Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-22 / 15. szám
FneCTap JOBB PART 2004. január. 22., csütörtök _____^ Eg y kicsit őrült? A fagyos Duna átúszása lassan megszokott hétvégi eseménynek számít a környéken. A múlt héten a pozsonyi Jegesmedvék két tagja teljesítette a távot, a hétvégén pedig ifjabb Schirilla próbálja meg a folyó átúszását. A képen látható Csernák Tibor múlt vasárnap elsőként ért partot Esztergomban, és elmondása szerint a Duna átúszása még ilyenkor télen sem számít túlságosan különleges dolognak. A plusz kétfokos vizet - még inni is hideg! - és a négy-öt fokos levegőt kifejezetten kellemesnek nevezte, és félig a vízben állva nyugodtan válaszolgatott a Duna televízó munkatársainak, majd az interjút követően egy szál fecskében, csuromvizesen álldogálva várta meg lassabban úszó társát. Lehet, hogy egy kicsit talán őrült az, aki ilyenkor vízbe megy, de az is biztos, hogy nem akármilyen sportteljesítmény szemtanúi lehettek vasárnap a Duna partjára látogatók. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Elkeseredett önkormányzatok Megbukott a kinevezett pénzügyminiszter? Tegnap délelőtt a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, parlamenti tagozata, kibővített elnökségi ülést tartott a, Szentkirályi utcai székházban. Szita Károly, Kaposvár polgármestere, és Kosa Lajos, Debrecen polgármestere, sajtótájékoztató keretében osztották meg szomorú tapasztalataikat, a 2004. évi költségvetés kapcsán. A kaposvári polgármester szerint, a tavalyi év az önkormányzatok fekete éve volt, elég, ha csak a tavaszi iskola bezárási, elbocsátási hullámra gondolunk. Az önkormányzatoknál, soha nem látott, 200 milliárd forintnyi, kényszer vagyonértékesítésre került sor a tavalyi év során. Egy év alatt, megduplázódott a hitel állományuk, 60 milliárdról, 120 milli- árdra emelkedett az önkormányzatok tartozása. Az idei év még ennél is rosszabb lesz, tette hozzá Szita Károly. Az önkormányzatok jelenleg is a költség- vetésük elkészítésén dolgoznak, és úgy látszik beigazolódnak azok a sejtések, amelyeket tavaly november-decemberben, a polgármesterek a Parlament elé terjesztettek. Ezek szerint csaknem 100 milliárd forinttal kapnak kevesebbet az önkormányzatok 2004-ben, mint amennyi a működésükhöz kellene. A polgármesterek felszólítják Draskovics Tibor, kijelölt pénzügyminisztert, nyilatkozzon, arról, hogy az általa bejelentett 120 milliárdos megtakarítási csomag érinti-e az önkormányzatok bármely területét. Továbbá választ várnak Draskovicstól, hogy megadja-e, 45000, önkormányzati közalkalmazott bérét, mert ezt ugyanis a jelenlegi költségvetés nem tartalmazza. Kosa Lajos rámutatott arra, hogy a kijelölt pénzügyminiszter első nyilatkozatából kiderült, hogy a 2004-es költségvetés összeomlott. Hiszen az állam- háztartás hiánya és a központi költségvetés hiánya, nem a tervezettek szerint alakul, ráadásul mindez, január legelején derült ki. Kosa emlékeztetett arra, hogy Draskovics még azt is elismerte, hogy az általa mondott szám is -ami egy, közel 1 százalékos hiánynövekedést jelent— csak akkor tartható, ha még 120 milliárd forintot a költségvetés kiadási oldaláról elvonnak. A polgármester számítása szerint, ez a 120 milliárd forint majdnem annyi, mint egy normál, 3- 4 százalékos gazdasági növekedés esetén, a frissen elosztható pénznek a fele. Ráadásul, a magyar gazdaságban sehol nincs 3 százalékos gazdasági növekedés. Ez nyílt beismerése annak, hogy ez a költségvetés megbukott, tette hozzá Kosa. A polgármester utalt arra, hogy kormánykörökben divat mostanában, az államigazgatás létszámleépítéséről beszélni. Ha valaki ezzel dobálódzik az, csak abban az esetben elfogadható, ha hozzáteszi rögtön, hogy melyek azok az ágazati törvények, amelyek ezt előírják. Ugyanis, a teljes önkormányzati rendszerben kialakult az a helyzet, hogy létszámhiánnyal küzdenek az intézmények. Ha az ágazati törvényben előírtakat figyelembe vesszük - ami kimondja, hogy a lakosság számától függően milyen elosztásban, és hány fős szociális szakember gárdának kell státuszt biztosítani - akkor látható, hogy ezek a számok mind magasabbak, mint amennyit az önkormányzat finanszírozni tud. „Ha valaki úgy beszél létszámleépítésről az önkormányzati szférában, hogy ezt nem teszi hozzá, akkor fogalma sincs az önkormányzati rendszer működéséről”, tette hozzá Kosa. Visszatérve a költségvetési problémákra, Kosa kiemelte, hogy a pénzügyminiszternek azért kell most választ adni a kérdésekre, mert az önkormányzati törvény előírja, hogy a központi költségvetés megjelenése utáni 45. napon, az önkormányzatoknak is be kell nyújtaniuk a saját költségvetésüket. Ez most február 15-e. „Hogy tervezzünk ilyen helyzetben költségvetést, ha az új pénzügyminiszter még le sem tette az esküt, de már bejelentette, hogy megszorításokra van szükség”, tette fel a kérdést Kosa Lajos. A polgár- mester szerint, ha nem kapnak világos válaszokat a kérdéseikre, akkor Draskovics még azelőtt megbukik, hogy a hivatali esküjét letenné. Epress József Jövő héten Filmszemle Január 27-én indul, és február 3-ig tart, a 35. Magyar Filmszemle. A Szemlére ellátogató érdeklődök, összesen 100 film közül válogathatnak. A tegnap délelőtti sajtótájékoztatón. a szervezők ismertették a Szemle hivatalos prog- , ramját. Ezek szerint négy kategóriában, 23 nagyjátékfilm, 22 kisjátékfilm. 13 kísérleti és 42 dokumentumfilm került be a rangos megmérettetésre. A vetítések három helyszínen folynak, a Millenáris Teátrumban, a Mamut moziban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Szemle hivatalos megnyitója, január 27-én, kedden este 7 órakor lesz, a Budapest Kongresszusi Központban, ahol elsőízben adják át a „Magyar Mozgókép Mestere” művészeti díjat a filmszakma 10 jeles képviselőjének. Jancsó Miklós a mozgókép mestere A legmagasabb filmszakmai elismerésben a következő művészek részesülnek: Illés György operatőr, Jancsó Miklós rendező, Széchenyi Ferenc operatőr, Böszörményi Géza operatőr, Kovácsa András rendező, Makk Károly rendező, Bacsó Péter rendező, Tóth János operatőr, Mészáros Márta rendező, Gyarmathy Lívia rendező. Epress József Az egészségügyi tárca megbízásából végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 45 százaléka jogellenesnek tartja a tarifaszerűen elvárt hálapénzt, és több mint egy tizedük szerint bíróság elé kellene állítani a paraszolvenciát kiprovokáló orvosokat. A Tárki Rt. által ötszáz fő megkérdezésével január 13-án végzett telefonos, reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a válaszadók több mint egytizede szerint bíróság elé kellene állítani a hálapénzt kiprovokáló orvosokat, míg 47 százalékuk az orvosi kamara etikai bizottságára bízná a döntést, 27 százalékuk szerint pedig figyelmeztetni kellene őket. Ezzel szemben a hálapénzt utólag elfogadó orvosok esetében a társadalom többsége, 63 százaléka úgy véli, hogy semmit nem kell tenni ellene, és 37 százalékuk helyesli, hogy az orvos elfogadja betegeitől a felajánlott paraszolvenciát. A válaszadók 52,5 százaléka gondolja azt, hogy „azért van szükség a paraszolvenciára, mert a betegek attól tartanak, hogyha nem adnak hálapénzt, akkor nem fognak megfelelő színvonalú ellátást kapni”. A megkérdezettek egynegyede helyezkedik arra az álláspontra, hogy a betegek azért adnak hálapénzt, mert valóban hálásak az őket kezelő orvosnak. A lakosság több mint kétharmada helyesli azt is, hogy a miniszter jogi lépéseket tervez, s 62 százalék azzal is egyetért, hogy adóellenőrzésre van szükség az érintett orvosok körében. Kökény Mihály kedden bejelentette, hogy a hálapénz visszaszorításáért hat pontból álló programot dolgozott ki az egészségügyi minisztérium, A Magyar Orvosi Kamara szerint a pontok „nincsenek kapcsolatban” az etikai kódexben pontosan meghatározott hálapénz fogalmával, gk MAGYARORSZÁG Rendkívüli parlamenti ülést akar a Fidesz - tetemrehívás... A Fidesz parlamenti frakciójának elnöksége az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi január 26-ára. Halász János szóvivő a sajtó érdeklődésére elmondta, hogy a döntés hátterében az ország költségvetésének egy héttel a hatálybalépése utáni bukása áll. amit szerinte Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter is elismert. Mint fogalmazott: „Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter elismerte a bukást, hiszen megváltoztatta az éves államháztartási hiány arányát, 3,8 százalékról 4.6 százalékra, és mindez csak úgy lesz tartható, ha 120 milliárd forintos megszorító intézkedéscsomagot is bevezet.” Halász szerint, ami tehát decemberben a költségvetési viták során történt, az az Országgyűlés és az ország megtévesztése volt. A rendkívüli ülésen a legnagyobb ellenzéki párt reméli, hogy Medgyessy Péter válaszol azokra a kérdésekre, amelyeket a költségvetési bizottság hétfői ülésén is megpróbáltak neki feltenni, ám a kormányfő akkor nem tett eleget a felkérésnek. A kérdések a következők: „Miért éppen 120 milliárd vagy 150 milliárd forintos a megszorító csomag? Mi alapján számolták ezt ki, kitől veszik ezt a pénzt el? Tervezik-e az eurózónába való belépés elhalasztását? Az államháztartási hiány nagysága miért éppen 4,6 százalékosra emelkedik? Változik-e ez? Hogyan kívánják megakadályozni az államadósság drámai emelkedését?” Halász szerint az említettekre még senki sem kapott választ, éppen ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Az Egyesült Államok felfüggesztette a magyar hús importját Lapértesülések szerint egy átfogó állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai ellenőrzést végeztek amerikai illetékesek 2003-ban. mely után az USA betiltotta a hazánkból érkező hús importját. Az Egyesült Államok illetékeseinek indoklása szerint a nem megfelelő hazai állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai helyzet miatt történt a lépés, ám elképzelhető, hogy más indokok is fellelhetők a háttérben (többek között az amerikai állattenyésztők kergemarha kór miatti válsága, a nekik szánt belső piaci védelem). Bár a magyar export az Egyesült Államokba nem számottevő, csak néhány ezer tonna árut tesz ki, sokkal nagyobb az intézkedések miatti presztízsveszteség. Szakértők most attól tartanak, hogy a bojkott lavinát indíthat el, és esetleg az Európai Unió is hasonló következtetésre jut a magyar hús tekintetében. Tény, hogy a Brüsszelben ősszel kiadott, hivatalos országjelentésben éppen az állategészségügyet és az élelmiszer-higiéniát bírálták az Unió bürokratái a legkeményebben. Medgyessy Draskovics megerősítéséről - koalíciós erőpróba? Medgyessy Péter hét eleji sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy Draskovics Tibor leendő pénzügyminiszternek nem pusztán hagyományos tárcavezetői feladatokat, hanem az egész gazdaságpolitika irányítását szánja. Mindez egyben azt is jelentheti, hogy csökkenhet a súlya az SZDSZ-es Csillag István vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, amely a jövőben kizárólag közlekedési ügyekben és hangsúlyozottan az autópályaépítés terén lesz illetékes. Csillag István a hírre reagálva kijelentette, hogy személy szerint nem lát nagy változást, mivel eddig is a pénzügyminiszter úr volt a gadasági kabinet vezetője. Korántsem biztos azonban, hogy (amennyiben a miniszterelnök elképzelései tartósnak bizonyulnak) a koalíciós partner is beleegyezik a hatáskörök átcsoportosításába. Kuncze Gábor pártelnök ugyanis köztudottan elégedett Csillag István eddigi munkájával, és teljes bizalmáról biztosítja. Hír TV már Erdélyben és a Felvidéken is Hamarosan a Kárpát-medence magyarok lakta területeinek nagy részén látható lesz az első magyarországi hírtelevízió, mivel Borókai Gábor a Hír Televízió Rt. vezérigazgatója a minap bejelentette: a csatorna szlovákiai és romániai kábelhálózatokra kerülésről tárgyal a helyi kábelcégekkel. Borókai reményei szerint a helyi kábelcsatornákon már az év első felében jelentkezhetnek adásukkal az említett országokban. A Felvidéken közel 200 ezer, Erdélyben 4-500 ezer háztartást érhetnek el, ha ehhez hozzáadjuk a Magyarországon már behálózott 1,7 millió háztartást, akkor az alig egy éve működő hírcsatorna gyors sikeréről számolhatunk be. Milliárdos Suzuki-beszállító lesz a Rába Szép jövővel kecsegtet a Suzuki és a Rába vezetői között a minap aláírt megállapodás, mely szerint a győri vállalat 2005-től 2,5 milliárd forint feletti értékben szállíthat alkatrészeket a Suzuki új modelljéhez - írja a Napi.hu. A Rába Járműipari Holding Rt épp az utóbbi hetekben örülhetett részvényei tőzsdei sikereinek, az új szerződés pedig csak növelheti a cég papírjai iránti bizalmat. A megállapodás mérföldkőnek tekinthető a két cégóriás évek óta tartó együttműködésében. 2001-ben a Rába még közel 7 milliárd forint értékben szállított termékeket a japán cég esztergomi gyárába, ez a forgalom azonban tavaly 4 milliárd forint körüli szintre esett vissza a Suzuki modell- és ülésmodell-váltá- sát követően. A mostani megállapodással (az ülésalkatrészeket a Rába móri gyárban állítják majd elő) a gépgyártó vállalat nagyrészt visszaszerezte korábbi piacát. Felmérés a hálapénzről
