1 milliárd koronából a legnagyobb összeget, 400 mil­lió koronát a besztercebányai és az eperjesi kerületnek szánták. Legkevesebbre, 70 millió koroná­ra a pozsonyi kerület számíthat. A másod- és harmadosztályú utak fenntartásának átruházását és annak finanszírozását a kerüle­ti önkormányzatok vezetői helyte­lennek tartják. „Nem vagyunk megelégedve a pénz elosztásával, mert a szlovákiai úthálózat 80 szá­zalékára az elkülönített pénzös­szeg csupán 20 százalékát szán­ják, ami rendkívül kevés” - állítja Antonín Raisinger, a Kassai Kerü­leti Önkormányzat közlekedési osztályának vezetője. Az állam szerinte a lepusztult utakat pénzfe­dezet nélkül az önkormányzatok tulajdonába utalta át. Reisinger véleményét mások is alátámasztják és az utak kar­bantartása körül kialakult hely­zetet komolynak minősítik. Becslések szerint ezek 40 száza­léka nagyon rossz állapotban van. A közlekedésügyi miniszter még tavaly kidolgozott egy ter­vet, amely alapján 2005-ig fel lehetne újítani a másod- és har­madosztályú utak zömét. Esze­rint az útfelújítás három év lefor­gása alatt négy-ötmilliárd koro­na összeget emésztene fel. A ha­talmas összeg láttán a kormány­tagok a tervezetet elvetették. A legtöbb megyei önkor­mányzat pénzhiányban szen­ved. Az idei útkarbantartásra ez idáig a Pénzügyminisztérium még nem utalt át semmit. A besztercebányai kerületben már gondot jelent a hókotrógépek üzemeltetéséhez szükséges gáz­olaj beszerzése is - állítja Milan Ozdinec, a közlekedési osztály vezetője. Az utak karbantartása szempontjából a többi kerület­ben sem jobb a helyzet, mert a gázolaj megvétele mellett az utak sózására sincs elegendő pénz. Néhány helyen az útkeze­lő dolgozók januári fizetése sem biztos. A Közlekedésügyi Minisz­térium cáfolja, hogy a januári fi­zetések veszélybe kerülnének. A szükséges pénzt a Pénzügymi­nisztériumnak a napokban kel­lene átutalnia a kerületi önkor­mányzatok számlájára. o.f. Tovább gyűrűzik az iraki olajbotrány 270 nevet tartalmaz az a hitelesnek tekinthető lista, amelyen a szereplő szemé­lyek az Irakot sújtó olajem­bargó idején a rezsimnek nyújtott politikai támogatá­sért olajban fizetett busás hálapénzt kaptak a volt ira­ki diktátortól. Állítólag Szlo­vákiában élő személyek és egy politikai párt (a KSS) is aközött a 270 személy kö­zött van, aki a 90-es évek­ben az iraki rezsimnek nyúj­tott segítségért olajban fize­tett hálapénzt kapott. Eduard Kukán külügyminiszter a szerdai kormányülés után közöl­te: az üggyel kapcsolatban az iraki nagykövetség útján hivatalos tájé­koztatást kért az iraki olajipari mi­nisztériumtól. A nyomozásba az Interpol szlovákiai irodája is be­kapcsolódott, tájékoztatást kért az Interpol bagdadi irodájától. Szaddám Husszein iraki diktátor olajjal fizetett külföldi segítőinek Az iraki olajjal kapcsolatos piszkos üzletekkel a Kommunis­ta Pártot (KSS) is összefüggésbe hozták. A France Soir napilap és a szintén francia Procse Orient arról írt, hogy a szlovák kommunisták 3,8 millió hordó olajat kaptak. A jelenlegi áron ez 3,8 milliárd koronát jelent. A listán szereplő franciák közül a legismertebb Charles Pasqua, aki 1986-1995 között két párizsi kormányban is belügyminiszteri tisztet töltött be. Jelenleg az euró­pai parlament frakciójának, a na­cionalista Európai Nemzetek Szövetségének elnöke. A neve egy 12 millió hordós olajszerző­désen szerepel. Éppen ő segített a Vojtech Tkác vezette Népi Uni­ónak (LÚ), hogy tagjává váljék az említett tömörülésnek. Tkácék baráti kapcsolatokat ápolnak ve­le. „Nem tartunk tőle, hogy hát­rányunk származna belőle” - ál­lítja Olga Keltosová (LÚ). A Politika tegnapi számában ar­ról írt, hogy a 90-es években nem­csak olaj-, hanem fegyverüzletről is szó volt. Pasqua ugyanis Szlová­kiával a körözött Pierre Falcone révén is kapcsolatba hozható. Azt is megemlíti, hogy Falcone benne volt egy törvénytelen szlovákiai fegyverüzletben. A Kazahsztánból származó fegyvereket az OSOS Vrútky cég (a cég 1994-ig ZTS OSOS Martin néven szerepelt) se­gítségével vitték ki az országból. „A cég nyilván a fegyverüzletből be­folyt pénzmosással is foglalkozott”. A Politika cikkírója tudni véli, hogy a piszkos pénzeket az afrikai Gabonból a Falcone által nyitott párizsi számlára utalták át. -of­Terjed az influenza Tombol az influenzajárvány a Dunaszerdahelyi járásban. Az elmúlt héten 2584 náthalázas megbetegedést regisztráltak az orvosok, 100 ezer lakos közül 2325-en betegek. Az influenza a Komáromi és az Érsekújvári já­rásban is gyorsan terjed, az előbbiben 1606, az utóbbiban 1542 megbetegedés jut 100 ezer lakosra. Ebben a két járásban a betegek száma még nem érte el a járvány szintjét. Mától betiltot­ták a beteglátogatást a duna­szerdahelyi kórházban. A Ko­máromi járásban a múlt heti adatokhoz képest 172 százalék­kal nőtt az influenzás betegek száma. A járvány miatt bezártak két marcelházai óvodát, vala­mint a modori és a hetényi alap­iskolákat. Az érsekújvári Czuczor Gergely utcai alapiskolában sincs tanítás. Juraj Benko érsekújvári epidemiológus szerint már nincs értelme beoltatnunk magunkat az influenza ellen. w

Next

/
Thumbnails
Contents