Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-28 / 19. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk 17. udin 2004. január 28. szerda Károly, Karola (Aquinói Szt. Tamás, Szt. Károly napja) A HÍD ÚJJÁÉPÍTVE: 2001. OKTÓBER 11. Fäsrerfrestehelyertei Horváth Balázs • Sreikesztők: Köb Pbr (sxkx/ákiai bel- és külpolitika). Baztal Tímea (régiói • Főmunkatéisak: Oavetz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport). Váczy R István (kultúra) ■ Munkatáisak. Áipási Károly. Bukovics Krisztián. Epre* József. Gál Kata, Muzday .tyjnes • Művészeti verető: Bakige P. Szeder • Tervezőszerkesztő A^alvi Loretta • Szerkesztőségi titkár Jászbertnyiné Kárász Krisrtina ■ Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4, postádra: 2501 Esztergom, Füstadók 235. telefon: +36 (33) 500-750 telefax: +36 (33) 500-750 e-mail hidkgitir esztergom.hu • Kiadja a Sdigonium Rt, 2500 Esztergom Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Fekte kiadó Kfcke Ferenc igazgató- Terjesztési wrető: Htiuálh Gábor • Hirdetésfelvétel Stand Balázs, 2500 Esztergom Deák Ferenc utca 4, telefon +36(33)500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem válal felelősséget. Kézirakikat fényképeket nem óraink meg és nem küldünk vissza • Terjeszti a Mägyer Fbsta Rt, RábaWr Rt . Buvtiir Rt vdamml az attemdív terjesztők • Bőíirethető a hirtapkézbesitőknél, a postán a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint II 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona) • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Ffostafiók 21), felelős vezető: Kovács Jánoe ügyvezető igazgató. Védett fiúk Talán elsikkadt a tekinte­tünk a múlt hét egyik „hír­gyöngyszeme” fölött, amely szerint honvédségi objektu­mokat - úgyis, mint lakta­nyákat - hivatásos őrző-vé­dő cégek fognak biztosítani, nem a besorozott (és/vagy hivatásos) honvédek. Legfő­képp azzal érveltek a dön­téshozók, hogy olcsóbb. Nem látom át a magyar had­sereg gazdálkodását - mint amiképpen az egész állami büdzsét sem, tehát gyorsan leszögezem: ne tessék engem tippadásokkal (úgyis, mint brainstorming) rémíteni -, a mi Joseph Heller-i (A 22-es csapdája) működésű arma­dánkról bizony még azt is el tudom képzelni, hogy a mun­kát olcsóbb mással elvégezni, mint vele. Mert alapjában vé­ve azt gondolja, feltételezi a laikus (a betegesen civil), csak az volna a pénz szempontjá­ból az üdvös, mint korábban, ha a sok - szerencsétlen - be­hívott állna a vártán. Nem pe­diglen fizetett smasszerek. A döntésben másrészt sze­repet játszott a szakértelem is. Nyilván többek között a keretlegényeknek a zenés­táncos mulatóhelyeken szerzett tapasztalatait vették figyelembe, amikor a nyeg­le és felelőtlen és súlycso­portban minimum két kate­góriával lejjebbi, szigorúan egyke kuncsaftot a „ne nézzé', vazze” udvarias megszólítással smirglizik si­mára a murván. El tudom képzelni, hogy a laktanya-látogatóba érkező, rakoncátlan rokonokat ezek a kétajtós szekrények szoli­dan megfékezik, hogy csak tíz deka Pick per kopf, és négy szelet lekváros pite, különben ki lesz tépve a nyaki csigolya, mer' a szol­gálat az szolgálat. Vagy az is lehetséges, hogy mintegy költségkímélés gyanánt az őrző-védő hegyomlások indulnak csa­tába (ne adj, Isten, hogy sor kerüljön ilyesmire), csukló­jukra tekerik a Riga-láncot, fényesre csiszatolják a ba­seballütőt, kifényesítik a Rambo-kést, és az igaz hit­re pofozzák a humuszos ta- libán kutyákat (már bocs). Mint őszintén együtt érző antikatona csupán azt fájla­lom, hogy mi lesz akkor, ha a pattanásos, zöldfülű szegény honvéd-aspiránsok dobban­tani akarnak? A körletig rug­dossák őket vissza? Vagy esetleg belépőt szednek. Voisf HU ISSN 1785-0592 771785 059033 A magyar kormány is a kétmilliós EP-fizetést támogatja- Magyarország ­A magyar kormány támo­gatja azt a kezdeményezést, amely megemelné az euró­pai parlamenti képviselők fi­zetését. A jelenlegi rendszer szerint a majdani magyar képviselők csupán 800 eurót (200 ezer forint) kapnának. A tervezett változtatás szerint a képviselők ennek a tízszeresé­re, vagyis több mint kétmillió forintra számíthatnának. A ja­vaslat elfogadása négy uniós ál­lam - köztük Németország - til­takozása miatt egyelőre meghi­úsult. Szerintük ugyanis túl sok­ba kerülne a fizetésemelés. A javaslatot az Európai Parla­ment (EP) már elfogadta, de az csak akkor léphet életbe, ha azt a miniszteri tanács is jóváhagyja. Az Általános Ügyek Tanácsának hét­fői ülésén - amelyen a májusban csatlakozó országok, köztük Ma­gyarország külügyminisztere is részt vett - viszont komoly vita ala­kult ki a képviselői díjazásról. A je­lenlegi 626 európai parlamenti képviselőnek fizetése attól függően különbözik, hogy ki melyik ország­ból érkezik. Díjazásukat a nemzeti parlamentek képviselőinek fizeté­séhez igazították. Ez azzal jár, hogy míg például az olasz EP-képviselők a hazai viszonyoknak megfelelően közel 12 ezer eurót, vagyis több mint 3 millió forintot keresnek, ad­dig a spanyol képviselők ennek mindössze csak ötödét, azaz 2600 eurót kapnak. A külügyminiszterek tanácsában megbukott javaslat szerint a képvi­selők az Európai Bíróság tagjait megillető alapfizetés felét kapnák. Ez bruttó 8500 és 9000 euró kö­zötti összeget (több mint 2 millió forintot) jelent. A legtöbb ország EP-képviselői számára ez fizetés- emelést jelentene, de például Olaszország esetében jelentősen csökkenne a tiszteletdíj összege A tervezet szerint a képviselők az EU-tól kapnák a fizetésüket, nem pedig attól az országtól, ahol megválasztották őket. A most előterjesztett indítvány le­hetőséget adna átmeneti idő­szakra is, vagyis ha valamelyik tagállam úgy dönt, akkor né­hány évig továbbra is a mostani rendszer alapján, saját forrásból fizethetné a képviselőket. A hétfői ülésen Németország til­takozott a javaslat elfogadása el­len, de hasonló véleményt fogal­mazott meg Ausztria, Franciaor­szág és Svédország is. Tiltakozá­suk miatt még az sem jöhetett szó­ba, hogy a többi tagállam minősí­tett többséggel fogadja el a javas­latot. Az ellenzők főként a fizeté­sek nagyságát kifogásolták. Kifogásként felmerült az is, hogy túl nagy különbség lenne a csatla­kozó országok nemzeti parlament­jeiben kapható fizetések és az EP- díjazás között. A júniusi EP- választás már a május elsején csat­lakozó tíz országot, köztük Ma­gyarországot is érinti. A jelenlegi feltételek mellett a megválasztott magyar EP-képviselők nagyjából 800 eurót kapnának, és ezzel a legrosszabbul fizetett képviselők közé tartoznának. ÁK (Forrás: Origó) Elkezdődött a munkanélküliek képzés- Ister-Granum Eurorégió ­Megindult a nyelvi és infor­matikai képzés Párkányban. A tanfolyam résztvevői ked­den délelőtt kilenc órakor ta­lálkoztak első alkalommal. Nyelvi és informatikai tovább­képzést indított az érsekújvári Re­gionális Művelődési Központ (RMK) a munkanélküliek számá­ra. A továbbképzés ingyenes, a tanfolyam költségeit a Phare Eu­rópai Uniós alapokból finanszí­rozzák. Stugel Tibor, az RMK igaz­gatója lapunknak elmondta, hogy a Phare-program keretében több mint 25 000 euró anyagi támoga­tásban részesültek. Ebből fogják finanszírozni a kurzus költségeit. „Biztosan még nem tudni, hogy száz százalékban téríteni tudjuk-e az útiköltségeket, de biztos, hogy, ha a párkányi tagozat résztvevői­nek Érsekújvárba kell utazniuk az informatikai képzésre, a költsége­ket téríteni fogjuk” - mondta Stugel Tibor. A tanfolyam a mun­kaügyi hivatal támogatásával fo­lyik. Klacsán Erika, a munkaügyi hivatal dolgozója beszámolót tar­tott arról, milyen célból hozták lét­re a tanfolyamot. „A tanfolyam segítséget nyújt azoknak a mun­kanélkülieknek, akik nemrégiben végeztek, és a munkaerő-piacon hátránnyal indultak." Elmondta továbbá, hogy az új törvény értel­mében kötelesek havonta egy al­kalommal jelentkezni a hivatal­ban. Erre az időre felmentést kap­nak az óralátogatás alól. A mun­kaügyi hivatal viszont ígéretet tett, hogy tájékoztatják a hallgatókat a munkalehetőségekről. A képzést az érsekújvári Mű­velődési Akadémia tanárai biz­tosítják. Július Michác, az aka­démia igazgatója elmondta, hogy az akadémia működése 50 évre tehető. „Ez egy felnőttek képzésére irányuló létesítmény, polgári társulás, amelynek célja a felnőttek továbbképzése, a nyelvi, számítógépes és szakis­meretek bővítése, rekvalifikációs kurzusok létesítése, amit a szlo­vák Oktatásügyi Minisztérium akkreditált, és oklevelet is ad er­ről” - tájékoztatta lapunkat az akadémia igazgatója. Az oktatás első része motivá­ciós kurzusokból áll, amelyet Gi­zella Dancziová fog tartani. A nyelvoktatást Pósa Péter vezeti, a számítógépes oktatást Hudák Viktor fogja vezetni. A tanfo­lyam résztvevőinek naponta be kell járniuk órákra, a tanfolyam végén oklevelet kapnak a kurzus elvégzéséről. Kép és szöveg: Czm Kormánypárt és ellenzék egy asztalnál?- Szlovákia ­04028 Vladimír Meciar (HZDS) és Mikulás Dzurinda kor­mányfő, az SDKÚ elnöke állítólag megegyeztek az el­nökjelöltek támogatásáról. A jelek szerint a KDH és az MKP vezetői nem lelkesed­nek a HZDS tárgyalásra tett felhívásának. Abban az esetben, ha az el­nökválasztás második forduló­jába Eduard Kukán (SDKÚ), a szlovák diplomácia vezetője és Rudolf Schuster államfő kerül­ne, az állítólagos megállapo­dás szerint a HZDS hívei Eduard Kukant támogatnák. „Értesültünk Meciar és Dzurinda egyezségéről” - állította Monika Benová, a Smer alelnöka Martin Matko, az SDKÚ szóvivője és Roman Vavrík (SDKÚ) is cáfolja Benová állítását. Milan Urbáni, a HZDS alelnöke felszólította Benovát, hogy törődjön a saját pártja problémáival. A HZDS és az SDKU között úgymond semmi­lyen egyezség nem létezik. Pavol Hrusovsky (KDH) a TA3 Televízió vasárnapi műsorában utalt először az SDKÚ és a HZDS közötti egyeztetésre. A házelnök állítását akkor Meciar tagadta. Számos politikus szerint Meciar az elnökjelölésével ügyeskedik, a HZDS-elnök állí­tása szerint viszont csupán a bel­politikai helyzet alakulására vár. Ivan Gasparovic (HZD), a Nemzeti Erők Konföderációja által támogatott elnökjelölt szi­lárd meggyőződése, hogy Vla­dimír Meciar egykori harcostár­sa már döntött indulásáról. Benová úgy véli, hogy Meciar az MKP-val és a KDH-val tervezett tárgyalás eredményére vár, ame­lyet Viliam Veteska (HZDS) jelen­tett be a hét végén. „Lehet, arra számít, hogy a KDH és az MKP belemennek a kormány átalakítá­sába” - fogalmazott Benová. Veteska felhívásához viszont a KDH és MKP tartózkodóan viszo­nyul. „Nincs róla tudomásunk, hogy miről akar tárgyalni, ezért nem tudom, hogy egy ilyen talál­kozónak van-e értelme” - közölte Bugár Béla, az MKP elnöke. Ha­sonlóan nyilatkozott Pavol Minárik, a KDH parlamenti klub­jának vezetője. „Ha hivatalosan felkérnek rá, eldöntjük, hogy megfelelő szinten részt veszünk-e a találkozón. A beharangozott té­mák számomra nem tűnnek idő­szerűnek” - fogalmazott Minárik. Veteska a tárgyalás témájaként Szlovákia EU-csatlakozás utáni helyzetét, az Európai Uniós vá­lasztásokkal kapcsolatban az al­kotmány módosítását és a szlová­kiai uniós képviselők közös fellé­pését jelölte meg. Onwetz Ferenc Lapozó AURÉL UGOR AZ NBU IGAZGATÓJA .......2. oldal KI LESZ AZ M5-ÖS VEVŐJE?......3. oldal PI LISSZÁNTÓ......4. oldal PÁ LYÁZATI PÉNZEKBŐL ÚJÍTANAK MUZSLÁN...........5. oldal VÁLTOZNAK A LAK­BÉREK SÜTTŐN.....5. oldal NA PI BULVÁR............7. oldal AZ EKSE A BOT­RÁNYCSAPATHOZ LÁTOGAT............8. oldal Me lyik város lesz a régió központja? A régió létezik és működik - mondta Agócs István, a Ko- márom-Esztergom Megyei Közgyűlés, egyben a három megyét összefogó Közép-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) elnöke. Elkészültek, és ma már meg­valósulóban vannak a Komá- rom-Esztergom, Fejér és Veszp­rém megyék területét, gazdasá­gát, idegenforgalmát átfogó szakmai programok, s egyre in­kább elfogadják a régiók fon­tosságát az itt élő emberek is. Megannyi regionális testület és szervezet dolgozik egyre ha­tékonyabban, s több mint fél­ezer kisebb-nagyobb, régiós szintű vagy térségi, kistérségi összefogásra épülő fejlesztési terv és program készült el az el­múlt években. Ezeket a regioná­lis fejlesztési tanács és annak munkaszervezete, a fejlesztési ügynökség fogja össze. Nem ke­vésbé fontos, hogy huszonnégy állami szervezet régiós szintű hi­vatalt is fenntart. Szociológiai felmérések igazolják, hogy a közvélemény mind nagyobb fontosságot tulajdonít a régió­nak, egyetért a régiós közpon­tok kialakításával. A régión be­lüli gazdasági, közigazgatási egyensúly kialakítását szolgálja az a formálódó munkamegosz­tás is a három megye és a régió négy megyei jogú városa között, amely szerint a regionális egész­ségügyi fejlesztés központja egy­re inkább Veszprém megyébe helyeződik át, míg a terület- és gazdaságfejlesztés centruma Fej­ér megyében található. Utóbbi­ból Komárom-Esztergom megye is szeretné kivenni a részét. (folytatás az 5. oldalról)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents