Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-23 / 16. szám
Ftfdlap JOBB PART 2004. január. 23., péntek ______3. Nem a kereslet: a kereset! Az esztergomi Széchenyi tér sarkán rendszeresen megjelenik egy közepes méretű nyitott sátor, amely körül állandóan emberek tucatjai állnak sorba. Az alkalmi utcai árusok portékája ezúttal az ilyen sátraknál megszokott „két- pálcás” bóvlik helyett ezúttal nem más, mint a könyv, sőt inkább így, csupa nagybetűvel: A KÖNYV. Sokszor, sok helyen elhangzott már, hogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak, év- rőlévre kisebb a kereslet a könyvek iránt. A különböző stílusú és témájú, háromszáz forintos egységárban kínált nyomtatványok iránt mutatott érdeklődés azonban rácáfol minderre. Ez alapján úgy tűnik, nem a kereslet itt a fő probléma, hanem sokkal inkább a kereset. A két dolog persze egymás függvénye, hiszen a mai bérezések mellett egy új könyv megvásárlása bizony esetenként komolyan felboríthatja a fillérre kiszámolt családi költségvetést. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Veszély fenyegeti a Sulinet-programot? Egyelőre nem tudni, hogy a kormány miképpen kívánja előteremteni azt a 120 milliárd forintot, amely ahhoz szükséges, hogy az államháztartási hiány az idén ne haladja meg a 4,6 százalékot. Kuncze Gábor, az Szabad Demokraták elnöke arra kérte fel az SZDSZ által irányított minisztériumokat, hogy érvényesítsék a rászorultsági elvet. Az SZDSZ ezzel a lépéssel példát kíván mutatni, és célja a költségvetési hiány mérséklése és a további adó- csökkentés lehetőségének megteremtése. A rászorultsági elv érvényesítése érintheti a Sulinet- programot is, de csak úgy, hogy annak eredeti célkitűzése ne változzon - mondta a párt elnöke. Kuncze a Sulinet-programot érintő lehetséges változtatások között a jövedelemhatár bevezetését, a támogatott eszközök körének áttekintését említette. Úgy vélte, hogy társadalmilag igazságtalan, ha az adófizetők pénzét olyanokra pazarolják el, akik valójában nem szorulnak rá. A fideszes Rogán Antal szerint Kuncze Gábor nyilatkozata is azt mutatja, hogy amit a koalíció fél szívvel adott, azt két kézzel veszi vissza. Az oktatási tárca már eleget tesz Kuncze Gábor tanácsainak, hiszen a Magyar Nemzet információi szerint csökkenteni készül a 2004-re tervezett felsőoktatási költségvetési előirányzatot. A napilap úgy tudja, 3,44 százalékot, azaz 5,3 milliárd forintot akar elvonni a tárca a felsőoktatásból. A Fidesz egyébként mielőbbi választ vár arra a kijelölt pénzügyminiszteről, Draskovics Tibortól arra, hogy a 120 milliárd forintos megszorító csomag fogja-e érinteni az önkormányzatokat. Szita Károly, az önkormányzati tagozat elnöke, Kaposvár polgármestere és Kosa Lajos, Debrecen polgár- mestere felhívta a figyelmet arra, hogy a helyhatóságoknak február 15-ig el kell készíteniük a saját költségvetésüket. Szita szerint Draskovics Tibornak még most nyilatkoznia kell arról, hogy az ön- kormányzatok megkapják-e a negyvenötezer közalkalmazott bérét és az annak emeléséhez szükséges forrásokat, mert ez nem szerepel a kormánypártok által a parlamentben elfogadott 2004-es költségvetésben. Kosa Lajos elmondta, hogy az önkormányzati rendszert olyan helyzetbe hozta a kormány, hogy egyelőre nem tudja megtervezni a költségvetését. A sürgetések ellenére Draskovics még nem árulta el, hogy mely területekről és menynyi pénzt kíván elvonni a takarékossági csomag címén. A kijelölt pénzügyminiszter már tanácskozott a gazdasági szakértőkkel, és az információk szerint a kutatók azt javasolták, hogy a minisztériumok és intézményeik költségeinek lefaragása mellett szükség lehet a használtlakás-vásárlás kedvezményeinek csökkentésére is. Ha Draskovics figyelembe venné az Állami Számvevőszék tavalyi megállapításait, akkor szigorítani kellene az állami cégek gazdálkodásán is. Az ASZ bírálta az állami közalapítványokat, főként az Európai Unió Kommunikációs Köz- alapítványt. A120 milliárdos megszorításból részt vállalhat a Magyar Televízió is, amely több éve sok milliárd forintot emészt fel. ák A Tilos szerint nem arányos a büntetés Tíz hónapra ítélték a Demokrata főszerkesztőjét A Tilos Rádió túl szigorúnak tartja az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) büntetését, amely 30 napra felfüggesztette a rádió sugárzási jogát, és fél évre kizárta a Műsorszolgáltatási Alap támogatásaiból. Az ORTT egyúttal utolsó figyelmeztetésben részesíti az adót. A szankciót a kézhezvételtől számított második nap nulla órájától kell végrehajtani. A Tilos Rádiót egy karácsonyi műsor miatt büntette meg az ORTT A Tilos nem vitatja a büntetés jogosságát, ezért - ha a lehetőségek biztosítják - nem az egész büntetést, csak néhány elemét fogják a bíróságon megtámadni. Az egyelőre csak a hírekből ismert szankció azonban végtelenül aránytalan és egyben megkérdőjelezi a magyarországi közösségi rádiózás jövőjét - írta az alapítvány kuratóriuma egy közleményben. A Tilos Rádió az ORTT döntését aránytalannak és igazságtalannak tartja. Indokoltnak tartanák a korábban, hasonló ügyekben hozottakhoz viszonyított súlyos szankció kiszabását- áll a Tilos Rádió által kiadott közleményben. A Tilos véleménye a közlemény szerint az, hogy a 30 napos kényszerszünet igazságtalanul hosszú, az ORTT eddigi legsúlyosabb felfüggesztése mindössze 24 órás volt. Az ORTT szankciójának üzenete a műsor- szolgáltatók számára az, hogy nem szabad elismerni semmilyen jogsértést. Érdemes viszont tagadni, hangulatot kelteni, és érdemes a pártok között pártfogókat keresni, mert a következmények mértékét jobban befolyásolja a közvélemény nyomása és a pillanatnyi politikai légkör, mint a tényleges körülmények - áll a közleményben. Ha a Tilos Rádió fellebbez a határozat ellen, akkor a bírósági döntésig nem kell megszüntetni a rádió adásait. ák A Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen tíz hónap letöltendő fogház- büntetésre ítélte rágalmazás miatt Bencsik Andrást, a Demokrata című hetilap fő- szerkesztőjét és elmarasztalta az újság egyik munkatárást, Bertók László Attilát. Az újság azt állította, hogy Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vallomása miatt négy embert kivégeztek 1956 után. A lap azonban az állítást nem tudta bizonyítani, ezért elítélték a két vádlottat, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt. Bencsik András tíz hónap letöltendő fogházbüntetést kapott. A lap munkatársát, a másik vitatott cikk szerzőjét 8 hónapos, de 2 évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték. A vádlottak fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. Mécs Imre az ítélet után az egyik internetes portálnak elmondta, hogy kettő, a Demokrata 2001. november 15-j számában megjelent cikk miatt indított pert. A hetilap azután foglalkozott Mécs 1956-os vallomásaival, hogy 2001. november 4-én a Kerepesi temetőben kifütyültek több, akkori ellenzéki politikust, köztük Demszky Gábort és Mécset is. Bencsik András Bűnök és büntetések című vezércikkben foglalkozott a politikus múltjával, a lap munkatársa, Bertók László Attila pedig Egy kihallgatás jegyzőkönyve címmel közölt cikket Mécs Imre 1956 utáni vallomásairól. Az ügyben korábban már jogerősen igazat adtak Mécsnek, és 750 ezer forint nem vagyoni kártérítésre kötelezték a két cikk miatt a Demokratát. Mécs Imre szerint igazát bizonyítja az is, hogy az akkori ítéletben a bíró is azon a véleményen volt, hogy a tárgyaláson is ellenforradalmár társai segítségére sietett. Mécs szerint a főszerkesztő a tárgyaláson azzal védekezett, hogy egy alkotmánybírósági határozat szerint a közszereplőknek többet kell tűrniük. A bíró szerint azonban a két cikk túlment ezen a határon. ák MAGYARORSZÁG A svéd miniszterelnök Magyarországon - a gyógyturizmusban utaznának A magyar kormányfő meghívására pénteken hazánkba látogat Göran Persson svéd miniszterelnök, hogy az uniós bővítésről, és a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztési lehetőségeiről tárgyaljon Medgyessy Péterrel - írja a Magyarország.hu. Az előzetes tervek szerint az unió tekintetében egyeztetik a két ország álláspontját a fontosabb ügyekben (közösségi költségvetés. lisszaboni folyamat, a további bővítés lehetőségei, stb.). Az előbbiek mellett a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítésére is alkalmat adhat a találkozó. A kormány álláspontja szerint hazánk a jelenleginél több svéd befektetőt látna szívesen a K+E és a logisztikai szolgáltatók terén, a már most is jelentős kutatóbázissal rendelkező svéd Electrolux és AstraZeneca beruházásain túl. Skandináv szempontból kiemelten fontos a magyarországi gyógyturizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek kiaknázása is, így e téren jelentős fellendülés várható a közeljövőben. A Szövetség a Nemzetért közleménye - fellépés a hecckampány ellen Veszélyes folyamatként értékeli legutóbbi közleményében A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör azt, hogy a politika és a sajtó egyre gyakrabban él vissza a polgári körök nevével. A Tilos Rádió elleni tüntetést követően megszaporodó (és erősen kampányízű) „otromba provokációk a polgári körök démonizálásán keresztül nemtelen indulatokat szítanak, miközben elterelni igyekeznek a figyelmet az ország valós problémáiról" - áll a sajtónyilatkozatban. A vezető polgári kör véleménye szerint a szervezeteik ellen folytatott kampány végső soron a nemzeti összefogás szellemét támadja és gyengíti. A közlemény leszögezi: a polgári körök alkotmányos keretek közt működnek, és számtalanszor hitet tettek az értékőrzés, az összefogás, valamint az egymás és a környezet iránti felelősségvállalás mellett. Másfél esztendővel ezelőtti létrehozásuk nem sebek osztása, hanem sebek gyógyítása céljából történt. Hivatalosan alkotmányellenes az SZNT autonómiaterve Hivatalosan is alkotmányellenesnek mondta ki a román Legfelsőbb Védelmi Tanács a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervét - adta hírül az erdélyi Krónika minapi száma. Az előre borítékolható döntésre a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülésén került sor. Korábban Iliescu elnök, a testület vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott a tervről, ám ő még (harcos román szokás szerint) megtorlásokat is kilátásba helyezett, amelyekre az unió előszobájában várakozó Romániában természetesen nem kerül sor. A CSAT közleménye szerint nem szabad összekeverni a területi elvű autonómiát és a kisebbségi jogok biztosítását az etnikai elvű területi autonómiával. Iliescu elnök az ülés után kijelentette, hogy Románia mintaország, ahol a kisebbségek (azaz a még ki nem irtott és ki nem árusított őshonos magyarság képviselői) számos szabadságjoggal élhetnek. Iliescu kiemelte, hogy Európában egyedüliként Romániában a nemzeti kisebbségeknek parlamenti képviseletük, a magyaroknak a román törvényhozásban saját frakciói vannak. Ugyan az állítás köszönőviszonyban sincs az igazsággal, ráadásul a parlamenti mandátumszám egyedül a szavazatok függvénye, és nem valamilyen pozitív diszkrimináció eredménye, örvendetes, hogy Iliescu a hét eleji uszító mondatairól békésebb hangra váltott. Veszélyben a Dráva élővilága - „ott ahol zúg az a négy folyó” Duna, Tisza, Dráva, Száva. A négy folyó egyike-másika a közelmúltban súlyos megpróbáltatásokat élt át (elég a bősi vízlépcsőre vagy a tiszai ciánszennyezésre gondolni), a sorban a következő pedig (egyes zöldszervezetek szerint) a Dráva lehet. A Drávára tervezett Novo Virje-i Vízerőművel kapcsolatban még decemberben aláírás- és e-mail-kampányt indított a Dráva Szövetség, a Nimfa Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország, mivel szerintük a' beruházással együtt járó duzzasztás a folyó alsó szakaszán a Kárpát-medence több őshonos állatfajának kipusztulásához vezethet. A társadalmi szervezetek a minap levelet intéztek a magyar kormányhoz, melyben arra kérik az ország vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló jogi eszközökkel akadályozzák meg a horvát felet a vízlépcső megépítésében. Bár uniós irányelv a megújuló energiaforrások (nap, víz, levegő) használatának elterjesztése a tagországokon belül, ezt valószínűleg a brüsszeli bürokraták sem a természet kiirtása mellett képzelik el.
