Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-28 / 19. szám
Ftfdlap JOBB PART 2004. január. 28., szerda _____3. To vábbra is érték a kézilabda Hosszan tartó, olykor élesebb hangú kijelentésekkel tarkított vitát követően sikerült megnyugtatóan rendezni az Esztergomi Kézilabda Sport Egyesület helyzetét. A kialakult hercehurca miatt sokan tartottak attól, hogy a nézők elfordulnak a kézilabdától, de a mérkőzéseket továbbra is rendre telt ház előtt játssza az Esztergom. Vasárnap végre a pályán is helyreállt a rend, az Egom újra győzni tudott. És láss csodát: az aprócska sikernek is lehet örülni, a mérkőzést követően szurkolók egész csapata várt a lányokra, egy-egy játékos aláírásáért pedig sorban álltak a rajongók. A mérkőzés hajrájában nagyon jól játszó Sipos Krisztinát („Sipi") még hajszárítás közben sem hagyták nyugodtan a szurkolók, aki nem vette zokon, és készségesen állt az autogramvadászok rendelkezésére. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Ki lesz az M5-ös vevője? A gazdasági és közlekedési miniszternek már csak négy napja van, hogy ösz- szeállítsa a pontos menetrendet, amely szerint az Európa legdrágább autópályájaként emlegetett M5-öst üzemeltető céget, az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt-t az állam nevében kivásárolják. Az idő elsősorban azért szorít, mert az ígéretek szerint legkésőbb március 12-től ezen az úton is bevezetnék a matricás rendszert. A miniszterelnök január 31- ig adott határidőt Csillag Istvánnak, hogy az állam nevében megtalálja az M5-öst üzemeltető cég vevőjét. A dátum jelentősége, hogy ezen a napon rendezik meg az MSZP szegedi kongresszusát, és ez a város várja a leginkább az M5- ös továbbépítését - ehhez pedig szorosan kapcsolódik a matricás rendszer bevezetése. Az AKA Rt. kivásárlása 120 milliárd forintba kerül, így a kormánynak sem mindegy, hogy ezt a programot hogyan tudja kommunikálni és végrehajtani. Ha a dolgok nem az eredetileg tervezett rendben haladnak, Csillag István a hatáskörének alapos csökkenésére számíthat. Ez a veszély napról napra nő, mivel a miniszter még mindig nem ismertette a kormánnyal a pontos menetrendet, valamint azt, hogy ki lesz az a befektető, aki az állam nevében kivásárolja az AKA Rtt. A Postabank privatizációjából befolyt 101 milliárd forint a vásárlás nagy részére fedezetet nyújt, és többen arra számítottak, hogy a maradék részvényt a Magyar Posta Rt. veszi meg. A Posta azonban múlt év végén az alaptőkéje leszállítását kezdeményezte. Az Rt. emiatt jelenleg nem tudná saját erőforrásokból megvalósítani a vásárlást, jegyzett tőkéje mindösz- sze tizenkét milliárd forint. Észszerű megoldás lett volna, ha az ÁPV Rt. állja a kivásárlás fennmaradó részét, de hiába állna rendelkezésére 90 milliárd forint, a Népszabadság információi szerint ugyanis nem szerepel a vagyonkezelő költség- vetésében ez a beruházás. Felmerülhet még a Magyar Fejlesztési Bank és annak külföldi befektetésekre létrehozott cége, a Corvinus Rt., csakhogy az MFB kizárólag fejlesztési célú pénzügyi szolgáltatásokat nyújthat, a Corvinus pedig azért nem folyhat bele a vásárlásba, mert az autópálya a magyar határokon nem nyúlik túl. A négy napos határidő betartását az is veszélyezteti, hogy a fúziónak minősülő szerződés aláírásához szükség van a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyására, ám ez a legegyszerűbb esetben is minimum 45 napot vesz igénybe. Az állam ugrásra készen várja, hogy megindíthassa az M5-ÖS autópálya új szakaszát Kiskunfélegyháza és Szeged közt, ám amíg nincs meg a vevő, addig a beruházást nem lehet folytatni. GK (Forrás: ma.hu , Népszabadság) Nem politikai okok miatt támadják a PSZÁF-ot Hiányzó egészségügyi fedezet Molnár László szocialista képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy az MSZP országgyűlési frakciója szakmai alapon közelíti meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését, a politikai támadás vádját visszautasítja. A PSZAF korábban politikai támadásnak minősítette Molnár László szavait, miszerint megelőzhető lett volna a csődbe jutott ingatlan-szövetkezet betéteseinek károsodása, ha a PSZAF jelezte volna a tudomására jutott anomáliákat. A jelenlegi törvények alapján az ingatlanbefektetési szövetkezetek azonban nem tartoznak a szervezet ellenőrzési jogkörébe - állítják a szervezetnél. A képviselő keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a PSZÁF felügyelete alá tartozik az ingatlanszövetkezet, hiszen „befektetési céllal pénzt adnak kamat, vagy hozam reményében azok, akik persze lehet, hogy formailag szövetkezeti részjegyet jegyeznek, de ez tartalmilag nyilvánvalóan befektetés”. A befektetők védelme a PSZAF kiemelt feladata, ők azonban nem tekintik betétesnek az ingatlanszövetkezetekbe belépőket, a 2000-es szövetkezeti törvény alapján viszont e szövetkezetek profitorientált gazdasági társasági tevékenysége befektetés. A képviselő már korábban hangot adott azon véleményének, hogy a pénzügyi szervezet működésével, informatikai, ellenőrzési és utóellenőrzési rendszerével bajok vannak. Továbbá azt is kifogásolta Molnár László, hogy a pénzügyi szervezet az elmúlt időszakban nem működött együtt megfelelően a Pénzügyminisztériummal. gk A megszorítások miatt a kórházak idén tíz százalékkal kevesebb pénzt kapnak, mint tavaly - közölte Selmeczi Gabriella fideszes képviselő az ellenzéki frakció kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, hogy az egészségügyi miniszter buzgalma még Draskovics Tiborén is túlmutat. Kökény Mihály egészségügyi miniszter „a legrosszabb szocialista pénzügyminisztereken is túltesz abban, hogy miként kell pénzt elvenni a kórházaktól, és hogyan kell a betegekkel fizettetni az egészségügyi ellátásokért” - mondta a politikus. Nyilatkozata szerint arra kérték Kökény Mihályt, hogy vonja vissza az egészségügyben megszorításokat hozó intézkedéseit. Frajna Imre fideszes képviselő veszélyesnek nevezte, hogy a kiadott kormányrendelet értelmében a kórházak teljesítménye után csak a tavalyi év bázisán fizetnek. Ha a kórházak túllépik ágyszám-kapacitásu- kat, akkor ennek költségét csak utólag vagy egyáltalán nem fizetik ki - közölte a képviselő. Hozzátette: a Fidesz attól tart, hogy a kórházakban várólisták alakulnak majd ki. Frajna Imre azt is kifogásolta, hogy az egészségbiztosító csak azon betegek után fizetne teljes árat az adott intézménynek, akik a hónap elején betegszenek meg. Selmeczi Gabriella szerint a költségvetés egészségügyi fejezetéből 70 milliárd forint hiányzik. „A megszorítások következtében a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek csökkennek a bevételei, kiadásaik viszont jelentősen nőnek” - közölte az ellenzéki politikus. gk MAGYARORSZÁG Agrárhelyzet az EU kapujában - a kerekasztal négyszögesítése? Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar Rádiónak adott minapi interjújában kijelentette, hogy az EU- átállással kapcsolatos (elsősorban a támogatási rendszerre vonatkozó) döntések terén elvi megállapodás köttetett decemberben hazánk és az EU között, ám részletkérdésekben még mindig vannak vitáink az EU-val. „Vannak magyar érdekek, vannak EU-s érdekek, és meg kell tanulnunk ezeket összegezni és egyesíteni” - tette hozzá a szaktárca vezetője. A jelenlegi időszak Németh szerint jó lehetőséget ad egy középtávú program elkészítésére, még annak tudatában is, hogy az EU-s közös agrárpolitika reformja épp most van Brüsszelben napirenden, mely várhatóan nagyon komoly döntéseket, óriási változásokat hoz a közös agrárpolitikában. „Minden olyan lépést eredménynek tartok, ami előrevisz” - utalt a miniszter a napokban életre hívott Nemzeti Agrárkerekasztai jövőjére. Faludi Sándor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség gazdatagozatának elnöke a témához hozzászólva reményének adott hangot, hogy bár a kormány nem kívánt az úgynevezett akut kérdésekről tárgyalni, hanem csupán egy jövőképről gondolkodott a kerekasztal első ülésén, a jövőben ez megváltozhat. Mint fogalmazott: „több tízezer Tiborc panasza jut el hozzánk, és mi azt szeretnénk, hogy hallja meg végre ezeket a panaszokat a kormány, és a magyar társadalom, a közvélemény is.” Levegő Munkacsoport - nyílt levél Draskovics Tiborhoz Draskovics Tibor címzetes államtitkárhoz, egyben friss pénzügyminiszter-jelölthöz intézte legutóbbi nyílt levelét a Levegő Munkacsoport, a leendő miniszter által meghirdetett: hogyan spóroljunk meg 120 milliárdot? - kérdésre reagálva. Az államháztartási kiadások csökkentésére a szervezet összesen huszonkét pontból álló csomagot állított össze, mellyel előzetes számítások szerint mintegy 533 milliárd forint megspórolását látják biztosítottnak az éves költségvetés részére. A javaslatok között szerepel az APEH és a VPOP megerősítése a fekete gazdaság visszaszorítása érdekében, a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjának bevezetése (az általuk okozott útkárok fedezetéül), és a személygépkocsi-használat elszámolásának szigorítása is. Jellemző, hogy elsősorban a környezetszennyező tevékenységek visszaszorításáért alakult munkacsoport pusztán az autópálya-építések támogatása utáni áfa-visszaigényelhetőség eltörlésével, valamint az autópálya-építések támogatásának csökkentésével 140 milliárdos pluszbevételt lát elérhetőnek éves szinten. A nyílt levél szerint (teljes szöveg: levego.hu) „az intézkedés erősítheti az emberek hitét abban, hogy a kormány ténylegesen is végrehajtja a Kormány- programnak a társadalmi párbeszédre vonatkozó pontjait”. Fideszes bírálat Strasbourgban Romániának Románia kisebbségi politikáját bírálta Németh Zsolt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében. Németh Zsolt felszólalásában többek között az emberi jogok romániai helyzetéről is beszélve annak a véleményének adott hangot, hogy alapvető, szemléletbeli változásokra van szükség a kisebbségvédelmi kérdésekben Romániában. Az Orbán-kor- mány volt külügyi államtitkára kifejtette ugyanakkor, hogy érzékelhető fejlődés indult el az uniós integráció felé törekvő szomszédunknál, különös tekintettel a csángók ügyére (a csángóoktatás és az anyanyelv használat terén). Németh továbbra is elfogadhatatlannak tartja viszont a Székely Nemzeti Tanács aktivistáinak hatósági zaklatását, valamint a román kormányfő és a külügyminiszter szélsőséges megnyilvánulásait a székelyföldi autonómiatörekvések támogatóival szemben. A Fidesz delegáltja beszédében abbéli reményét fejezte ki, hogy mielőbb megszülethet az európai autonómia charta, mely minden bizonnyal hozzájárul majd Románia kisebbség politikájának új alapokra helyezéséhez. Matolcsy György: „elvesztettük versenyelőnyünket” Magyarország elvesztette befektetési vonzerejét - jelentette ki Matolcsy György volt gazdasági miniszter, jelenleg a Növekedéskutató Intézet vezetője hétfőn Berlinben. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség gazdasági küldöttségével a német fővárosban tartózkodó közgazdász szerint legalább is ezt tükrözi a német szakemberek Magyarországról alkotott képe. Matolcsy hozzátette, hogy az elmúlt évtized nagyobb részében szomszédaihoz képest versenyelőnyt élvező Magyarországot mára már Lengyelország, Csehország és Szlovákia is megelőzi e téren. A német szakemberek úgy látják, a fő baj a magyar adórendszerrel van, mely helyett egy, a Szlovákiában bevezetett egyszerűsített rendszerhez hasonlót javasolnak (2004. január 1-től 19 százalékos, lineáris szisztéma működik északi szomszédunknál). Kovács Árpád Külföldre igyekvő román „turisták” Huszonnégy óra leforgása alatt csaknem hatezer külföldre igyekvő román állampolgárt fordítottak vissza az ország többnyire nyugati határállomásairól az elmúlt hétvégén. A határrendészettől származó adatokat idéző sajtóközlések szerint a schengeni térségbe igyekvő, többnyire a román-magyar határról visszafordított román turisták közül nagyon sokan nem rendelkeztek a külföldi utazáshoz szükséges iratokkal, valamint tervezett külföldi tartózkodásuk pénzfedezetével. Több esetben a turisták szállítására szakosodott cégek vagy gépkocsi-vezetőik sem rendelkeztek a törvényesen kötelező igazolásokkal és bizonyítványokkal. Az Arad megyei határállomásokon mindössze kilenc óra leforgása alatt több olyan „turistát" tartóztattak fel, akiket korábban nyugat-európai országokból különböző törvénytelenségek miatt kitiltottak, és most hamis papírokkal próbáltak visszajutni. gk
