Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-28 / 19. szám
2 2004. január. 28., szerda BAL PART Ftfdlap SZLOVÁKIA A szlovákiai reformok az EU számára is hasznosak lehetnek A szlovákiai reformokból az EU is profitálhat - állította Mikulás Dzurinda kormányfő a gazdasági kérdésekről rendezett „Nemzeti Fórum" elnevezésű értekezlet megnyitóján. „E reformoknak köszönhetően Szlovákiában egészséges gazdasági fejlődésről és kiegyensúlyozott pénzügyi politikáról beszélhetünk. A gazdasági fejlődés mutatói közép- és hosszútávon is optimizmusra adnak okot ” - fogalmazott a miniszterelnök. Egyúttal leszögezte, hogy a szlovákiai reformok és az EU-csatlakozás között nincs összefüggés - a reformokat nem az EU-tagságból eredő követelmények váltották ki. A rasszizmus és a megkülönböztetés elleni harc nem megfelelő Az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott jelentésben elmarasztaló értékelést készített Szlovákiáról. A szerzők szerint a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni harc eredményei Szlovákiában több szempontból nem felelnek meg az elvárásoknak. Továbbra is tetten érhetőek a rasszista indíttatásból elkövetett erőszakos cselekmények, brutális rendőrségi beavatkozások, amelyek a hatályos törvények megkerülésével gyakran megtorolatlanul maradnak. A roma kisebbség szinte az élet minden területén (lakhatási feltételek, foglalkoztatottság, művelődés) hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve. A gondok megoldására kidolgozott különböző stratégiák és foganatosított intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt. A legfelsőbb politikai vezetés által kinyilatkoztatott szándékot és e kérdés megoldásával kapcsolatos prioritásokat nem sikerült átültetni a gyakorlatba. A roma kisebbséggel szemben a többségi nemzetnek továbbra is előítéletei vannak. Az Európai Bizottság jelentése ajánlásokat is tartalmaz, amelyeket a szlovák kormánynak meg kellene valósítania. Pozsonyban tárgyalt a Microsoft első embere Bill Gates, a Microsoft számítástechnikai világcég alapítóját és elnökét tegnap Mikulás Dzurinda kormányfő is fogadta. A megbeszélésük fő témája az információs társadalom kiépítése Szlovákiában. Szóba került a számítógépek jobb kihasználása a közigazgatás és az iskolai oktatás terén, valamint a szoftverfejlesztés lehetősége Szlovákiában. A most először hazánkba látogató Bill Gates-t a közeljövőben tiszteletbeli lovaggá ütik Nagy-Britanniában. A szokásoknak megfelelően II. Erzsébet angol királynőtől veheti át a címet a Buckingham-palotában rendezendő ünnepségen, az esemény időpontja azonban még nem ismert. Bill Gates napjaink egyik legkiemelkedőbb üzletembere, s a kitüntető címet az üzleti élet fejlődésének elősegítéséért nyerte el - mondta hétfői nyilatkozatában Jack Straw brit külügyminiszter. Straw szerint a Microsoft technológiái nagy hatással vannak a brit gazdaságra is. Gates csak a tiszteletbeli lovag címet kapja meg. A „Sir” jelzőt nem viselheti neve előtt - arra csak a britek, illetve a nemzetközösséghez tartozó államok polgárai jogosultak. Az Imperial Tobacco bezárja kelet-szlovákiai gyárát Bezárják a brit tulajdonban lévő, Popradtól kicsit északra található Spisská Belá-i dohánygyárat, amelynek következtében 300 ember veszti el munkahelyét. A kelet-szlovákiai üzemén kívül - amely évente csaknem hatmilliárd darab cigarettát gyártott - a brit tulajdonos magyarországi Reemtsma Debreceni Dohánygyárában és szlovéniai dohányüzemében is leállítja a termelést. Míg Magyar- országon 380, Szlovéniában 260 személy kerül az utcára. Alex Parsons, a brit cég szóvivője arról tájékoztatott, hogy az említett három gyáregység kiiktatásával évente 20 millió angol font megtakarításával számolnak. Az Imperial Tobacco Group a világ négy legnagyobb dohánygyártója közé sorolható. Tavaly Kambodzsában és Hollandiában számolt fel egy-egy üzemet. A szepességi dohányüzemének bezárásával a párkányi Kappa Obaly a.s egy figyelemreméltó ügyfelét veszíti el. Eveken át a cigaretta csomagolásához használt hullámpapír-lemezből készült dobozokat szállított folyamatosan a brit cégnek. Tegnap ülésezett a Koalíciós Tanács Tegnap két fontos kérdésben született döntés a Koalíciós Tanács ülésén. Hosszú, több mint három hónapos vajúdás után Aurel Ugor, a katonai hírszerzés volt alkalmazottja lett a Nemzet- biztonsági Hivatal (NBU) igazgatója. Az NBU vezetői poszt Ján Mojzis leváltása óta volt betöltetlen. Tavaly októberben Mikulás Dzurinda az SDKU és ANO miniszterek segítségével távolította el Ján Mojzist az NBU éléről. A szabadelvűek előző jelöltje, Jaroslav Ivor a KDH és az MKP részéről nem kapta meg a kellő támogatást. Ez után jött az ANO újabb javaslata, amelyre a koalíciós partnerek rábólintottak. Az NBU irányítására ideiglenesen február 29-ig Matej Sudor kapott megbízatást. Másik nekirugaszkodásra sikerült közös nevezőre jutni az uniós biztos személyét illetően is. A tegnapi határozat alapján Ján Fígel (KDH) képviselheti Szlovákiát. A tíz csatlakozó ország európai megbízottjára egyébként májustól novemberig felkészülési időszak vár. November elsején nevezik ki őket teljes jogú uniós biztosokká. Oravetz Ferenc Az Unió várja az új EU-biztosokat A közép-kelet-európai képviselők ugyanazért a munkáért nagyságrendekkel kevesebbet kapnak majd, mint az olasz kollégáik Egyelőre nincs elmozdulás az EU alkotmányos szerződésével kapcsolatos legfontosabb nyitott kérdésekben és nem sikerült megegyezni az uniós képviselők fizetésének egységesítéséről sem. Az Unió soros ír elnöksége viszont az alkotmányt illetően egyértelműen elkötelezett amellett, hogy lehetőleg még megbízatása idején, vagyis ebben a félévben megállapodás szülessen a függőben lévő problémákról. A kormányok még a héten döntenek arról, hogy kit kívánnak küldeni az Európai Bizottságba. Uniós illetékesek tájékoztatása szerint Romano Prodi, a bizottság elnöke ugyanis január végére szeretné befejezni a tíz csatlakozó országból érkező új biztosok személyéről folytatott egyeztetéseket. A Koalíciós Tanács tegnap Ján Fígelt (KDH) választotta az európai biztosi posztra. A hétfői találkozón a miniszterek - a német, osztrák, francia és svéd ellenállás láttán - nem tudtak egyezségre jutni az európai parlamenti képviselők fizetésének egységesítéséről. Az említett négy ország képviselői so- kallották a javasolt havi 8500 eurót, és nem értettek egyet azzal, hogy az összes Uniós képviselő egyforma fizetést kapjon. A csatlakozó országok külügyminiszterei azzal érveltek (eredménytelenül), hogy a közép-kelet-európai képviselők lehetetlen, megalázó helyzetbe kerülhetnek Strasbourgban és Brüsz- szelben, hiszen javadalmazásuk egyrészt Nyugat-Európában nem elég, másrészt ugyanazért a munkáért nagyságrendekkel kevesebbet kapnak majd, mint olasz kollégáik. A hétfői ülés után szinte biztos, hogy az Uniós képviselők fizetése és jogállása ügyében még évekig nem történik elmozdulás. Feltehetően nemzeti döntést kell hozni az aránytalanságok enyhítéséről, amely annyit jelent, hogy az állami költségvetésből kell majd a fizetésüket részben kiegyenlíteni. Egyébként az egyes országok EU-képviselőinek alapfizetése eléggé eltérő. Míg az olaszok havonta 11 ezer (480 ezer korona), a spanyolok csupán 2600 eurót kapnak. A szlovákok 900 (36 ezer korona), a litvánok mindössze 800 euróra számíthatnak. Az alapfizetés mellett viszont még jelentős juttatásokra jogosultak. Az európai honatya asszisztenseinek kiadásaira 12 052 euró. a napi kiadásainak fedezésére pedig 3456 euró jár. Strasbourgban vagy Brüsszelben évente 100 napon át tárgyalnak. Minden egyes napra 262 euró napidíjat számlázhatnak. A fizetések egységesítése estén a szlovák képviselők a szlovákiai átlag 33 szorosát, a miniszteri fizetések hétszeresét, a kormányfő fizetésének ötszörösét kapták volna. Az említett négy ország ellenzése miatt viszont ennél jóval alacsonyabb bérrel lesznek kénytelenek megelégedni. Oravetz Ferenc A csatlakozó államok uniós honatyáinak fizetése euróbán: Ciprus 3000, Csehország 1500, Észtország 1800, Magyar- ország 2500, Lettország 980, Litvánia 800, Málta 1000, Lengyelország 2300, Szlovákia 900, Szlovénia 2500. Az EU-csatlakozás után csökkennek a telefondíjak Szlovákia EU-csatlakozása után a jelek szerint csökkenni fognak a telefondíjak - a nemzetközi beszélgetések árai viszont valószínűleg változatlanok maradnak. Jelenleg Szlovákiában az alacsonyabb átlagbérek ellenére az Uniós átlaghoz képest jóval drágábban telefonálhatunk. Míg a vezetékes telefonon egy háromperces beszélgetés az EU tagországaiban körülbelül 5,50 koronába, Szlovákiában 6,68 koronába kerül. A lakosság vásárlóerejének összehasonlítása esetén ez a különbség még nagyobb. Egyébként a jelenlegi tagországok mellett a többi csatlakozó országban is olcsóbban telefonálhatnak az emberek. Csehországban például egy átlagember havi fizetéséből 50 százalékkal hosszabb ideig telefonálhat, mint egy szlovák. E különbségeket a piac liberalizációja fokozatosan meg A szlovák piac teljes liberalizálása jelentősen megváltoztathatná a telefondíjakat fogja szüntetni és a többi tagországok között ma még létező különbségek is felszámolásra kerülnek. A piac liberalizálása új versenyhelyzetet teremt és ennek eredményeként alacsonyabb árakkal és színvonalasabb szolgáltatásokkal számolhatunk - állítják a Közlekedési, Posta- és Távközlésügyi Minisztérium, valamint a Slovak Telecom (ST) szakemberei. Ezzel szemben az EuroTel úgy véli, hogy az ő telefondíjaikat az EU- csatlakozás nem fogja befolyásolni. A telefontársaságok szakembereinek zöme viszont egyetért abban, hogy a szlovák piac teljes liberalizálása jelentősen megváltoztathatná a telefondíjakat. Ezen a téren ugyanis még sok a tennivaló. 2003 nem hozott áttörést - egyedüli pozitívum, hogy a parlament elfogadta az elektronikus kommunikációról szóló törvényt. Egyelőre gondot jelent a törvény gyakorlati alkalmazása. Az ST és egy szolgáltató között eddig csupán egyetlen, a hálózat átkötésére vonatkozó szerződést sikerült megkötni. Abban az esetben, ha nem jönnének létre további szerződések, a piaci árak felszabadítását az egyszerű felhasználó nem fogja érzékelni. Bár az emberek választhatnak az egyes szolgáltatók között, az ő hálózatuk révén az ST ügyfelei elérhetetlenek lesznek. Sok függhet a Telekommunikációs Hivataltól, attól, hogy a szerződések megkötésének előmozdításában érvényt tud-e szerezni jogköréből fakadó feladatának. Vladimír Ondrovic, a Telekommunikációs Szolgáltatások Szövetségének elnöke szerint a piac teljes liberalizálásának legnagyobb akadálya a Szlovák Telekommunikáiós Vállalat privatizációjának feltételei, amelyeknek köszönhetően a vállalat helyzeti előnybe került a többivel szemben. Az új törvény - amely teljes mértékben összhangban van az EU-előírá- sokkal - azonban ezt a helyzeti előnyt fel fogja számolni. o.f A környező országok háromperces helyi telefondíjai: Csehország 5,398, Lengyelország 3,186, Magyarország 4,801, Belgium 1,197 és az EU átlaga 5479. Az említett telefondíjakat az EU által a csatlakozó országokról 2003-ban készített jelentésből merítettük. Lapszemle fronffurter Allgemeine A repülőgéppel utazók a következő évtől az Európai Unióban magas kártérítést igényelhetnek járatkimaradás vagy túl- foglalás esetén. Az EU-külügy- miniszterek hétfőn döntöttek Brüsszelben arról az intézkedésről, amely a repülőtársaságok körében erős kritikára talált. Nagy-Britannia és Írország az adatok szerint a szabályozás ellen voksolt, Németország tartózkodott, mivel tart a repülési útvonalak túlzott megterhelésétől. 2005-től minden légiutas, akit a túl sok előjegyzett hely- foglalás miatt visszautasítanak, a 3500 km-nél hosszabb utazási távolságnál 600 euró, 1500- 3500 km közötti utazásnál 400 euró, rövidebb távolságok esetén pedig 250 euró kártérítésre jogosult. Az EU-bizottság adatai szerint az EU-ban évente közel 250 ezer utast utasítanak vissza a légitársaságok, akiknek a helyjegyét a gépen kétszer is eladták. Ezáltal ugyanis biztosítani akarják a kihasználtságot, arra az esetre is, ha a foglalt jegyeket nem veszik át. A társaságok azonban kritizálták a rendelkezést, amely túl nagy kiadásokat idézne elő és hátrányosan érintené a légi utazást más utasszállítókkal szemben. Az intézkedés szerint a túl- foglalás miatt elutasított utasok választhatnak a kártérítés, a jegyár visszatérítése vagy egy alternatív repülés között. Előreláthatóan a kártérítéshez hozzátartoznak majd az étel-, ital- és a szállodai költségek a járatok öt óránál hosszabb késése esetén is. A társaságoknak ezentúl számolni kell azzal, hogy járatkimaradás esetén az utasoknak a túlfoglalással azonos mértékű kártérítést kell kifizetni. Die Presse Az EU-tagállamok hétfőn korlátok közé szorították az Európa Parlament munkáját. Az uniós külügyminiszterek ugyanis elutasították a szavazásra beterjesztett képviselői határozatot, amely a jövedelmek harmonizálását foglalja magában. Ezáltal a megszorítások 1998 óta vitákban felvetett reformja, amely a nyáron befejeződő törvénykezési időszakban már nem valósult meg, az EU-s választások meghatározó témája lehet. Mindenekelőtt egyelőre marad az aktuális jövedelemszabályozás, amely hónapok óta komoly vitákat eredményez a politikusok állítólagos privilégiumairól. Néhány nappal ezelőtt a német jogászprofesszor, Hans Herbert von Arnim azt állította, hogy a képviselők a mindenkori nemzeti képviselői fizetéshez kötött alapfizetésük mellett havonta 20 ezer euró értékben jövedelem-kiegészítést kaptak, amit a konzervatív német Európa Parlamenti képviselő, Klaus- Heiner Lehne hétfőn „kitaláció- nak és a legrosszabb értelemben vett felbujtásnak” nevezett. A jövedelmek egységesítése, kb. 9000 euró - az olasz képviselőkön kívül - mindenkinek egyértelmű fizetésemelést, néhány keleteurópai ország népképviselőjének pedig keresetük megtízszereződé- sét jelentette volna. Ezzel pedig jövedelmük nagymértékben saját államfőjük fizetése fölé emelkedett volna. Miután a határozatot a diplomáciai egyeztetésen is elutasították, a parlament levette napirendjéről és 8600 eurós havi jövedelmet ajánlott fel. Az osztrák külügyminiszter, Benita Ferrero- Waldner bár nem nevezett meg számára elfogadható összeget, hozzátette: az a fizetés nem elég. Összeállította: K.H.
